Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
Közétkeztetési gondok Dombóvárott Átmeneti és szükségmegoldások —■ Nem megy minden társadalmi összefogásból Szeged határában ezervagonos gabonatároló épül. A vasbeton silórendszer körcellái harmincnégy méter magasak. Az új létesítményt, 1973-ban adják át, ezzel • lényegesen csökkennek a búzatermő vidék tárolási gondjai. (MTI Foto: Tóth Béla felv. — KS) Kell a jó könyv Záróértekezlet a megyei könyvtárban Az útutazó és az a dombóvári polgár, akinek csak időnként támad kedve arra, hogy étteremben ebédeljen, egyre nehezebbén jut ételhez. Pillanatnyilag a Dombóvár étterem az egyetlen, ahova betérhet. Itt viszont a déli órákban nagy a zsúfoltság, szerencse kell hozzá, hogy egy órán belül jóllakottan távozhasson. A Vörös Csillag éttermet tatarozzák. Az előfizetéses ebédlők jelenleg csak a Dombóvár étterembe mehetnek. Mondhatnánk, hogy átmeneti a dolog, majd ha a Vörös Csillag újra megnyílik, enyhülnek a gondok, s az alkalmi ebédlők? Ráérnek! Sajnos a közétkeztetés nehéz helyzetén előreláthatóan nem segít a Vörös Csillag újbóli belépése, és a jelenlegi tolongás, várakozás azokat is érinti, akiknek csak fél óra az ebédszünetük. Nem készült arról felmérés, milyen hatással van a termelésre, ügyintézés színvonalára, ha valaki huszonöt percet vár egy ebédre, öt perc alatt bekapja és' még így is késik öt percet. De mindahányan voltunk már hasonló helyzetben. Könnyű elképzelni, hogyan gyűlik, hova tart a naponkénti idegesség. Dombóvárott az ÁFÉSZ feladata a közétkeztetés lebonyolítása. Más vendéglátó intézmény nincs a városban. Az ÁFÉSZ anyagi erői végesek. Nemrégen épült fel a szálloda és az étterem. A Vörös Csillag éttermet bővíteni kellene. Több mint hárommilliós költségvetés készült a tervekhez. Ennyi pénz nincs. Az átalakítás — ami nem jelent kapacitásbővülést — körülbelül hétszázezer forintba kerül. Augusztusban kezdték a tatarozást, novemberben üzemelnek újra. Az iparosítással számolva néhány éven belül 1500—2000 fos konyha kellene. De miből? A városi tanács nem képes beruházni, az ok egyszerű és ugyanaz, ami a későbbiekben minden megkérdezett munkáltatónál megismétlődik: nincs rá pénz. A város területén 23 vállalat, üzem, ktsz, intézmény érdekelt a közétkeztetésben, tíztől háromszáz munkás ebédeltetésének gondjával. A városi tanács azzal a kéréssel fordul az üzemekhez, járuljanak hozzá az építendő konyha költségeihez, a vállalat igényeinek arányában, személyenként háromezer forinttal. A Ivlecsekvidéki Vendéglátó Vállalat, ha megfelelő épület lenne, nemcsak az üzemelés, de a konyha és étterem felszerelései is vállalná. 1974-ig ilyen módon megoldódna ez a dombóvári gond is. A Csavaripa- rl Vállalat, melynek gyáregysége épül a városban, eleve vállalja a ráeső 4—500 munkás étkeztetésével járó költségekét. 1972. október 13. A többi érdekelt, vagy nem válaszolt, vagy azt közölte, hogy tiincs módjában hozzájárulni a beruházáshoz. Felkerestük az Alkotmány Termelőszövetkezetet, az Üni- verzál Ktsz-t és a Láng Gépgyár gyáregységét, azzal a kérdéssel, miért mondtak nemet. Szőke Géza, az Alkotmány Tsz elnöke: —• Nyári időszakban kétszázan, télén körülbelül százan dolgoznak nálunk. De szétszórtan, 28 kilométeres körzetben. Kétségtelenül létező gondjainkon a konyha nem segítene. Nyáron a kombájnosok meleg étellel való ellátását megoldjuk, mert meg kell oldanunk. Nem valószínű, hogy a 10 kilométerré szállított étel — amit melegíteni sem lehet kint a határban, továbbá a földön kellene megenni — kivívná a KÖJÁL elismerését. Munkásaink legnagyobb része a lakhelyéhez legközelebb esó területen, vagy műhelyben dolgozik. Haza járnak étkezni. Van még egy másik szempont is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mi dolgozóink nehéz fizikai munkát végeznek. Központi üzemi konyha nyilván átlagolt kalóriával képes Csak főzni. Nekünk ez nem felel meg. Négy-öt éven belül lesz saját üzemi konyhánk. Az Univerzál Ktsz 25Ö—3Ô0 dolgozója enne a munkahelyén, ha lenne hol, és lenne mit. Dr. Samu Lajos elnök: — Hadd kezdjem a válaszadást kicsit szabadabb stílusban. Annak, hogy nem járultunk hozzá a beruházáshoz, ezer és egy oka van. Hogy Csak egyet mondjak, nincs pénzünk. Komolyra fordítva a szót, ha a fejlesztési alapunk nem lenné , 1976-ig leterhelt, hozzájárulnánk, ugyanis kétségtelen, hogy nem éri meg saját konyhát fenntartni. December 15-ére elkészül a szék- házunk, ahol épül melegítőkonyha és étterem. Ëz a helyiség kulturális célokat is Szolgál majd. Kaposszekcsőről, vagy Valamelyik más Somogy megyei községből pedig be tudjuk szerezni az ebédet. Szabadjon még két dolgot megjegyeznem. Folyik itt a Városban ipartelepítés, részét képezi természetesen az elő- közművesftés, és mindaz, ami a termelést szolgálja. De miht- ha elfeledkeznének az illetékeÄ növekvő vasúti forgalom megkövetelte, hogy a november közepén átadásának 90. évfordulóját ünneplő Budapest—Pécs közötti vasútvonalnak a Mecseken átvezető szakaszát átépítsék. A kapaszkodók és a kis ívű kanyarok nagymértékben akadályozták, hogy a mai igényeket kielégítő nagyobb terhelésű és nagyobb sebességű szerelvények itt közlekedhessenek. Az átépítés során Eakócza—Godi- sá és Abáliget közötti szakaszon korszerűsítik az alagutat, sek, az úgynevezett kapcsolódó beruházásokról, sőt a szociális létesítmények is a legutolsók között valósulnak meg, ha egyáltalán megvalósulnak. Miért nem képezi az ipartelepítés szerves részét például az üzemi étkezde, és legalább a melegítőkonyha?! Az anya- vállalat mintha túl sokat várna a befogadó várostól. Később is kevesebbet törődik a vidéki gyáregységgel, mint a központival. A másik dolog, nekem úgy tűnik, hogy amire nincs állami, jelen esetben tanácsi pénz, azt kinevezzük társadalmi feladatnak. Nem lehet mindenre összeszedni a pénzt. Azt hiszem, nem kell sorolnom, hogy az utóbbi egy évben az óvodabővítésektől az ifjúsági sporttelepig mi minden valósult meg és készült társadalmi összefogásból, vagy azzal kiegészítve... A Láng Géngyár dolgozóinak a helyi ÁFÉSZ szállít naponta ebédet. Szendrei Lajos igazgató így indokolta a tanács kérésének elutasítását; — A központtól kellene pénzt kérni rá, de terveink között szerepel, egy saját konyha felszerelése. 1975-ben indult volna a beruházás, de mivel a központi fejlesztési alap is kevés, későbbre tevődik a kezdés időpontja. — Hátrányt jelent az, hogy a Vállalat központja nem Dombóváron van? — Xs-is. Legalább annyi az előnye, mint a hátránya. Köz- étkeztetés szempontjából hátrány, de csak egy ellenpélda: az anyagszállítást csak így lehet megoldani. Nekünk szükséges kis tételekért szóba sem állnának velünk. A Láng Gépgyárnak kellő összmennyiség rendelkezésre áll, így mi is megkapjuk. A dombóvári közétkeztetés jelenlegi helyzetében a KÖJÁL kénytelen „egyik szemét csukva tartani”. No nem az alapvető higiéniai követelményeket figyelmen kívül hagyva, de ha csak annyi személyre főznének a meglévő konyhák, ahányra hagyságuk és felszereltségük szerint jelenleg szabadna, a város közétkeztetése valóban válságba kerülne, és néhány száz ember egyszerűen nem tudna hol ebédel, I ni... 1HÁROS1 IBOLYA ahol egyben a későbbi villamosításra való tekintettel a felső vezeték tártóit is leszerelik. A szakaszon elkészült hét nagyobb híd és áteresz, további hetet pedig folyamatosan építenek. A nagyszabású rekonstrukció fontos szakaszához érkezett azzal, hogy megkezdődött az új vonal beiktatása a sínhálózatba és egy rövldebb szakaszon már az új vonalon haladnak a vonatok. Az építkezést a jövő évben fogják befejezni. Tegnap délelőtt a megyei könyvtár földszinti olvasótermében Záróértekezletét tartotta a Kéll a jó könyv országos olvasópályázat megyei operatív bizottsága. A bizottság tagjai két beszámolót hallhattak a szak- szervezeti és a tanácsi könyvtáraknak az olvasópályázatban elért eredményeiről. A szakszervezeti könyvtárak olvasói közül 861-en, a tanácsi könyvtárak olvasói közül pedig 1287-en küldték be pályázatukat. A megyei könyvtár és a szakszervezetek megyei tanácsa, a KISZ Tolna megyei bizottsága és több vállalat ösz- szejogásával lehetővé vált, hogy a résztvevők között — Tegnap délután a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetben a korábban megtartott termelési tanácskozásokon hozott döntés alapján szövetkezeti küldöttközgyűlést tartottak az üzemszervezéssel kapcsolatos szövetkezeti programról. Az MSZMP.KB 1971, decemberi határozata és az idén márciusban kiadott kormányrendelet alapján a vállalat tervszerű szervező munkával akarja elérni, hogy a munkaerő és a termelőeszközök magasabb színvonalú hasznosítása révén a termelés gazdaságosságát növeljék, állandóan javítsák a minőséget, valamint a dolgozók munkámielött pályázatukat Budapestre továbbítanák — értékes nyereményeket sorsoljanak ki. E célból az operatív bizottság tegnap sorsolási bizottságot hozott létre. Az operatív bizottság tegnapi záróértkezletén azt is elhatározta, hogy a Kell a jó könyv országos olvasópályázat ünnepélyes megyei zárására és a kisorsolt jutalmak átadására nagyszabású irodalmi esten kerül sor. Sajnos, az időpontok még nem tisztázódtak, mivel az irodalmi est szervezése jelenleg is tart. A sorsolás és az ünnepélyes irodalmi est időpontjáról időben tájékoztatjuk majd olvasóinkat. körülményeit. A szövetkezet küldöttközgyűlésén részletesen megtárgyalták a szervezési programban szereplő központi feladatokat, így az irányítási, végrehajtási belső mechanizmus tervszerű fejlesztését, a termelés tervezésének és a termelés irányításának kérdéseit, a gyártmány- és gyártasfejlesztés javítására, az értékesítési lehetőségek fokozottabb figyelembevételével hazondó határozatokat. A küldöttközgyűlést követően a szövetkezet a termelést irányító kisebb egységeken belül kidolgozza a feladatok tökéletes végrehajtását biztosító részletes programot. Korszerűsítik a Budapest—Pécs közötti vasútvonalat Üzemszèrvcïési c^rtekezlet a Tolnai GÉM-lien
