Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
I Ipar Holenden Gépeli az öreg malomban Néhány éve még sokan jártak Szekszárda reggelenként Kölesdről, Kistormásról az Öra- és Ékszeripari Vállalat telepére. Kinek az ötlete volt először? Ma már nem tudni, de az bizonyos, hogy jó ötlet volt egy • részleget Kölesdre költöztetni. Megköszönnék az öreg malomban dolgozó asszonyok valamennyien. Két éve még ötszáz forint volt a buszköltség! havonta. Ennek a felét megtérítette ugyan a vállalat, de a korai kelés, a fáradságos ingázást lehetetlen megtéríteni. A kis üzem harminc dolgozóval kezdte a munkát. Részműveleteket végeztek Szek- szárdon. A munkásnők — mert szinte kivétel nélkül nők a munkavállalók — előzőleg háromhónapos betanulótan- . folyamon vettek részt, hogy jól begyakorolják a munkafolyamatokat. Azóta a létszám hússzal emelkedett, s ma már arra sincs szükség, hogy Szekszárd- ra menjenek tanfolyamra az új felvételesek. Helyben megtanulhatnak mindent. 1971-től 72-ig 3—5 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó termelési érték. Bár a kis műhely külön nem készít ered- ménykimutatást, Szekszárdon általában elégedettek a teljesítménnyel. Az elkészült alkatrészek folyamatosan érkeznek. Inkább a kölesdiek panaszkodnak némiképp. Olykor akadozik az anyagellátás. Kétszeres az áttétel. Budapest—Szekszárd—Kölesd a feldolgozandó anyag, alkatrész útja, majd a részműveletek elvégzése után Kölesd—Szekszárd—Budapest. Még elmondani sem egyszerű. Sok a szállítás. A belső kooperáció több száz kilométeres autóutakat jelent. Havonta körülbelül 70 ezer forintot visznek haza az asz- szonyok a műhelyből. Nemrégiben két revolveresztergát is kaptak Szekszárdról. A malom alagsorába teleoítették, rajtuk készülnek a női táskák zárószerkezetének a gombjai. Tegnapelőtt hét kézi pontheNépújság 3 gesztő gépet hozott' á kocsi. Csak - egyszer . egy., zuhanyozót is.hozna! , A műhely legnagyobb hiányossága ugyanis az öltöző. A sarokban virá'giftiritás 'függönnyel kerítettek le egy részt. De ez csak átöltözni jó. Fenn egyáltalán nincsen folyóvíz. Az alagsorba bevezették — tovább nem futotta az erőből. 1 ■ ’ : ’ V Hónapokig egyezkedtek a termelőszövetkezettel egy helyiségre, melyben öltözőt alakítottak volna ki. Végül nem született megállapodás. Maradt a virágos függöny mögötti átöltözés. ‘ • •• ' ' — Megoldjuk — fogadkozik a műhely vezetője. — Hozatunk igazi öltözőszekrényeket is. Mire, legközelebb erre járnak, a múlté lesz a panasz. Az asszonyok egy szót sem szólnák. A munkafegyelem példás. Nagy a választék még •Kölésden, Kistormáson. Sokan várják, hogy bejuthassanak az Öreg .njalornha-. A közeljövőben körülbelül nyolc dolgozóval növekedik a létszám. Tízannyi helyre is 'akadná jelentkező. 1 ) kVárosiasodunk Világszerte megfigyelhető folyamat, az urbanizáció. Amiből ez a szó ered, az urbs a régi rómaiaknál nagybetűvel kezdve magát Rómát, „a” joárost, a fővárost jelentette. S valóban, az urbanizáció — vagy most mar magyar szóra fordítva: a városiasodás — elsősorban a fővárosok, a nagy világvárosok sajátossága. De nemcsak a városok városiasodnak! E furcsaság miatt érdemes egy . kicsit elidőznünk a szó tartalmánál. Valójában olyan folyamat az urbanizáció, amely térben és időben, az. egész világra kiterjedően és történelmi folyamatban mutatkozik. Egyik feltűnő és lényeges jele az, hogy a Föld népességének -mind nagyobb hányada él városokban, azaz több tíz-, százezres, Sőt milliós tömeget magába foglaló településeken. A tanyai ember maga áshat kutat, emésztö- gödröt, megtermelheti táplálékát, viszonylag jóval kevesebb dologban van mások közreműködésére utalva. Természetesen ő is él a társadalmi munkamegosztás előnyeivel, a civilizáció hozzáférhető . javaival, de lakóhelyi körülményei olyanok, hogy nagyobb mértékben - képes lenne önellátásra, mint a nagyváros lakója, aki nemcsak táplálékát kénytelen üzletben beszerezni,‘hanem ivóvizét, fűtőanyagát