Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
f I 1 t I T ^ ® 90 'S 'S F « Ivóvizünk vendegei „Baktériumtengerben élünk !” Korunk biológusainak immár szállóigévé v áló mondása ez, s ha meggondoljuk csak első pillanatban meghökkentő ez a megállapítás. A mikrokozmosz kulti- milliárdnyi parányi lénye hemzseg körülöttünk, a tengerekben, a talajban, s a levegő porában, amit felkavar a szél. Igaz, a baktériumok, algák, planktonok, véglények mérhetetlen tömegének egye- dei zömében nem ellenségeink, sőt, életünk fenntartásához nélkülözhetetlenek. E szabad szemmel láthatatlan mikrovilág mindenütt jelen van, s nem kivétel ez alól a kristálytiszta forrásvíz, s az sem, ami a hálózati vezetéken át a csapból folyik. A hazai kutatók közül az elsők között jutott erre a megállapításra dr. Török Piroska még a negyvenes években. E kiváló bakteriológus-vegyész fáradhatatlan szorgalommal éveken át sűrű szövésű planktonhálón át szűrte át a csapvizet. Az összesen 96 köbméternyi szü- redéket centrifugával ülepítette, majd cseppenként vizsgálta a mikroszkóp tárgylemezén. Ez a maga nemében páratlan, és ma is korszerű vizsgálati mód érdekes és tudományosan nagy jelentőségű eredményhez vezetett. Dr. Török Piroska nem kevesebb, mint nyolcvan fajhoz tartozó mik- roszkópikus élőlény jelenlétét mutatta ki a csapvizben. Többek között gyökérlábúak, napállatocskák, kerekes- és halacskaférgek, medveállatocs- kák és evezőlábú rákok népes családja alkotta az ivóvízi vendégsereget. A nyolcvan fajból mindössze négy olyan akadt, ami a föld alatti vizek őshonos lakója, a többi lé- nyecske csak alkalmi látogatóként került a vízbe. A vérbeli oslakók között akadt egy fau- nisztikai ritkaság is, egy vak, színtelen, parányi evezőlábú rákocska. A tudósok megállapítása szerint ez a parányi lé- nyecske a geológiai harmad- korbán, amikor még Európában tropikus klíma uralkodott, a föld felületén mohafélékben élt. A jégkor elején, amikor az éghajlat megváltozott, a föld alatti vizekbe menekültek a rákocskák, napjainkig élő kövületként vészelték át az évmilliókat. ' Akik netán érdeklődéssel, de némi viszolygással vették tudomásul ivóvizünk hívatlan vendégeinek jelenlétét, azok számára szolgáljon megnyugtatásul e nem mindennapi vizsgálat zárómondata: „Egészségre ártalmas szervezet a csapvízben nem fordult elő...” Szemüreges fácánok A bulgáriai Jambol város környékén különleges fácántelepet létesítettek. A telepen érdekes kísérletre került sor: az elmúlt évben ezer fácán egy hétre zöld színű szemüveget kapott. Az eredmény? Abbahagyták az állandó hangos kiáltozást Ezenkívül a szakemberek szerint a „szemüveges” fácánoknál az elhullás körülbelül 20 százalékkal csökkent. Delfin és YÍzsla barátsága Furcsa barátság alakult .ki Big Boy a delfin, és Belly Button, német vizsla között. A különös barátság színhelye Kalifornia egyik természetes akváriuma, vagyis az óceán egyik elkerített része, amelyben az állatok természetes körülményeik között élnek. A delfin, ez a rendkívül rokonszenves emlős gyakran jelenik meg az akvárium partján és valósággal csalogatja barátját a vízbe. Hívó szavára Belly Button a víz alá merüL Víz alatti teljesítménye természetesen jóval elmarad Big Boyé mögött, azonban a kutyáknál igen ritka, hogy képesek lemerülni két méter mélységbe és 15 másodpercen át kibírják lélegzés nélkül. Belly Button ez idő alatt 7—8 métert „sétál” a mélyben. Ez a képessége annál is inkább rendkívüli, mert — az emberrel ellentétben — a kutya nem képes végrehajtani a mellúszás mozdulatait, ami pedig a víz alatti _ közlekedés legkönnyebb módja. Belly Button a víz alatt összeköti a kellemest a hasznossal : megragad egy halat és győztesen emeli ki a vízből zsákmányát. Ezt a tevékenységét vadászösztöne irányítja. Mügydhtabói készült pótC$Qf A bremerhaveni állatkert gondozói valóban egy olyan operációval hozták helyre egyik féltve őrzött madaruknak a csőrét, amire eddig még aligha akadt példa a világon. Az állatkert értékes indiai kettős orrszarvúmadarának — nevét a fején képződött szarududortól kapta — egyik társával való viaskodása közben letörött a felső csőre. Ez normális körülmények között egyenlő a halálos ítélettel A lélekjelenlétüket megőrző ügyes ápolók műgyantából készült protézist illesztettek a színes tollú madár letört csőre helyébe (felvételünk). A megfélemlített, eleinte még gyanakvó: madár aránylag hamar hozzászokott műcsőréhez, amivel ma már ismét vígan táplálkozik. rh Macskák kerestetnek... Bougainville sziget kormányzója sürgős segítséget kért az ausztráliai kormánytól a patkányok kiirtásához, amelyek igén nagy károkat okoznak a sziget élelmiszerAutóstop — kecskével Kétségkívül ritkaságszámba megy az olyan turista, aki egy kecske társaságában akarja autóstoppal bejárni Európát. Sok gépkocsivezető megállt, amint megpillantotta a különös csoportot, — a svájci Roger Smaisert, feleségét, Jacquelinet és kecskéjüket, Judyt. De alig-alig akadt olyan vállalkozó szellemű autós, aki mindhármukat magával vitte volna. Mennyivel könnyebb lehetett volna autóstoppot szerezni kecske nélkül! Smaiser azonban nem engedett a magáéból. „Először is, a kecske — egyenjogú útitársam, — jelentette ki. Másodszor, a kecskéhez való viszony számomra a jóság és a humanitás legfőbb mércéje. Aki ma képes az út szélén hagyni egy kecskét, az holnap embertársát is magára hagyja a bajban. Ez szilárd meggyőződésem.” Tanácsos nyíratkozniuk a bokszotoknak ? Tom Ostpo, a hollandiai Koog város 17 esztendős ökölvívója ... saját frizurájának áldozata lett, az „Aranykesztyű” elnyeréséért indult verseny első mérkőzésén. Az ellenfél egyetlen csapása elegendő volt ahhoz, hogy a hosz- szú haj teljesen eltakarja Tom Ostpo arcát. Az ökölvívó így gyakorlatilag szinte megvakult. A bíró azonnal felfüggesztette a mérkőzést, és... az ellenfél technikai fölénye miatt Ostpot vesztesnek nyilvánította. Krokodilkaland Az ausztráliai Queensland közelében egy bekötő úton „kimúlt” krokodit talált Russel Yeullet. Az állatot felrakta a kocsijába és elindult vele a városi állatkert felé. Russel csak itt tudta meg, hogy a krokodil egyszerűen elájult és máris kezd ébredezni. Á patkány éneke À patkány, az egér és számos más rágcsáló ultrahang segítségével érintkezik egySzentségtörés — borjúsülttel Egy fiatal angol házaspárnak megtiltották, hog.y borjúsültet készítsen otthon. Szállásadójuk, egy indiai család, a tehenek rendíthetetlen tisztelője a bírósághoz fordult, mert —, mint mondották — nem kényszeríthetők arra, hogy lakásukban nap mint nap szentségtörést kelljen végignézniük. mással. A legyőzött patkány 22 kHz-es kiáltással kér kegyelmet, a támadó patkány pedig 50 kHz-es kiáltással juttatja kifejezésre harci szándékát. Az amerikai Ronald Bar- field és Lynette Geyer megállapította, hogy- a szerelmi aktus befejezése után a kielé- gült hím 22 kHz-es erősségű kiáltásokat hallat. A patkányoknak ez az éneke egyedrői egyedre változik. Az ultrahangos monológok felfedezése talán megnyithatja a végleges patkányirtás felé vezető utat, amelynek során „hangos csalétekkel” lehetne csapdába csalogatni a patkányokat. raktáraiban. A különböző mérgek és a ravasz csapdák nem bizonyultak eredményesnek, és a helyi hatóságok úgy döntöttek: az lesz az egyetlen eredményes megoldás, ha valahonnan kétezer