Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

Egy hónapig éjjel-nappal betöltené az adásidőt Felmérés a Szabó-család népszerűségéről Eredetileg tíz adást terve­zett a Magyar Rádió a Szabó­családból. A rádióhallgatók körében azonban gyorsan népszerűek lettek, s alaposan túlteljesítették az eredeti ter­vet: az idén már megérik a 700. adást az ország legismer­tebb családjának tagjai. A család életében most ér­dekes esemény történt: a Ma­gyar Rádió közvélemény-ku­tató osztálya a napokban ösz- szegezte egy országos felmé- Tés eredményét. Azt akarták megtudni a rádió statisztiku­sai, hogy nem kopott-e meg a •Szabóék iránti viharos érdek­lődés. Jogos volt a kérdés fel­vetése, hiszen ezt a műsort már annyi órán keresztül hallhatták a rádiózók, hogy az eddigi heti kétszer félórás adást összegezve, az összesí­tett, .adásidő több mint egy hónapig éjjel-nappal kitölt- hetné a rádióadó műsorát. Nos, a felmérés eredménye azt mutatja, hogy a Szabó­család túl a tizenharmadik éven is a rádió leghallgatot­tabb műsora! Ezúttal azt is megvizsgálták, hogy mi a helyzet a fiatalabb korosz­tályhoz tartozó hallgatók kö­rében. Kiderült, hogy a fiata­lok közül is ennek a műsor- számnak van a legtöbb hall­gatója. További érdekesség a felmérés eredményéből: A Szabó-család hívei nagyobb számban találhatók a vidéki, mint a fővárosi-hallgatók, kö­zött. Az ifjúság körében pe­dig leginkább az ipari tanu- .lók hallgatják rendszeresen az adásokat, kevesebb a hűsé­ges . hallgató a középiskolások között, s még kevesebb a főis- kolát-egyetemet végzők sorá­ban. A hallgatói levelek nagy száma — különösen egy-egy vitatható problémát érintő adás után — szintén a hallga­tóság változatlan érdeklődésé­re utal. Ennyit azok hűségéről, akik a Szabó-családot hallgatják. S most ejtsünk néhány szót azokról, akik hasonlóan hosz- szú idő óta írják-szerkesztik- rendezik ezt a műsort. Keve­sen tudják, hogy sorozatot kezdettől fogva egy hármas ■&. *----------------------------------­­S zintetikus fehérje Az Északi-tenger medrében található földgázból állítják elő azt a szintetikus fehérjét, amellyel a birkshire-i (Nagy- Britannia) kutatóközpont ba­romfit, sőt sertést takarmá- nyoz. E fehérje ideiglenes el­nevezése „biomassza”. Az így takarmányozott állatok húsát eddig még rendes forgalom­ban nem árusítják. Több ser­tés- és baromfi generáción végzett kutatásoknak kell ki­deríteniük, hogy e takarmány teljesen ártalmatlan. szerzőcsoport írja: Baróti Gé­za, Liska Dénes és Forgács István tolla alól kerül ki a rengeteg epizód. A dramaturg kezdettől Major Anna, a ren­dező pedig László Endre.'Sza- bó néni, mint tudjuk eleitől fogva Gobbi Hilda volt és ma­radt, Szabó bácsi szerepkö­rét pedig Szabó Ernő elhuny­ta után Rajz János vette át. Icu alakítója Vörösmarty Lili halálát követően Mednyánsz- ky Ági lett. Vezér úr figurá­ja „nem élte túl” a forgató- könyvben sem alakítójának, Benedek Tibornak az elmú­lását, s ugyancsak meghalt a történet szerint is Giziké, amikor megformálója, a fe­ledhetetlen Kiss Manyi nem játszhatta többé. Több esetben azonban szí­nészek biztosítottak hosszan szereplési lehetőséget olyan néhány epizódra elgondolt fi­guráknak, akiket nem volt szívük a szerzőknek később sem kihagyni, oly pompásan formálta meg őket alakító­juk. Például annak köszönhet­te további szereplését Péteri is, hogy