Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

1 Általános-e az általános ? , 2. Dunaföldvári- kendergyár, Buri László, a szakszervezeti bizottság elnöke: — A hatodik osztályba nyol­cán, a hetedikbe tizenöten, a nyolcadikba hatan jelentkez­tek. Ez három csoport lett volna. Nagy többletkiadás. Úgy döntöttünk, hogy három helyett csak egy lesz. — Tudja mi az a mini­mumvizsga? Akik hatodik osztályba jelentkeztek, mate­matikából és magyarból 12 órai kötelező foglalkozás után különbözetit, úgynevezett mi­nimumvizsgát tesznek. Tizenkét órai oktatás után. — Ezután ők is hetedikesek lesznek. A csooort létszáma 23-ra emelkedik. November elején elkezdődik a tanév, márciusban bizonyítványt kap­nak a hetedikesek. Akkor in­dul a nyolcadik osztály. Ha nincs lemorzsolódás, 29 fővel, mert a nyolcadik osztályosnak jelentkezettek is csatlakoznak hozzájuk. — Elméletileg lehetséges, hogy valaki egyetlen tanév alatt három osztályt elvégez­zen? — Igen. Gyakorlatilag is. Egy év alatt három osztály. — Hetente egyszer lesz ok­tatás. A tanulók szabadnapot kapnak, csak a négy óra iskolai foglalkozáson kell részt ven­niük. A kiesett napra átlagbért fizetünk. Igen, ez azt jelenti, hogy az általános iskolai fel­nőtt tanuló nálunk 23 nap ta­nulmányi szabadságot kap. De az üzem folyamatos, máskérft nem tudtuk megoldani. — Talán nem is kellene megírni: 480 dolgozónk közül 178-an nem végezték el az általános iskolát. * — Tavaly kitűnővel végezte a nyolcadikat. Hogyan sike­rült? Vagy ami még fonto­sabb: mi volt az oka, hogy je­lentkezett? — A nevem, ugye nem mu­száj megmondani. Még kine­vetnének. Hogy őszinte legyek, nem volt komoly okom a je­lentkezésre. Először nem. Most már, a szakmásító tanfolyam elvégzése után a fizetésem is több lesz. De amikor beirat­koztam a hetedikbe... — Egyszer nagyon megsér­tődtem. Vendégségben voltunk, s mondtam valamit. A férjem letorkolt. „Miért szólsz bele, ha nem értesz hozzá!” Égett a fülem mások előtt. A fér­jemnek több iskolája van. Nem sokáig, mert jövőre el­kezdem a tanulást az érettsé­giért. * Paksi Konzervgyár, Keszthe­lyi Ferenc személyzeti osztály­vezető : — Nagyon jó a kapcsolatunk a hármas számú általános is­kolával. Múlt héten volt az el­ső megbeszélés a pedagógusok­kal. Heti egy alkalommal lesz dolgozóinknak oktatás. A tan­év, vagy tanfolyam, — nem is tudom hogyan nevezzem, — öt hónapig tart. A gyárból harmincán jelentkeztek. A nagyközségben csak mi in­dítottunk csoportot. Az előadói díjakat a művelődési központ adja. Ml szemléltető eszközö­ket, táblákat készítünk. Az is­kolás munkások három nap tanulmányi szabadságot kap­nak, és kéthetenként egyszer munkaidő-kedvezményt. Saj­nos az új oktatási forma még nem elég ismert. Jövőre sok­kal több jelentkezőt várunk. 1800 dolgozónk közül 300-nak nincs meg az általános isko­lai végzettsége. — Nem, fizetésemeléssel nem ösztönözzük a jelentke­zést. Az általános iskola el­végzését, a jelenlegi arány javítását politikai feladatnak tekintjük. Fontos feladatnak. « Motor alapjáratban: „pö-pö- pöpöpö”. A szövetkezet elnöke: „Ne haragudjon, sietek”. — Van a faluban általános iskolai oktatás? Úgy értem, hogy felnőtteknek. Szövetkeze­ti tagoknak. Elnök: „Mondom, hogy siet­nem kell! Kukoricaszezon, cu- korréoasz.ezon. Ebédre is alig jut időm”. (Úgy látszik, kényes a té­ma.) — Csak adatokat szeretnék kérni. Biztosan nem titok. Van önöknél