macskát küldenek a szigetre. Az ausztráliai kormány egyetértett a javaslattal, és a macskákat előkészítették az indulásra. Ekkor váratlanul beavatkozott a dologba az állatbarátok szövetsége, és élesen tiltakozott a macskák elszállítása ellen, azzal indokolva a dolgot, hogy a macskák helyzete siralmas lesz a szigeten, ha minden patkányt kipusztítanak. A kérdés eldöntését mindaddig elnapolták, amíg sikerül tisztázni a macskák további sorsával kapcsolatos minden körülményt Kormányrendelet értelmében Jordániában a dús hajú ifjakat megfosztják sörényüktől, Az országban kampány kezdődött „a férfiasságot és az arab hagyományokat megcsúfoló divat" ellen. Lószalon Párizsban május 3—14 között — az autó- és a repülőgépszalonok mintájára — megrendezték az első lószalont. A közönség nagy tetszéssel fogadta a sújtásos egyenruhát viselő lovasgárdistákat, az ugratásokat, a kocsiversenyeket stb. A szalon megnyitását követő harmadik napon 300 lovas sor"’- —ott fel a párizsi polg' steri hivatal épülete előír, és táblákat emelt magasba, ezzel a jelszóval: „Az autó öl, az autó mérgez. Éljen a ló!” Hangyaaxámlátáa Az észtországi erdőkben han- gyaboly-számlálást hajtottak végre. Ennek nyomán térképek készültek, amelyek feltüntetik, mekkorák a hasznos rovarok települései. A hangyabolyokat megszámozták, az utak közelében lévőket pedig védőléckerítéssel vették körül. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy hektáron legalább 3—6 hangyaboly van, ott gyakorlatilag nem képesek elszaporodni a lombos és tűlevelű fák kártevői. A hangyák a talaj porhanyósításá- val is segítséget nyújtanak az erdészeknek. (APN—KS) Ne ingereljük a cápákat Mi az oka, hogy a cápa — anélkül, hogy provokálnák — megtámadja a tengerben a , sebesülteket, a halászokat és mindazokat, akik cápákjárta vizekre keverednek? Vajon van-e lehetőség arra, hogy kivédjük a vizek e gyászos lakóinak agresszivitását? Ezekre a kérdésekre a tengerrel ■ foglalkozó szakemberek — részben személyes benyomásokra, részben mások megfi- , gyelésére támaszkodva — mend ez ideig meglehetősen eltérő választ adnak. Ezzel a témával foglalkozik az amerikai tengerészet és a marylandi Bethesda kórház orvosa, H. D. Baldridge és L. J. Re- ber. Laboratóriumi kutatásaik során olyan vegyi anyagokat akarnak kikísérletezni, amelyek felhasználhatók az emberre támadó cápák ellen. A Mexikói-öbölben, valamint a Bahama szigetek mentén speciális medencékben elhelyezett cápákat ' vettek megfigyelés alá. ’ Általában az emberek. azt hiszik, hogy a friss, vér és a Veszélyben lévő ember szabálytalan úszómozdulatai iri- ger\ik a cápát, amely ráveti magát a könnyű zsákmányra. Ebből a feltételezésből kiindulva nagy fehéregereket használtak fel, csalétek gyanánt. a kísérleteknél. Váratlan dolog történt. A szokatlan laboratóriumban a cápák kezdetben mutattak ugyan némi érdeklődést, később azonban teljesen figyelmen kívül hagyták az élő fehéregereket. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a cápa rendkívül érzékeny arra a spriccelő vízsugárra, amely akkor keletkezett, amikor a kísérleti patkányokat hirtelen mozdulattal kiemelték a tengervízből, majd visszaejtették a tengerbe. Ezt az elméletet látszik igazolni, amely szerint, ha valaki cápák közelébe kerül, nyugodtan, szabályos mozdu- iatpkhal kell tovább úsznia anélkül, hogy fröcskölné a vizet. A vizsgálatok során még egy gyakorlati tanács született: akik szigonnyal halásznak, zsákmányukat nyomban elejtés után vontassák a fedélzetre, mert a vér szagára odaérkező cápák mind a zsákmányt, mind a halász életét veszélyeztethetik. •ál -v.. ■MAGAZIN , MAGAZIK MAGAZIN « MAGAZIN isik