Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

Közétkeztetési gondok Dombóvárott Átmeneti és szükségmegoldások —■ Nem megy minden társadalmi összefogásból Szeged határában ezervagonos gabonatároló épül. A vasbeton silórendszer körcellái harmincnégy méter magasak. Az új létesítményt, 1973-ban adják át, ezzel • lényegesen csökkennek a búzatermő vidék tárolási gondjai. (MTI Foto: Tóth Béla felv. — KS) Kell a jó könyv Záróértekezlet a megyei könyvtárban Az útutazó és az a dombó­vári polgár, akinek csak időn­ként támad kedve arra, hogy étteremben ebédeljen, egyre nehezebbén jut ételhez. Pillanatnyilag a Dombóvár étterem az egyetlen, ahova be­térhet. Itt viszont a déli órák­ban nagy a zsúfoltság, sze­rencse kell hozzá, hogy egy órán belül jóllakottan távoz­hasson. A Vörös Csillag éttermet ta­tarozzák. Az előfizetéses ebéd­lők jelenleg csak a Dombóvár étterembe mehetnek. Mond­hatnánk, hogy átmeneti a do­log, majd ha a Vörös Csillag újra megnyílik, enyhülnek a gondok, s az alkalmi ebédlők? Ráérnek! Sajnos a közétkezte­tés nehéz helyzetén előrelátha­tóan nem segít a Vörös Csil­lag újbóli belépése, és a je­lenlegi tolongás, várakozás azo­kat is érinti, akiknek csak fél óra az ebédszünetük. Nem készült arról felmérés, milyen hatással van a termelésre, ügy­intézés színvonalára, ha vala­ki huszonöt percet vár egy ebédre, öt perc alatt bekapja és' még így is késik öt percet. De mindahányan voltunk már hasonló helyzetben. Könnyű el­képzelni, hogyan gyűlik, hova tart a naponkénti idegesség. Dombóvárott az ÁFÉSZ fel­adata a közétkeztetés lebonyo­lítása. Más vendéglátó intéz­mény nincs a városban. Az ÁFÉSZ anyagi erői végesek. Nemrégen épült fel a szálloda és az étterem. A Vörös Csillag éttermet bővíteni kellene. Több mint hárommilliós költségvetés készült a tervekhez. Ennyi pénz nincs. Az átalakítás — ami nem jelent kapacitásbő­vülést — körülbelül hétszáz­ezer forintba kerül. Augusztus­ban kezdték a tatarozást, no­vemberben üzemelnek újra. Az iparosítással számolva néhány éven belül 1500—2000 fos konyha kellene. De mi­ből? A városi tanács nem ké­pes beruházni, az ok egyszerű és ugyanaz, ami a későbbiek­ben minden megkérdezett mun­káltatónál megismétlődik: nincs rá pénz. A város terüle­tén 23 vállalat, üzem, ktsz, in­tézmény érdekelt a közétkezte­tésben, tíztől háromszáz mun­kás ebédeltetésének gondjával. A városi tanács azzal a kérés­sel fordul az üzemekhez, járul­janak hozzá az építendő kony­ha költségeihez, a vállalat igényeinek arányában, szemé­lyenként háromezer forinttal. A Ivlecsekvidéki Vendéglátó Vállalat, ha megfelelő épület lenne, nemcsak az üzemelés, de a konyha és étterem felsze­relései is vállalná. 1974-ig ilyen módon megoldódna ez a dom­bóvári gond is. A Csavaripa- rl Vállalat, melynek gyáregy­sége épül a városban, eleve vállalja a ráeső 4—500 munkás étkeztetésével járó költségekét. 1972. október 13. A többi érdekelt, vagy nem válaszolt, vagy azt közölte, hogy tiincs módjában hozzájá­rulni a beruházáshoz. Felkerestük az Alkotmány Termelőszövetkezetet, az Üni- verzál Ktsz-t és a Láng Gép­gyár gyáregységét, azzal a kér­déssel, miért mondtak nemet. Szőke Géza, az Alkotmány Tsz elnöke: —• Nyári időszakban kétszá­zan, télén körülbelül százan dolgoznak nálunk. De szétszór­tan, 28 kilométeres körzetben. Kétségtelenül létező gondjain­kon a konyha nem segítene. Nyáron a kombájnosok meleg étellel való ellátását megold­juk, mert meg kell oldanunk. Nem valószínű, hogy a 10 ki­lométerré szállított étel — amit melegíteni sem lehet kint a határban, továbbá a földön kellene megenni — kivívná a KÖJÁL elismerését. Munkása­ink legnagyobb része a lakhe­lyéhez legközelebb esó terüle­ten, vagy műhelyben dolgozik. Haza járnak étkezni. Van még egy másik szempont is, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A mi dolgozóink nehéz fizikai munkát végeznek. Köz­ponti üzemi konyha nyilván átlagolt kalóriával képes Csak főzni. Nekünk ez nem fe­lel meg. Négy-öt éven belül lesz saját üzemi konyhánk. Az Univerzál Ktsz 25Ö—3Ô0 dolgozója enne a munkahelyén, ha lenne hol, és lenne mit. Dr. Samu Lajos elnök: — Hadd kezdjem a válasz­adást kicsit szabadabb stílus­ban. Annak, hogy nem járul­tunk hozzá a beruházáshoz, ezer és egy oka van. Hogy Csak egyet mondjak, nincs pén­zünk. Komolyra fordítva a szót, ha a fejlesztési alapunk nem lenné , 1976-ig leterhelt, hozzájárulnánk, ugyanis két­ségtelen, hogy nem éri meg sa­ját konyhát fenntartni. De­cember 15-ére elkészül a szék- házunk, ahol épül melegítő­konyha és étterem. Ëz a helyi­ség kulturális célokat is Szol­gál majd. Kaposszekcsőről, vagy Valamelyik más Somogy megyei községből pedig be tudjuk szerezni az ebédet. Szabadjon még két dolgot megjegyeznem. Folyik itt a Városban ipartelepítés, részét képezi természetesen az elő- közművesftés, és mindaz, ami a termelést szolgálja. De miht- ha elfeledkeznének az illetéke­Ä növekvő vasúti forgalom megkövetelte, hogy a novem­ber közepén átadásának 90. évfordulóját ünneplő Buda­pest—Pécs közötti vasútvo­nalnak a Mecseken átvezető szakaszát átépítsék. A kapasz­kodók és a kis ívű kanyarok nagymértékben akadályoz­ták, hogy a mai igényeket ki­elégítő nagyobb terhelésű és nagyobb sebességű szerelvé­nyek itt közlekedhessenek. Az átépítés során Eakócza—Godi- sá és Abáliget közötti szaka­szon korszerűsítik az alagutat, sek, az úgynevezett kapcsolódó beruházásokról, sőt a szociális létesítmények is a legutolsók között valósulnak meg, ha egyáltalán megvalósulnak. Mi­ért nem képezi az ipartelepítés szerves részét például az üze­mi étkezde, és legalább a melegítőkonyha?! Az anya- vállalat mintha túl sokat vár­na a befogadó várostól. Ké­sőbb is kevesebbet törődik a vidéki gyáregységgel, mint a központival. A másik dolog, nekem úgy tűnik, hogy amire nincs állami, jelen esetben ta­nácsi pénz, azt kinevezzük tár­sadalmi feladatnak. Nem lehet mindenre összeszedni a pénzt. Azt hiszem, nem kell sorol­nom, hogy az utóbbi egy évben az óvodabővítésektől az ifjú­sági sporttelepig mi minden valósult meg és készült társa­dalmi összefogásból, vagy az­zal kiegészítve... A Láng Géngyár dolgozói­nak a helyi ÁFÉSZ szállít na­ponta ebédet. Szendrei Lajos igazgató így indokolta a tanács kérésének elutasítását; — A központtól kellene pénzt kérni rá, de terveink között szerepel, egy saját konyha fel­szerelése. 