Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

« I f l CSALÁD-OTTHON Oltások... védőoltások... A oltás: javítást, erősítést, nemesítést jelent. Valami olyan beavatkozást, ami az élet erejének felhasználásával olyan állapotot igyekszik te­remteni, ami előnyösebb, jobb, helyesebb. Az egészségtudo­mányban ezt úgy mondhatjuk, hogy ha az oltásokkal, a be­tegségekkel szemben a szer­vezet ellenállását akarjuk erő­síteni, akkor védőoltásról be­szélhetünk. Kétféle védőoltást ismerünk. Az egyik olyan gyengített, tá­madó erejétől megfosztott fer­tőző anyagot juttat a szerve­zetbe, amely arra kevés, hogy valakit megbetegítsen, de arra elég, hogy a szervezet ellen­anyagtermelését megindítva azt a későbbi fertőzésekkel szemben ellenállóvá tegye. A védőoltásoknak ezt a formá­ját aktív védőoltásnak nevez­zük. Aktív, mert mozgósítja, serkenti, aktivizálja a szerve­zet saját ellenállóerejét. Ez máról holnapra nem megy. Idő kell hozzá. Az ak­tív védőoltás eredménye — a szervezet védettsége — csak hetek, hónapok múlva észlel­hető. Sürgős esetben kész — a szervezeten kívül (rendszerint valamilyen állatban termelt — ellenanyag beadása szükséges. Ilyenkor alkalmazzuk, a pasz­szív védőoltást, amelynek azonnali hatása órákon belül megsemmisíti a kórokozókat, közömbösíti azok káros mér­geit. ­Példával élve: az aktív védőoltás olyan, mint amikor a vár őrsége előre felkészül az esetleges támadásra. A bástyá­kat megerősíti, a katonaságot mozgósítja, a fegyvereit meg­élesíti. Passzív védőoltás olyan, mint amikor az ellen­ség váratlanul támad és a várvédelemhez felmentő sereg behívása válik szükségessé. Lássuk sorba szedve a leg­gyakrabban használt védőoltá­sokat; a mindenkor mindenki­re kötelező legelső a gümőkór ellen védő BCG nevű aktív védőoltás. Ezt követik az ugyancsak aktív DI-PER-TE — a diftéria (a torokgyík), a pertussis (a szamárköhögés), és a tetanus (a merevgörcs) ellen és a Jenner-féle védőol­tás, ami a ma már igen rit­ka feketehimlő ellen biztosít védelmet. Aktív módon hat a Heine—Medine-féle betegség, a járványos gyermekbénulás megelőzésére adott Sabin-féle csepp is. Különleges veszély idején alkalmazott aktív vé­dőoltás adható a hastífusz, a paratífusz és a kolera ellen. Ezeknek az alkalmazását csak bizonyos esetekben teszik kö­telezővé a hivatalos rendelke­zések. Függetlenül attól, hogy va­laki az aktív védőoltást meg­kapta, felismert, vagy esetle­ges veszély esetében a torok­gyík és a merevgörcs szüksé­gessé teszi a passzív védőoltás bevitelét is, mert ilyenkor a szervezet ellenállóképességén túl a pillanatnyi veszély meg­nyugtatóan csak kész ellen­anyag adásával számolható fel. Az aktív védőoltások alkal­mazásának többféle módja van. A BCG ellenanyagot vé­kony tűvel, a bőr rétegei kö­zé juttatják. A Di-Per-Te-t is fecskendővel adják a bőr alá. A Jenner-féle nyirkot oltó­lándzsával karcolják a bőrbe, míg a Sabin-cseppeket szájon át juttatják a szervezetbe. A védőoltások tehát nem mindig injekciók. A passzív savót mindig fecskendővel adják. A védőoltások hatása ma már bebizonyított. A járvá­nyos betegségek megelőzésé­ben természetesen komoly sze­repe van az egészségesebb