felnőttoktatás? Nin­csen? Elnök: „Van ötven hold le- töretlen kukorica, van a föld­ben cukorrépa bőven. Nincs elég vagon, és nincs felnőtt- oktatás. Motor: „pa-prr-pa-prrr”. Kesztyűs kéz a gázkaron. (Jó elnök: motorral jár haza ebédelni, hogy gyorsabban visszaérjen a szövetkezetbe.) — Tehát nincs? Elnök: „Még nem célunk, hogy okoskodókat neveljünk. Van akinek így is jó. A két keze munkájára ugyanúgy szükségünk van, mintha egye­temet végzett volna. Sőt, így adja az{ a két kezét. De ma­gasabb iskolai végzettséggel?” — Egyre több az erőgép. Sa­ját taníttatású szakemberek kerülnének ki a tagságból. Elnök: „Szakmunkásból, génkezelőből van elég. Egysze­rű tagból nincs. Mindenkihez ragaszkodunk. Motor: „prr-prr-nrrrr”. Meglódul méternyit. Fék. Elnök: „Ne haragudjon, fon­tosabb dolgaink vannak, mint az a ... taníttatás. De ezt csak egvmás között mon­dom. Felfújják maguk ezt a dolgot. A legjobb brigádveze­tőmnek öt osztálya van. De le­fogadok, lefőzi magát számolás­ban. Szemre megmondja: hány mázsa, hány köbméter, hány négyszögöl. Sohasem téved. S ha kíváncsi, a tanfolyamokat nem számítva, én is csak hat elemit végeztem. Mégis itt va­gyok. Na, viszontlátásra.” Öra-Ékszeripari Vállalat Szekszárdi Gyáregysége, Töttös János személyzeti vezető: — Két csoportot indítunk. A nyolcadikosok hatan, a hetedi­kesek tizennégyen lesznek. Le­hetőség van arra, hogy bárki egy tanév alatt két osztályt is elvégezzen. A gyár adja a tantermet. A második mű­Gépi adatfeldolgozás a cukorrépa-betakarításnál Néhány évvel ezelőtt még decemberben is szállítottak a cukorgyárakba répát a földek­ről, a nagy teljesítményű be­takarítógépek és a rakodó­berendezések alkalmazásával azonban idén már legalább egy hónappal lerövidítik az átvételi idényt. A munka meg- gyprsítására együttműködési szerződést kötött az Élelmiszer­ipari Ugyvitelszervezési és Gé­pi Adatfeldolgozó Vállalat, va­lamint a cukoripari vállalatok trösztje. A felvásárlási szezon­ban ugyanis olyan nagy meny- nyiségű adatot kell összegezni. hogy az adminisztráció sokszor már az átvételt hátráltatja. Ezért a gépi adatfeldolgozó vállalat nagy teljesítményű elektronikus számítógépeit és feldolgozó berendezéseit vette igénybe a cukoripari tröszt úgy, hogy a gyárakban napon­ta lyukszalagra rögzítik az adatokat, és ezeket az adatfel­dolgozó vállalat számítógép- központjába továbbítják. Az együttműködés eredményeként a betakarítási szezonban lé­nyegesen meggyorsult az ügy­viteli szakosok a tanulással eltöltött időre átlagbért kapnak. Ez azt jelenti, hogy az iskolába járó dolgozó a tanévben körülbelül ötven óra munkaidő-kedvez­ményt kap. Azért ezt nem adjuk egé­szen ingyen. Az általános is­kolásokkal is tanulmányi szerződést kötünk. Legalább vizsgáig a vállalat állományá­ban kötelesek maradni. — Általános iskolai csoport idén indul nálunk először. Ta­valy is terveztük, de három műszak volt, nem sikerült. Idén áttértünk a két műszakra — így könnyebb. Kevesebbe kerül a gyárnak. — Dolgozóink 25 százaléka adós egy vagy több általános iskolai osztállyal. A pártszer­vezet, a KISZ, a szakszervezet idén segített a szervezésben. Meggyőződésünk, hogy jövőre látványosabbak lesznek az eredmények. Több lesz a ta­pasztalatunk. 