1975-ben indult volna a beruházás, de mivel a köz­ponti fejlesztési alap is kevés, későbbre tevődik a kezdés idő­pontja. — Hátrányt jelent az, hogy a Vállalat központja nem Dom­bóváron van? — Xs-is. Legalább annyi az előnye, mint a hátránya. Köz- étkeztetés szempontjából hát­rány, de csak egy ellenpélda: az anyagszállítást csak így le­het megoldani. Nekünk szük­séges kis tételekért szóba sem állnának velünk. A Láng Gép­gyárnak kellő összmennyiség rendelkezésre áll, így mi is megkapjuk. A dombóvári közétkeztetés jelenlegi helyzetében a KÖ­JÁL kénytelen „egyik szemét csukva tartani”. No nem az alapvető higiéniai követelmé­nyeket figyelmen kívül hagy­va, de ha csak annyi személy­re főznének a meglévő kony­hák, ahányra hagyságuk és felszereltségük szerint jelenleg szabadna, a város közétkezte­tése valóban válságba kerül­ne, és néhány száz ember egy­szerűen nem tudna hol ebédel­, I ni... 1HÁROS1 IBOLYA ahol egyben a későbbi villa­mosításra való tekintettel a felső vezeték tártóit is le­szerelik. A szakaszon elkészült hét nagyobb híd és áteresz, további hetet pedig folyama­tosan építenek. A nagyszabá­sú rekonstrukció fontos szaka­szához érkezett azzal, hogy megkezdődött az új vonal be­iktatása a sínhálózatba és egy rövldebb szakaszon már az új vonalon haladnak a vo­natok. Az építkezést a jövő évben fogják befejezni. Tegnap délelőtt a megyei könyvtár földszinti olvasóter­mében Záróértekezletét tar­totta a Kéll a jó könyv or­szágos olvasópályázat megyei operatív bizottsága. A bizottság tagjai két be­számolót hallhattak a szak- szervezeti és a tanácsi könyv­táraknak az olvasópályázat­ban elért eredményeiről. A szakszervezeti könyvtárak ol­vasói közül 861-en, a tanácsi könyvtárak olvasói közül pe­dig 1287-en küldték be pályá­zatukat. A megyei könyvtár és a szakszervezetek megyei taná­csa, a KISZ Tolna megyei bi­zottsága és több vállalat ösz- szejogásával lehetővé vált, hogy a résztvevők között — Tegnap délután a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövet­kezetben a korábban megtar­tott termelési tanácskozásokon hozott döntés alapján szövet­kezeti küldöttközgyűlést tar­tottak az üzemszervezéssel kapcsolatos szövetkezeti prog­ramról. Az MSZMP.KB 1971, decemberi határozata és az idén márciusban kiadott kor­mányrendelet alapján a vál­lalat tervszerű szervező mun­kával akarja elérni, hogy a munkaerő és a termelőeszkö­zök magasabb színvonalú hasznosítása révén a termelés gazdaságosságát növeljék, ál­landóan javítsák a minőséget, valamint a dolgozók munká­mielött pályázatukat Buda­pestre továbbítanák — érté­kes nyereményeket sorsoljanak ki. E célból az operatív bi­zottság tegnap sorsolási bi­zottságot hozott létre. Az operatív bizottság teg­napi záróértkezletén azt is elhatározta, hogy a Kell a jó könyv országos olvasópályá­zat ünnepélyes megyei zárásá­ra és a kisorsolt jutalmak át­adására nagyszabású irodal­mi esten kerül sor. Sajnos, az időpontok még nem tisztázódtak, mivel az irodalmi est szervezése jelen­leg is tart. A sorsolás és az ünnepélyes irodalmi est időpontjáról idő­ben tájékoztatjuk majd olva­sóinkat. körülményeit. A szövetkezet küldöttközgyűlésén részlete­sen megtárgyalták a szerve­zési programban szereplő központi feladatokat, így az irányítási, végrehajtási belső mechanizmus tervszerű fej­lesztését, a termelés tervezé­sének és a termelés irányí­tásának kérdéseit, a gyártmány- és gyártasfejlesztés javítására, az értékesítési lehetőségek fo­kozottabb figyelembevételé­vel hazondó határozatokat. A küldöttközgyűlést követő­en a szövetkezet a termelést irányító kisebb egységeken belül kidolgozza a feladatok tökéletes végrehajtását bizto­sító részletes programot. Korszerűsítik a Budapest—Pécs közötti vasútvonalat Üzemszèrvcïési c^rtekezlet a Tolnai GÉM-lien

Next

/
Oldalképek
Tartalom