Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
f 1 I A matematika és a muzsika ■ i • ~~ A matematika szerepe jelentős a tapasztalati tudományok fejlesztésében. A humán tudományok is sokat I köszönhetnek azonban a ma- I tematikának. Különösen ér- I dekes a matematika és a ze- , ne viszonyának vizsgálata. A hang számok segítségével majdnem teljes módon fejezhető ki. Magassága, erőssége, időtartama ugyanis mérhető. Kizárólag a hangszín reprodukálásával kapcsolatban merülnek fel nehézségek. A magasság a hang leginkább érzékelhető tulajdonsága. Érdekes módon az emberi fül tulajdonképpen eléggé érzéketlen a hangerőre. Nem meglepő tehát, hogy a matematika elsősorban a hangmagasság problémája felé fordult. Olyan pszichológiai, fiziológiai és történelmi okok miatt, amelyekről itt most hosszú lenne beszélnünk, Nyugaton kialakították a hangok bizonyos meghatározott sorát, az oktávot. Az oktáv egy megadott hang és annak kétszeres rezgésszámú megfelelője közötti hangköz, amelyet tizenkét félhangra osztottak. Az oktáv hangmagasságainak rögzített sorrendje szigorú struktúra szerint alakult ki. A klasszikus zenében „logikusan” erre a struktúrára támaszkodnak a (zeneszerzők. A zeneszerzők azonban esztétikai szempontok miatt módosítani akarják a klasszikus hangsort. Híres új útkereső volt ezen a téren Debussy és Messiaen. A zeneszerzőnek, akár klasszikus, akár újszerű hangsort vesz is alapul munkájához, mindenképpen előre meghatározott logikai (vagy esztétikai) sorrendből kell kiindulnia. Módjában áll felhasználni a teljes kromatikus hangsort, de mindig az előre megszabott keretek között kell maradnia. ’ y ■ i Xenakisz az a modem zeneszerző, aki munkájában a legtudatosabban alkalmazza a matematikát. Egyik alapvető elgondolása a következő: ha nagy számú hangszer szól egyszerre, nem vagyunk képesek különválasztani az egyes hangokat, fülünk csak az összhangzást fogja fel. Éppen ezért elengedő, ha néhány számmal feljegyezzük a hangmagasságok elosztását és nem törődünk az egyes hangok magasságának külön-külön meghatározásával. Kizárólag a hang- magasságok statisztikai elosztása fontos. Bizonyos esetekben elegendő, ha a zeneszerző A dohányzás mindennapi téma az újságokban, rádióban és az orvosi rendelőkben. Elsősorban a nikotin ártalmait taglalják, mint ismeretes ez a méreg megtámadja az érrendszert, s keringési zavarokat idéz elő. A vegyészek megvizsgálták a cigaretták füstjét, megállapították, hogy az hol savas, hol pedig lúgos kémhatású. Attól függően, hogy mennyi napsütés éri a dohányültetvényeket, északon főleg lúgos, délen pedig zömmel savas a cigaretták füstje. Ezek az agresszív gáznemű vegyü- letek rendszeresen irritálják a nyálkahártyát, s éppen a kénhatásukban kereshető a dohányosok rendszeres kráko- gásának, köhécseiésének a magyarázata. Természetesen mindennek legjobb ellenszere az „elvonókúra” — azaz. ha kellő önfegyelem és akaraterő birtokában leszoknak a dohányosok erről az ártalmas szenvedélydîD2 y meghatározza a statisztikái pa-* ráméferekef és’ egy ‘kisegítő-be- ’ rendezésre (pl. számítógépre) bízza a megfelelő hangmagasságok értékének pontos meghatározását. Statisztikai szabályokkal meg lehet határozni például a glisszandók gyorsaságát, vagy a hangszín, a hangerő és kitartás időbeni elosztását. Tévedés lenne azt hinnünk, hogy ez az eljárás a műalkotás elembertelenedéséhez vezet. Xenakisz esetében például a művész marad a zenei alkotás végső bírája. Bármelyik pillanatban szabadon megváltoztathatja a játékszabályokat ről. Az is közismert azonban, hogy a megrögzött dohányosok más megoldásokat keresnek, s a dohányiparral együtt inkább füstölnivalójuk ártalmas, ságát szeretnék csökkenteni. Erre szolgálnak a különböző szipkák is. Most a dohányipar szerte a világon a vegyészek említett megállapítása alapján a - füst semlegesítésén fáradozik. Úgy keverik ősze észak és dél dohánytermését, hogy az eredmény sem lúgos, sem pedig savas kémhatást ne, mutasson. Mit várnak ettől a kísérlettől? Kevésbé agresszív füstöt, amely ha más ártalmaktól nem is, de a krákogástól’, kö- hécseléstől megóvja a dohányosokat. A nyugati államokban már a semleges cigaretták számos variánsa megtalálható; hazánkban elsp a 100 éves, és most külföldi technológiával megkezdik a Golden Smart gyártását, amelyben már észak és dél dohányfáleségei optimális arányban keverednek. Dohányosok északon és délen Újdonság a semleges füstü cigaretta  ïengyeî eTelttronilíai ipar újdonságai Az utóbbi évben a lengyel elektronikai ipar intenzíven készült a népgazdaság valamennyi ágában szükséges elektronikai újdonságok gyár- 1 tására. A munka gyümölcsei: a hazái és külföldi piacra szánt számos termék bemutatásra került az idei Poznani Nemzetközi Vásáron. Több termék a fejlődő nemzetközi kooperáció és gyártásszakosítás eredményeként jött létre. Néhány példa: a tengerészeti elektronikai berendezéseket Lengyel- ország az NDK-val közösen fogja gyártani, a Secam-rend- sz'erű' színes tv-készüléket pedig a Szovjetunióval együtt« működve dolgozzák ki. A lengyel elektronikai új-* donságok jelentős részét li- cencek alapján gyártják, amely e termékeknek újabb felvevő-; piacokat biztosít. Képünkön: a Kasprzak Rádiógyár kísérleti üzemében előállított mágneses képfelvevő berendezés a tv-adások képének és hangjának regisztrálására. Az „Unitra” elnevezésű berendezés próbasorozata még ebben az évben elkészül. Kereskedelmi ajánlat a KGST- országok számára. Mitől növekednek felfelé a fák ? Pont a barackvita végén r rA növények rendszerint felfelé növekednek. De hogyan ismerik fel a függőleges irányt? Ezt a kérdést eddig nem sikerült véglegesen megoldani. Angol tudósok a következő hipotézist kockáztatták meg. Sok állatnál, a medúzáktól kezdve egészen a gerincesekig, a térbeli tájékozódásért felelős szerv egy gömb alakú üreg. Felületét kívülről csillószőrök borítják, amelyek a legcsekélyebb nyomásváltozást is érzékelik. Az üregen belül egy apró kövecske gurul. Az állat helyzetétől függően, különböző csillószőrökre fejt ki nyomást és az állat ily módon ismeri fel a függőleges irányt. A növényeknél hasonló szerepet játszhatnak a növény keményítő szemcséi. Ezek rendszerint a sejt belsejében vannak. Súlyukkal nyomják a sejtközialakat és emellett hormont választanak ki, ez pedig a súlyai ellentétes irányú, vagyis fölfelé növekedését ösztönzi. A közvetlen kísérletek igazolják az efféle mechanizmus lehetőségét. Ha vegyi úton feloldjuk a keményítő szemcséit, akkor a növekedés iránya „rendetlenné” válik. De hogy a földön kúszó növények miként választják meg növekedésük irányát — az egyelőre nem világos. Francia botanikusok érdekes eltérést figyeltek meg a függőleges iránytól az erdei fenyő növekedésénél. Gascogneban a platánok mellett ültetett erdei fenyők egyszerre csak ferdén kezdtek nőni, mintha el akarnának távolodni szomszédaiktól. Emellett az uralkodó széljárással ellentétes irányban hajoltak meg. Ugyanezt figyelték meg Marokkóban az eukaliptuszok szomszédságában lévő erdei fenyőknél. Lehetséges, hogy mindkét esetben a platánokból és az eukaliptuszokból áradó szag hatott ta- szítóan a fenyőkre. A vásárlók, a háziasszonyok a piacokon gyakran kifogásolják: nem elég érett a gyümölcs. De megesik az ellenkezője is: túlságosan érettnek találják az árut. Különösen így van ez a kajszibarackkal. Kevesen tudják, hogy ezt a kérdést a tudományos kutatók már el is döntötték. A Kertészeti Kutató Intézet szakemberei négy éve vizsgálják a kajszibarack-gyümölcsösöket. A legkorszerűbb műszerek íelhásználásávar'próbálták meg. eldönteni, hogy valójában: az érésnek milyen időszakában kell a gyümölcstől „még-» szabadítani” a fákat. Azt, hogy a probléma eldöntése nem volt egyszerű feladat, bizonyítja; tulajdonképpen az egész -termés gazdaságosságát kellett megvizsgálniok. Külön ellenőrizték egyebek között a gyümölcs méretét, amely a csonthéjasoknál, de különösen a kajszibaracknál a minőség egyik fontos meghatározója, a gyümölcsök fogyasztási értékét, valamint az oldott állapotban levő szárazanyag-tartalmat, amely szoros kapçso- la’tban áll a cukortartalom-! mai. Meghatározták a savtar-t talmat is, . Négy és fél évezred mérlegeit és súlyait lehet megcsodálni a balingeni Zollern-kastély ősi falói között A gyűjtemény legértékesebb eredeti példányát talán az a 1763-ból származó ingamérleg képezi, amit egy környékbeli pap készített el: ez volt az első olyan mérleg, amihez már nem kellett többé súly, a mérés eredményét — akárcsak manapság — egy skálán lehetett leolvasni. Az értékes gyűjtemény alapítója Wilhelm Kraut profesz- szor (felvételünk bal oldalán) joggal büszke a múzeum kincseire, aminek érdekességei közé tartozik többek között, a különböző boszorkány- és lélek- mérlegeken kívül, az a két 21 méter mélyre lenyúló serpenyő, melyek segítségével 1876-ban von Jolly müncheni fizikus a földgolyó súlyát akarta meghatározni. 1670-ből származik a mérleget tarÇô Jusztícia istennő szobra (felvételünk jobb oldalán). aki már .emberemlékezet óta az igazságosság jelképe. A kutatók megállapították, hogy az árugyümölcsösökben legjobb nyölcvanszázalékos érettségi állapotban leszedni a kajszibarackot. A gyümölcs átlagsúlya ekkor a legnagyobb és ilyen állapotban érhetik el a gazdaságok a legnagyobb termésmennyiséget. Kedvező az is, hogy a hullás ekkor még minimális mértéke 5 százalék alatt marad. A gyümölcs beltartalmi és fogyasztási értéke tekinteté- ben az érés folyamán igen jelentős változásokon megy; keresztül, ezeket az érzékszer-! vi bírálatoknál, a kóstolások-! nál jól nyomon lehet követni. Ebből a szempontból is ideális a 80 százalékos érettségi állapot, mert a kajszibarack bizonyos utóérésen megy keresztül, ami elősegíti az íz- és zamatanyagok érvényre jutását. Az ilyen állapotban leszedett gyümölcs a szállítást is jobban bírja, mert például, ha 80 százalékosnál előrehaladottabb állapotban szedik le a gyümölcsöt, akkor a szállításnál nagymértékű romlás következik be, Amennyiben éretlenebbül szüretelik le: a kajszibarackot, akkor az úgynevezett apadás következik be. Ezzel együtt jár a fonnya- dás, ami rontja a minőséget és természetesen a jövedelmezőséget is. A tudományos kutatók megállapították, hogy három-négy nappal a teljes érés előtt keil tehát a kajszibarackot leszüretelni, és ezzel egy nagyon régi, és a piacokon is gyakori vita végére tettek pontot. MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN *, MAGAZIN ,* MAGAZIN « MAGAZIN-T-: ■ ' ’ •■■■üL.i'-.»-: • *• * - i,
