Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Hét hónap alatt ötmilliárd forint beruházási hitel A Magyar Nemzeti Bank a hitelpolitikai irányelvek érvényesüléséről Ülést tartott a megyei tanács vb Napirenden: a dombóvári Városi Tanács V.B. munkája Kereskedelempolitikánk és a% AFESZ-ek Pályaválasztás, pályairányítás A tanácsok költségvetési gazdálkodásának 1972 első félévi eredményei A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülé­sének programja ezúttal bősé­gesebb volt a megszokottnál. Az ülést záró bejelentésekkel együtt ugyanis hat téma szere­pelt a tanácskozás napirend­jén. Szabópál Antalnak, a me­gyei tanács elnökének jelenté­sét követően második napi­rendi pontként foglalkozott a testület a dombóvári Városi Tanács V.B. tevékenységéről és városfejlesztési feladatainak el­látásáról készített beszámoló értékelésével. E téma előadója Vidóczy László, a dombóvári Városi Tanács vb-elnöke volt. A jelentés vitájában részt vett a vb-ülésre tanácskozási jog­gal meghívott Gyuricza Ist­ván, az MSZMP Dombóvár városi Bizottságának első tit­kára is. Mint az a beszámoló felett nyitott vitában, illetve annak összegezésében elhangzott, Dombóvár városi Tanácsa és annak végrehajtó bizottsága egyaránt megfelelt hivatásá­nak a várossá nyilvánítás óta eltelt időben. Javult a tanácsi ügyintézés színvonala és pél­daszerű az a kapcsolattartás a lakossággal, amely révén külö­nösen kimagasló a városi ta­nács városfejlesztő tevékeny­sége. , Harmadik napirendként fog­lalkozott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága azzal a két jelentéssel, mely egyfelől ke­reskedelempolitikánk érvénye­sülését vizsgálta az ÁFÉSZ-ek működésének tükrében, más­felől az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek ága­zati irányításának tapasztala­tait összegezte. A kereskede­lempolitika érvényesüléséről Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke, az ágazati irányítás tapasztalatairól pedig Korsós István, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője számolt be a végrehajtó bi­zottságnak. A téma felett in­dított vitában — többek kö­zött — szót kért Kádár Ist­ván, a SZÖVOSZ, és dr. Szé­kely Mihály, a Belkereskedel­mi Minisztérium képviseleté­ben. Cióagárd egy napig ünne­pelt. A templomos öregasszonyok jó időért imád­koztak. a szülők fáradhatatla­nul készülődtek, s közben a naphoz fohászkodtak, a gyere­kek buszon, iskolában, bolt­ban nagylányos, nagyfiús mo­dorban a szüreti nap esélyeit latolgatták, s a tükör előtt mozogni, járni, mosolyogni ta­nultak a ládákból előcsalt népviseleti ruhákban. Ezen a vasámaoon Sióagár- don nem dolgozott senki. A tanácselnök irodáját ko­paszra fosztották. Szőtteseket, alvókat, párnákat, padokat, tálakat hordtak a kultúrott- honba. hogy önmaguknak ki- óllítsák őket. A falu ezen a naoon önmagában gyönyörkö­dött. közben meghallgatott egy sz'nvonalas előadást Sióaeárd népművészetéről. Megnézték, e meghallgatták azt, ami az övék volt és övék lesz megák­kor >s, mikor az utakat szegé­lyező fiatal ostorfák belseje már korhadni kezd. A múltat idéző emberek emlékeiben tisztán él. ki volt a bíró, a bíróné, a csőszlány és a csőszlegény 1936-ban, 1930- ban, s még előbb. Tudják azt is. ki állhatott csak az útsze­gélyen, ki járhatta a táncot a menet végén, a közepén, mert a rang, a vagyon a szüreti bá­lon is megszabta becsülettől, tisztaságtól, szépségtől függet­Az MSZMP megyei végre­hajtó bizottsága 1971 áprilisá­ban tartott ülésén hozott ha­tározatot a kereskedelempoliti­ka megyei érvényesüléséről és a kereskedelem fejlesztésének főbb feladatairól. E határozat végrehajtása kapcsán különö­sen nagy feladat hárul a szö­vetkezeti kereskedelemre, amely a megye 108 települése közül 104 helyen van jelen. Fogyasztási szövetkezeteink bonyolítják le kiskereskedelmi forgalmunk hatvan százalékát. Ebből fakadóan a célkitűzések megvalósítása nagymértékben e szektor i munkájának a függvénye. Megyénkben a fogyasztási szövetkezetek tavaly közel 1,7 milliárd forint bolti áruforgal­mat bonyolítottak, le. Ez 9,4 százalékkal haladja meg az 1970. évi forgalmat. A for­Kitüníetések az MHSZ-munkáért A fegyveres erők napja al­kalmából a Magyar Honvé­delmi Szövetségben, illetve a honvédelmi szövetség érdeké­ben végzett munkáért többen kitüntetést kaptak. A honvédelmi érdemérem 20 éves fokozatát kapta Bog­nár István, a Tolna megyei Népújság munkatársa. A kiváló MHSZ-munkáért érem a'ràhÿ \ fokozatával türíiettitíc ki dr. Vígh Dezsőt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Csá­szár JŐZsefet, a városi tanács elnökét, dr. Wéner Jánost, á városi tanács titkárát, Lovas Henriket, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezető­jét, Márfai Ottót, a dombóvá­ri MÁV dolgozóját, Kulcsár János és Szabó János főtisz­teket, azonkívül többen kapták meg a kiváló munkáért érem ezüst és bronz fokozatát. Ez alkalommal a szekszárdi lőtér építésében véezett ki­váló munkáért az MHSZ fő­titkára pénzjutalomban része­sítette Szabó Istvánt. Szabó M'hálvt, Till Imrét és Cseh OásrvSr-t q tanácsi építő válla­lat dolgozóit. lenül a lányok és a legények helyét. Példa arra nemigen van, hogy zsellérgyerek látta volna el a tisztes bírói teendő­ket. Pénzbe, áldozatba került ez is. A menet a kultúrház elől indult. ,A termelőszövetkezet két feldíszített fogata haladt az élen. A fiúk idén Horváth István középiskolást választot­ták maguk közül bírónak, s Páli Erzsébet, a bíróné, szin­tén diák. A népviseletbe öltö­zőt legfőbb báli előkelőségek kocsiját szintén diák: Lengyel Ferenc hajtotta. A mögöttük döcögő fogat bakján Páli Ist­ván tsz-tag ült, háta .mpgött a civilbe öltözött jegyzővel és jegyzőnével; Kiss Sándor ipari tanulóval, és Máver Mária egészségügyi. szakközépiskolás­sal. A jegyzőszokás nem régi,' a civilbe öltözött tisztségvise­lők vagy húsz esztendeje szür- kéllenek a díszes menetben. Aztán a. népi • táncosok jöt­tek — az általános iskola ta­nulói — menet közben siő- aeárdi táncot jártak, a népvi­seletbe öltözött idősebbek, és a nadráekosztümös fiatalok sorfala között. A hintő vég><*- zörgött a köveken, ötször állt meg és ötször indult el újra. mikor leeítette a prímás a vo­nót. A helyi népi zenekar tag­galom növekedésének üteme megegyezik az országos átla­gossal. de meghaladja a me­gyei állami kiskereskedelmi fejlődés ütemét. Kedvező a forgalom szerkezeti változása is. A legdinamikusabb a ve­gyes iparcikkek értékesítésének növekedése volt. Ezen belül pedig a korszerű életviszonyok­ra utaló cikkek iránt nőtt első­sorban a kereslet. Az élelmi­szerek 11,1 százalékos forga­lomnövekedésében a kulturál­tabb táplálkozást bizonyító ter­mékek — hal, tejtermékek, zöldség-gyümölcs, konzervek stb. — vásárlása volt az elsőd­leges. A ruházati áruk forgal­mának mindössze 3,2 százalé­kos növekedése viszont a vá­lasztékhiányokra és az árala­kulás ismert problémáira utal. Mind a jelentésekben, mind pedig a felettük indított esz­mecserében igen sok szó esett az ÁFÉSZ-ek kereskedelmi há­lózatának soron lévő, majd so­ron következő fejlesztési fel­adatairól. az AFÉSZ-ek gaz­dálkodásáról és a fejlődés to­vábbi, fontos célkitűzéseiről. Szövetkezeteink a negyedik öt­éves terv időszakában 45—50 százalékkal kívánják növelni kiskereskedelmi áruforgalmu­kat. Elhatározták azt is, hogy árualapjuk jobb biztosítása ér­dekében tovább szilárdítják helyüket a beszerzési piacon. S egyebek között, továbbra is nagy gondot fordítanak az árualapokra és a választékot bővítő saját ipari kapacitás növelésére a hálózat bővítése, korszerűsítése mellett. A végrehajtó bizottság a két jelentést elfogadta. A pályaválasztás, a fiatalok pályairányításának helyzete és tapasztalatai címmel Németh József, a megyei tanács mun­kaügyi osztályának vezetője terjesztett ezt követően jelen­tést a végrehajtó bizottság elé. Majd Ribling Ferenc, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője számolt be a taná­csok 1972 első félévi költség- vetési gazdálkodásának tapasz­talatairól. a fejlesztési tervek teljesítéséről. À megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülé­sét bejelentésekkel zárta. jai, két vízügyi dolgozó, egy hivatalnok, adóügyes a tanács­nál, egy buszkalauz, s egy ter­melőszövetkezeti tag. Ezen az éven lovon, lóháton nem ült senki. Nem szokta a ló azem- bert, s az ember se a nyerget. A szüreti felvonulás megin­dító szép régi szokás. Ifjú­kor,. hagyományokat idéző, mentes mindenféle nosztal­giától, búsmagyarkodástól. S hiába intette . Tóth János pe­dagógus a fiúkat, hogy a lá­nyos ház vacsorameghívását ne fogadják el, közben ő is tudta : a szokás áz szokás, előle kitérni illetlenség. És a .lányos szülők a csomagról sem feledkeztek meg, a csősz­legénynek a vacsora legjobb falatait adták. Kezdődik ' a szüreti mulat­ság. A kultúrházban annyi ember verődött össze, hogy végül lépni is alig lehetett. Mindenki ment, aki mozogni tudott. Bandákat alkotva, egy asztalnál telepedett le a tsz- tag, a vízvezeték-szerelő, a mérnök, a bolti eladó, a pe­dagógus. Ritkán ülhetnek így együtt, farsangkor, esküvőkor, jeles ünnepeken, szüreti bál­kor. A csárdás lassúval ’kezdő­dik, aztán egyre frissebb, pat- togéjtft, és ezen a bált» nem A Magyar Nemzeti Bankban feldolgozták az év első hét hó­napjának hitelezési adatait, összegezve és elemezve a be­ruházási hitelek engedélyezé­sének, folyósításának helyze­tét, a bank kötelezettségválla­lásait. Az MNB-ben az MTI mun­katársának elmondták, hogy a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően a legfontosabb fejlesztési célokat, a népgazda­ság számára hatékony és jöve­delmező vállalati beruházáso­kat segítették és segítik to­vábbra is hitelek nyújtásával. Hét hónap alatt az 1972-re már engedélyezett 10,8 milliárd forint beruházási hitelből csaknem ötmilliárdot folyósí­tottak, vagyis többet, mint ta­valy ilyenkor, ami arra ' utal, hogy a beruházók a különböző intézkedések hatására jobban koncentrálnak a folyamatban levő beruházások gyors befe­jezésére. Az új hitelengedélyezések a korábbiakhoz képest mérsék­lődtek, hét hónap alatt 3,6 milliárd forint beruházási hi­telt engedélyezett a Nemzeti Bank, ami azzal hozható ösz- szefüggésbe, hogy az előző év hasonló időszakában a negye­dik ötéves terv kiemelt fej­lesztési céljaihoz viszonylag sok új hitelre adtak engedélyt, így a legjelentősebb új válla­lati fejlesztések megindulhat­tak. Az új engedélyezések csökkenésében az is közreját­szott, hogy ez év június 30-ig korlátozták a hitelengedélyezé­seket és egyes vállalatok hitel- képessége sem tette lehetővé, hogy a bank hozzájáruljon új hitelek nyújtásához. A hosszú lejáratú hitelek legnagyobb részét a könnyű­ipar, a középlejáratú hitelek legnagyobb hányadát pedig a mezőgazdasági üzemek számá­ra engedélyezték. A hiteleket olyan fejlesztésekhez veszik igénybe, amelyek a lekötött eszközökhöz képest a könnyű­iparban 17, a mezőgazdaság­ban 20 százalék nyereséget hoznak. Az 1972 első hét hónapjában engedélyezett összegekkel együtt a bank hitelfolyósítási igen táncolják a shake-t. Egy­másba kapaszkodtak az idő­sebbek, a szülők, a nagyszülők, a fiák és az unokák, karikába röpültek a szoknyák, a fekete mintás kendők, ropogtak a fá­jós derekak, nagyot dobban­tottak a fényesre kefélt csiz­mák. Lopják a szőlőt. A „lopókat” a jegyző- és a bíróházaspár megbírságolta, aztán elárverezték a két koro­nát, amit külön a bíróné és külön a jegyzőné készített, s a színpad közepén kínálta ma­gát, ráaggatva torta, sült ka­csa, rántott hal, cigaretta, likőr, kifli. gyümölcs, sütemény. Együtt minden: a bőség. Erre a napra, erre a bálra Sióagárd csak a sióagárdiaké, erre az egy napra a falu és az emberek teljesen egymáséi. Ezen az egy napon kivirult a falu. Egészen hétfő hajnalig, míg fél ötkor a presszó ajtajá­ra rátették a lakatot, hogy az­tán kezdhesse mindenki ott. ahol szombat délben abba­hagyta; a zetoron. az eszterga- nadnál, a napközi otthon konyhájában, a hivatalban, a tehenészeti telepen és az isko­lapadban. Az 1939-béIi bíróné. Tóth Jánosné a népművészet kiváló mestere. Vajon mi lesz Páli Erzsébetből? y. M. kötelezettsége 18 milliárd fo­rintra emelkedett; Ebben ter­mészetesen benne vannak azok az összegek, amelyeket már ko­rábban engedélyeztek, de a vállalatok még nem vettek igénybe. E hitelekből az ipar 12.6 milliárd, az építőipar 1,2 milliárd, a mezőgazdaság 2,7 milliárd, a szállítás-hírközlés 0,8 milliárd, a kereskedelem 0,7 milliárd forinttal részese­dik. A hitelek jelentős része a kiemelt fejlesztési progra­mokhoz (az alumíniumipar központi fejlesztési programja* számítástechnikai gépek és al­katrészek gyártásának fejlesz­tése, közúti járműgyártás fej­lesztése, bútoripari rekonstruk­ció, textil- és textilruházat­ipari rekonstrukció, sertéstele­pek létesítése, konvertálható export árualapok bővítését szolgáló kapacitások létrehozá­sa) kapcsolódik. Július végén a Nemzeti Banknál mintegy négymilliárd forintos hiteligény volt elbí­rálás alatt. A kért négymilliárd forint segítségével a vállala­tok hatmilliárd forintos fej­lesztést terveznek. Elsősorban a konvertálható export áruala­pok növeléséhez, számítástech­nikai gépek és alkatrészek gyártásának fejlesztéséhez, az építőipar ipari hátterének bő­vítéséhez, a nyomdaipar fej­lesztéséhez, a bútoripari re­konstrukcióhoz kérik a válla­latok az említett hiteleket. A bankszervek gondosan vizsgál­ják, ügyelve arra, hogy a dön­tésnél a legszigorúbban érvé­nyesüljenek a hitelpolitikai irányelvek előírásai, a többi között az a követelmény, hogy a fejlesztéseknek legalább 30 százalékához rendelkezésre álljon a saját alap. Ily módon is erősíteni kívánják a gazda­sági életben az 1972 első felé­ben már tapasztalt kedvező tendenciákat. 1973-ra ez év július végéig a Nemzeti Bank ötmilliárd fo­rint beruházási hitelt engedé­lyezett. Az elbírálás alatt le­vő hitelkérelmeket és a még várhatóan beérkező hiteligé­nyeket figyelembe véve az év végéig körülbelül kilencmilli- árd forintra emelkedik a jövő évre engedélyezett hitelösszeg. Az MNB szerint az általában elegendő a beruházások folya­matos megvalósításához és elő­segíti, hogy a vállalatok fel­készülhessenek az új beruhá­zásokra. Hitelengedélyezésre marad még lehetőség jövőre is, ezzel együtt 1973-ban az idei színvonalnak megfelelő hitel­lel lehet számolni. A forgóeszköz-hitelek állo­mánya 1972 első hét hónapjá­ban hétrnilliárd forinttal emel­kedett, tehát jóval kisebb mértékben, mint tavaly ilyen­kor, a múlt év azonos idősza­kában ugyanis 22 milliárd fo­rint volt az emelkedés. A vál­lalatok és szövetkezetek kész­letei — a mezőgazdaságot nem számítva — az első félévben 3.6 milliárd forinttal csökken­tek. Tavaly az első félévben ugyanebben a körben a kész­letek hatmilliárd forinttal nőt­tek. A befejezetlen termelés és félkész termék készletállomá­nya ötmilliárd forinttal, vagy­is ugyanannyival nőtt, mint tavaly, a készletcsökkenés az anyagkészletek több mint hat­milliárd forintos, ezen kívül a kész termékek állományának szintén jelentős mérséklődésé­vel függ össze. A készletek csökkenése egyébként nem ál­talános. Az élelmiszeripar nél­kül számított ipari ágazatban a készletek az első félévben a múlt évi 6,3 milliárddal szem­ben az idén négymilliárddal nőttek, az élelmiszeriparban 7,4 milliárddal csökkentek. Szüreti mulatság 1972

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom