Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
ppfap Minden szerdán fél nyolckor... Fekete Sándor : Petőfi élete 6. Ha Pesten az egyhangúságot unta meg, felvidéki utazása során a változatossággal telt el, Rimaszombaton „Isten és Gömörmegye kegyelméből” tiszteletbeli táblabíró lett, de azzal meg is elégelte a dicsőséget és kezdett hazafelé kívánkozni. Hazafelé, ami azt jelentette, hogy Pestre. Gyerekként két évet, felnőttként alig egy esztendőt töltött a városban, s mégis igazi pestinek érezte magát, mert ott zajlott az irodalmi élet. 1845. június utolsó hetében érkezett vissza Pestre, tele új élményekkel, bizakodással, reményekkel. Petőfi még nem gondolt politikai forradalomra, amikor versein már a közelgő forradalom előjelei ütköztek ki. A kiváltságosok előbb csak meglepődve figyelték e kihívóan nyers népi hangot, azután hirtelen észbekaptak és rászabadították irodalmi szolgáikat (köztük, mint utólag kiderült, hivatásos rendőrügynököket is) a „botránytokozó” ifjú költőre. Persze nemcsak a reakció, a maradiság emberei sorakoztak fel a költő ellen. Mérsékelten haladó, vagy éppen derék reformbarátok is akadtak Petőfi gyorsan szaporodó ellenségeinek sorában, olyan különben tisztességes irodalmárok is, akik ízlésük korlátái miatt nem érthették meg az új költészetet. Sokakat taszított Petőfi modora, tüskés magatartása is, de a legtöbb irodalmi ellenfélben egy igen egyszerű, igen természetes, ám alantas érzés dolgozott: az irigység. Az ócsárlók kórusába tehát sokféle hang vegyült — a halágy régi pesti szájhagyo- mány szerint a múlt század 70-es—80-as éveiben Budapesten egy nagykörúti ház sötét és kivilágítatlan maradt, amikor I. Ferenc József nagynéha ellátogatott a magyar fővárosba. Ilyenkor az esti órákban Budapest főútvonalain a paloták ablakait kivilágították és díszes szőnyegek pompáztak mindenütt. De abban a sötét, néma házban egyetlen gyertya sem égett, s a redőnyök le voltak eresztve. így tüntetett Zichy Antónia egész haláláig I. Ferenc József ellen, akinek személyes megbízottja, Julius Haynau osztrák tábornok 184Ô. október 6-án a pesti Uj-épületben vérszomjas módon kivégeztette férjét, gróf Batthyány Lajost. A magyar forradalom és szabadságharc tizenhárom hős tábornokának aradi kivégzése szintén Haynau bosszúműve volt. De hóhért szerepére a véres koronát Batthyány kivé- geztetásével tette fel. Ez valójában gyilkosság volt. Batthyány halálát sokan egyenesen az udvari ármánynak és a személyes gyűlöletnek tulajdonították, mely a nagyhatalmú dölyfös Windischgrätz hercegtől indult ki, s a végrehajtó hóhér szerepét Haynau vállalta. Nemrégiben egy nagyon ritka könyv került elő, melyet Heckenast Gusztáv adott ki 1870-ben „Gróf Batthyány Lajos, az első magyar miniszter- elnök élete és halála” címep. A szerző (érthető okokból nem , nevezte meg magát) „hiteles kútfőkből és kortársak emlékezéseiből” állította össze könyvét, és sok olyan adatot tár elő, amelyek a mai kor előtt ismeretlenek. Batthyány Lajos, aki 1807- ben született Pozsonyban, régi magyar családból, alig volt 41 éves, amikor 1848 márciutalom vak eszközeinek rikolto- zásaitól a sanda pályatársak pusmogásáig. De amikor együtt és szinte vezényszóra zúgott ez a kórus, már nehéz volt különbséget tenni és a költő nem is akart. Válaszaival nem csökkentette, hanem növelte ellenségei számát. De a barátaiét is. A közönség gondolkozó részét az elfogult és tajtékzó támadások még inkább az üldözött újító mellé állították. De az új és új hívek között — a dolog természetéből következően — nem sok jómódú ember akadt. Mindenütt Petőfiről beszéltek, rajongtak érte, vagy ócsárolták, könyvei azonban nem fogytak olyan mértékben, hogy biztos megélhetését lehetővé tegyék. Felvidéki útján sok helyütt országos nagyságnak tisztelték, de hazaérkezése után nem egyszer napi gondokkal kellett küzdenie. A 45-ös esztendő további csalódásokat is tartogatott számára. Huszonkét és fél éves volt. Gyermekszerelmek, majd az Etelka iránt érzett álomszerelem, s legfeljebb futó fellángolások, ismerkedések, kalandok álltak mögötte, megérett az idő egy igazi szerelemre. O maga is így érezte, kereste, várta, szinte sürgette az alkalmat, amely végül is elébe hozta Mednyánszky Bertát, egy hercegi jószágigazgató szőke leányát. Hercegi jószágigazgató... Ha a költő tapasztaltabb, előre tudja mi vár rá. De talán az sem riasztotta volna vissza, mert annyira akarta már a boldogságot (vagy az új szenvedést ...) : sában Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének kinevezték, Batthyány mindent elkövetett, hogy politikai célkitűzéseit megvalósítsa, de az események vészes gyorsasággal robogtak a végkifejlet felé. Jellasich bán betört az országba, a föparancsnoki megbízással Budapestre küldött Lamberg tábornokot • az utca népe a Lánchídon meggyilkolta. Közben növekedtek az ellentétek Batthyány és Kossuth között is. Végül Batthyány 1848. október 2-án lemondott a minisztevelnök- ségről. Ugyanez év decemberében a 18 éves Ferenc József került az osztrák trónra. Közben Windischgrätz az osztrák hadakkal közeledett a magyar fővároshoz. Az országgyűlés az év utolsó napján ülést tartott, melyen Kossuth indítványára úgy határoztak, hogy az országgyűlést és a kormányt a Tisza-vonal által védett Debrecenbe teszik át. Másnap Kossuth a kormánnyal és az országgyűlés számos tagjával Debrecenbe indult. Batthyány a fővárosban maradt, ahová az osztrák fővezér 1849. január 5-én vonult be seregével. Január 13-án este erős katonai őrcsapat vette körül gróf Károlyi György palotáját, ahol sógora, Batthyány is töltötte az estét. Két osztrák tiszt felment a magyar vendégek közé az emeletre, és Batthyányi fogolynak nyilvánította. Batthyány meg volt lepve, de minden ellenállás nélkül követte őreit a börtönbe. Ami ezután történt Bat- thyanyval, az a zsarnoki önkény, a kiáltó igazságtalanság és az aljas udvari intrika Oh leányka, ha te nem szeretsz is, Engedd meg, hogy szerethesselek. Berta kisasszony megengedte. Hervadhatatlan érdeme, hogy „közreműködésével” a magyar szerelmes ' dalköltészet minden korábbi csúcsot meghaladó magaslatra emelkedett. Mindehhez Mednyánszky Bertának nem kellett sokat tennie — kicsit bíztatta a költőt, alkalomadtán háromszínű szalaggal átkötött bokrétát adott neki, meghallgatta az Etelkáról szóló, s a régi kedvest az újjal egybeszövő elbeszéléseket, sétálgattak olykor a gödöllői temetőben, a haraszti erdőben — s máris ösz- szegyűlt egy kötetre való vers — a Szerelem gyöngyei. A jószágigazgató úr nem avatkozott a dolgokba: egy kis irodalmi csevegés még senkinek sem ártott meg. De amikor a költő odáig merészkedett, hogy levélben megkérte Berta kezét, a hercegi birtok kormányzójától, kitört az osztályöntudat és röviden, de határozottan visszautasította Petőfit. „Leányomat sem színésznek, sem poétának nem adom, ezzel tartozom őseimnek” — valami ilyesmi állt az azóta elveszett levélben. A lecke megértette Petőfivel, hogy társadalmi falakba ütközött. Akinek az apja jó öreg kocsmáros, méghozzá elszegényedett kocsmáros, s ezt ráadásul versben világgá is kürtőit., épp a Berta dalokkal egy időben, azt csak tolakodónak tekinthetik a kastélyok világában. (Folytatjuk.) bosszúműve volt. Windiscngrátz tábornagy haditörvényszék elé állítatta a magyar íöurat, de végleges ítéletet nem hoztak ellene. Mikor azonban a diadalmas tavaszi hadjárat során Görgey visszafoglalta a fővárost, a tábornagy utasítására Batthyányi és fogolytársát, id. gróf Károlyi Istvánt Laibach- ba szállították. Útközben Sárváron a lakosság felismerte őt, fegyvert ragadott és erőszakkal ki akarta szabadítani a gyönge kíséret kezéből. Batthyány meglévén győződve felmentéséről, békére intette az embereket, s önmaga tétette le a fegyverüket. Ez történt az ausztriai Ciliében is, ahol a szabadságszerető stájer nép akarta őt erőszakkal kiszabadítani. A bírósági tortúra Olmütz- ben folytatódott, ahol a hadbíróság több évi sáncfogságra ítélte Batthyányt. Felix Schwarzenberg elnökminiszter azzal küldte vissza az ítéletet, hogy miután a bíróság a vádlottat súlyosabban terhelve nem találta, az udvar őt börtönnel sem kívánja büntetni. A felmentésnek azonban egészen a kegyelem színét kell viselnie, ezért utasította a hadbíróságot, hogy ítélje Batthyányt halálra, de mint hasonló esetekben történni szokott, az enyhítő körülményekre való tekintettel ajánlja őt a császár kegyelmére. Nem tudni, hogy ez a kegyelemre ajánlás komédia volt-e, és a bécsi udvar minden áron elakarta veszíteni a magyar főurat. A hadbíróság végül is kötél általi halálra ítélte a vádlottat, de a legmelegebb indokolással ke„Ülnek az apók. Ravasz mind. Szántja a földet és verseket ír”. Majakovszkijnak ezek a jó 50 évvel ezelőtt irt sorai ma is mosolyt keltenek, hiszen a versfaragás közismerten a fiatalok kedvelt foglalkozása. Itt meg az apóké, méghozzá olyanoké, akiknek főfoglalkozása a szántás. „VAROS A VÁROSBAN" A szovjet főváros proletár kerületében nagy területet foglalnak el a moszkvai Liha- csov autógyár műhelyei. Valósággal „város a városban”. Ha hirtelenjében egy helyre lehetne tömöríteni a ZIL — a Lihacsov autógyár — 8 különböző egységét, ugyancsak tekintélyes ipari központ alakulna ki, csaknem 200 000 emberrel, egy főiskolával és két technikummal, szakmunkástanuló-iskolával, rendelőintézetekkel és kórházzal, éttermekkel és óvodákkal, úttörőtáborokkal, üdülőkkel, szanatóriumokkal, stadionnal és fedett uszodával, nagyszerű művelődési házzal. És természetesen napilappal a Moszkvai Autógyári Dolgozóval (Mosz- kovszkij Avtozavogyec). Látogatást tettünk a lap szerkesztőségében. MŰSZAK UTÁN..; Szerda. Vége a műszaknak. Ilyenkor benépesül a szerkesztőség. Valamennyien a gyári irodalmi kör tagjai. Nevükkel gyakrap találkozhatunk a gyári és a központi lapokban egyaránt. Van, akinek már önálló kötete is megjelent. A GYÁR IRODALMI „ITÉLÖSZÉKE” A Lihacsov autógyár irodalmi köréből sok tehetséges gyeimet kért számára. Közben Haynau a császár megbízottjaként a magyar fővárosba érkezett, s meg mielőtt a fotörvényszék a kegyelmi ügyben intézkedhetett volna, megkövetelte, hogy mint Magyarország teljhatalmú fő- parancsnokának, adják ki neki Batthyányt — perének irataival együtt. Azt a szabályt, hogy a kegyelemkéréssel ellátott halálos ítéletet mindig ke- gyelmezés szokta követni, Haynau semmibe vette. Az ítéletre saját kezűleg írta rá: „Kihirdetendő és végrehajtandó.” A kivégzés dátumát Latour osztrák hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára, október 6-ra tűzte ki. Október 4-én este Batthyány még fogadhatta feleségét és gyermekeit. Akkor még nem sejtették a borzasztó jövőt. Másnap reggel a porkoláb szigorúan megmotozta a foglyot. Ezután a haditörvényszék elé vezették, s kihirdették előtte az ítéletet. Eszerint a pragmatics sanctio megsértése, az alkotmány felforgatása, a felkelők sorában való harcolás és felségsértés miatt a hadbíróság kötél általi halálra ítélte a vádlottat és összes vagyonát a kincstár részére elkobozta. Ezután a siralomházba vezették Batthyányt,, akitől még azt is megtagadták, hogy feleségétől és gyermekeitől elbúcsúzzék. Este 9 órakor levelet irt feleségének, aki mindent elkövetett, hogy. engedélyt nyerjen férjéhez menni, de kérését nem teljesítették. A megrendítő dráma utolsó felvonása este fél hatkor vette kezdetét. Belépett a börtönőr, s megkérte a grófot, író lépett a nyilvánosság elé. Innen indult az első szárny- próbálgatások után Maja Ganyina, Bella Ahmadulina, Alekszandr Markov, akiknek nevét ma már az ország határain kívül is ismerik. 17 óra 30 percet mutat az óra. Vlagyimir Grisajev költő, a Szovjet írószövetség tagja — egykor a kör neveltje, ma pedig vezetője — megszólal: — Mai találkozónkon megvitatjuk a jellemábrázolást az írói művekben. És megkezdődik az eszmecsere. Kérlelhetetlenül és kíméletlenül ostoroznak mindent, ami szürke, banális és támogatnak mindent, ami jó, őszinte. Az ilyen viták értékét jelzi, hogy például Pavel An- tokolszkij, az idősebb szovjet költőnemzedék jeles képviselője, Állami-díjas, elbeszélő költeményeit, a „Fiú”-t és a „Sikátor az Arbát mögött” címűt először az autógyáriak ítélőszéke elé bocsátotta. GORKIJ ÖRÖKSÉGE Az autógyár irodalmi köre 1969-ben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. A kör Makszim Gorkijnak, a proletár irodalom megalapítójának nevét viseli. A nagy írót nemcsak azért tisztelik, mert elsőnek nyúlt munkás témához, hanem azért is. mert éppen Gorkij kezdeményezésére vonták be a legjobb munkásokat az irodalomba, szervezték meg az első irodalmi köröket. Az autógyári írók és költők nincsenek egyedül. orszáaszer- te minden nasvobb gyárban működik hasonló kör. Moszkvában járva bárki előtt nyitva áll a Lihacsov- gyáriak irodalmi köre, minden szerdán 17.30-kor... (BUDAPRESS—APN) hogy öltözzék át. A gróf... kimerültsége miatt nem tudott maga felöltözni. Segítettek neki, s egyenként nyújták oda ruháit, ... s öltözékének kiegészítéséül végre a börtönőr béklyót tévé fel kezeire és lábaira. „A gróf még egy arannyal horgolt kékselyem házi sapkával fedé be fejét, s azután megindult a szomorú menet. A lépcsőig ketten vezettük, balról én, jobbról pedig a lelkész, egy francia pap, ki Károlyi Istvánnal volt... az udvaron ismét felajánlám neki a karomat, ő azonban visszautassá az ajánlatot, azt mondva: ,Köszönöm, barátom, most elég erőt érzek magamban,’ — írja az elítélt orvosa. Az elítélt szemeit fekete kendővel köték be, s araeny- nyire gyengesége engedé, hangosan kiáltotta: .Éljen a haza! Allez Jäger! A vezénylő tiszt intett, mire a lövések eldördültek:’ Az egyik golyó Batthyány homlokába, kettő pedig a mellébe fúródott, s .kiölték Bat- tyhány Lajos nemes lelkét anélkül, hogy legkisebb izma is megrándult volna”. Elvégeztetett ! „Feltűnő látványt nyújtott (a kivégzett gróf) szép, nagy szakálla” — írja Ludvigh dr. katonaorvos megemlékezése végén, — „Fehér mellényét a puskoporfüst egészen megfe- ketíté szíve táján.” Batthyány Lajos holtteste a katonai vésztörvényszék határozata értelmében három óra hosszat illetlenül hevert a vesztőhelyen. így végződött Batthyány La-' jas tragédiája, akinek özvegye 1888. október 1-én bekövetkezett haláláig mindig gyászruhát hordott, és sohasem gyújtott ünnepi gyertyát, ha I. Ferenc József a magyar fővárosba látogatott el. HAYNAU, A HÓHÉR
