Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
Megyei tanácskozás a pártoktatásról Kedden tanácskozást tartottak a megyei pártbizottság épületében Tolna megye pártoktatásának irányítói. A tanácskozás részvevőit István József, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte, majd Czvetics Ivánka, a megyei pártbizottság oktatás; felelőse és dr. Kalicza Rezső, az oktatási igazgatóság vezetője tartott tájékoztatót a pártoktatás időszerű kérdéseiről. Ezt követően a járási pártbizottságok képviselői mondották el gyakorlati tapasztalataikat. Az értekezleten a többi közt elemezték azokat a nemzetközi. munkásmozgalmi, belpolitikai, valamint ideológiai jelenségeket. amelyek számottevően befolyásolják a most induló pártoktatási évadot, illetve amelyekre menet közben tekintettel kell lenni. Amint az értekezleten megállapították. ideológiai életünket a X. kongresszus óta határozott tisztulási folyamat jellemzi, nem utolsó sorban a széles körű, szervezett pártoktatás eredményeként. Egyre kevesebb az elvont ideolo«dzálAs, de a szemellenzős praktirr'z- mus is: a marxizmus tételeit alkotó módon alkalmazzák a legtöbb fórumon. Léoten-nyo- mon tanasztalhatő. hoev a köztudatban szilárdulnak a marxista nézetek pozíciói, ugyanakkor bizonyos kispolgári eszmékkel is gyakran lehet találkozni, és a nártokta- Jtáson keresztül is szükséges az állandó hare az ellenséges ideológiai befolvás ellen. Bizonytalankodás rriutaftow kik egyes elvi tételek gvrWirlati alkalmazása körül. Néha Pem megfelelően értelmezik a párt szövetségi politikáját. a munkásosztály vezető szerenét. Nyíltan ugyan nem tagadták, ide a gyakorlat e<*ves égeít félremaevarázva végül is hurkolton viiafiék azt. Tivon jpéldául a műszaki értelmiség szerepének eltúlozása. Bizonyos nacionalista nézetek is ugyanilyen burkolt mezbe öltözve jelentkeznek. A pártoktatás rendszere, szervezete stabil, tehát van mire alapozni a marxista ismeretek terjesztését. Már az előző^ oktatási évtől általánossá vált a pártoktatás távlati tervezése. Az a cél, hogy a pártoktatást mindig több évre megtervezze minden pártszervezet, pártbizottság, s e tervek mindig pártkongresszustól pártkongresszusig szabják meg a teendőket. Az egész pártoktatási tevékenység csak így igazodhat a mindennapi élet követelményeihez, Így segítheti megfelelően a párt általános célkitűzéseinek megvalósulását. A követelmények e tekintetben is nőnek, és csak a nagyobb távú előrelátással lehet felkészülni az eredményes oktató-nevelő tevékenységre. A pártoktatás különböző formái iránt az érdeklődés továbbra is nagy. Országosan is, Tolna megyében is. Megyénkben a múlt évben 18 000 körül volt a pártoktatás különböző formáinak összes hallgatója. A jelentkezők száma a most kezdődő idényre is magas, és nincs szó valamiféle erőltetett létszámnövelésről. Éppen ezért nem helyeselhető eeves alan- szervozetek azon törekvése hogy minden idénvre mindenáron növelni kívánták a beiskolázottak számát. Helvette a tartalmi munka javítására kell nagyobb gondot fordítani. Nagyon hangsúlyozták a tanácskozáson, hogy a beiskolázás első számú tényezője semmiképpen sem a statisztikai szempont, hanem az adott terület káderhelyzete, - sajátossága. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a beiskolázol/• wMai ifjúsági regény — mai ifjúság A tixehttzárdi írótalálkoxó ellő napi tanácskozása Hírt adtunk arról, hogy hétfőn különautóbusszal Szek- szárdra érkeztek a KISZ Tolna megyei Bizottsága és a megyei könyvtár íróvendégei, akik tegnap a megyei művelődési központ emeleti márványtermében megkezdték az érdemi munkát. A vendégeket az épület földszintjén Vadóc Kálmán, a könyvtár igazgatója köszöntötte és bemutatta nekik az itt összeállított könyvkiállítást. A házigazda köszöntő szavait Va- 4as Ferenc, a művelődési központ igazgatóia mondotta el, majd Tatay Sándor író nyitotta meg a tanácskozást. Méltatta a tavalyi találkozó sikerét. amikor is a történelmi regény helvzetét vitatták meg a résztvevők, és egvúttal méltatta Szekszárd növekvő hírnevét a kulturális életben. Â vitaindító előadást Lengyel Balázs tartotta, aki a fiatalok életkori sajátosságaival foglalkozott, a valósághoz való viszonyukkal és annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok valőságélménve korlátozott. Röviden elemezte Ka- tajeV, Mándv Iván, Szabó Masda. Szántó Tibor és Vidor Miklós munkamódszerét, illetve egy-egy művét. Kántor Zsuzsa nem értett egvet az előadónak a fiatalok valóság- élménvével kapcsolatos felfogásával és egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy as ifiúsági irodalmat művelni éppoly kevéssé „leszállás” egy alacsonyabb szintre, mint „felemelkedés” a magasabbra. Hiányolta az ifjúsági művekkel foglalkozó kritikát Földes Péter azt feszegette, hogy meddig „mai” témájú az ifjúsági regény és az „ifjúsági társadalmi regény” fogalmát hangsúlyozta. A kritika hiányát arra is visszavezette, hogy az ifjúsági irodalom mintegy a perifériára szorult legnagyobbjaink nem választották működésük területéül. Halász László pszichológus nagy érdeklődéssel kísért felszólalásában azt fejtegette, hogy nincs alkotáslélektani különbség ifjúsági és nem ifjúsági irodalom között. Varga Domonkos előre elkészített hozzászólást olvasott fel, amelynek alaphangját a féltő szeretet adta meg. Egyben a délelőtti vitatkozók közül ő volt az első, aki nemcsak szorosan vett szakmai problémákkal foglalkozott, hanem a tanácskozás címének második felével, a mai ifjúsággal is. Erős aggodalommal szólt a felényi létszámú, felnövő korosztályokról, melyek mintha némi nemzedéki keserűséggel lennének eltelve a készen kapott, szilárd, sőt szilárdan hierarchikus társadalommal szemben. Szinte mintha valamiféle „ellenfelnőttek" lennének és joggal félthetők a ..szocialista individualizmustól”. Az íróvendégek a délután folyamán ellátogattak n Sárközbe. Decsre, majd délután dr. Gosztonvi János művelő- désügvi miniszterhelyettessel, a Központi Bizottság tagiéval folytattak hosszabb beszélgetést, melynek részleteire visz- szatérünk, tak személye, száma összhangban legyen a reális káderutánpótlási igényekkel. Az alapszervezetek, alsóbb pártszervek önállóságának növekedése egyebek közt azt is jelenti, hogy lehetőleg helyileg kell gondoskodni a káderutánpótlásról, és ez a tervszerű beiskolázással kezdődik. Ismertettek egy statisztikát az értekezleten az esti egyetemet végzettek sorsáról, további tevékenységéről. A 3 éves tagozatot végzetteknek körülbelül a fele rendszeres propagandamunkát végez, és 35 százalékuk vezető párt- és állami tisztséget tölt be. Mintegy 18 százalékuk az esti egyetem elvégzése után került a párt tagjai sorába. Ugyanakkor van egy szűkebb réteg, amelyik megelégedett a marxista ismeretek megszerzésével, de semmiféle mozgalmi tevékenységet nem fejt ki. Nos, kellő káderkiválasztással meg lehetett volna előzni, hogy ilyenek foglalják el, kössék le az esti egyetemi helyeket. Az idei pártoktatási évtől kezdődően úgynevezett vitakörök formájában is folyik majd pártoktatás. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták az értekezleten, hogy e forma nem alacsony szintet jelent, hanem ez a pártpropagandának egy sajátos eszköze, amit nemcsak lehet, hanem kell is magas szinten vezetni. Szóba került a pártoktatási módszereknél a modern pedagógiai elvek alkalmazása. A pártoktatás egyik fő hiánya az előző években abból fakadt, hogy a propagandisták nem rendelkeztek kellő pedagógiai ismeretekkel, ezért a jövőben nagyobb gondot fordítanak a propagandisták ilyen jellegű felkészítésére is. B. Egy vizsgálat tanulságai Mire használják a művelődési autót ? Közismert, hogy milyen fontos munkát végeznek a művelődési autók. A kultúrát, a tudást juttatják el a pusztákra, a tanyákra, apró falvakba, ahol nincs művelődési ház, könyvtár — vagy egyszerűen csak a függetlenített vezető hiányzik ezeknek az intézményeknek az éléről. Tolna megye valamennyi járásában — a szekszárdit kivéve — van művelődési autó. A szekszárdi járás a megyei művelődési központ három ilyen célra fenntartott gépkocsiját veheti igénybe. Ezeket az autókat — akár járási, akár megyei szinten működnek — arra kellene felhasználni, hogy segítsék az ismeretterjesztő előadások szervezését, szállítsák az irodalmi színpadokat, művészeti együtteseket, a vándorkiállítások anyagát, az ismeretterjesztő # és játékfilmeket, emellett módszertani segítséget adjanak a művelődési otthonoknak, közművelődési könyvtáraknak. sajnos nem mindenhol élnek ezzel a lehetőséggel. Nemrég a bonyhádi, illetve a dombóvári járásban végeztek felmérést a megvei művelődési közoont munkatársai. A dombóvári járás 13 községe közül csak egyben, Döb- röközön van függetlenített művelődésiotthon-igazgató. Klubkönwtár öt településen, tiszteletdíjas igazgatóval működő művelődési otthon nedig három községben található. Már ebből a néhány adatból is látszik, hogy milven nagy szükség lenne a jól kihasznált művelődési autóra. Van is egy kocsi, melyet 1972. májusáig a i ’rási művelődésügyi osztály - üzemeltetett, majd átvette a 'árási könyvtár. Programját a lárási művelődési ház, à könyvtár és a moziüzemi vállalat állítja össze. Mennyire használják ki a kocsit? A könyvtár ennek segítségével végzi a könyvcseréket, a területi ellenőrzéseket, értekezletre utaznak vele. A művelődési otthon a községekben szervez különböző programokat — sajnos ezeket csak kevés alkalommal vették igénybe. A művelődési autó feladata elsősorban a területi, népművelés segítése lenbe. A vizsgált időszak nyolc hónapja alatt — 1971. októbere és 1972. áprilisa között — mindössze 33 nap használták erre a célra. w Felvetődik a kérdés: ha nvolc hónap alatt 33 nap vették igénybe a művelődési autót területi népművelési célra, akkor mire használták egyébként? A menetlevelekből csak az derül ki. horrv a kocsi többször megfordult Pécsen, Budapesten, Bala+on- földváron, Siófokon. (A művelődésügyi miniszter egyik rendeleté szerint a művelődési autót csak a megye területén lehet felhasználni.) Valamivel jobban működött a művelődési autó a bonvhádi járásban. Itt már hatvan nap vették igénvbe területi népművelésre. Figyelemre méltóak viszont az alábbi tények: az autót a járási hivatal művelődésügyi osztálva ü-°mei- tette, a menetlevelet a községi tanács'adta, a programot — a iárási könyvtár és a művelődési központ igényeit is figyelembe véve — a járási hivatal népművelési felügvelőie állította össze. Ha a művelődési központ és a járási hivatal ugyanabban az időben akarta használni a kocsit, akkor többnyire a járási hivatal igényét elégítették ki. így fordulhatott elő, hogy az autót tavaly nyáron másfél hónaoig az alsó-bélatelepi úttörőüdülőben anyagszállításra használták. A felsorolt tények, adatok a dorőbóvári és á bonyhádi járásra vonatkoznak. Sajnos valószínű, hogy a megye többi járásában is nagyjából hasonló a helyzet. Pedig a művelődési autóknak — már a nevükben is benne van — elsősorban a közművelődést, ezen belül is a területi népművelést kell segíteniük. Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően gondosabban tervezzék meg programjukat és mindenekelőtt rendeltetésüknek megfelelően használják fel őket. 'felfogja a vadászszenve- dély” — mondják arra, aki nagyon el akar érni valamit. Viszont sokan nem is tudják, mi minden kell ahhoz, hogy valaki a vadászat szenvedélyének hódolhasson. Először is, fel kell hogy vegye tagnak valamelyikx vadásztársaság. Az igazság az, hogy ez nem megy könnyen, mert bár a vadászat nem olcsó időtöltés, mégis, szinte mindegyik társaságban telítődött a létszám. De ha valakinek sikerült bejutni, akkor még csak vadászjelölt lesz egy ideig. Részt vesz a vadászatokon, a társaság munkájában — fegyver nélkül —, és a megfelelő irodalomból fel kell készülnie a vizsgára. A sikeres vizsga után bizonyítványt kap, annak birtokában fordulhat fegyvertartási engedélyért az illetékes rendőrhatósághoz. Amikor az engedélyt megkapta, megvásárolhatja a fegyvert, és csak az első vad elejtése utáni ünnepélyes nadrágkiporolással ava- tódik igazában vadásszá. Tegnap délelőtt a megyei tanácson IS vadászjelölt és hat mezőőr vizsgázott. Mint az egyik vizsgázó elmondotta, ezúttal első ízben a főhatóságok által kiadott kérdések alapján kellett felkészülni. Vagy kétszáz forint értékű szakkönyvet vásárolt meg, hogy a százhúsznál több kérdés mindegyikére elfogadható választ adhasson. Némi ízelítő a kérdésekből, a válaszokból... Vadászj elöltek vizsgája — Milyen fegyverrel, lőszerrel vadászunk apróvadra, nagyvadra, figyelemmel az új vadászati törvény rendelkezéseire? — Apróvadra sörétes fegyverrel, nagyvadra golyóssal, a vaddisznóra gyöngygolyóval... — Melyek azok a lőszer-alkatrészek, amelyeket házilag előállítani tilos? — A gyöngygolyó, a „postás", a vágott... A vizsgabizottságban ülő rendőrtiszt megjegyzi: — Néhány évvel ezelőtt — bizonyára sokan emlékeznek még az esetre. — Simontomyán egy ilyen postással két embert lőttek agyon. A vadász csak a mozgásra célzott... Mözsi tsz-traktoros kapja a kérdést: — Melyek a hazánkban élő nagyvadak? — A szarvas, a dám, a vaddisznó, az őz, a muflon és a túzok. (Aki eddig még nem tudta; az Alföldön élő túzok is a nagyvadak közé tartozik.) A vizsgán kiderül az is, hogy vadászberkekben a barkácsolás nem az egyre jobban terjedő célszerű időtöltés, amelyről éppen a napokban rendeztek kiállítást Budapesten. — A barkácsolás a lovas kocsiról történő vadászat. A lövőnek viszont le kell szállni a kocsiról — ez vadászetikai, de biztonsági követelmény is. — Kié a zsákmány, a trófea, ha többen lőnek apróvadra, illetve nagyvadra? — Apróvadnál; akinek lövése elejtette, nagyvadnál, aki az első halálos lövést leadta . .. — Sorolja fel a nagyvadak betegségi tüneteit, betegségeit. — Tüdőgyulladás, mételykor, bögölylárva, száj- és körömfájás. A szarvasbikák heresérülése például az agancs fejlődési rendellenességéből állapítható meg, ilyenkor barkós marad valamelyik, vagy mindkét agancs. — Mi a vadász teendője, ha fegyvere meghibásodik? — A vadászatot abbahagyja, a fegyvert rendőrhatóságilag engedélyezett puskaművessel, fegyverjavítóval javíttatja meg. itt tilos a barkácsolás ... A kérdésekre adott válaszokból rendre kiderül, mi a vadászjelöltség célja, milyen intézkedéseket kell tenni adott esetekben a vadvédelem érdekében, mi a vadászetika, mi a vadgazdálkodás célja, kinek és mikor kell megtéríteni a vad- <károkat. Amikor Tarlós István, a megyei vadászati felügyelő át. adja a bizonyítványokat, ismételten hangsúlyozza; milyen szigorúan be kell tartani a va dászathoz kapcsolódó jogszabályokat, az etikát, mert bármennyire hasznos, sportszerű időtöltés, ugyanolyan veszélyes üzem is, B. L