Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

Páríszertezés —- pártírányitás Bizalomért, bizalmat Az utóbbi időben mind töb­bet hall róluk a közvélemény. . A párt- és a társadalmi szer­vek vizsgálják helyzetüket, szerepüket, megbecsülésüket. Az elemzések, jelentések hol középkádereknek, hol közép­vezetőknek nevezik őket. Jobb megnevezést még nem sikerült rájuk találni — legalábbis a jelentésekben nem. A minden­napi életben a tsz-tagok bri­gádvezetőként, üzem-, vagy üzemegységvezetőként emlege­tik őket. ■ ». Nem véletlen, hogy munká­juk, magatartásuk az utóbbi időben előtérbe került. Szoros kapcsolatban van ez azzal, hogy a múlt év decemberében ,, a Központi Bizottság határo­zatot hozott az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére. Korábban ugyanis, noha a szö­vetkezeti mozgalom kezdete óta nagyon fontos szerepet tölte­nek be a szövetkezeti gazdasá­gok életében, személyük, mun­kakörük valamiképpen háttér­be szorult. Ha a vezetésről esett szó, ez alatt csupán a tsz elnökét, főagronőmusát, fő­könyvelőjét értették. Ahhoz, hogy egy-egy gazdaságban ' emelkedjen a vezetés színvo­nala, nem elegendő az előbbi­ekben említett néhány szövet­kezeti vezető erőfeszítése, ha­nem minden szinten javítani kell az irányítást, aí üzem- és munkaszervezést. Ezt ismerték fel a pártbizottságok és .párt- szervezetek, amikor most gyakrabban és alaposabban vizsgálják a középvezetők munkáját, "következtetéseket vonnak le, s meghatározzák a tennivalókat. ................ S zámos • közös ' gázáaságban. napjainkban sem tisztázott a középvezetők hatásköre és munkaköre. Furcsán hangzik ez, mert hiszen ezek a szak­emberek, vezetők az év min­den munkanapját szorgalma­san ledolgozzák, munkájukról mind vezetőik, mind beosztot­taik általában elismerően nyi­latkoznak. Ez így igaz, de az is, hogy nincs még a szövetke­zeti vezetők között olyan, aki­nek annyit kellene „nyelnie”, mint éppen a középvezetőnek. S ez éopen rendezetlen hely­zetükből adódik. A szövetkeze­ti tagok kisebb-nagyobb cso­portját irányítják, felelnek te­rületükön a munkafolyamato­kért, a termelésért. Ez a fele­lősség — helyesebben az ön­állóság — azonban a gazdasá­gok jelentős részében névle­ges. Az elnök, a főagronömus,;' vagy más vezető gyakrán megkerüli őket, fejük felett, ad utasításokat. Ez a gyakorlat pedig sérti a brigádvezetők,‘. üzemvezetők önérzetét, csök­kenti önállóságukat. • fékezi' kezdeményezőkészségüket. Az a helyes, ha a szövetkezeti pártszervezetek segítséget nyújtanak ezeknek a problé-,- máknak a megoldásához. Kez­deményezzék, hogy belső sza­bályokban határozzák meg egyértelműen feladataikat, jo­gaikat. Eta ezt sikerül elérni-- ük, már ezzel is nagymérték- ' ben növelhetik a vezetés szín­vonalát. A szövetkezeti vezetők e rá-- tege más szempontból is meg- , érdemli a pártszervezetek fo- ' kozott figyelmét. Ezek a veze­tők sajátos helyzetükből adó- - dóan közvetlen , kapcsolatban vannak a szövetkezeti tagok- " kai. A tapasztalat „bizonyítja, hogy ez több, mint egyszerű . munkakapcsolat, mögötte a ta­gok odaadó bizalma van. Első- : sorban azok nyerték el ezf a , bizalmat, akik a tagság • köré­ből nőttek, fejlődtek kl y. így példáid pzók. akik az. egyéni, gazdálkodás körülményei kö­zött is bizonyították' hozzáér- . tésüket, majd később a közös- ben szervező- és vezetőkészsé­güket. De mindinkább élvezik ezt a bizalmat a szövetkezeti tagokkal szót értő szakembe­rek is, __ A statisztika azt mutatja, hogy a középvezetők-körében ■ nagyobb a párttagok számará­nya, mint'az egÿsaèrû szövet-- kez'eti. tagok között. Különösen 'vonatkozik ez az idősebb kor- ., osztályra": ' azokra, akik az át­szervezés idején javakorabeli-’ ek voltak. A generációváltás .időszafeá' "azonban a középve­zetőknél' -is elérkézétt. Nagy számban"; menpek nyugdíjba, s helyükre' fiatalok, jobbára a közéj)- vágy felsőfokú ’ 'iskolát ‘ végzett sZákémberek. kerülnek. Ezek a fiatalok- ismerik a korszerű termelési eljárásokat, de kevésíjé ismerik a szövet-' kezet} életét, a • tagokkal' való emberséges kapcsolat niégte- V^mtésének- médiait. Amíg az idősebb korosztályú középvéze- - tők kapcsolata a pártszerveze­tekkel is szoros volt, sajnos ez jóval kevésbé mondható el a munkába; lépő fiatal; szakem­berekről. Kevés közöttük a párttag,, de számosán a KISZ- szervezettől Is ; távol tartják magukat. À pártszervezeteknek tehát figyelemmel „kell kísér-1 niük a vezetők körében is a . generációváltás folyamatát,/' s' azt helyes ; irányba »sziücáéges befolyásolniuk. Gyakori, hogy a szövetkeze- -têkbèn égy-egy új szakember felvételénél: csupán, a .szakmai képzettséget ' tekintik rnércé- nék. Olykor-olykor a páj-íszer- vezetek vezetőcégei is: megfe­ledkeznek arról, hpgy a párt alapvető káderpolitikái köve­telményeit — politikai .„. meg­bízhatóság. szakmai -felkészült­ség- --vezetőkészség ■ * ■*—” "Vala­mennyi vezető esetében érvé­nyesíteni kell. Könnyebb ez az idősebbekpéK de pepezebb az iskolából" napjainkban kikerült fiatal szakembereknél. akik­nek még npm volt módjuk bi­zonyítani. À párt káderpoliti­kai elvei nemcsak arra köte­lezik a . pártszervezeteket, hogv „megszűrjék” a jelent­kezőket, közreműködienék az általuk " legalkalmasabbnak vélték kiválasztásában, hahem arra is,- hogy neveljék, képez­zék őket. A fiatal- szakemberekkel való foglalkozásnak iteámtalan mód­ja van, s ezért itt csak egy célravezető gyakorlatra sze­retnénk felhívni a pártszer­vezetek figyelmét Számos szövetkezeti gazdaságban meg­honosították, hogy a nagy élet- tapasztalattal rendelkező, a ' szövetkezeti tagok bizalmát él­vező brigád-, üzem-, Vágy üzemegységvezétő mellé fiatal ’szakernbéreket osztottak ‘ be. -'Csaknem minden esetb'en bebi­zonyosodott, hogy ez jó iskola a- kezdő szakemberek számára'. -Megtanulják tisztelni, becsül­ni a vezetésükre bízott szövet­kezeti tagokát, s azoknak is módjuk van megismerni leen­dő vezetőiket. . A mezőgazdasági nagyüze­mekben is rátérnek az ipar-1 szerű termelésre, a korszerű -.állattenyésztő telepeken, a növénytermelésben a gépesí­tett folyamatoknál különös hahgsúlyt kap az üzem- • és munkaszervezés. A termelőszö­vetkezetek többségében' má már felismerték, hogy 1 korsze- . rűen. termelni • jól ’felkészült ■szakemberek nélkül nem leheti Ezéít növekedett meg számuk, s 'nő napról-napra. Az ipar- szerű termelés azonban nem szabad, hogy’*’ hátrányosan megváltoztassa ■ a vezető és vezetettek emberi kapcsolatát. A szigorúan megkövetelt’ tech­nológiai folyamatok nem ront­hatják a szövetkezeti "mozga­lom kezdete óta meghonosodott elvtársi, baráti kapcsolatokat. Ellenkezőleg,. nágyóbb a fe­gyelem, pontosabb a technoló­gia betartása ott, ahol a be­osztottak ismerik és becsülik közvetlen vezetői ükét. De az Is igaz : ’ többet kérhet a - veze­tő azoktól, akik tud iák, hoev "éfezőjiőjük együtt él,, együtt .Spiátus vonásá.; a mai falusi i'Qethéfc högv aY'iemberek -kö­zötti kapcsolatok nem" szűkül­nek le csupán a munkában el­töltött időre. A szövetkezeti gazdák elváriák, hogv gazda­sági • vezetőiük ' mindenben megossza velük gondját, örö­mét. Napajinkban ezt úgy mondják: a szakember egyben legyen közéleti, " társasági em­ber is., Szaktudása mellett na­gyobb politikai, kulturális fel- készültségével segítsen a falu életének emberibbé formálásá­ban. Ezt előmozdítani, e folya­mat útját egyengetni elsőrendű feladat a-mai falusi pártmun­MIHÖK SÁNDOR Nehéz Ősz előtt a mezőgazdaság . (Folytatás az 1. oldalról.) megcsappanhat a termés. A termelőszövetkezetben jelenleg legsürgetőbb a kertészeti; nö­vények, paprika, paradicsom, es a dohány betakarítása. Vég­zik a műtrágyázást és az ősziek alá, készí.tik -elő a magágyat. DUNAFÖLDVÁR Virágzó Termelőszövetkezet Dunaföldvárön is a jég pusz­tított a leginkább. Május ele- ‘•’jé-n elverte a jég a búzát, az •olajlent és a napraforgót. Az •Állami Biztosítótól eddig 200 ■ ezer forint kártérítést kaptak. A tét'folyamán készített ter­mékben- még nem szerepelt, de a veszteségek' miatt a szövet­kezet arra' kényszerült, hogy ' hírnevei ést Vállaljon. A Bári Állami Gazdaságtól továbbne­velésre ,12 ezer jércét vásárol­tak:' Szépen -mutatnak az őszi kapások. Kukoricából, napra­forgóból várhatóan több lesz ■ á termés, mini' az elmúlt év­ben volt. Jól időzítették a szö­vetkezetben 'az aratást. Az esős idő beálltával mindössze 250 katásztrá.lis hold gabona volt lábon, s így a többletbevétel • 2 millió forint lett. Huszonegy mázsás termésátlagot értek el holdanként. A héten- megkez­dik a burgonya-felszedését. A , .termelőszövetkezet dolgozói aratják az" qlajlent, végzik'- a silózást, a műtrágyázást és a . talaj előkészítést. kombájn. Ha szép, -hosszú na-* pos ősz lesz, s- a dér, jég nem viszi el a cukorrépát és a ku­koricát, némiképpen pótolják a veszteséget. REGÜLY Népakarat Téfirielősiöve'tkezet t A hosszas esőzés következté­ben vízkár érte a régi és úf telepítésű lucernát, a napra­forgót, a kukoricát, és a búzát. Voltak olyan táblák, ahol részben, vagy egészben kive­szett a növényzet. Búzából, ta­vaszi árpából 30—10 százalék a betakarítási veszteség. A szö­vetkezet határát elverte a'.jégj s csak a kertészeti növények­nél 570 ezer forint az • éhből származó veszteség. Az őszi' be- takarítású növényeknél: kuko­rica, cukorrépa, silókukorica^ az előbecslések szerint 800—* 900 ezer forint lesz a nyereség; Bár nem szoktuk sorolni a vadkárt 'az elemi • károk közé, de Regölyben ez is számot­tevő. A gabonában, kukoricá­ban és a napraforgóban fél­millió forint kárt okoztak, el­sősorban a vaddisznók, ‘ TENGELIC Petőfi Termelőszövetkezet ' MAGYARKESZIbi:: Petőfi Termelőszövetkezet l&agyarkeszin ' ’45—; tasztrális holdon nem aratták le a búzát. Az esőzések után .olyan .tábla is akadt, ahol hol- daiiivént 10 mázsa maradt a .farion. Az átlagos veszteség az 12Q0 holdon 3 mázsa búza ka- taSztrális holdanként. Nyár ..elején a jég 107 ezer forint kárt okozott a búzában, az őszi árpában és a lenben. Cu­korborsóból a holdankénti veszteség 8 mázsa, a csapadék miatt ..elrothadt a borsó, a hü­velyekből kifordultak a sze­mek. Az elmúlt napokban ro­tációs kaszákkal rendre vágták *a lent, s most szedi fel Az esőzés következtében, jót kötöttek a kertészeti növényei!, a. paradicsom, fűszerpapriká és az Uborka, s így a tervezett- a • nek a dupláját is hozzák. Az 1 millió 200 ezer forint vesz- - tőségnek közel kétharmadát 'p'őtóTJák-á'Xerteszeti növények. A- tervkészítés idején a sző­ri "-.'veffttAdt* ■ elsősorban Búzából 'ta- számított nagyobb nyereségre; Az esős idő miatt viszont hol­danként 4—5 mázsa lett a vesztéség. A tavaszi jégverés letarolta a borsót, ami a szö­vetkezet fehérje-takarmányá­nak a bázisát képezi. Az’állan­dó* permetezés következtében nem pusztította el a dohány- peronoszpóra a dohányültet­vényt, a levelek jó minősé­gűek. Az asszonyok hajnaltól késő Estig a kertészetben dol­goznak, szedik az uborkát,' paprikát és a paradicsomot. A földeken gépek szántanak; ké­szítik a talajt a jövő évi ter­méshez. ' a Hétfői kérdésünk Mikor adják át a dombóvári általános iskolai hétközi diákotthont? Termés^6te;Sen szeptember 1- én, hangozhatnék;^Válasz-, hi­szen. akkde' kézdqdik az új-'tan- év. Az előzményekét1 figyelem­be véve'ázoríban 'a.válasz ko­rántsem iiyeh ;magátóh értető­dő. Egy 'évvel ékélőtt a,-szülők ellenállását kellett légyőzni okos érvekkel. Érzelmileg ért­hető. Volt ez az ellenállás, a szülők nem akartak megválni egész' hétre , gyereküktől. A körzetesítés .útja viszont két­ségtelenül -a-hétközi diákotthon, m'ert csak eböén - biztosítható, hogy a tanyasi : körülmények között élő igyerekek tanulmá­nyi, szintje felső , tagozatban utolérje 4 kedvezőbb .körül­mények közül- indultakéit.’Nem -lett volna rhegóidákí/á' büszoz- tatás sem!/ rriért tanulószoba ilyen , módon pém megoldás. A hátrányos S körviUnénypk v nem szűntek volna'még;’ : Az épület és a > felszerelés Dombóváron adott volt. A gimnázium új 'kollégiumét'ka­pott, és à Vegibé kerül a diák- - otthon, szükséges átalakítás után, A városi tanács műve­lődésügyi -osztálya úgy tervez­te. ha sok hely marad be­töltetlenül, azt is használhatja a gimnázium. Erre azonban nem. kerül sor, mert a száz férőhely majd'mindegyikét be­töltötték a jelentkezők. A további nehézségekről és a kollégium átadásának idejé­ről Vidóczy László tanács­elnöktől kaptunk . felvilágosí­tást. — Két héttel a nyitás előtt még úgy álltak a munkák, hogy csak . kéthetes késéssel kerülhet sor az átadásra. A késést több váratlanul közbe­jött akadály okozta. Kezdődött azzal, hogy a kol­légium csak egy hónappal a tervezett időpont után vonult ki az épületből. így, április helyett június közepén kezdőd­hettek meg a belső átalakítá­sok és a festés, tatarozás. Közbeszólt az időjárás is. Az esőzések, viharok, következté­ben megrongálódott házakat sürgősen rendbe kellett hozni. S mivel a költségvetési üzem­nek kevés a szakembere, a diákotthon munkálatai erre az időre leálltak. Közben az is kiderült, hogy rejtett hibák vannak, lényegesen több mun­kát kell elvégezni a tervezett­nél. Az átalakítás másfél- millió forintból nem oldható meg. Ezek voltak az úgyneve­zett objektív akadályok, de a diákotthon augusztusban ki­nevezett igazgatójának elmon­dása szerint — aki kinevezé­se után kezdte meg az ellen­őrzést — a munkafegyelem sem volt éppen példás. Tovább bonyolította a dol­got, hogy a középiskolai kol­légium igazgatója minden fel­szerelést elvitetett, ami csak mozdítható volt, még a kerti padokat is. Az előzetes meg­állapodás úgy szólt, hogy a meglévő felszerelés az általá­nos .iskolái diákotthoné marad. A tanács adott a kiköltözött kollégiumnak hatszázezer fo­rintot új beszerzésekre. Némi huzavona után a berendezés végülis visszakerül eredeti he­lyére, a felszereléssel nem lesz tehát. baj. A költségvetési üzem vállal­ta, Hogy a hátralévő munká­kat ’ rekordidő - alatt elvégzi Tehát, másodikán délután soi kerül a diákotthon megnyitá­sára. A szombat-vasárnapot még otthoh tölthetik a diákok, hétfőn pedig elfoglalják helyü­ket az otthonban. Külön, hálótermek állnak ai . lányok és külön a fiúk rendel­kezésére. Az elhelyezés 10—12 ágyas szobákban lesz. A sze­mélyi feltételek is biztosítot­tak, minden évfolyamot más­más szaktanár irányít.- A ki­lencvenhat felső tagozatos megosztva, a Gárdonyi Géza és a Zrínyi Miklós Általános Iskolába fog járni. A Dombó­vár külterületén, Kiskonda, Nagykonda, Szilfás és Süt- vény-pusztán lakó gyerekek te­hát korszerűen felszerelt isko­lákban, szaktanárok irányítá- , sa. mellett fejezhetik be álta­lános iskolai tanulmányaikat. A délutáni tanulásról, pihe­nésről, s szórakozásról pedig a szép, újjáalakított hétközi diákotthon nevelői gondoskod­nak. — i. Î. — Népújság 3 1972. augusztus 29,

Next

/
Oldalképek
Tartalom