Horváth Tivadar annyira karakterisztikusan játszotta el. Ildi sem sokáig szerepelt volna, ha Pálos Zsu­zsa nem alakít belőle szerzőt és hallgatót egyaránt megka­pó személyiséget. Hasonló okokból gyökereztek meg a cselekmény végtelen kacska­ringói közben olyan egy-két folytatás ereiéig váló szerep­lésre szánt alakok, mint Már­kus László Galambos ura és Komlós Juci Ibrik Stefániája. llyegszáloptika ■ Fényvezetős endoszkóppal nemrégen egy erlangeni or­vosnak , a szájból kiindulva si­került elérni a vastagbél be­fejező szakhszát. Eddik • üveg­száloptikával csak a vékony­bélig jutottak el. Az endosz­kóppal vérzéseknek vagy da­ganatos megbetegedéseknek a bélrendszerben való diagnosz­tizálása műtét nélkül is meg­oldható, mivel ezzel a mód­szerrel a gyomor- és bélnyál­kahártyának tetszőleges he­lyéről szövetmintát lehet venni. Kutyák — ásványi kincseket tárnak fel Különlegesen képzett ku­tyák — különösen a juhász­kutya — kitűriően. felhasznál­hatók ásványi kincsek felde­rítésére. Tíz méter mélység­ben kiszimatolják a vasércet, de a kén- és arzentartalmú ánványokat, smaragdot, ma- lachitot és higanyt is. Ugyancsak alkalmas ilyen célokra a foxterrier is. A „ki­képzés” 4—5 hónapig tart. „Szelíd” robbantás Az eddig alkalmazott, ha­gyományos robbanóanyagok­kal folytatott tengeri kőolaj- és földgázkutatás nagy káro­kat okozott a halállományban, ezért szovjet kutatók új, a tengervíz lakói számára ár­talmatlan geofizikai vizsgálati módszert dolgoztak ki. A robbanás, amely oxigén és propán-bután gáz speciális, víz alatti robbantókamrában való elegyítésével történik, csak úgynevezett síkhullámo­kat kelt, amelyek elijesztik^ a halakat anélkül, hogy kárt tennének bennük, de ugyan­akkor tartalmazzák az összes, a geológusok számára értékes információt is. Ki volt Taurinus ? Dózsa György harcainak és halálának krónikása Magya r —francia tv-Jilm­együttműködés A magyar televízió egyik legkiválóbb rendezője, Bokor Péter jelenleg Franciaország­ban tartózkodik és látogatást tett a L’Humanité szerkesztő­ségében. Bokor — Jean- Jacques Sirkis francia rende­ző társaságában — egyórás műsort készít az annak ide­jén nagy feltűnést keltett Trésors-sorozat keretében. Az előadás során egy órába sű­rítve adják annak a filmsoro­zatnak a lényegét, amelyet a magyar televízió négy órában sugárzott a „frankbotrány” - ról. Ezekben a napokban Bo­kor és Sirkis Marseille-be uta­zott, ahol Bokornak szándéká­ban áll egy francia céggel koprodukcióban filmet készí­teni a magyar televízió szá­mára. . Hazájában Bokor Péter volt a kezdeményezője egy olyan adástípusnak, amelynek ere­detiségét nem tagadhatjuk. Egykori nagy jelentőségű tör­ténelmi-társadalmi esemé­nyekről levéltári dokumentu­mokból. interjúkból alkotott képsorokat. „Ezek — mondot­ta Bokor — nem kifejezetten montázs-filmek a szó hagyo­mányos értelmében. Szíveseb­ben használnám azt a defini- ciót, amelyet Jan Leyda ta­lált fel: ,kompilációs’ filmek­nek nevezném őket”. Bokor — az általa alkalma­zott módszerek segítségével pontosan tudatja a nézővel, mi az, ami —. autentikus,, mi a kitalált és mi a merő fel- tételezés. A színes változat­ban vetítésre kerülő kopro- dukciós tv-film bizonyára je­lentős rendezöegyéniséggel ismereti meg a. francia kö­zönségei. (L’Humanité)- műiét helyett A nyugatnémet orvos ered­ménye azért is érdemel meg­különböztetett figyelmet, mi­vel a gyómor-béltraktus teljes megtekintése eddig még az üvegszálműszereket ' tökélete­sítő japán orvosoknak • sem si­került. A jubileumi Dózsa-évben gyakran történik hivatkozás Tauyinus gyulafehérvári,, viká­rius T5I4—1519 közt írt'Stáu- romachia című époszára. A la­tin nyelven írt verses mű, amelyet Paraszti háború cí­men fordított magyarra Geréb László, hősköltemény Dózsa György harcairól, tetteiről és haláláról. Taurinus eredeti neve Ste­phanus Stieroxei deSwitavia volt, mint a neve is mutatja, morvaországi német. Születé­si évét nem ismerjük. Meghalt 1519-ben Nagyszebenben. 1501- ben iratkozott be a bécsi egye­temre, még 1506. végén is ott találjuk. A bécsi egyetem ab­ban az időben fénykorát élte. Vezető szelleme Celtis Konrád .volt, Miksa császár romantikus vágyainak költői teoretikusa, aki pángermán eszméket hir­detett meg. Tacitus Germaniá- já-tól ihletve az ősi dicsőséget, a régi germán egyszerűséget énekelte és állította példának a „romlott jelen” elé. Reform- programja érdekében a főurak életét ostorozta. Ezt a Celtis- féle eszmei és költői hagyo­mányt vitte tovább Vadianus és epigon-köre, amelybe Ma­gyarországon Nagyszombati' Mártonnal együtt Taurinus is beletartozott. Nagyszombati Márton — latin nyelven Mar- tinus Tyrnavinus — pannon­halmi bencés szerzetes a tö­bécsi poliklinikán a kö­zelmúltban két mandulaope- rációt végeztek akupunktúrá­val élőíaézétt érzéstelenítés­sel., A második alkalommal a poliklinika fül- orr-, gégeosz­tályának főorvosa maga fe­küdt a műtőasztalra, hogy az érzéstelenítésnek ezt a mód­ját rajta is kipróbálhassák. Műtét közben, az első man­dula eltávolítása után az ope­ráló orvos megkérdezte a mű­tőasztalon fekvő kollégájától, hogy érzi magát. „Pillanatnyi­rök elleni harcra buzdító mű­vében, az Opusculum ad regni Hungáriáé Proceres című ver­ses munkájában, amely a mo­hácsi csata előtt jelent meg az egyik bécsi nyomdában, disz­tichonokban fordul a magyar- országi főurakhoz: a törökök immár hatalmukba ejtették Görögországot és a balkáni né­pek 1 tartományait, a kereszté­nyek százezreit tették földön­futókká, a szerencsétlen légyő- zöttek átélték a pokol kínjait. Korholva fordul a parasztság életerejét végképpen kiszipo­lyozó és egymás ellen is acsar­kodó, gőgös urak felé: vajon ti nem féltek, nem gondoltok arra, mi vár reátok? Szánja­tok síkra a nemzetért, segít bennünket minden keresztény fejedelem, bízhatunk ifjú kirá-i lyunkban. Ebbe a Celtis-féle eszmei és költői hagyományt tovább ’vi­vő epigon-körbe tartozott Tau­rinus is, akinek a paraszti há­ború irodalmi téma voit, hogy ennek kapcsán — így Dózsa György ceglédi beszédével és más helyeken is az urakat os­torozó passzusaival — felráz­za a gőgös, elbiáakodott ura­kat a közeli veszélyre. Tauri­nus olvasói művelt, gazdag nagyurak, mecénások voltak5 csak a sorok között mondhat­ta el róluk véleményét, ezért választotta versének tárgyául a paraszti háborút. lag valami nagyon kelleme­set érzek” — hangzott a vá­lasz. A műtétet a klinika előadó­termében sok orvos és a saj­tó képviselői is végignézhették. Az egyik újságírónőt, aki a lát­ványtól elájult — akupunktú­rával térítették magához. A poliklinikán az akupunktúrá­val történő érzéstelenítéssel további kísérleteket kívánnak folytatni. Alkalmazzák majd a nőgyógyászatban is, elsősor­ban szülési fájdalmak meg­szüntetésére. Érzéstelenítés akupunktúrával Saft -—■ kereg nelleüB A hagyományos módszerek­kel készített 'sajtot a préselés és a sózás után kéreg vonja be, amely tulajdonképpen a sajt anyagát védi a mechani­kus sérülésektől és a káros mikroflórától. Egyúttal a sajt alakját is megadja.’ ‘ A sajt kérgét azonban nem • használ­ják fel étkezési célra, ezé'rt ’az értékesítés . módjától • függően a termelő, vagy a kereskedő, illetőleg a fogyasztó károso­dik. Ez a kár nem is kis mér­tékű, hiszen az ementáli sajt- riák mintegy hét százalékát, a trappistának pedig. 13 száza­lékát a kéreg teszi ki. ' A kéreg nélküli érlelés a hazai iparban . is egyre in­kább előtérbe kerül. Nem va­lamiféle új módszerről van szó, hiszen a kisebb sajtok­nál parafin bevonatot már negyven éve használnak a ké­regképződés megakadályozá­sára. A nagyobb sajtoknál a kéreg nélküli érlelés az utób­bi 20 évben nyert létjogosult­ságot, de jelentős mértékben csak néhány éve terjedt el. A nagyméretű sajtok kéregkép­ződését /ugyanis csak mű­anyagfóliák alkalmazásával lehet meggátolni. Hazánkban erre a módszerre a répcelaki sajtgyárban rendezkedtek be, ahol két év óta már nagyobb mennyiségben adnak ilyen terméket. A .kéregnélküli sajtgyártás technológiájában lényeges vál­toztatásra nem volt szükség. A hagyományostól csak annyi­ban tértek el, hogy a sajtot két százalékkal nagyobb szá- rázanyag-tartalommal készítik el. A sófürdőből kivett sajto­kat gondosan szikkasztják, majd az ily módon előkészí­tett tejterméket úgynevezett pliofilmre helyezik és abba gondosan becsomagolják. Ez­után ezt a vékony filmréteget Összehegesztik, és az ily mó­don védett sajtot érlelőládák­ba rakják. Ez a láda már négyszögletes és végered­ményben megadja a sajt vég­ső formáját. Ezután követke­zik a préselés, és az úgyneve­zett érlelés, amely 5—6 napig tart. Ez. idő alatt a 1 filmréteg egyenletesen feltapad a sajt felületére. De, ezzel még ko­rántsem , ért véget a gyártás folyamata, hiszen ezt követő­en 20—23 fok hőmérsékletű érlelőben helyezik el a sajtot, ahol az , árut három-négy hé­tig tartják. A sajt anyaga ek­kor alakul át, és a belső fe­lületeken lyukak képződnek. A kísérletek során egyértel­műen beigazolódott, hogy a fóliában érlelt sajt jobb minő­ségű, mint a régi módszerrel készített. A feldolgozott tej­termékek íze „tisztább” és az áru színe is megfelelőbb. Még a kéreg közvetlen közelében sem tapasztalni beszáradást, tehát ennél a sajtnál a vásár­lót semmiféle károsodás nem éri. De jól járnak a gyárak is. hiszen a szögletes formával jobban ki tudják használni az érlelőteret. A tárolt sajt moz­gatása is könnyebb, hiszen emelővillás targoncákat alkal­mazhatnak a dobozok szállí­tásánál. Az érlelés alatt az új módon előállított sajtfélét nem kell kezelni, ami szintén megtakarítást jelent, hiszen a hagyományos módszerrel leg­alább öt naponként meg kel­lett forgatni a sajtot. A vásárlók egyre többször találkozhatnak majd az üzle­tekben a kéregnélküli, szögle­tes ementáli sajtokkal, ame­lyek lényegében „olcsóbbak”, hiszen nem kell eldobni a kérget: az egész sajt jóízűen elfogyasztható. É|IN * MAGAZIN * MAGAZIN * MA< 1 ■: '. ■ • >v V ' V':>, •: y. ;/ •• ■■-y .-„.•■■'K;-; «■»■■-..•.-•-rrí i; •.••}*.-;• 'írj ' ■'-.VA. ----­M AGAZIN * MAGAZIN-,\-4 •:.•■•. .-• MAGAZIN « MAGAZIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom