Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

McGovern visszautasítja Ziegler állításait Indokínában eddig közei ötvenezer amerikai vesztette életét A Wisconsin államban vá­lasztási körúton lévő McGovern szenátor, az amerikai demok­rata párt elnökjelöltje erélye­sen visszautasította Ronald Zieglernek, a Fehér Ház szó­vivőjének azt az állítását, amely szerint Pierre Salinger- nek, a néhai Kennedy elnök szóvivőjének : „kapcsolatfelvéte­le az, ellenséggel” veszélyezte­ti a vietnami konfliktus tár­gyalásos rendezésének esélyeit. Leszögezte, hogy a tárgyalá­sos rendezés kilátását sokkal inkább veszélyezteti Henry Kissinger . saigoni látogatása, amelyet „nagydobra vert ki­ruccanásnak” minősített. Nixon manipulálta Kissin­gert — hangoztatta —, s ma­nipulálta a közvéleményt, hogy azt a benyomást keltse, mint­ha komolyan tárgyalna, holott valójában késlelteti a, tárgya­lást a Thieu-kormány felszí­nen tartása érdekében. Edward Kennedy szenátor, az amerikai szenátus menekült- ügyi albizottságának elnöke csütörtökön ismételten állást foglalt a vietnami háború esz­kalációja ellen. Aláhúzta, hogy tulajdonképpen „az emberi szenvedés eszkalációjáról” van szó. Ha az amerikai nép tel­jes mértékben tudatában len­ne annak, ami Vietnamban történik — mondotta, — ak­kor nem tűrné ezt az állapotot. Anglia kiszolgáltatta a marokkói menekülteket A kairói sajtó szerint a mos­tani merényiét és Ufkir, a „hó­hér” halála mögött a marokkói királyi hadsereg „véres belső ellentétei” húzódnak meg. A hadseregvezetés belső konflik­tusát — az A1 Ahram állapítja ezt meg .— végsőkig élezte, hogy a Skhirat-i merénylet felelőseit — tábornokokat, fő­tiszteket — Ufkir hadügymi­niszter a legnagyobb követke­zetességgel irtatta ki, meg­fosztván Hasszánt katonai elit­jétől. MTe|íepő fejlemény, hogy Nagy1Bfitannia kiszolgáltatta II. Hasszánnak a merénylet­ben részes repülőtisztek Gib­raltárrá menekült csoportját. Ezek; mint ismeretes, egy he­likopter fedélzetén érkeztek a brit koronagyarmatra, s ket­ten közülük politikai mene­dékjogot kértek. London azon ban úgy látta helyesnek, ha ezúttal szertef oszlat ja azt az elméletet, hogy a politikai me nekültek bízvást számíthatnak jóindulatára: fontosabbnak ta­lálta megőrizni a jóviszonyt II. Hasszánnal. A gibraltári brit hatóságok ezért Amkran alez­redest, a kenitrai. légitámasz­pont egy hónappal ezelőtt le­váltott parancsnokát, Midaui repülőhadnagyot továbbá az amúgy is hazatérni kívánó há rom őrmestert feltették a ma­rokkói légierő egyik gépére, s hazaküldték Rabatba. Sorsuk ról azóta nincs hír. • , r. •,? • - j- c ' t.\ -v.«*-* *>>.'•; ' " v rj o'[ £» Kissinger elutazott Saigonból Saigon (MTI) Henry Kissin­ger, ‘Nixon, amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója pénteken helyi idő szerint dél­után Saigonból Tokióba uta­zott. A dél-vietnami főváros­ban 48 órát töltött, s ebből mintegy 6 órán át tárgyalt Nguyen Van Thieu saigoni bábelnökkel. Á nemzetbiztonsági főtanács­adó elutazása előtt semmit sem közölt megbízatásának céljá­ból, a saigoni amerikai nagy- követség azonban Kissinger el­utazásának pillanatában közle­ményt juttatott el a sajtóhoz. Ebből kitűnik, hogy Kissinger saigoni tárgyalásain „alkalom adódott a dél-vietnami hely­zet valamint a Vietnami De mokratikus Köztársaság képvi­selőivel Párizsban tartott meg­beszélések összes aspektusai­nak áttekintésére.” Amerikai repülőgépek _ csü­törtökön éjjel Hanoi előváro­sait bombázták — jelentette helyszíni tudósításában az AFP hírügynökség. A detonációkat a VDK fővárosának központjá­ban is hallani lehetett. Terror- támadásuk másik célpontja Dong Hói észak-vietnami kikö­tőváros környéke volt. A péntek reggeli hírügynök­ségi jelentések szerint az ame­rikai stratégiai légierő gépei az elmúlt éjszaka összesen 26 bevetésben bombázták Észak- Vietnam lakott térségeit és Dél-Vietnam felszabadított te­rületeit. Dél-vietnami akcióik fő célpontja Saigon, Hűé és Binh Dinh körzete volt. A dél­vietnami főváros környékét hat hullámban bombázták. A dél-vietnami forradalmi erők az elmúlt 24 órában si­keres akciókat hajtottak végre Quang . Tri tartományi szék­hely környékén és a Da Nang-i nagy támaszpont ellen. Quang Tri-nél visszaverték a két irányból előretörő saigoni ten­gerészgyalogosokat. Több ra­kétájuk csapódott be a Da Nang-i támaszpont területére és a támaszpont körüli egyéb katonai létesítményekbe. Több épület és hat amerikai repülő­gép elpusztult — ismerte be egy amerikai szóvivő. A Mekong deltájában, Dinh Tucng tartományban is fel­lángoltak a harcok. A legsú­lyosabb ütközet Ben Tranh, a Saigontól mindössze 48 kilo­méterrel délnyugatra, a 4. szá­mú stratégiai fontosságú fő­útvonal mentén fekvő tarto­mányi székhely térségében volt Egyébként amerikai harci repülőgépek csütörtökön a Quang Tri visszahódítására in­dított saigoni ellenoffenzíva kezdete >ótá már negyedik al­kalommal bombázták tévedés­ből saigoni szövetségeseik ál­lásait. Sok saigoni katona meg- • sebesült A saigoni amerikai katonai pa­rancsnokság csütörtökön közölt — és nyilván szépített — ösz- szesítő veszteségjelentése sze­rint az elmúlt 11 esztendőben Indokínában 45 847 amerikai vesztette életét és 303 322 s®i besült meg. A parancsnokság szóvivője a saigoni rezsim veszteségeit 166106 halottba* jelölte meg. Annak ellenére, hogy a dokkmunkás-szakszervezetek képviselői a munka újrafelvétele mellett döntöttek, több brit kikötő munkásai folytatják a sztrájkot. A képen: a liverpooli dokkmunkások a sztrájk folytatása mellett foglalnak állást. A képviselőház nem szándékozik csökkenteni a Nyugat'Európában levő amerikai csapatok számát I Washington (MTI). Az ame­rikai képviselőház NATO-kér- désekkel foglalkozó különleges Elutazott a szovjet igazságügyi delegáció Japán kész megnemtámadási szerződést kötni Kínával Vezető japán politikusok szerint Tokió, a Kínához fű­ződő kapcsolatok normalizálá­sa keretében kész megnem­támadási szerződést kötni Pe- kinggel, vagy ha „ilyen mesz- szire nem lehet menni”, kívá­natos volna, hogy mindkét fél ünnepélyesen jelentse ki: nem követ el agressziót a másik ellen. A megnemtámadási szer­ződés aláírását már régóta szorgalmazza a japán szocia­lista párt. A Szato-kormány azonban elutasította ezt a gon­dolatot, mondván, hogy a Kí­nával ..kötendő szerződés tart­hatatlanná tenné a japán— amerikai „védelmi” szerződést. Ami a békepolitika kölcsönös kinyilvánítását, tehát a „gyen­gébb” alternatívát illeti, ettől a Szatö-kormányzat azzal zár­kózott el, hogy az ország „bé­kealkotmánya” eleve kizárja a háborús szándékot, új háború viselését. Ohira külügyminiszter csü­törtökön újságírók előtt — rá­cáfolva az előző kormányzat eddigi nyilatkozataira — kije­lentette: Japán valóban meg­nemtámadási szerződés aláírá­sára fog törekedni Kínával. Hasonló értelemben nyilatko­zott Miki Takeo államminisz­ter is. (MTI) A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának elnö­ke vezetésével pénteken eluta­zott Budapestről az a négy­tagú szovjet jogászdelegáció, amely tíznapos magyarországi látogatásával viszonozta a ma­gyar Legfelsőbb Bíróság kül­döttségének tavaly a Szovjet­unióban tett tanulmányi út­ját. A delegáció búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren a Legfelsőbb Bíróság. részéről megjelent dr. Szakács Ödön elnök, dr. Gellért György ál­talános elnökhelyettes, dr. Má­tyás Miklós és dr. Szíjártó Károly elnökhelyettes, vala­mint a Legfelsőbb Bíróság több bírája. Ott volt V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagy­követ. Itt-tartózkodása során a de­legációt fogadta Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke. A szovjet jogászok a szakmai megbeszéléseken — a Legfelsőbb Bíróság, az Igaz­ságügyi Minisztérium, a Leg­főbb Ügyészség, az MTA ál­lam- és jogtudományi intézete, a Magyar Jogász Szövetség, a Budapesti Fővárosi Bíróság a miskolci és a Győri Megyei Bíróság vezetőivel folytatott tárgyalásokon — a magyar igazságszolgáltatás elveivel, rendszerével és gyakorlatával ismerkedtek, véleményt cse­réltek az azonos és eltérő gon­dokról, feladatokról. albizottsága csütörtökön köz» zétett jelentésében az ameri­kai csapatok további nyugat­európai állomásoztatása mel­lett foglalt állást. Szerinte ugyanis a NATO „lényeges összetartó eleme” az, hogy az amerikai csapatok továbbra is változatlan létszámban marad­janak Nyugat-Európában. A Pentagonhoz közelálló körök­ben ennek kapcsán megállapí­tották: a következő két évben nem fogják csökkenteni a Nyugat-Európában állomásozó amerikai fegyveres erők lét­számát, hacsak McGovern sze­nátort nem választják meg az Egyesült Államok elnökévé. McGovern szenátor, az ameri­kai demokrata párt elnökje­löltje ugyanis bejelentette, hogy megválasztása esetén fe­lére csökkenti a Nyugat-Euró­pában tartózkodó amerikai ka­tonák számát. Az 1973. július 1-től 1974. június 30-ig terjedő pénzügyi évre kidolgozott amerikai ka­tonai költségvetés szerint to­vábbra is a jelenlegi létszám­ban — 305 000 fő — tartanak fenn amerikai katonákat Nyu­gat-Európában. Találgatások Makariosz és az új görög nagykövet tárgyalásairól Belfastban, a Shankill Road-on bomba pusztított el egy vendéglőt. Hírek szerint ennek a robbantásnak nincs politikai háttere: egy magukat „állatoknak” nevező gengszterbandát gyanúsítanak a bűnténnyel, 4 Efsztatiosz Lagakosz, Görög­ország nemrég kinevezett ni- cosiai nagykövete csütörtökön első ízben tárgyalt hivatalosan Ciprus elnökével, Makariosz érsekkel. Görögországnak öt hónapig nem volt nagykövete Cipru­son. Ez a „válságos” időszak azzal zárult, hogy érsekelnök részben teljesítette Athén ulti­mativ követeléseit, a többi kö­zött átalakította kormányát. Makariosz és Lagakosz talál­kozójáról hivatalosan nem kö­zöltek semmit. Ciprusi görög lapok azonban arra spekulál­nak, hogy a csütörtöki tanács­kozás nyomán „közös front” létesülhet Athén és Nicosia között a török—görög közös­ségi tárgyalásokon. A „közös front” ellenpólusa lehet annak a — félelmekkel övezett — le­hetőségnek, hogy Görög- és Törökország a NÁTO-szövetség érdekeinek megfelelően s a ciprusi görög és török közössé­gek feje fölött, vagy éppen akarata ellenére kiegyezik egymással. Esetleg olyanfor­mán, hogy a szigetet feloszt­ják, s véget vetnek a köztár­saság szuverenitásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom