Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
Ritka alkalom, amikor együtt lehet fényképezni az igazgatóság, a pályafenntartási fo- kség a gépcsoport, a felépítmény vizsgáló szakembereit- és a gépeket .kezelőket. Munkában a Plasser-Theuer gép. ’ Foto: Balogh Bájba J Automata pályanmnkások A Plasser-Theuer gépet Oláh József kezeli. A nyolc méterre előtte guruló mérőkocsin Barta Antal ül. A gép mindent tud, amire az emberek megtanították. Tehát: krampácsol, addig nem hagyja abba az aláverést, amíg a kellő tömörséget el nem éri. így egyik talpfánál öt, másiknál kétszer-háromszor öt másodpercig áll. A programozott adatok alapján korrigálja a sín ívét. A gép egy kar elmozdítására egy millimétert, vagy ha szükséges, ötvenet is tudja a sínt jobbra, vagy balra feszíteni. Ha szükséges egyszerre képes emelni mind a két sínszálat, vagy külön-külön is.. Előfordul, hogy egyik sínszálon emelni kell öt millimétert, és jobbra hajlítani hármat. Oláh József ujjmozdulatára, elvégzi ezt a gép. Svájci mérnökök alkották az automata pályamunkást — elnevezés tőlem —, amely arra képes, hogy kellő előkészítés esetén három képkezelővel naponta két és fél kilométer sínt helyezzen el úgy az ágyazaton, hogy a legkorszerűbb szerelvények is biztonságosan fussanak rajta... A Plasser-Theuer monoma- tic aláverő gépet egy magyar gyártmányú aljazattömörítő gép követi. A kezelő utasítására nyolc vibrátor tömöríti a murvát a talpfaközökben. Ez után a gép után megy a Matise ágyazatrendező, amely a sínek közötti kavicsréteget egyenletesen elteríti, a töltés oldalát kiépíti, felszedi a felesleges követ és oda rakja, ahol hiányzik. A gépeket Krepsz József brigádja követi. Kezükben vasvilla, ezzel kotorják a talpfákon maradó köveket helyükre, vagy ha úgy adódik, egy- egy lapáttal a gép hagyta lyukba dobnak. • — Tizenöt éve kezdtem a pályamunkásságot — mondja Krepsz József. — A szerszámunk lapát, villa, csákány volt. Most meg itt vannak ezek a mindentudó gépek. A vasút korszerűsítése tette indokolttá, hogy olyan gépeket vásároljon a MÁV, melyek képesek gyorsan, a kívánalmaknak megfelelő munkát végezni. Egy ilyen gép nyolc-tízmillió forintba kerül. Erdősmecske térségében dolgozik a szekszárdi pálya- fenntartási főnökság brigádja, a sokak által megcsodált, de a vasútfenntartóknak tengernyi gondot adó kanyargós vasúti pályán. Balogh Lajos mérnök, a főnökség vezetője itt találkozott Stofan György mérnökkel, aki a jászkiséri gépcsoport vezetője, itt ismerkedtünk meg Beke Lajos mérnök műszaki intézővel, a Központi Felépítményvizsgáló Főnökség dolgozójával, és Er- nyes József mérnök-intézővel. A szemle és az újságíró kíváncsisága is indokolt, hisz először dolgozik ezen a területen — az ország öt gépcsoportja közül egy — korszerű vasútépítő gépcsoport. \ Az automata pályamu.nkás-cso- port három hete tévékenyke- dik már ezen a vonalszakaszon. Itt nem tudnák úgyőhaladni, mipt másutt, például fővonalon, ahol minden talpfa azonos távolságra van. egymástól, itt a gépet kézzel kell irányítani, az automatikát pedig részben ki kell kapcsolni. Szemtanúi lehettünk “anyiak, amit a kormány közlekedés- politikájában , többször i$. megfogalmaztak: A legkorszerűbb eszközöket adni az ember kezébe, hogy gyorsan, jól végezzék el a munkát. Arról persze nincs szó, s nem is lehet, hogy a gép olcsóbban dolgozzon, mint az ember. Hisz a gépek beszerzése óriási összegbe, karbantartásuk — naponta két óra, és hetenként még egy egész nap — nem fillérekbe kerül. De az embert kíméli a fizikai munkától, és az embert pótolja. Az elmúlt hónapban tizenkét pályamunkás kérte el a munkakönyvét a szekszárdi főnöktől. Miért mennek el? — kérdezte Balog Lajos mindegyiktől. A pénzt csak második okként jelölték legtöbben, a fő helyre a szabadban végzett, nehéz fizikai munkát tették. Krepsz József mondotta: „Nem olyan nehéz a munka, mint korábban volt. Amikor még csákányozni kellett, estére, a műszak végén csak rávágódtunk a pályakocsira, és rúgdaltuk magunkat hazáig. (A pályakocsikat vagy lábbal hajtották, vagy pedig két ember felváltva egyik lábát a sínre feszítve, és elrúgva mozgatta előre a kocsit.) Otthon még a vacsora sem ízlett! Most meg! Minden reggel személyvonat hoz bennünket a munkahelyre — iga* korán kell kelni —, de este ötkor már Otthon vagyunk. A brigádom átlagkeresete kétezerötszáz fo-’ rint fölött van...” ' ( Jól keresnek a gépcsoport munkásai is. A gépkezelők fele technikus, három mérnök dolgozik az erdősmecskei csoportban. És kitűnő a szállásuk. Megnéztük az Erdősmecskén tartózkodó munkásszálló-szerelvényt. A korszerű gépeket kezelő munkások elhelyezése is korszerű. A szerelvény első kocsija a kultúrvagon. Televízió, rádió, • társasjáték, kiskönyvtár a felszerelése. Kényelmes székek, vadvirággal teli vázák, ragyogó tisztaság. Ez után kapcsolták a főzővagont. Felszerelése négy gázrezsó, két százhúsz literes hűtőszekrény, mosogató, minden dolgozónak élelmiszertartó szekrény, rozsdamentes evő- és főzőeszközökkel. A két kocsihoz egy takarító asszony is tartozik. Ezt követi az irodavagon. Itt is rendelkezésre áll minden, ami egy ilyen korszerű gépegységet irányító ■ műszaki személyzetnek szükséges, öt lakókocsi képezi a személyzet tényleges szállását. Három-négy ember ■ részére alakították át a vagonokat — egy-egy gép kezelői egy kocsiban laknak. Vaságy, matrac, öltözőszekrény, asztal, szék, rádió, villany, olaj kályha, ventillátor tartozik a felszereléshez. És végül hideg-meleg vizet adó fürdőkocsi, vízszállító tartálykocsi, meg egy üzemanyagszállító teszi teljessé a szerelvényt. — Ilyen körülmények közé szívesen jönnek a fiatalok — • mondja Stofan György fiatal mérnök, a csapat vezetője. Jól keresnek, az órabérük tizenöt forint fölött van, kényelmes a szállás, rendelkezésünkre áll egy mikrobusz is . .. Egyedül az az emberek panasza, hogy rövid a hétvége. Mire hazaérnek, egy. nap eltelik ... Sajnos nem tudtuk még elintézni, hogy kéthetenként vehessék ki a szabad napot, «pihenőt... Egyébként a fiatalok azért is szeretik ezt a vándorpálya- munkás-élete.t, mert itt olyan technikai ismerethez jutnak, amely másutt nincs, ugyanakkor a jászkiséri- gépcsoporthoz kerülnek az országba beérkező legkorszerűbb gépek ... A Matise legújabb gépe például már lézervezérlésű .... S ezt , is a mi embereink fogják majd kezelni., Krepsz József ilyen korszerű gép kezelését már nem tanulja meg. Brigádjának tagjai sem, részben azért, mert már idősek, részben pedig mert szükség lesz a jövőben is fizikai munkásra a gépek mellett, meg aztán néhányan közülük már a fiaik számára „kinézték” ezt a gépet, ezt a szakmát. Beke Lajos mérnök mondotta, hogy a-gépcsoport mostani személyzete részben itthon, részben külföldön kapta a kiképzést. A jövőben valószínű, hogy a vasútigazgatóságok is kapnak májú .ilyen gépláncokat^ 'Egyelőre a • leggazdaságosabban úgy tudják a nagy teljesítményű gépláncokat kihasználni, ha kellően előkészített pályára bocsátják a brigádot, és ha akad olyan vállalkozó pályafenntartási főnökség, és vasútigazgatóság, amely az ezzel járó különleges feladatokat is el tudja végezni. Ilyen például, hogy a gépcsoport munkába állítása tizenöt- húsz percet vesz igénybe, ugyanennyit a visszaszerelés is. Minimum három óra kell ahhoz, hogy a gépcsoportnak érdemes legyen a pályán munkához fogni. A másik, .szinte leküzdhetetlennek látszó gond: úgy működtetni a gépcsoportot, hogy a személy- és teherszállító vonatok rendjét ne zavarja. Somogyi Mihály főtanácsost küldték a csoport forgalomirányítójának. A Pécsi Igazgatóság olyan hatáskörrel •ruházta fel Somogyit, hogy joga van vonatok • várakozását elrendelni, tehervonatok, szeVasutasok köszöntése A huszonkettedik vasutasnapot a megyében és szerte<'az .országban ma tartják. Kis megálló ' nagy rendező-pályaudvu-rók,' vezérigazgatóságok, kutatóintézetek, vasútállomások, művelődési' házak lesznek a színhelyei az ünnepségnek, amikor a-vasút vezetői köszöntik dolgozóikat. S huszonkét év óta az is szökés# hogy- a júliusi vasárnapon az ország népe is a vasutasokat ijaneptí; köszönti. Vezércikkben, ünnepi beszédben, riportokban .máltatjóV' az ország második hadserege tagjainak munkáját. Százötvenezer:, vasutast köszöntünk ma. A MÁV Pécsi Igazgatóságához tartoznak a Tolna, .megyei, vasútüzemek. A dombóvári, a tolna-mözsi, a nagydorogi és ,kesző- hidegkút-gyönki állomások dolgozói éppúgy részesei az igazgató-,_ ság sikereinek, mint a Somogy, vagy Baranya megyei yasijtöz^-] mek munkásai. A vasútigazgatóságok és az üzemek múiÍKffláij kúlön-külön nehéz értékelni, hisz a siker részesei az egyrpástój' ötven, száz kilométerre dolgozó menetirányítók, kocsirendezők, mozdonyvezetők, forgalmi tisztek, pályamunkások, mérnökök, -és tíchnikusok. Éppen ebből az egymásrautaltságból, a szakagák.szo- ros kapcsolatából következik a más munkahelyeken nem tapasz-'1 tolható', szigorúság, nagyfokú fegyelmezettség; ez eredrnéçypki',' hogy egy-egy alkalommal nemcsak egy kis termelési egység'Kap' kitüntetést, hanem több ezer emberrel dolgozó csomóponti ]íf, mint például idén április negyedikén Dombóvár. ... . . « Megszokták már olvasóink, hogy a vasutasnap tájékán ^zaift- vetést készítünk a vasút, a dolgozók eredményeiről, mgnkájprőri. Most az ünnepi köszöntőben utalunk arra, hogy idén. ‘is.jSzépf eredményekről számolhatnak be a gazdasági vezetők: dz,j efso'' negyedéves térvet 7,45 százalékkal teljesítették túl, elszámtgltíík, minden felkínált árut, sőt nem egy időszakban a. szállítási ,k,bpa-H citást nem tudták kihasználni — nem volt fuvar A két .vasúd Csomópont — Bátaszék és Dombóvár — az első félévbéni.pz élj, üzemszínt felett' eredményről adhat jelentést ' A vasutat egyre több korszerű berendezéssel —; Tntecjradö- mino-rendszer a fővonalakon, számítóközpont öz igazgatóságaikon — nagy teljesítményű vontatókkal — idén tizennyolc kétézeVló-; erős Diesel-mozdony érkezett Dombóvárra — látják el. Nb<$y "gern- dot fordítanak a munkások ellátására, hogy a munkakörülményé-* két a zárt rend.szérű üzemekéhez hasonlóvá tegyék. Idén befője-; zik a Diesel mozdonyjavító üzem építését Dombóváratt, tizenkét1, millió forintos költséggel százötven személy befogadására otkal-*; más munkásszállót építenek ugyancsak Dombóvárott. A rhu-sron» kettedik vasutasnapon ezekről az eredményekről és a távlati tér\ vekről is szó esik majd. És a szokáshoz híven idén is - !kítűrftéfikr azokat a munkásokat, mérnököket, akik az elmúlt év során -.et; légtöbbet tettek azért, hogy a százhuszonhat éves MÁV jó* hí» rét öregbítsék. Mi ezúttal köszöntjük a Tolna megyében élő, dalgozo, mint-í egy ötezer vasutast. . \ ~. i ( .mélyvonatok menetrendjét vál- tozfátni. terre ázonbán a három hét ‘alatt még csak egyszer került sor. S magában ez a tény is azt igazolja, hogy a szinte gondolkodva dolgozó gépcso- csortot — bérleti díja óránként több ezer forint — jól kihasználják. Ernyes József, aki a ■„munkaadó”, elégedett a gépcsoport munkájáyal. Krepsz József véleménye: „Legalább kétévenként küldenék ide, akkor a mi munkánk még köny- nyebbé válna”. Az erdősmecskei háromszáz- ötvenkettes szelvénynél két tehervonat között munkába álltak a gépek. Délelőtt 10 óra néhány perc. Minden munkafolyamat percre megszabott beosztásban történik. A mérnökök pontosan, előre kidolgozott terv alapján irányítják a munkát. Tulajdonképpen irányítani nem is kell, hisz gép is ember is — így együttesen ,automata . .pálygjjprifeásdJc * tudják, mi a tennivaló. • Két órán keresőül kísértein — gyalogosan aíig lehetett követni a gépcsoportot — mindössze egy talpfánál kejlett_ a munkásoknak a 'krampácsófó csákányt kézbe venni'. A’gbfzp, dübörgő sárgára festett;'gépfek után ballagott . Kréps'Z Józséf bátaszéki brigádja : 'Bogdán; János, Virág Sándor,, ifjú' Héd’er Lajos,' Máté János, Gál ^árí^ór és Kovács István.. Somogyi Mihály sípjába főj, a gépekre visszaszerelik á mihjr kaészközöket — a legùfâbb Matise már- önműködően végzi ezt is — a munkások íeiüin'oK, és elindulnak vissza á’-hbnáiló- másra, hogy utat adjunk a személyvonatnak ... Az egyik lakókocsiból labdát dobrrak lei, az állomás rakodóján, két yo- nat közti szünetben, izgalmas focimeccs kezdődik! ■ • < A PÁLKOVÁCSJENŐ