118 ezren nem végezték el az általános iskola nyolc osz­tályát a megyében. Ez vala­mivel több, mint 42 százalék. Rosszabb az országos átlagnál. De talán most már megvan a lehetőség arra, hogy néhány év múlva elmondhassuk: az általános iskola nyolc osztá­lya nélküliek száma lassan, de szívósan csökken. De addig még sok munka vár mindenki­re. KÄDÄR PÉTER Éssxerű kockáxatvállálaxaal A téglaiparban csökkentik a lemaradást A hét végén szétfagyott egymillió tégla — Szénaszárító a téglagyárakban — Tovább gyártják a nyers téglát Nehéz esztendőt zár az idén a téglaipar. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál az év eleje óta 16 millió téglá­val maradtak el a tervtől. Ennyit nem tudtak elkészíteni, illetve ennyi pusztult el a mostoha időjárás miatt. A nyári esőzések pont a munka dandárjában okoztak több hetes kiesést. Amellett, hogy le kellett állni a nyers tégla gyártásával — mert az agyagbányák járhatatlanná váltak —, több millió száradó téglát a lezúduló csapadék is tönkretett. Ennek eltakarítása pedig további időveszteséget okozott. A néhány napja váratlanul betört fagyos légtömegek is­mét növelték a kárt. A szabad­ban szárított téglák közül egy­millió — ebből a Tolna me­gyei téglagyárakban négyszáz- ezer darab — szétfagyott. Szinte példa nélkül álló hi­deg idő — az elmúlt tíz évben nem süllyedt nulla alá a hő­mérséklet októberben — főleg a mázai és két dombóvári téglagyárban okozott kárt. A Duna mellett lévőkben, így például, a paksi gyárban egy­általán nem észleltek fagyot. Néhány nap óta Ismét fel­melegedett az idő. így vala­mennyi téglagyárban folytat­ják a nyers téglák készítését. A cél: a hátralévő időszakban minél több téglát adjanak az építőiparnak. Ezért a legtöbb gyárban szénaszárító ventillá­torokat helyeztek üzembe, hogy ezzel is gyorsítsák a nedves­ség eltávolítását. Felkészültek a száradó téglák védelmére is. A helvi lehetőségek figyelem- bevételével fóliával vagy más takaróval borítják a nyers téglát. A vállalat vezetősége úgy döntött, hogy — ellentétben a hagvománnyal, amely szerint október 25-én abbahagyják a nyers tégla gyártását, és o=nk égetést végeznek — az idén ameddig az időjárás engedi, novemberben is dolgoznak a saitológépek. Emellett fokoz­zák a korszerű görcsönvi és mohácsi gyárban a gyártás ütemét, és valamennyi tégla­gyárban anvagilag is érdekelt­té teszik a dolgozókat a meny- nyiség növelésében. így re­mélhetőleg — bár pótolni nem — csökkenteni tudják a lema­radást. 1972 október 23. Bátaszék — reggeltől estig Bátaszék nagyközség. Egy nagyközségben rengeteg mini­den történhet egy közönséges, hét eleji köznapon. Ugyanígy élvben azt is lehetne mondani, hogy nem történik semmi. Le­hetne Bátaszéken tespedés is. 1972. október 23-án reggeltől estig más volt. Foglaljuk ösz- sze amit szemrevételeztünk, táviratihoz hasonló tömörség­gel: A TANÁCSNÁL körülbelül húszán jártak különböző adóügyekben. A ve­zetők az öt-tíz-húsz éve dol­gozó egészségügyi káderek ju­talmazására vonatkozó javas­latot tárgyaltak meg. Kiadtak egy iparigazolványt és egy anyakönyvi okiratot. A vb-tit- kár Szekszárdon járt költség- vetési ügyben. Egy orgazdasági és egy árdrágítást ügyben zaj­lott szabálysértési tárgyalás. Nem az ötszáz forint alatti összeg a mértékadó, hanem maga a tény, amely foglalkoz­tatta a nagyközség közvélemé­nyét. A TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN tizenegy kombájn állt a rossz időjárás „jóvoltából”. Az építőbrigád harmincöt embere a nyolcszáz vagonos kukorica­tárolón dolgozott, amely a ter­vek szerint a hónap végére el­készül. Tizenkét