magatartásnak és az emberek felvilágosodásának is, mert csak a védőoltások pontos és sorozatos beadása biztosíthat­ja a szervezet védettségét. DR. B. L. Szabad időt Könyv és strand Az aktív pihenés egyik legüdí­tőbb, leghasznosabb formája: a könyv, az olvasás. A könyv a legjobb barátunk. Közhely? Az, de mekkora igaz­ság. Milyen szépen fogalmazta meg ezt a közhelyet Gorkij, és mások. Minden, ami életemben szép, jó és okos — mondotta — Gorkij —, azt a könyveknek kö­szönhetem. önéletrajzi regény- trilógiájában írja, hogy kora if­júságában éjszakánként a mé­cses világánál olvasott, hajnal- hasadtáig, akkor is, ha meg­szidták, megíeddték ezért. Évszázadok óta ezer és ezer gondolkozó, tapasztalatot gyűjtő ember élt a földön, akik a ma emberének tálcán, illetve köny­vekben nyújtják az élet megisme­résének kulcsát. Valóban, a legjobb barát, a legokosabb társ életünk végéig a könyv. Kinyitja az ember agyát, szívét, tisztázza érzéseinket, a világhoz, embertársainkhoz való viszonyunkat Én és a világ, a világ és én — ha ezt sikerült tisztázni magunkban, már majd­nem minden sikerült. Minden­esetre bölcsebbé, megértőbbé váltunk. Az embereket megérteni nem kevesebb, mint az emberek­nek megbocsájtani. És gondoljunk bele, e viszony tisztázatlansága, a kellő önérté­kelés hiánya hová vezet, mennyi tragédiát okozott már. Talán még a legegyszerűbb, bár ez sem le­becsülendő, hogy az ember kellő értékelés hiányában kisebbségi érzésekkel küszködik, depresszió­val küzd. És a másik véglet Dosz­tojevszkij baltás gyilkosa, Rasz­kolnyikov, aki egocentrikus nag^-' zási hóbortjában gyilkolt, mert hitte és hirdette, a zseni joga a gyilkosság, hogy a másodosztá­lyú ember pénzét elvegye, azzal felemelkedjék és „megváltsa” az emberiséget. Szóval ismét és ismét: a könyvj a tudás, kiegyensúlyozott lelki­erőt ad, ismereteket, emberséget, intelligenciát. Kérdezhetnénk ezek után, hogy jön ide a strand? A válasz egy­szerű és kézenfekvő. A mai lük­tető életünkben a ma emberének szinte úgy tűnik, nincs ideje. Munka, társadalmi munka, csa­lód, magánélet — viszik az em­bert, elveszik a könyvektől, gyak­ran az önműveléstől, sőt a szóra­kozásra is alig marad idő. A mai rohanó tempó diktálja tehát, hogy ne tévesszük szem elől a régi jelszót: kössük össze a kel­lemest a kellemessel, avagy a hasznost a hasznossal. Hiszen napi teendőink egymás riválisai lettek, másképp végezni velük nem tudunk. És most nyár van, kánikula, oly jól esik a strand, a hús víz. Van-e jobb társunk, idő­töltésünk még a strandon is a könyvnél? Meguntuk a vizet, már nem bírjuk a napot és akkor hónunk alatt az értékes könyvvel, elvonulunk a hűs lombok alá. Testünk hűsöl, frissül, szellemünk felüdül, a zsivajban, lármában beletemetkezünk a könyvbe és azonnal nagy események, nagy szerelmek tanúi, részesei leszünk. Egy könyvvel, egy történettel, egy érzéssel gazdagodunk. Nyári sérülések Nyáron több, gyakoribb és veszedelmesebb sebzéssel, sé­rüléssel találkozik az orvos, mint télen. Az oka egyszerűen az, hogy a könnyű nyári ruha nem védi olyan biztosan a tes­tet, elsősorban a lábat, mint a téli, vastagabb. Könnyű sa­ruban, szandálban, vagy