Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

Első megyei tanács kosát Fiatal műszakiak és közgazdászok a szervezettebb munkáért Ülésezett a Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei szervezetének elnöksége A szakemberek olykor vi­tatkoznak, hogy a megfelelő üzem- és munkaszervezés mi­lyen tartalékokat tárhat fel a népgazdaság ipari és mező- gazdasági szektorában. Egye­sek! „csak” tizenöt százalékos termelésnövekedésről, mások húszról, sőt huszonötről be­szélnek. így is, úgy is rop­pant nagy összegekkel — negyvenöt-hatvan milliárd forinttal — növelné nemzeti jövedelmünket. Ezért is rendkívül fontos az MSZMP KB tavaly decem­beri határozata, mely körvo­nalazta a legfontosabb tenni­valókat a tartalékok feltárá­sáért. S ezért bír különös je­lentőséggel az a tegnapi me­gyei szintű tanácskozás, ahol Bucsi Elek, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője is­mertette a határozatot, maid a fiatal műszakiak, közgazdá­szok mondták el véleményü­ket. gondjaikat, s tettek ja­vaslatot a jobb, eredménye­sebb munkáért. — Egy tanácskozásról rend­szerint elmondható, hogy si­keres volt-e vagy sem — •— mondta zárszavában Var­ias János, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára. — A mos­taniról korai lenne ilyen meg­állapítás. Véleményt csak két- három év múlva mondhatunk. Ha az eredmények látszanak majd a termelésben, ha a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok egyre többen lépnek a mozgalomba, vesznek részt az FMKT-versenyeken, a tanács munkájában, közös erővel se­gítik az üzem- és munkaszer­vezés javítását, a szakmai és politikai kénzést, a munka- verseny-mozgalmakat. Az FMKT-mozgalom meg­indítása a megyében is régen időszerű volt. A részt vevő fiatalok már sok szép ered­ményt értek el az ország min­den részében. Az évenként ki­írásra kerülő szakdolgozatok országos pályázata sok millió forintokban kifejezhető hasz­not jelentett eddig is a nép­gazdaságnak. A tegnapi tanácskozás ké­pe azonban kettős volt. Egyik oldalon a részt vevők lelkese­dése, a másikon az a tény áll, hogy a megbeszélésre a me­gyéből mintegy kilencven fiatalt hívtak meg. A jelen­léti ívet hatvanhárman írták alá és a tanácskozóteremben már csak negyvenhetén ültek. Az érdeklődés hiánya a fia­tal műszaki értelmiség egy ré­szénél? A tanácskozás résztvevői­nek aktivitása, a sok hozzá­szólás, az őszinte, gondoktól sem visszariadó alaphang azonban azt jelentette, hogv Tolna megyében is megindult Régóta tervezett építkezést valósítanak meg Hőgyészen a Vegyesipari Ktsz dolgozói az­zal, hogy könnyűipari részle­gük számára új üzemcsarno­* kot építenek. Az állami gaz­daság irodaépületeivel szem­Népújság 3 JS72, szeptember 8. egy folyamat, s néhány év múlva minden bizonnyal ala­posan megváltozik majd a termelés szerkezete. A fiatal mérnökök, közgazdászok ugvanis a iövő gazdasági ve­zetői, a vállalatok, szövetke­zetek irányítói lesznek. A vállalatok többségénél ma még az extensiv feilesztés a jellemző. Szaporodnak az új munkahelyek, beruházások kezdődnek. Az üzem- és mun­kaszervezés javítása után job­ban kihasználhatók lesznek a meglévő termelési eszközök, e"vszerűsödlk az ű<Twltel. ki­sebb- állami támogatás szüksé­ges néhánv rbég ráfizetéses, ám fontos inarágban. Az át­csoportosított munkaerő megszünteti a* elvkor króni­kus munkaerőhiányt. M'nd°z nem kérlelhető el a fatal szak emberok munkája, lelke­sedése