tonna/óra ka­pacitással működött a BTS terményszárító. Húsz teher­gépkocsi és tizenhat pár lófo­gat szállított, utóbbiak a ház­táji gazdaságok részére. A 6074 hektáros termelőszövet­kezetben harmincöt-harminc­ötén dolgoztak a zöldség- és gyümölcskertészetben. Tizen­négy D—4—K traktor szántott és négy Zetor hordta a takar­mányt az állattenyésztés ré­szére. A KADAR. SZÖVETKEZETBEN hétfőn kezdték míg az osztrák Zuckermann-rnintájú itotalpgyártó gép kicsomagolá­sát. A gépet a szövetkezet a Gyógyászati Segédeszközök Gyárával együttműködve vá­sárolta és évente százhatvan­ezer pár fatalp gyártására al­kalmas, magasított sarkú női szandálokhoz. Megkezdődött a november 7-én átadandó szo­ciális létesítmény — zuhanyo­zó, öltöző, ebédlő — műanyag padlóval való beborítása a szövetkezet saját kivitelezésé­ben. Ottjártunk idején az el­nök épp a szakszervezettel tárgyalt a kétszáztíz dolgozó (ezeknek fele nő) melegítő konyhás üzemi étkeztetésének megoldásáról. A FÉMIPARI SZÖVETKEZETNÉL hatvannégy dolgozó zsírzó­gombokat készített, aznapi ter­melésük megközelítette a ti­zenháromezer darabot. Mások gépjárműcsapok forgácsolásán, gázolajkályhák egyes alkatré­szein dolgoztak és a Gyapjú- forgalmi Vállalat megrendelé­sére hatezer krotáliát (fülbé­lyeg) készítettek. A húsipari védőkötény és lánckesztyű gyártása kisebb mennyiséget tett ki. A SZEKSZÁRDI SZABÓ SZÖVETKEZET helyi telepén három szalag mellett százötvenen dolgoztak, köztük húsz ipari tanuló. A termelés zömét az NDK-ex- portra gyártott ballonkabátok képezték. A leendő anyák ré­szére létesített, úgynevezett „kismama-szalagnál” szovjet exportra gyártottak női háló­ingeket. A BAROMFI­FELDOLGOZÓNÁL — pontosabban a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Válla­lat Kiskunhalasi Gyárának bá- taszéki telepén — hatezer nyulat raktak gépkocsira, olasz exportra. A túrakocsik Tamá­si és Gyönk körzetéből ötven­ötezer tojást és hetven, a ház­táji gazdaságokból származó hízott libát hoztak be. A mu- csi Egyetértés Termelőszövet­kezetből tizenhatezer csirke érkezett. A telepen hajnaltól éjfélig negyvenen tevékeny­kedtek a szállításnál, rakodás­nál. AZ ÉPÜLET­KARBANTARTÓ KTSZ­NÉL elkezdték az év végi vagyon­megállapító leltár előmunká­latait. A Hungarocoop részére az évben szállítandó kétezeröt­száz kempingszék szabási mun­káit végezték és ugyanígy a Hajdúböszörménybe szállítan­dó felvonótorony alkatrészei­nek befejező munkáját. A GYÓGYSZERTÁRBA hétfőn érkezett a megyei gyógyszertári központból nagy értéket képező gyógyszer- „utánpótlás”. Körülbelül há­romszázan fordultak meg itt ’ és a gyógyszerészek és segítőik ötven körüli úgynevezett „magisztrális”, - helyben össze­állítandó, gyógyszert készítet­tek. A KENYÉR­SZAKBOLTBAN eladtak nyolc és fél mázsa kenyeret, kétszázötvenhat li­ter tejet, fél hektó kakaót, öt kiló túrót, negyven pohár tej­fölt és húsz doboz Mackó­sajtot. De mivel nemcsak ke­nyérrel él az ember AZ ÁFÉSZ KÖNYVES­BOLTJÁBAN ezerforintos volt a napi könyvforgalom és az ismert film nyomán különös érdek­lődés mutatkozott a „Helga” című könyv iránt. A KÖNYVTÁRBAN elsősorban iskolások voltak a késő esti órákba nyúló is­meretterjesztő előadás hall­gatói. * Ez is történt Bátaszéken 1972. október 23-án. De termé­szetesen ennél még sokkal több. „Bátaszéki” újságot azonban mégsem csinálhattunk lapunk mai számából. (ordas)

Next

/
Oldalképek
Tartalom