me­zítláb gyakrabban megszúrhat­ja, leütheti, elvághatja a lábát valaki. De ez a nyári sérülé­seknek csak az oka és egyik veszedelme. A másik a nyári por, ami belepheti a bőrt már sebesülés előtt és rászállhat, beleragadhat, tehát szennyez­heti a már meglévő sebet is. A nyári por szerves és szer-: vetlen vegyi anyagok törmelé­kén luvül gombákat, baktériu­mokat (például sok gennykeltö kokkuszt) tartalmazhat, ame­lyek a gyors sebgyógyulást akadályozhatják; sőt az apró, láthatatlan bőrsérüléseken át behatolva, kelést, tályogot, or- báncot és vérmérgezést is okozhatnak. A sebzés súlyossága a mély­ségétől, a sebszélek állapotától és a sebszennyeződés lehető­segétől függ. A tiszta, éles be- retva, zsilettpenge, kés, bics­káéi, rendszerint könnyen és gyorsan gyógyuló hasítást, metszést, vágást okoz. Az ilyen sebből ürülő vér belülről ki­felé mossa a sebet és a sérü­lést (na a sebszéleket összeta­pasztjuk) előnyösen befolyá­solja, tehát kedvez a gyógyu­lásnak. A zúzott, ütött, mart, dörzsölt, tépett sebek már gya­kori szennyeződésük miatt is veszedelmesebbek. A Szúrások, különösen, ha mélyek, a legve­szedelmesebb sérülések közé tartoznak, mert a villa, tüske, Népújság 12 1972. augusztus 6. szilánk vagy egyéb szúró test kihúzása után vérzés alig van és a sebszélek összezáródását követően a szúrással bejutott kórokozók elszaporodva fertő­zést, gennyedést, vagy még fertőző merevgörcsct, szak­nyelven tetanuszt is okozhat­nak. Mi a tennivaló, ha megsé­rül valaki? A felületes sebek mosogatása, jódozása, folyadé­kos fertőtlenítése ma már nem szokásos. A seb környékét benzines, jódbenzines vagy egyéb fertőtlenítőszeres vat­tával körültörülhetik, de a seb­re csak fertőtlenítő port (Re- septyl Ureát, Superseptyl Ureát, Tetrán vagy Chlorocid port) szórjanak; tegyenek rá gézt, tisztára mosott és vasalt zsebkendőt, vagy más ruhada­rabot és kötéssel (ragasztással) rögzítsék. Ha a vérzés tartós vagy a sebzés fájdalmas, a környéke duzzad, vörösödik, a szúrás mélyreható, még kisebb sebzéssel is okvetlenül jelent­kezzék az orvosi rendelőben, mert esetleg tetanusz elleni védőoltást kéül kapnia. Ha erre sor kerül, okvetlen jelentse, ha véletlenül valamikor ilyet már kapott. (Azt talán említeni sem kell, bogy a komolyabb sérülés kezelése minden eset­ben orvosra várj Mivel lehlet a nyári sérülé­sekéit megelőzni? Gondosság­gal, óvatossággal. Amennyire egészséges és javasolható a me- zitiao járás nyáron, lakásban, homokban, füvön, annyira fon­tos munkahelyen, szántóföl­dén, istállóban s főleg tarlón a lábbeli, benne tiszta zokni, harisnya. A lábbeli kényelmes, olyan legyen, hogy ne törje a lábat, mert a porral szennye­zett lábfeltörés is okozhat gennyedést, orbáncot, vagy te­tanuszt^ A nyár könnyű öltözködés­sel, a testfelület védelmének csökkenésével jár. Legyünk te­hát fokozottan óvatosak. is ' * Üc. B. I» _ A müncheni olimpia alkalmával 3 fordulós rejtvénypályázatot hirdetünk. A nyere­ményeket és a nyertesek névsorát együttesen az 19Î2. szeptember 3-1 közöl­jük. Jó szórakozást! BAJNOKAINK Keresztrejvényünket soronként defináltuk. A meghatározásokat gondolatjellel választottuk el egy­mástól, amely ezúttal a fekete négyzetek helyére is utal, Könnyí­tésül az egy betűs megfejtéseket is értelmeztük. Vízszintes: 1. A berlini olimpián a kötöttfogású birkózás légsúlyú bajnoka. 2. Bírósági akta — Szingnozók. 3. Szolmizációs hang — Részesül — Főúri paloták neve a Balkánon — öregember megszólítása falun. 4. Rombadöl — Község Heves megyében — Z — A sugár jele. 5. Grófság Angliában — Jód — Balti—finn nyelv — Kipp ikersza­va. 6. A Duna mellékfolyója Romá­niában — Csillagkép — Diadalmas kiáltás. 7. A Ludolf-féle szára Jele - Áft- mérS betűjele — Lengyel légitársa­ság — Keresztirányban. 8. Foszfor — Nemrég elhunyt sportolónk, Tokióban és Mexikó­ban a kötöttfogású birkózás ne­hézsúlyú aranyérmese. Többszörös világbajnok. — Olasz autók jelzése. 9. Mongol vezér, Batu kán test­vére — Attesz — Stroneium — 10. Girbe-eörbe ágak szövevénye — Foszfor és germánium — Az út . íele (a fizikában) — Francia vál- tőoénz. U. Hetye a tegezben van — Nemrég — Fogd és menti 15. Makacs ellenszegülés — Göm­bölyű — A sugár jele — Rió de.«i’- (Snanvol gyarmat). 13. Félig ódon! — Hegvségeso- oort a Dunántúlon — A kukorica rendszertani neve — Állatlakás. 11. Nyelvtani fogalom — Részes- rác — Máltai nolíUkus. 15. A 4(W m-es evnr.ö..ás olim- niai bajnoknője Helsinkiben. Függőlegest A. A 5ó lövése* badtnnskaver- envrn fsn# m> aranyérmet nyert Stockholmban. B. Mélyebbre "helyezi — Porctű eev személyre. C. Strázsa — INT — Kéretlen kártyadrukker — Kettős betű. D. Színe élesen elüt — Zenekar­ban Játszik — Foszfor — E. E. Előázsial köztársaság — Ró­mai egyes — Gyom (ford.) — A szabadban. F. Égitest — Részlet az ABC-ből — Nyári öröm és bosszúság. G. Ecet egynemű betűi — Hidro­A B C D £ F 6 H / J K .L rt N o / 2 3 k 5 6 7 8 9 10 // 12 13 ti fi gén — Raul...! kubai politikus — Női becenév. H. Z — Legeredményesebb tor­násznőnk. Helsinkiben egy, Mel- bourne-ben bárom aranyérmet szerzett — Vanádlum. I. UJ-Zéland őslakossága — Hir­telen kisütött hússzelet — Tepnap- után. J. Dickens-é: Boz — Hetére egy­nemű betűi — Foszfor — Szovjet teherautómárka. K. Felsegít (ruhát)) — Kossuth- díjas balettművész (Ferenc) — Francia férfinév. L. örahang egyik fele — Gyógy­kezelések — Vatikáni autók jelzé­se — Tar betűt. M. Francia arany — Népszerű beat-zenész keresztneve — Szek- szárd folyója — OI. N. Az olimpiák központi Irányí­tó szervének rövidítése — Foszfpr és radon — Kardos menyecskék -fegyvere”. O. Kitűnő kardvfvőnk. Hat olim­piai — két egyéni és négy csapat — és J világbajnoki aranyérem tu­lajdonosa. Beküldendő a 6 olimpiai bajnok neve és a fekete négyzetek száma levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre 1972. au­gusztus 14-ig. A levelezőlapra kér­jük ráírni: Rejtvény. Az 1975. Július 23-1 keresztrejt­vény helyes megfejtése: „Bakonyon át nem Is oly rég. Elérte az ország szélét. Azon túl a világ végét”. Könyvjutalmat nyertek : Czenky Sándomé, Szekszárd, Béla tér 1., Istenes Ernőné Kakasd, Lednecz- ky Mária Decs. Ady E. u. 22. Tor­mási Mihály Dombóvár. Tanács- köztársaság tér 9., Várszegi János- né Pécs, Tettye u. 42. A könyveket postán küldjük eL SZEREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom