Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
r I í { f t « Varga Imre tihanyi kiállításán Tizenöt éve, 1957 óta találkozhatunk rendszeresen a hazai kiállításokon a neves szobrászművész, Varga Imre alkotásaival. Ezúttal a tihanyi múzeumban rendezett kiállításon csodálhatjuk meg műveit. 1923-ban született Siófokon, 1950-ben részt vett Vasmunkás című szobrával az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon. A Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban végzett szobrász szakon, Pátzay Pál és Mikus Sándor tanítványaként. Szpbrai, kompozíciói, — melyeknek anyaga kő, fém, üveg és műanyag — Rajkától Debrecenig tucatnyi városban láthatók, sőt Szoborkompozíciója berlini nagykövetségünk épületét díszíti, az 1965-ben' bemutatott Prométheusz és az 1969-ben készült Professzor Antwerpenben van felállítva, a Rácskompozíció az auschwitzi múzeumban van. A Prométheusz krómacélból készült, hegesztéssel és a formán kívül maga az anyag, a hegesztési varratok, olvadt fémcseppek is szinte lenyűgözően fejezik ki a titán hőstettét és bűnhődését. A kő és ólom felhásználásával készült Babij Jarral a a nácizmus kijevi áldozatainak állít emléket a művész. „Jobban ki kell elégíteni a növekvő kulturális igényeket, s egyben segíteni ezen igények helyes irányú fejlődését." (Az MSZMP X. kongresszusa határozatából) Megkezdődött az új tanév. Megyénk nevelési és oktatási intézményeiben frissen, megújult erővel kezdett munkához a tanulóifjúság és a pedagógustársadalom. A pedagógusok érzik, hogy a párt oktatáspolitikai határozatának gyakorlati megvalósításában példamutató szerepet kell vállalniuk; felelősséggel és hozzáértéssel kell munkához látniuk. Megyénk iskolaügye Szépen fejlődik, egyre bővül iskolahálózatunk, javul kollégiumi és óvodai ellátottságunk. Most, a pqrt- határozat alapján arrd kell törekednünk, hogy az intézményekben folyó nevelő- és oktatómunka is korszerűbb, elmélyültebb és eredményesebb legyen! El kell érni, hogy a ma „tanuló- ifjúsága”, — akikből a holnap „felnőtt generációja" nevelődik, — képes legyen önállóan gondolkozni és tájékozódni; önállóan továbbtanulni, új ismereteket szerezni; önállóan, felelősséggel es aktivitással dolgozni. Ha pedagógusaink alaposan megismerik és megértik a párt- határozatot, és meggyőződéssel munkálkodnak annak gyakorlati megvalósításán, akkor számos olyan, ma még megkövetelt tevékenység elvégzésétől szabadulnak meg, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy elmélyültebben végezhessék az oktató-nevelő munkát, másrészt pedig feltétlenül több idejük marad arra, hogy jobban belekapcsolódjanak megyénk kulturális életének áramlatába, és arra is lesz idejük, hogy saját ■ ku Itúr alls . igényeiket.,ma,gq- sabb szinten kielégíthessék. Több könyvet olvashatnak, kiállításokat, múzeumokat látogathatnak majd, részt vehetnek a színvonalas hangversenyeken, több idejük marad az önművelésre. Amikor ezeknek a kulturális igényeknek a kielégítését szorgalmazzuk, akkor nemcsak a pedagógustársadalom, hanem a megye egész társadalmának érdekeiben cselekszünk. A társadalom szemléletének, a közgondolkodásnak formálásában tagadhatatlan a pedagógusok fontos szerepe. Egy-egy jó nevelői közösség a maga kulturális igényszintjével nemcsak az ifjúságra, de a felnőttekre is kedvezően hat. Megismerteti és megszeretteti velük a kultúra értékeit, ezáltal szebbé, gazdagabbá teheti egész életüket és biztosítja kulturális igényeik helyes irányú fejlődését. De ahhoz, hogy ezt megtehesse, neki is benne kell élnie, tevékenyen bele kell kapcsolódnia kulturális életünk áramlatába. A pedagógusközösPrométheuiz mm Kulturális munkánk helyzete és lehetőségei ség nem szürkülhet el, nem maradhat le. Tudjuk, hogy a párthatározat nyomán az iskolai munkában jelentkező korszerűsítési törekvések fokozott igényeket támasztanak pedagógusainkkal szemben. Állandóan tanulniuk kell, hogy lépést tarthassanak az új módszerekkel. Mégis úgy érezzük, hogy nem lehet egészséges az, hä a szűk szakmai tevékenység, a végtelenségig fokozott túlmunka teljesen leköti idejüket és a végletekig kifárasztja idegrendszerüket. Ha ez így van, (márpedig tapasztalataink gyakran ezt igazolják), akkor nem marad idejük sem saját kulturális igényeik kielégítésére, sem arra, hogy kellő frissességgel részt vehessenek a reájuk bízott ifjúság és községük kulturális életének irányításában. Szakszervezetünk minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja és elősegíti azt az alapvető célkitűzést, hogy megyénk pedagógusai „alkotó művelői” íegyenek saját szakmájuknak, ifjúságunk nevelésének. Ezért hoztuk létre a Magyar- Pedagógiai Társaság megyei tagozatát; ezért támogatjuk a kísérletező, újító pályamunkákon dolgozó nevelőket; ezért segítjük szakmai továbbképzésüket De hasonló odaadással kell munkálkodnunk szakszervezetünk IX. kongresszusa azon határozatának megvalósításán, amely a „pedagógusok kulturális szükségletei kielégítésének további növelését" teszi feladatunkká. Ezért nyújtunk tájékoztatást Híradónk útján és közvetlenül is a Megyei Könyvtár és a Megyei Művelődési Központ kulturális rendezvényeiről; ezért adnak bérletsorozatot szakszervezeti bizottságaink a színházi és hangversenyévad előadásaira. Ennek érdekében szervezünk az iskolai év során egy-két napos országjáró kirándulásokat, amelyek alkalmat nyújtanak múzeumlátogatásokra, képzőművészeti kiállítások, tárlatok megtekintésére. A külföldi társasutazások szervezésével is kulturális szükségletek kielégítését kívánjuk szolgálni, amennyiben földrajzi, művészettörténeti élményekben részesítjük a részt vevő pedagógus kartársakat. Az önálló művészi törekvések kibontakoztatását, továbbfejlesztését szolgálták a szépen működő pedagóguskórusok, a megrendezett képzőművészeti kiállítások; a népdalgyűjtési tevékenység, valamint az irodalmi színpad létrehozására irányuló kezdeti törekvések. Tudjuk, hogy valamennyi felmerülő kulturális igény kielégítésére nem vállalkozhatunk, de azt is látjuk, hogy a meglevő lehetőségekkel se élnek mindenkor pedagógusaink. Kettős feladat vár tehát mozgalmunkra. Egyrészt biztosítanunk kell a járási bizottságok útján, hogy a felmerülő igények kielégítésére az eddigieknél nagyobb anyagi áldozatokkal, állami támogatás igénybevételével is siessenek a pedagógusok segítségére. Másrészt pedig el kell érnünk, hogy megyénk valamennyi pedagógusközösségében növekedjék a kulturális igény. Ne csak az iskolában végezzenek kiemelkedő, jó munkát, hanem váljanak a kultúra első számú hordozóivá, terjesztőivé, a felnőttek között is, a közművelődés terén is. így, ilyen szellemben munkálkodva szolgálhatjuk a leghatékonyabban a saját és környezetünk kulturális igényeinek jobb kielégítését, tehetjük gazdagabbá, szebbé életünket. Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük megyénk valamennyi pedagógusközösségét, mozgalmunk minden dolgozóját. Kívánjuk, hogy munkájukat nyugodt, harmonikus légkörben, kiegyensúlyozott, egyenletes ritmusban, jó eredménnyel végezhessék. Kedves Henrik MB-titkár GALAMBOS1 LÁSZLÓ: TILINKÓRA Muzsikál a cinke, megvillan fölöttem; aranybolyhos inge gyöngyözik a ködben. Hajnali szelekben pattan már a bimbó, szirmosodá kelyhe bogárnak lesz hintó. Billeg a tilinkó, csőr harmatos hangja lomb-lépcsőn iramlik fodrozó magasba. Lomb-lépcsőn iramlik pillangó az égig. Mennyei templomban toll-szobrocska fénylik. Muzsikál a cinke, megvillan fölöttem; aranybolyhos inge gyöngyözik a ködben. PÁLOS ROZIT A: KINT ÉS BENT nap fény kikötők fűben a kankalinok pacsirtaszárnyak röptébe zártan a világ ünnepélye behorpadt sorsom valami szélre vár mert igencsak meglassúdtam az egyhangúság hegyének stációin a holtak imperatívuszait megsokalltám a naptárból kiszállt évadokat eltöröltem a fényspirál viharát melyben az öröklét sarokpántjait röpítették szárnyas lovak és ifjú angyalok megkötöztem az egyre pontosabb órák hajszolóbb órák iszonyatával Stella matutina, Holdviola! rozoga időmben elégek Babij Jár