vagy a fűtést, a villanyáramot, a szemét elszállítását és a szennyvíz elvezetését és a tömegközlekedési járműveket valójában nem nélkülözheti — az. ilyen szolgáltatásokra szerveződött intézmények és vállalatok teszik lehetővé városi életmódját. ' f _ E példából is kirajzolódnak a városias életmód külső velejárói. S elég, ha körültekintünk az országban, máris látjuk, hogy nemcsak a városlakók igyekszenek hozzájutni a városi életmód civilizációs előnyeihez. Az urbanizáció nemcsak a városokba áramlást jelenti, hanem a városias • életmód feltételeinek terjedését — még a városok határain túl is. S ez nagyon egészséges folyamat csakúgy, mint vidéki városaink fejlődése, gyarapodása is. Így különösen vidéki városaink növekedése — a népesség gyarapodásával együtt, de azt meghaladva, azon túl is — egészséges és az emberek igényeiből következő természetes folyamat. Mindemellett nyilvánvalóan a főváros és — különösen — kôrftyçke is tovább fog növekedni egy- valamivel egyfiébb, ésszerűbb ütemben, s így adódik több lehetőség kor- szerűsíté$ére/ csinosítására. Hiszen a Városok fejlődésének a lakosság novékédésével is lépést kell tartania, — s emellett állaguk, intézményeik fenntartása és ezen túl a szükséges korszerűsítés is nagy munka. Az anyagi jellegű gondok közepette sajátos — nem elhanyagolható — társadalmi, Tudati problémákkal is jár az urbanizáció. Olyan jelenségcsoporttal, amelyet a szociológusok vizsgálnak és elemeznek. Így a városba -telepedők magatartásának, életmódjának, tudatának változásaival foglalkoznak, vagy kutatják a régi és új lakónegyedek lakóinak „elvárásait”, megítélésüket és igényeiket környezetükkel, körülményeikkel, szomszédságukkal kapcsolatban-.. • ■ • . Fotitosálc és a -hasonló, kutatott kérdések, hiszen végül is a várösiÜSQdás értelnie,’célja a-jobb .körülmények, a ki/égyénsúlyozQtfapb életmód, at elégedettebb, emberibb élet feltétjeinek ,kiald^t4«av ppfrer kötnyetet összhangját kell megteremteni fokozatosanahögyÁeheioségéink engedik —, s ehhez időről időre „mértéket kell venni”, folyamatosan tájékozódni annak''véleményéről, igényeiről és vágyairól, akinek ez a környezet készül. NÉMETH FERENC 1972. október 15. Egy termelőszövetkezet kapcsolatai Egy-egy gazdaság, termelési egység szinte elképzelhetetlen különböző külső — megyén belüli és megyén kívüli — kap-, csolatok nélkül. Milyen szervekkel, intézményekkel, tudományos intézetekkel tart fenn kapcsolatot a várongi Petőfi Termelőszövetkezet? Erről-' beszélgetünk Kiss Józseffel, a termelőszövetkezet főkönyvelőjével. — Kapcsolatainkat két részre bontanám,, az egyik a megyén belüli, a másik pedig az effektiv külső kapcsolat. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szövetkezet elnöke egy tanulmányút során eljutott Ausztriába, ahol a rétgazdálkodást tanulmányozta. Tapasztalatait természetesen szövetkezetünkben hasznosítani fogjuk. A réthászno- sítással régebb óta foglalkozunk. A vetésforgóhoz hasonlóan a legeltetési területet több részre, ciklusokra . osztjuk. Ha egy-egy területet lelegeltettünk, a következőre megyünk, s mire a harmadik, negyedik ciklusrétre kerül a sor, az elsőn már kezdhetjük újra a legeltetést.- Ez áz úgynevezett forgó rétgazdálkodás. Különösen a növendékmarha- nevélésnél eredményes, mint azt a ceglédi tangazdaságban folytatott tapasztalatcserén is láthattuk. A jövő év tavaszán hatvannyolc növendék állattal próbáljuk mindazt hasznosítani.. amit*ezen a vonalon eddig láttunk, tanultunk. Tapasztalatainkat a szarvasmarhaprogramba építjük, célunk, hogy a rétgazdálkodás hasznos formáját valósítsuk meg. Itt, ebben az esetben nem kell betakarítani a füvet, a kaszálási, a begyűjtési költség néha terheli ’az ágazatot, az állat teljes értékű takarmányhoz jut. — A különböző intézmé- nyekkelj szervekkel való hasznos kapcsolatokat mi is keressük. Ahol úgy találjuk, hogy értelmes dolgokat láthatunk, ta. nulhatunk, oda elmegyünk, hisz ezzel a közösségnek használunk. A szövetkezet eredményesen együttműködik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zsámbéki üzemgazdasági karával. Elsősorban a gazdaságos termelésre vonatkozó kérdésekkel foglalkozunk közösen. A termelőszövetkezetben többször megfordultak az egyetem tanáraj is, s a mezőgazdasági termelés, a beruházás vonatkozásában különböző gazdasági számításokat végeztünk. Például a közelmúltban létesítettünk egy 30 férőhelyes ser- tésfiaztatót. A sertásfiaztató a tervek szerint 617 ezer forintba került volna, mégis —: a zsámbékiakkal közösen végzett számítások után — saját erő felhasználásával 420 ezer forintból sikerült megoldani . — Külső tapasztalatok alapján honosodott meg nálunk a lucernagazdálkodás egyik sajátos módszere. A szövetkezetben azok a háztáji állattartók, akik a szövetkezettel értékesítési szerződést kötöttek, négyszögölenként két forintért lucernaföldet kapnak. A lucernát traktorral hajtott darálóval ledaráljuk, s ezzel rengeteg tápot megtakarítunk. Ennek tudható be, hogy ez a kis termelőszövetkezet a háztáji üzemágból ötmillió forintot forgalmaz évente- A két község, Várong és Lápafő termelőszövetkezeti lakossága részesedés formájában- ugyancsak ötmillió forintot vesz fel. — A szentlőrinci Úttörő Tsz és a szentlőrinci tangazdaság ' nyomán lucernaszenázs-készí- téssel is foglalkozunk. Várong a megyeközponttól száz kilométerre, Pécstől hetven, Kaposvártól 'pedig ötyén kílőrhe- terre van. À : gépek beszerzésénél a Baranya megyei és a Somogy megyei ÁGRÖKER-rél is kapcsolatban állunk, azon túl, hogy a nagyobb bevásárlásainkat a Szekszárdi AGRO- KER-nél bonyolítjuk le. Nagyon sokrétű a kapcsolatunk a TÁSZI-val, a Termelőszövetkezetek Áruértekeáítését-iSZer- vező Irodával. — Gyakran olvasni hirdetéseket, amiben valaki ajánlkozik, hogy maszek alapon vállalja termelőszövetkezetek ügyintézését Pesten. Szüksége lehet-e egy termelőszövetkezetnek pesti ügyintézőre? — Meggyőződésem, hogy az úgynevezett „kenésre” nincs szükség. Több évtizedes tapasztalataim szerint ha bármelyik állami vállalathoz kéréssel fordul áz ember, szívesen, készségesen intézkednek — minden ellenszolgáltatás nélkül. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, pejn mond igazat. Egy Pesten .működő anyag-! beszerző évente , minimum húszezer, .forin.tjhp kerül. Ha . havopta ' egy vagy két alkalommal Pesten el.kell intézni valamit, a termelőszövetkezetnek még mindig felébe, negyedébe kerül, há maga jár utána. Ritka az olyan eset, amikor ezeknél, az ügyintézőknél nincs valami mellékszándék. Termelő, szövetkezetünk gyakorlatában arra még soha nem volt példa, hogy bármelyik állami vállalat képviselője külön juttatásra tartott volna igényt. A TÁSZI ‘ munkatársai egyszázalékos bonyolítási díjért hivatalosan,' törvétt/es'en eljárnak. • — A termelőszövetkezetek• ben eladni, kereskedni is kell. Ehhez milyen kapcsolatok szükségesek? — A termelőszövetkezetnek külön értékesítő pavilont kizárólag akkor kifizetődő tartani, ha a tsz nagyváros körzetében van. Búzát, kukoricát, árpát értékesíteni állami vállalaton keresztül érdemes, hisz ; így a tsz számos előnyhöz jut. Például a várongi tsz havi takarmány számlája ötszázezer forint. Mivel a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal jó kapcsolatot alakítottunk ki, nem fordulhat elő, hogy átmeneti pénzhiány miatt nem kapjuk meg a szükséges tápot. ■ A Gabonafelvásárló dombóvári kirendeltsége például a határidő • letelte után, vagy soron kívül is- átveszi a terményeinket. Spékulálni nem érdemes. Ha Nógrádban 400—500 forint a kukorica mázsánkénti, ára s a Gabonafelvásárló csak 257 forintért veszi át, akkor is érdemesebb helyben értékesíteni, hisz a tárolási, szállítási és egyéb költségek miatt a haszon minimális és csak látszólagos. Egyébként szövetkezetünk célja, hogy a működése érdekében szükséges kan- csolatókat még tovább szélesítse, bővítse. V. M.
