Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

f I Â tudomány termelőerő II Tudományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttértekezlete Á TIT újonnan választott elnöke : dr. Kováts Jenő A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szer­vezete tegnap délelőtt tartotta meg a Babits Mihály megyei művelődési központban VI. küldöttértekezletét. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Jenei Jenő, a TIT főtitkárhe­lyettese. \ Az írásbeli jelentés — amit a küldöttek előre megkaptak — részletesen elemzi az elmúlt négy év tevékenységét. Az ál­talános feladatokon, célkitűzé­seken túl minden szakosztály munkájáról külön szól. tfjjá- alakult a filozófiai, a hadtu­dományi szakosztályok vezető­sége. A beszámolási időszak­ban jött létre az idegen nyelvű t szakosztály is, amelynek ered­ményes tevékenységéről Szá­molhatunk be. A legfontosabb vívmány az orosz nyelvi tábor Domboriban. A bentlakásos, igen intenzív tanulás és gya­korlás fontos lépés az ifjúság nyelvtudásának megalapozásá­hoz. A még nagyobb ered­ményt akadályozza, hogy az iskolába visszatérő gyerekek kevés elismerésben részesülnek a plusz tudásért. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari szakosztály, amely­nek megyénkben kiemelt ; je­lentősége van, megkétszerezte hallgatói számát a négy év alatt. Az elmúlt évben 413 elő­adáson tiz'énötezer-ötszáz fő vett részt. Az országos élel­mezésügyi választmány Pak­son tartotta vezetőségi ülését. Számos TIT-baráti kör ala­kult, a hetvenegy-hetvenket- tes évadban tíz település ti­zennyolc iskolai osztályában alakult baráti kör. A hatás lemérhető a részt vevő tanu­lók tudásszintjének alakulásá­ban. A jogi ismeretterjesztés­ben a szakosztály évenként gondosan összeállított munka­terv alapján dolgozik. Mun­kájukban mindig irányadónak tekintik az MSZMP jogpoliti­kai irányelveit. Kapcsolatuk jó a Magyar Jogászszövetség megyei szervezetével. A pedagógiai-pszichológiai szakosztály tevékenységét há­rom területre osztotta. Isme­retterjesztő munkát folytat egyrészt a pedagógusok köré­ben, másrészt a szülőknek. Ezenkívül előadások hangzot­tak el üzemekben is. Â hagyományos előadási for­mák mellett más aktivizálóbb módszereket is bevezettek az elmúlt időszakban. Ezek közé tartoznak az akadémiai soro­zatok, szabadegyetemek, értel­miségi klubok és a már emlí­tett baráti körök. A TIT me­gyei szervezetének 409 tagja van, kétharmaduk férfi, ösz- szességében a jelentés alapján megállapítható, hogy az el­múlt négy év alatt, fontos és felelősségteljes munkáját jól végezte a TIT megyei szer­vezete. Békés Ferenc állami díjas pedagógus, elnökségi tag, az ülés elnöke megnyitó szavai után dr. Prantner József, a megyei szervezet elnöke, az írásbeli beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Töbhek kö­zött megemlékezett azokról az időközben elhunyt TIT-tagok- ról, kiknek áldozatos munkája, benne van az eddig elért ered-, ményekben. Dr. Farkas László röviden beszámolt az ellenőrző bizott­ság elmúlt négyéves tevékeny-. ségéről. Kaczián János, a megyei KISZ-bizottság titkára még KIHASZNÁLATLAN LEHETŐSÉGEKRŐL beszélt. Hangsúlyozta mennyi­re fontos a két szervezet együttműködése a fiatalság tudatformálásában. Két terüle­ten találkozik az ifjúsági szer­vezet és a TIT munkája. Az ismeretterjesztő társulat kü­lönböző szakosztályainak elő­adásai bővítik a fiatalok ál­talános műveltségét és elmé­lyítik szaktudásukat, termé­szetesen csak abban az eset­ben, ha ezeket az előadásokat látogatják is a fiatalok. A KISZ saját feladatának tekin­ti, hogy az alapszervezetek kö­rében népszerűsítik ezt az ön­művelési formát. Az ifjúsági szervezet ugyan­akkor kéri, hogy a TIT prog­ramjában bővüljön a fiatalok­nak szánt előadások témaköre. Szóba jöhet itt jogi előadás az alkotmányról, az ifjúsági ’tör­vényről, a családi életre neve­lés kérdéseitől kezdve egészen a lakáskultúrává! kapcsolatos ismeretterjesztésig. Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára — miután a megyei pártbizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezletet —- a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat TUDATFORMÁLÓ SZEREPÉRŐL és feladatairól beszélt. Arról a munkáról, amely a szerve­zetre vár a X. kongresszus közművelődési, és a közel­múltban lezajlott közoktatási aktívaértekezlet határozatainak végrehajtásában. A megyei szervezet eddig elért eredményei további jó munkára köteleznek. Feladata a TIT-nek az egvre nagyobb iramban fejlődő tudomány eredményeinek olyan irányú ismertetése, hogy az közvetle­nül hasznosítható legyen a termelésben. így a tudorhány egyre inkább ‘termelőerővé válik. Az új gazdaságirányítási rendszer megköveteli az üze­men belüli nagyobb szerve­zettséget. Tolnai Ferenc fölve­tette a szervezéstudományi szakcsoport létrehozásának gondolatát. Vajnai János, a paksi Vak Bottyán Gimnázium oroszta­nára, az idegen „nyelvi szak­osztály. elnöké 'szenvedélyes hozzászólásban foglalt állást a NYELVTANULÁS népszerűsítése mellett. Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai egyre bővülnek, mindinkább közvet­len kapcsolat alakul ki a me­gyei gyárak és külföldi üze­mek között is. Ez. mindinkább sürgetővé tészi a fiatal műsza­kiak nyelvismeretének bőví­tését. A szaktudományok gyors fejlődése is megkövete­li, hogy legalább .a mérnökök a megjelénéssel egyidőben le­gyenek képesek -követni az idegen nyelvű publikációkat, ne késlekedjen ezek megisme­rése a fordításig. A. megyei TIT-nyelvoktatás anyagi és személyi feltételei az országoshoz hasonló jó színvonalon vannak, sajnos az érdeklődés ettől még elmarad. A TIT felkészült mezőgazda- sági és élelmiszeripari tárgy­körű szaknyelv-oktatásra. Az idegenforgalom is egyre nagyobb ütemben fejlődik. A turista csak úgy képes igazán megismerni egy országot, ha közvetlen beszélgetésekben kö­zelebb jut az ott lakó nép lei­kéhez. Rendkívül fontos tehát, hogy legalább a turistatársal­gás szintjéig minél több fiatal sajátítson el nyelveket. A nyelvtanulás egyúttal lehető­séget nyújt más ismeretek ter­jesztésére is. A nyelvet tanuló közben megismerkedik az ille­tő ország kultúrájával, gazda­sági életével is. Dr. Jenei Jenő, a TIT főtit­kárhelyettese arról beszélt, ménnyire fontos a jó kapcso­lat a társadalmi szervekkel, szervezetekkel és tömegmoz­galmakkal. A TIT tekintélyét természetesen elsősorban a ta­gok, az előadók munkája te­remti meg. Nem elhanyagolható azonban az anyagi támogatá­son túl az erkölcsi haszon sem, amit más szervek támo­gatása jelent. Meg kell győz­ni a vezető beosztású embere­ket, személyes példamutatá­sukkal segítsék elő, hogy az is­meretterjesztés A TÁRSADALOM MINÉL SZÉLESEBB RÉTEGEIHEZ juthasson el. Megnyílt Pécsett a 111. dél-dunántúli népművészeti hét Baranya megye és Pécs vá­ros Tanácsa október 6-tól ren­dezi meg a dél-dunántúli nép- művészeti hetet Somogy, Tol­na és Zala megyék, valamint a Népi Iparművészeti Tanács támogatásával. A rendezvénysorozat vendé­geit, köztük Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárát, Papp Imrét, Pécs megyei város Ta­nácsa elnökhelyettesét, vala­mint a részt vevő megyék kul­turális életének vezetőit Ta­kács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese fogad­ta a tanács barokk-termében. Az elnökség sorában foglalt helyet Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A népművészeti hetek cél­ja többek között — mondta megnyitójában Takács Gyula —, hogy felhívja a figyelmet Dél-Dunántúl népművészeté­nek gazdagságára, ápolásának szükségességére, e hagyomá­nyok és adottságok közműve­lődési hasznosítására. Az ismeretterjesztési mun­ka nemcsak pedagógiai és pszichológiai ismereteket igé­nyel csak, de fontos annak szociológiai megalapozottsága. Ez annyit jelent, hogy főként a területi munkában pontosan fel kell mérni, hogy egy-egy előadás, vagy sorozat milyen műveltségű, alapképzettségű réteghez kíván szólni. így el­érhető, hogy a hallgatók élve­zői és hasznosítói lesznek az előadásnak, nem pedig „szen­vedő alanyai“. A főtitkárhe­lyettes hangsúlyozta, hogy a jövő feladatai közé tartozik az ipari és mezőgazdasági f'zikai munkások bevonása az isme­retterjesztés hatáskörébe. Csak 1 müveit munkásosztá’y teljesít­heti magas szinten történelmi hivatását. A TIT szervezetét is tovább kell erősíteni a fiatal értelmi­ségiek megnyerésével — mon­dotta dr. Jenei Jenő. A főtit­kárhelyettes végezetül megkö­szönte a megyei szervezet minden tagjának eddigi mun­káját, további sikereket kí­vánva. „ , A vita összefoglalása után dr. Prantner József, a megyei szervezet tizenhat tagjának ad­ta át az országos elnökség elismerő oklevelét. A főtitkár- helyettes pedig dr. Prantner Józsefnek nyújtotta át az országos elnökség aranyko­szorús jelvényét, sok évi áldo­zatos munkája elismeréseként. Szünet után került sor a vá­lasztásokra. A küldöttek har­minchárom tagú elnökséget, háromtagú ellenőrző bizottsá­got és hét küldöttet válaíztot- tak meg az országos küldött- értekezletre. Az országos vá­lasztmányokba húsz tagot de­legált a TIT Tolna megyei szervezete. Ezt követően ösz- szeült az új megyei elnökség és tagjai sorából tiszteletbeli elnökké választotta dr. Prant­ner Józsefet. A TIT Tolna me­gyei szervezetének új elnöke pedig dr. Kováts Jenő, a Tol­na megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója lett. Ilyennek látja, mondja Szedrest Horváth Jánosáé boltvezető — Sok ember számára Szed­res falunév csupán, semmi több. Egy a sok közül. Vas­úti megálló Baja és Sárbo- gárd között. Amikor megy a budapesti vonat, mindig be­mondják: Tolna-Mözs, Szed­res; Nagydorog. Az itt élő em­bereknek viszont otthont, há­zat, hazát jelent. Jól mon­dom, Horváthné elvtársnő? — Én itt születtem, itt gye- rekeskedtem és itt keresem a kenyerem. Ahogy mondani szo­kás, nekem ez a világ közepe. — Mit mondana el Szedres­ről,- ha volna testvérközsége és magára várna az a feladat, hogy bemutassa? Büszke rá? — Nem mondhatom. Büszke éppen nem vagyok, annak vi­szont örülök, hogy az elmúlt években sokat, rengeteget fej­lődött. Most van épülőben az új. modern, nyolctantermes is­kola. — Érdekelt? — Én nem. De akkor is öröm számomra, hiszen a köz­ség, sokat nyer vele. Rettene­tesen nehéz volt eddig. A gye­rekek mostoha körülmények között, öt-hat helyen tanultak és a tanítók szintén mostoha viszonyok . között tanítottak. Én állítom, hogv ennek az épülő új iskolának Szedresen mindenki örül,' még a legidő­sebbek is. Ez a legújabb. Az utolsó tíz évben több lett a községünk a művelődési ház­zal. az orvosi rendelővel. a gyógyszertárral. Uj a posta, van vízmű, gázolaj-cseretelep.’ hosv csak a legfontosabbakat említsem. Tudia. talán egv vá­rosi ember számára ezek kis dolgok. Nekünk viszont jelen-' tősek. fontosak. — Ne feledkezzen eï az em­berekről, ^ — Igényes község. Gazdag­nak nem nevezném, de jómó­dú. Valamikor a lakosság ki­lencven százaléka cseléd és zsellérember volt. Valamikor. Jelenleg igen sok a mesterem­ber, a szakmunkás, vagy a tsz- ben dolgoznak vagy eljárnak valahová. Az igényesség szem­pontjából én a magam részé­ről érdekesnek találom, hogy ma már a szedresiek lakják, használják a házaikat, nin­csenek azok az úgynevezett tisztaszobák. • Az • igényesség meglátszik az öltözködésen is. Nem tudnám megmondani, hogy ki a legszebb lány a községben, de mindegyik szé­pen jár, jól öltözik. Hatszáz- húsz házból áll Szedres és minden második házban ta­lálhat televízjpt. Nemrég hal­lottam, hogy félév alatt két­millió forinttal nőtt a betét- állomány. Ez is mond valamit. Mit mondjak még az embe­rekről? Híres ember, kiemel­kedő, nevezetes személyiség,' tudós, vagy ilyesmi nincs. Is­kolázott ember sok van, és elég szén számban dolgoznak magasabb beosztásokban. Igen népszerű ember Ferkelt Pista bácsi, nyugdíjas tsz-tag. és ál­landóan tevékenykedik min­denütt ott található, ahol se­gíteni kell. — Melvek a nagy ünnepei Szedresen? •— Hát megmondom őszin­tén, a karácsonyt és a bú­csút tartják a legnagyobb ün­nepnek. Szokásból inkább. Ä búcsú sütéssel, főzéssel, ven­dégeskedéssel. a karácsony ajándékozással jár. Nem ját­szik szerepet benne a vallásos­ság. hiszen a fiatalok már szinte egyáltalán nem foglal­koznak' a vallással. Az általá­ig nos iskolában egyetlen htttaé. nos sincs. Ez a valóságos hely­zet. Még az asszonyok Is In­kább a közéletben tevékeny­kednek. — Szeretik a szedresiek Szedrest? — Biztos. Én a szedresi ha­tárból a szigeti részt tartom a legszebbnek. Azért, mert gyö­nyörű, ligetes. A községben legjobban a kultúrház és a postaépület tetszik. Szeret­jük-e Szedrest? A társadalmi munka bizonyítja legjobban. A társadalmi munka rendsze­res. De egymást is tisztelik, becsülik az emberek. A fia­talok védnökséget vállaltak annak érdekében, hogy az ut­cák szépek, gondozottak legye­nek. Ezen kívül segítenek a maeukra hagyott öregeken. A KISZ-esek és az úttörők iga­zán rendesek. Hát most mond­ja. tavaly leégett a Dallosék házának a teteje. A KTSZ-fia- talok rakták fel a tetőt. — Sok szépet mondott Szed­resről. Talán kicsit elfogult is,' de ez érthető. — Higgve el, csak a valósá­got mondtam. — Köszönöm a. i ". — Valamit még szeretnék szóvá tenni. Úgy is, mint ta­nácstag, és úsv Is, mint bolt-: Vezető. A táplálkozási szoká­sok változnak. Nálam a bolt> ban nagvon keresik a hen­tesárut. Sajnos sokszor kény­telen vagyok azt mondani nincs. Hiányzik a mirelit ámj nincs hűtőpult, de leginkább hentesáruból kellene több.' Végeredményben nem tuzus- rikk. Ez elég nagy probléma; Szeretném; ha megírná. MegJ írja? — ígérf: '■*“"”2 — Köszönöm a szedresieg hevében, ____ • a 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom