Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
! * i Tolna megye napja a kiállításon ; (Folytatás az 1. oldalról.) A fogadás után a vendégek közösen megtekintették a vásárt, s kezdetét vette a tolnai nap. Közben már folyt az állategészségügyi tanácskozás. A régi megyeháza nagytermében a mezőgazdászok gyülekeztek, s a Babits Mihály rhűvelődési központban műsoros lottóhúzáson izgulhatott a közönség. A kormányintézkedések kedvezően hatottak a cukorrépa-termelésre Országos tanácskozás Szekszárdon, bemutató Decsen A kiállítás eseménysorozata alkalmat adott arra, hogy Szekszárdon kerüljenek napirendre a mezőgazdaság olyan, mindenkit foglalkoztató kérdései, mint az állattenyésztés, a zöldségtermesztés, a cukorrépa-termesztés. Ezért volt érthető, hogy pénteken cukorrépa-termesztők, -feldolgozók, gépgyártók találkoztak: az ország valamennyi cukorgyárának vezető szakemberei, a nagy termesztő gazdaságok szakemberei, és a termeléshez szükséges gépeket gyártó vállalatok vezetői. De a téma még ' az országhatáron túlról is vonzott érdeklődőket; különautóbusz hozott vendégeket a jugoszláviai, zentai cukorgyárból és az ottani termelőszövetkezetből. A megyeháza nagytermében Pesti Lászlónak, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatójának megnyitója után dr. Lőrincz József, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályának vezetője tartott előadást cukorrépa-termesztésünk jelenlegi helyzetéről. Mint elmondotta; közeleg a betakarítás ideje, már fel lehet mérni, hogyan sikerült előre jutni a feladatok megoldásában a termelőknek, termeltetőknek és< a gépgyártóknak. A feladat ismert: visszaállítani a korábbi termelési kedvet, olyan szintre növelni a termőterületeket, a termelést, hogy az ország szükségletét ismét hazai termelésből lehessen fedezni, ne legyen szükség cukorimportra. (A korábbi becslésekkel szemben nem csökken, hanem inkább növekszik az ország cukorfogyasztása.) A kormányintézkedések hatására az elmúlt egy év alatt kedvező fejlődés indult meg, de vannak még megoldásra váró feladatok. Ezek: a korszerű vetőmagok még gyorsabb elterjesztése, a növényvédelem, a korszerű gépek munkába állítása. Az új technika alkalmazását segítették a kedvezmények; a termelői ár növelése, a gépvásárláshoz nyújtott 70 százalékos kedvezmény, a fehérjepótló takarmányok gyártása, a gyárak együttműködése a termelőüzemekkel. 1972-ben már sikerült megállítani a termőterület csökkenését, egyes vidékeken már ismét felfutás tapasztalható. A terület 81,4 százalékán már szemenkénti vetést alkalmaztak, a vetőmag 16 százaléka már örökletesen egymagvú volt. Az új hazai vetőmag, az M—102-es már felveszi a versenyt a legjobb külföldi fajtákkal. A betakarítás gépesítéséről elmondotta dr. Lőrincz József, hogy a termés 36,7 százalékát géppel takarították be 1971- ben, az idén már 55—60 százalékra nő ez az arány. A MEZŐGÉP Tröszt, és külön, a szekszárdi vállalat munkáját dicséri az. idén munkába álló, százötven, teljes betakarító gépsor, amelynek igen kedvezőek az ország három különböző tájegységében végzett üzemi próbái. Az idén mintegy 120—130 000 vagon répát már gyors ürítéssel fogadnak a gyárak, amely tovább növeli a szállító járművek forgási sebességét. A négy megye kiállításának színvonalával összefüggően a cukorrépa-termelési eredmé- pyek is elismerésre méltóak, hiszen az Országos átlag felett vannak, elsősorban a Kaposvári Cukorgyár körzetében. A korszerű technika alkalmazása, és a kedvező időjárás révén hektáronként mintegy 350 mázsás termés várható. A termésbőr az ország gyárai mintegy 30 000 vagon cukrot tudnak előállítani — de még mindig kell importálni. 1975-ig várhatóan 95 000 hektárra nő a cukorrépa-terület, a termésátlag pedig megközelíti a nagy répatermelő Országok, az NSZK, Franciaország eredményeit. Dr. Lőrincz József tájékoztatója után a decs! Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezetben a cukorrépa-termesztés hazai és külföldi'gépeit mutatták be az érdeklődőknek a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet közreműködésével. A talajelőkészítő gépek között bemutatták a Sinus lengő- borőnát, a KHV-kombinátort, a CV—71-es vetőgépet, a Rau- vetőgépet, a P—437-es kulti- vátort', a Rau-kultivátbrt, a Kertitpx permetezőgépet és a Rau-permetezőgépet. À gépekről szólva élmortdották, hogy a hazai gépek felveszik a versenyt bármelyik külföldi géppel, és az sem elhanyagolható szempont, hogy jóval olcsóbbak. A bemutátó több száz részvevője ezután munka közben ismerhette meg a szekszárdi MEZŐGÉP betakarító gépsorát," egy olyan répatáblában, amelynek levélzete térdig érő volt. Ilyen nagy nyilvánosság előtt először mutatkozott be a CF—6-os fejező, amelyet a vállalat a francia Moreu-feje- zőgépből fejlesztett ki, alkalmazott a hazai viszonyokra, a hazai igényeknek megfelelően. Nos, a gép munkája egyöntetű elismerést aratott, akárcsak a CK—6-os kiszedő, és a CR— 6-os tisztító-felrakó. Annak ellenére, hogy előző éjjel kiadós eső esett, nagy tisztaságú répa került a szállító pótkocsira. A cukorrépagépek után még újabb látványossággal szolgált a szekszárdi vállalat, azoknak az önjáró illetve vontatható, alumínium csöves öntöző berendezéseknek, valamint a csévélhető műszáltömlős szárny- vezetékeknek bemutatásával, amelyeket a kiállításon is látni lehet. Az öntöző berendezésre azokat a Tisza II. szórófejeket szerelték fel, amelyeket a napokban üzembe helyezett tiszai vízlépcső öntöző- rendszeréhez gyárt a vállalat. Látványnak is impozáns volt, ahogyan a mintegy kétszáz méternyi öntözőcső önmaga továbbgördült. Ehhez csak hozzá kell képzelni, mennyi munkától kíméli meg az öntözőmunkásokat. A bemutató utáni zárszavában dr. Lőrincz József emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt Szolnok megyében beszéltek a cukorrépa-termesztés gondjairól hasonló keretek között. Most arról adhatnak számot, hogy egy kultúrában sem volt egy év alatt ilyen gyors fejlődés. A programban végzett munkáért, a gyors gépesítésért külön elismerést érdemel a Szekszárdi MEZŐGÉP. — És külön elismerést érder mel a most bemutatott öntöző berendezésekért, amely olyan színvonalon áll, hogy ha bárki, : a világ bármelyik részébe mégy is, jobbat alig talál — mondotta a MÉM főosztályvezetője. • BI. Állatorvosnapok A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetének állatorvosi szakosztálya, valamint a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás állatorvosi napokat rendezett csütörtökön és pénteken az élelmiszergazdasági kiállítás eseményeként. Csütörtökön a négy megyéből mintegy száz állatorvos gyűlt össze a régi megyeháza nagytermében, hogy meghallgassa prof. Dr. Dieter Strauch a Stuttgart-Hohenheiim-i Mezőgazdasági Főiskola tanárának beszédét a koncentrált állattartó telepek trágyakezeléséről, valamint a hulladékanyagok megsemmisítésével kapcsolatos higiéniai problémákról. Az előadást több hozzászólás és filmvetítés követte. Pénteken délelőtt 10 órakor Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár, az Állatorvosi Egyetem belgyógyászati tanszékének vezetője tartott érdekes, vitaindító előadást a szarvas- marha-leukózisról. Dr. Kováts Jenő főállatorvos, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója a tógygyulla- dás Tolna megyei tapasztalatait foglalta össze a jelenlő állatorvosoknak. Előadását filmvetítés illusztrálta. A hozzászólások után a résztvevők megállapították, hogy az állatorvosi napok rendezése jó kezdeményezés volt, s a gazdag kétnapos program betöltötte hivatását. A Tolna megyei nap kulturális eseményei A hagyományokhoz híven tegnap délelőtt is térzenével vette kezdetét a Tolna megyét reprezentáló rendezvénysorozat. A kulturális műsor első szereplőjeként a Babist Mihály megyei művelődési központ ifjúsági fúvószenekara játszott, id. Véghelyi Miklós vezényletével, szép számú közönség, érdeklődő előtt. Sajnos a műsorok propagálása — a tudósításunkban még visszatérünk rá — nem volt megfelelő, ennek tudható be például, hogy e sorok írója is csak véletlenül bukkant rá a művelődési ház emeleti folyosóján Kovácsné Kun Sára, a népművészet mesterére, aki egyetlen élő tanítványa a húszas évek legismertebb sárközi hímzőasszonyának, Császárné Szél Juditnak. Sári néni a nap folyamán bemutatta az érdeklődőknek, hogyan készül a híres, sárközi parlttyafőkötő- minta. A fúvószenekar műsora után hosszú szünet következett a kulturális programban. Legközelebb csak délután négy órától akadt látnivaló. Színhely — a többi megye' műsorainak is színhelye volt — a kiállítás szabadtéri színpada. Említettük, hogy visszatérünk a propagálás hiányára. Nos, ez a szabadtéri műsor nézőlétszámán jól lemérhető volt, hiszen rendkívül kevesen állták körül a színpadot, háromszázan. Jó lett volna, ha a megyeszékhely néhány intézményének, üzemének dolgozói kollektiven látogatnak el a kiállításra, hogy jelenlétükkel is még nagyobb rangot adjanak a különben színvonalas, érdekes műsornak. Első fellépők a sióagárdiak 1 Interjú Csornij Vaszílij Iljîecseî, a Tambov megyei küldöttség vezetőjével (Folytatás az 1. oldalról.) tsz-vezetők nemcsak a termelőszövetkezetben törekszenek mindazt megvalósítani, amit lehetővé tesz a tudományos technikai forradalom. Sokat törődnek az emberekkel. Gyönyörű kultúrházuk van, a tsz- parasztok lakásai szépek, kulturáltak. Nemcsak a föld megművelése magas kultúrájú, de az emberek életkörülményei is. Amerre csak jártunk, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a falvak .utcái tiszták, rendezettek, virágosak, a házak gondozottak. Az utcakép is azt mutatta: dolgos, kulturált emberek laknak Tolna megye falvaiban. — A mi küldöttségünk Tambov megyebeli látogatása során, az itt eltöltött napok tapasztalatai alapján milyen lehetőségeket lát a politikai, a gazdasági és kulturális kapcsolatok további bővítésére? — Egyik kérdésére válaszolva említettem már, hogy mennyire szeretnének minél előbb üzemeinkből, kolhozainkból, tudományos intézeteinkből, a művészeti és kulturális élet területéről Tambov megyéből Önökhöz látogatni. Az itt eltöltött napok arról győztek meg bennünket, hogy az Önök megyéjében Is hasonló a helyzet. Innen is sokan szeretnék Tambov megyét felkeresni. Az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezetben is szóba került a cserelátogatás. Ml azt szeretnénk, ha az apar- hantiak meglátogatnák a Kir- szanov járósbeli Lenin kolhozt, a Lenin kolhoz küldöttsége pedig az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezetet. Amikor meglátogattuk à bonyhádi' járás úttörőtáborát, találkoztunk ott csehszlovák úttörőkkel is. A tábor nagyon szép. A járás és a tábor vezetői elmondották: szeretnék, ha táborukat megoszthatnák a szocialista országok úttörőivel. Mindjárt meg is kértek bennünket: tegyük lehetővé, hogy Tambov megyéből is jöjjenek pionírok a bonyhádi táborba. Tambov megyébe pedig csereüdülőkként bonyhádi járásbeli úttörők jöhetnének. Mi például elhatároztuk, ha Tambov megyéből turistacsoport jön Magyarországra, a csoport három napot Tolna megyében tölt eL Néhány dolgot mondtam csak el, hogy ezzel is érzékeltessem milyen nagy érdeklődést váltott ki nálunk is, Önöknél i* a két megye testvéri kapcsolata. Pedig ez a kapcsolat még nagyon fiatal. Ahogy a kapcsolat bővül, úgy nő az érdeklődés is. Ezért én úgy gondolom,' hogy a Tolna megyei párt- bizottságnak és a Tambov megyei pártbizottságnak a jövő évre tervet kellene készítenie arról, hogy mikor, milyen csoportok, kollektívák keresik fel Tolna, illetve Tambov megyét, — Küldöttségük most elhagyja a megye területét. Búcsúzásként mit üzen Tolna megye dolgozóinak? — Nagyon szeretnénk és naJ gyón örülnénk annak, ha terveik, amelyeket az MSZMP X. kongresszusának határozatai alapján maguk elé tűztek, mind megvalósulnának. Ezek a tervek maradéktalanul csak akkor teljesülhetnek, ha a szocialista országok kölcsönösen segítik egymást, ha nem engedik országaikban elhinteni —• az imperializmus erre törekszik — a nacionalizmus mag- vát. Ezekkel a gondolatokkal búcsúzunk Tolna megye na' győri ■ barátságos, szorgalmas,' hazáját, és megyéjét szerető népétől — egyszóval testvéreinktől! — fejezte be nyilatkozatáé Csornlj Vaszilij Iljics. voltak. Gyönyörű ruháikkal méltán vívták ki a közönség elismerését. Műsoruk — mely egy sióagárdi estét elevenített fel — visszaadta az egykori hangulatot, s mindezt megtetézték lelkesedésükkel, mozdulataik összeforrottságával. A sióagárdiakat a mado- csaiak népi együttese követte, Földes! János vezetésével. Műsoruk érdekessége — azon túl, hogy régi madocsai táncokat, énekeket elevenítettek fel — hogy egyszerre szerepeltek öregek és fiatalok, és táncukkal, mozdulataikkal mintegy kontrasztba állították a régi, és a mai Madocsát. Ezt követően az izményiek együttese lépett színpadra. A közönséget megragadta a régi székely dalok kevéssé ismert dallamvilága, s bánatos, szomorú témája. A műsor érdekessége volt Csernyi Benedek fellépése, aki falevéllel székely dalokat adott elő. A közönség méltán részesítette elismerő tapsban. Az izményiek után ismerősöket hallhattunk, nevezetesen a megyei művelődési központ ifjúsági fúvószenekarát, id. Véghelyi Miklós vezényletével. Műsoruk siker volt. A fúvósokat az őcsényi népi együttes követte Bogár István vezetésével, majd Gáspár Mihály, szekszárdi citerás lépett színpadra. A citeraszóló után sárközi menyecsketáncban gyönyörködhetett a közönség. A Tolna megyei nap kulturális programja este hat óra körül ért véget. Mai program Reggel nyolc órakor kezdődik a decsi Sárközi Egyetértés Termelőszövetkezetben a cukorrépa gépesített termesztésének a bemutatója. Kilenc órakor az ifjúsági nap első programjaként a négy megye fiataljai lövészversenyt tartanak a városi'lőtéren. Tíz órakor egyszerre több műsor közül válogathatnak az érdeklődők. A Babits Mihály művelődési központban lesz az élelmiszergazdasági kiállítás ünnepélyes díjkiosztó- ünnepsége. A régi megyeháza nagytermében ugyanakkor a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai tartanak gyűlést * a Paksi Konzervgyár rendezésében. Dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese a Gemenc Szállóban tart előadást szövetkezeti szakemberek részére Az élelmiszer- és fagazdaság helyzete és feladatai a IV. ötéves terv időszakában címmel. Ugyancsak tíz órakor az MSZMP megyei bizottságának dísztermében Illisz László, a KISZ KB titkára a fiatal agrárszakembereknek tart előadást a fiatal agrárértelmiség helyéről, szerepéről a faluk életében. Folytatódnak a tamási lovasnapok, valamint a III. Sió kupa nemzetközi kosárlabda- torna. A kiállítás utolsó előtti napjának rendezvényei az este 8 órakor kezdődő szabadtéri ifjúsági bállal fejeződnek be a Babits művelődési központ előtti téren.