nélkül. Fontos feladat a munkaver- seny-mozgalom feüesztése. Nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Az inari munkásság harminc százaléka részt vesz a szocia­lista brigádmozgalomban. Ha azonban azt nézzük, hogv hány helyen formálisak a vállalások, s korlátozódik a szocialista címért „küzdés" a brigádnapló, — Jő esetben rendszeres — vezetésére, ak­kor ez a szám,' sainos lóval húsz százalék alá csökken. Meeielent a mozgalomban a formalizmus. a bürokratiz­mus, a közönyösség is. Tolna megyében a legtöbb “üzem vidéki telep, nem ön­álló egység. Bizonyos önálló­sággal azonban minden gyár­egység bír. — Nem minden gyárban készítenek mérleget — mond­ta Németh Miklós, a dombó­vári kesztyűüzemből, — de mindenütt megoldható az ön­elszámolás. Ki lehet mutatni a termelékenység növekedését, az anyaggazdálkodás helyze­tét, az önköltségcsökkentést, a minőség javulását. — A nyereségcentrikus szemlélet jő, csak nem szabad egyoldalúvá válnia, és meg kell találni a módját, hogy mindenki úgy részesedjen, ahogy hozzájárult a nyereség megtermeléséhez. A tanácskozáson érdekes vita alakult ki, annak elle­nére, hogy a hozzászólásokat a szünetben be kellett jelente­ni, ami természetesen lassí­totta a beszélgetést, hiszen a közvetlen reagálások elma­radtak. Többen panaszolták a mérnöktovábbképzés, a szak­mai fejlődés lehetőségének hiányosságait, vita folyt a több műszakok bevezetéséről. épül Hőgyészen ben már áll a 39-szer 21 mé­ter alapterületű vasvázas szín. A ktsz fejlesztési alapjá­ból, hitelből és a KISZÖV hoz­zájárulásából épülő üzemcsar­nok, a szociális létesítmények­kel és a kazánházzal együtt három és fél millió forintba kerül. Jövőre már ebben a központi fűtésű üzemcsarnok­ban dolgoznak a ma még kü­lönböző helyeken lévő cérná- zó-, előkészítő- és szövőgépeit. A ktsz vezetőségének térve az, hogy az új üzem mellett épí­tik fel az új Irodaházat is. Ami érthető, ha meggondol­juk. hogy évekig törekedtünk a harmadik műszak eltörlésé­re — például a textilüzemekben — és a szabad idő növelésére. Már akkor is sokan mondták, hogy a termelőkapacitás ki­használása csak akkor lehet­séges, ha minél többet ter­melnek a gépek, hiszen az amortizáció — elhasználódási idő — szempontjából nem mindegy, hogy eev gépen mennyi terméket állítunk elő. Egri Róbert, a pécsi FMKT titkára a szomszéd megyéből hozott üdvözletét és segítette gz ottani tapasztalatokkal, öt­letekkel a most induló Tolna megyei szervezet munkáját. Délután a fiatal mérnökök, közgazdászok tanácskozásának résztvevői gyárlátogatáson vettek részt. Megtekintették a Borsodi Vegyikombinát szek­szárdi telepét.__________________ B izony előfordul, hogy ezekben a szeptemberi napokban a kollégiu­mok, diákotthonok új lakói el­eipityerednek, ha eszükbe jut az alig két hete elhagyott csa­ládi fészek. A nagyobbak, a második, harmadik, negyedik osztályosok ilyenkor többnyire elnézően mosolyognak. Annak idején ők is nehezen szokták meg, hogy a mama ébresztgető szavai helyett a csengő ber­regésére, vagy a napos harsány kiáltására kell kipattanni az ágyból. A nap sem félórákig tartó nyújtózkodással, hanem reggeli tornával kezdődik. — Most van a legkritiku­sabb időszak — mondja Tie­gelmann Jánosné, a szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola kollégiumá­nak igazgatóhelyettese. — Ha ráadásul olyan levél érkezik, amelyben az elsős mást sem olvas, csak azt, hogy mennyire hiányzik otthonról, akkor bi­zony eltörik a mécses. Egyikii- ket-másikukat már az első va­sárnap meg is látogatták a szülök. A középiskola ' kollégiuma abban az áldatlan helyzetben van, hogy egy intézmény, mégis a város három külön­böző pontján található. Az el­sősök nagy része és néhány másodikos — több mint fél- száz lány — az iskolaépületből elkülönített kollégiumi rés~- len talált második otthonra. — Azt szeretnénk, ha a négy év alatt nem /is második, ha­nem első otthonuk lenne a kollégium — kapcsolódik a beszélgetésbe Uzsák Máté ne­velőtanár. — Olyan légkört igyekszünk kialakítani, hogy jól érezzék magukat. Ö is, Tiegelmann Jánosné is már vagy hat éve végzi a kol­légiumi nevelő nem éppen könnyű munkáját. A lányok (kilenc dunántúli megyéből jöttek), ahínyan vannak, annyifélék, annyiféle siokást hoztak magukkal — etiy dologban azonban minden­keppen megegyeznek: diáitok. Nyoma sincs honvágynak, fél- szegségnek, mikor a tanulószo­bának kinevezett osztályterem­ből kihívjuk néhányukat. Az egyik hálóba megyünk beszél­getni, hogy a többieket ne za­varjuk. Talán felesleges is megemlíteni; példás rend fo­gadja a belépőt. Még az eme­letes ágyak is kényelmesebb­nek tűnnek, mint amit egy emeletes vaságytól el lehet várni. A Magyar Jogász Szövetség Tolna megyei szervezete szer­dán tartotta harmadik negyed­évi elnökségi ülését Szekszár- don. Az ülés napirendjén szervezeti, továbbképzési és munkatervi kérdések szerepel­tek. Az első napirendi r.ont kere­tében dr. Szilcz Ákos, a me­gyei szervezet elnöke tájékoz­tatást adott a Magyar Jogász Szövetség Országos Elnöksége által kiadott körlevélről, az abban foglalt feladatok megyei teljesítésének lehetőségeiről. Ezt követően értékelte a me­gyei szervezet első félévi te­vékenységét és ismertette a vállalati jogászok, valamint a munkaügyi döntőbizottságok tagjainak továbbképzésében elért eredményeket. Hasznos volt a megyei szer­vezet számára a Magyar Jo­gász Szövetség fővárosi szer­vezetével már korábban kiala­kult kapcsolat keretében tar­tott tapasztalatcsere és az el­ső félévben megrendezett jog­elméleti előadásokhoz adott fővárosi segítség. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette és az eredmé­nyek elérésében kiemelkedő Azért az mindjárt kiderül, hogy ki az elsős, ki a máso­dikos. Az utóbbiak könnyeb­ben szólalnak meg, persze több a tapasztalatuk is. (Va­lamelyikük azt mondja, hogy cl: már öregdiákok!) — Nálunk teljes a demok­rácia. Ha javasolunk valamit, ezt a nevelők szívesen meg­beszélik velünk, teljesítik jo­gos kívánságainkat — így summázza véleményét Lack Mária. Mint később kiderül, ő a diáktanács titkára. — Ez azt is jelenti, hogy ne az elsősökkel csináltassanak mindent — folytatja Nagy Er­zsébet, aki tavaly Alsópélről jött a szekszárdi iskolába. A kocsolai Száraz Klára el­ső osztályos. Még nem tagja a KISZ-nek, de az egyik gyűlé­sen már részt vett. Leginkább az ragadta meg, hogy minden­ki véleményét meghallgatják. A tanulók és a nevelőtaná­rok munkáját mi sem jellem­zi jobban, minthogy a kollé­giumok között meghirdetett versenyben megyei szinten el­(Folytatás az 1. oldalról). vonala, de összességében a fej­lődés nem kielégítő. Kevés olyan üzem- és munkaszerve­zési intézkedés történt, amely az anyagmozgató gépek és be­rendezések jobb kihasználását, a szállítási utak rövidítését és a felesleges rakodások meg­szüntetését segítené elő. A he­lyes, korábbi célkitűzések meg­valósítására az anyagmozga­tás és rakodásgépesítés foko­zottabb ösztönzése szükséges. A kormány felhívta az érde­kelt minisztereket, hogy a vállalatok számára ezzel kap­csolatos irányelveket adjanak ki. A kohó- és gépipari minisz­ter, a könnyűipari miniszter, valamint a közlekedés- és pos­taügyi miniszter jelentést ter­jesztett elő a folyamatban levő beruházások helyzetéről. A kormány a jelentéseket tudo­másul vette. Felhívta a mi­nisztereket, hogy az állami nagy-, célcsoportos és egyéb beruházásoknál fokozzák irá­nyító és ellenőrző munkájukat. Rendszeres beszámoltatással, munkát végzett jogászoknak köszönetét fejezte ki. Az elnökségi ülés második napirendi pontja a megyei szervezet 1972. második fél­évi munkatervének megvitatá­sa volt. A javaslatot dr. Uh- rin János, a megyei szervezet titkára terjesztette elő. Az elnökség elhatározta, hogy a KISZ KB átirata alap­ján Tolna megyében is létre­hozza valamennyi jogág terü­letén dolgozó fiatal jogászo­kat magában foglaló ifjúsági fórumot. Ennek előkészítésére ifjúsági jogász bizottságot szer­vez. A továbbiakban az elnökség elfogadta azt a javaslatot, mely szerint ez év őszén — a TIT jogi szakosztályával közö­sen — négy jogelméleti elő­adást rendez. Utolsó napirendi pontként dr. Vadász László, és dr. Had­nagy Zsolt, a szövetkezeti szakosztály vezetői, valamint dr. Térmeg János, a vállalati szakosztály titkára tájékoztat­ta az elnökséget a szakosztá­lyok szervezeti helyzetéről. Az elnökség ezt követően tagfelvételi ügyéket és egyéb bejelentéseket tárgyalt. sók lettek. Most azért izgul­nak, hogy országos viszonylat­ban is szép helyezést érjenek el. Beszélgetés közben megszó­lal a csengő, vacsorázni hívja a lányokat. Egyúttal elmond­ják véleményüket a kosztról: csupa dicsérő jelző — ez is elég ritkán fordul elő. Az vi­szont már annál inkább ért­hető, hogy néhányukat biztat­ni kell: menjenek csak le az ebédlőbe, ma estére függesz- szék fel a fogyókúrát. Ott jártunkkor az elsősök a másnapi gyakorlati foglalko­zásra készülődtek. A város élelmiszerüzleteiben ismerked­nek a szakmával. Sokan kö­zülük szüleik foglalkozását folytatják: bolti eladók lesz­nek. Hogy milyen eredménnyel sikerül elsajátítaniuk a szak­ma c sínját-bínját, az majd négy év múlva derül ki, ami­kor a pult két oldalán mint „kedves vevő”, illetve mint el­adó állunk majd szembe egy­mással. szükség esetén szankciók al­kalmazásával és az egyéb le­hetőségek jobb kihasználásával javítsák ez irányú feladataik ellátását. A beruházási munka tapasztalatait vezetői értekez­leteken rendszeresen értékel­ni kell. A kormány tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank el­nökének tájékoztató jelentését a gazdaságos export növelését elősegítő 1968—1971. évi be­ruházási hitelezési tevékeny­ségről. Megállapította, hogy az export növelését elősegítő hi­telezéssel kapcsolatos tapasz­talatok kedvezőek. A külügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakára uta­zó magyar küldöttség össze­tételéről és tevékenységének irányelveiről, valamint a nem­zetközi atomenergia-ügynökség 1972. évi közgyűlésén és az egészségügyi világszervezet európai területi bizottságának ez évi rendes konferenciáján való részvételről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) íj üzemcsarnok Kezdő kollégisták — gy — Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom