Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

A világítás és a nebulók Tejfesztivál-szerte a világon Derűs napokon a szabadban a világosság eléri, esetleg meg is haladja a 40 000 luxot, de még borús időben is 8000— 10 000 luxnak felel meg. A szem rendkívüli alkalmazkodó, képességének köszönhető, hogy négy fal közt elégnek érezzük még a 200—500 luxot is, ami egyébként megfelel körülbelül a tantermek megvilágítására vonatkozó előírásoknak. De a tantermek zömében előforduló 40—60, néha pláne csak 15—30 luxnak megfelelő világítás már semmiféle sasszem szá­mára nem elegendő. Ezt bizonyította be szám­szerű adatokkal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­nak az a vizsgálata, amely- lyel a jó, illetve a rossz isko­lai világításnak a gyerme­kek egészségi állapotára, köz­érzetére, és tanulmányi ered­ményeire gyakorolt hatását kívánták felmérni. A budapesti II. Lorántffy Zsuzsanna utcai általános is­kola tantermeinek egy részé­ben korszerű fénycsővilágítást szereltettek fel, amely mind­egyik padot körülbelül 500— 600 luxszal világította meg. A többi tantermekben, ahol meghagyták a régi izzólámpá­éi xuhanyoxáa világrekordja A hosszú távú zuhanyozás új világrekordját állította fel Hal Halloway 20 éves texasi ■diák, aki 169 órán át tartóz­kodott a zuhany alatt. Az elő­ző világrekordot a 36 éves müncheni Peter Schell tartot­ta, aki 1968-ban 168 órán át zuhanyozott. Nehéz szállítási probléma A szó szoros értelmében sú­lyos problémát okozott egy southborough-i idős hölgy a mentőknek, akiknek kórházba kellett -volna szállítaniuk az ágyban fekvő beteget. Miután a hat mentő és Alfred Elliott főorvos képtelen volt levinni a 215 kg súlyú hölgyet a lép­csőn, ki kellett hívni a tűzol­tókat. ök pedig kiemelték a hálószoba ablakait, a beteget hordágyra fektették és billenő létra segítségével óvatosan le­eresztették a mentőautóhoz. kát, az ablakok mellett 300, a termek legtávolabbi részén vi­szont 30—35 luxot mértek. A hagyományos megvilágítású termekben gyötörte a gyereke­ket a káprázást okozó fény­visszaverődés is. aminek fény­csővilágítás esetén nyoma sincs. A párhuzamos osztályok egyikét a korszerű, másikát a hagyományos világítású te­remben helyezték el, majd időnkint megcserélték őket, hogy a mérés eredményét meg ne zavarhassa az osztályok közötti esetleges színvonalkü­lönbség. Ugyanilyen meggon­dolás alapján az oktató mun­kát ugyanazok a tanárok vé­gezték. A következményeket a pe- / dagógusok, illetve az Orszá­gos Közegészségügyi Intézet orvosai és pszichológusai álla­pították meg. Ezek szerint a rossz világí­tás esetén a tanulók hama­rabb fáradtak el, figyelmük gyorsan gyengült, fejfájásra panaszkodtak, látásuk romlott. Ezzel szemben a korszerűen világított teremben jobb volt a koncentráció, gyorsabb a reagálás, elmaradt a fejfájás, a szemfájás és — ami szintén nem lényegtelen — jobb lett a tanulmányi eredmény. Ugyanezt a feladatot a jól világított teremben átlag 20 százalékkal rövidebb idő alatt oldották meg a tanulók, mint a rosszul világított teremben. És jobban is: a különbség pél­dául nyelvtanból 11—12, tör­ténelemből 15, sőt fizikából több mint 20 százalék. — igaz, számtanból csak 4, kémiából 2,9 százalék volt, de kivétel nélkül minden esetben a kor­szerű megvilágítású termek javára. A magatartási osztály­zatok átlaga a jól világított te­remben 4,35, a másikban 4,28. a tanulmányi eredmény min­dent összeszámolva 4,08; illet­ve 3,95. A fénycsöves termeket egyébként a tanulók feltűnő­en tisztábban tartották, mint a sötétebbeket. A reakcióidő négy óra alatt a világos teremben gyakorla­tilag semmit sem változott, az izzólámpák alatt 5 ezredmá- sodperccel megnyúlt, emléke­zőtehetségük ugyancsak négy óra alatt 3—4 százalékkal romlott. Fénycső alatt a diá­kok finomabb kontrasztokat észleltek. Az iskolavilágítás hatását ilyen módszerrel, ahol a jó és a rossz megoldás különbsége ilyen tisztán megállapítható, eddig sehol a világon nem vizsgálták, így a leszűrt — bár ma még bizonyos mértékig csak „előzetes” — adatok a maguk nemében egyedülálló­ak. A hatalmas adattömeget most számítógéDpel foeiák fel­dolgozni. A téma több mint 1,6 millió tanulót érint, az or­szág teljes lakosságának kö­rülbelül 16 százalékát. Bűvészkongresszus A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa nem „A boldog apák fasora” Gdansk régi városrészének terein olyan fák fognak nőni, amelyeket boldog édesapák ül­tetnek. A jövőben minden új gdanski lakos világrajöttét egy új facsemetével fogják meg­örökíteni. Minden fácskára táblát függesztenek, amelyen feltüntetik, hogy kinek a szü­letése alkalmából és mikor ültették. Száz boldog gdanski édesapa máris közölte, hogy meg akarja örökíteni ilyen módon is gyermeke születését. A TURF-krőnikából mindennapi kongresszus szín- "helye volt. Ezen a körígrész- szuson az NDK,, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaror­szág bűvészei vitatták meg sajátos foglalkozásuk problé­máit. A kongresszus részvevői arra a megállapodásra jutot­tak, hogy szélesebb körben kell alkalmazniuk a tudomány és a teohnika, ezen belül a kémia és az elektronika területén el­ért vívmányokat Az NDK-ban a klubok és kultúrházak 30 szakkörében több mint 500 fiú és leány sa­játítja el a bűvészkedés titkait A Jkezdő varászlök” közül so­kan, mint vendégek a kong-1, resszuson is részt vettek. Kiel (DAD) — Az idén a földkerekség 19 országában tartották meg a „Nemzetközi Tejnap”-ot, ami az NSZK-ban már évtizedek óta szokásban van. Josef Érti bonni élelme­zésügyi miniszter ebből az al­kalomból neves külföldi ven­dégek részvételével rende­zett meg egy eszmecserét a hamíűveri 'Német Mezőgazda- sági Kiállításon, ahol megvi­tatták a tejivás szükségessé­gét" és fontosságát. A hozzá­szólók kiemelték a tejnek a civilizációs betegségekkel szembeni védőhatását és az ember egészsége és teljesítő­képessége szempontjából fon­tos tápértékét — legyen az fiatal vagy öreg korban. Az északnémet tej csarnokok el­határozták, hogy minden egyes gyermeknek, aki a „Tejnap”- on született, fél éven keresztül naponta fél liter tejet fognak ingyen házhoz szállítani. Ugyanilyen ajándékban része­sül' a Keleti-tenger parti hí­res üdülőhely, Travemünde 24 mentési ügyeletet tartó úszó­ja is. Felvételünk a munka­helyeken akar reklámot csi­nálni a tejnek, szervezetünk nélkülözhetetlen üzemanyagán nak. , TEMPO New Yorkban egy autóbusz szédítő sebességgel száguldott végig az utcákon. A rendőrsé­gi autó csak nagy nehézségek árán tudta utólérni és meg­állásra kényszeríteni. Nem a gépkocsivezetőt, hanem egy fiatal hölgyet vettek azonban őrizetbe, aki pisztolyt szorított a vezető nyakához és diktál­ta az iramot: „Tempó, tempó, különben elkésem a hivatal­ból. Mextelen reklám Minneapolisban — erkölcs­telenség címén — bezártak egy lemezboltot. Az üzlet ve­zetője ugyanis ajándéklemezt kínált fel mindazok számára, akik meztelenül járulnak a pénztár elé. „Egyszerű reklám­fogásnak szántuk a dolgot. El sem tudtuk képzelni, hogy negyvenen is komolyan veszik ajánlatunkat” Az öreg anyóka megálmodóit nyero'számai Futballozó üŐk — hatvan éve Ez év júniusának egyik dél­utánján a New York-i Roose­velt ügetőpályán a 18 000 fő­nyi látogató közül egynek el­képesztő szerencséje vblt. Különleges eset a maga ne­mében, és ez csak Ameriká­ban történhet meg. Az illető eltalálta egymás után a VI., a VII., a VIII. és a IX. futam győztes lovát halmozott foga­dásban. Kétdolláros tétjére összesen 132 232 dollárt nyert Az izgalom még fokozódott, amikor a bukméker alkalma­zottja bejelentette, hogy a sze­rencsés nyerő a hatalmas ősz- szegért nem jelentkezett A másnapi lapok szenzációs tá­lalásban hozták, „Óriási nye­remény, amely nem kell sen­kinek” cím alatt a valóban nem mindennapi eseményt. Negyvennyolc óráig rejtély maradt minden. A 49. órában a szerencsés nyerő megjelent a fogadóiroda tulajdonosánál. Mögötte állott hat hű barátja, akik még egy hetediket ügy­védjüket is magukkal hozták. A szerencsés nyerő hat társá­val együtt vette fel a pénzt amelyből az amerikai törvé­nyek értelmében, az adó 22 300 dollárt tett ki. Ha a szerencse, fia egyedül érkezik a pénzért, akkor az adóhatóságok nem kevesebb, mint 70 000 dollárt emeltek volna le a nyere­ményből. Érdemes volt 48 órát várni és a hat „társat” össze­verbuválni. Hazánkban a legnagyobb nyereményt a múlt évben fi­zették kf az ügetőpályán: egy öreg anyóka „megálmodta” a hármas befutófogadás nyerő­számait, és 10 forintos tikett­jére több mint 80 000 forintot nyert. Ez a nyeremény abban különbözött amerikai „játszó­társáétól”, hogy nem kellett társakat toborozni, mert ebből az összegből semmit sem vont le a magyar adóhivatal. Az 1972. év sok-sok jubi­leuma közül sok érinti a ma­gyar sportot is. De sportágak, egyesületek, hazai és- nemzet­közi sportmegmozdulások, el­ső szervezkedések ünnepi em­léknapjai . közepette szinte nyomtalan marad a mai ■ ma­gyar sportélet egy1 különleges — bár akkor félbeszakadt — , újításának évfordulója. Hatvan esztendeje,' 1912-ben próbálkoztak , Magyarorszáion első ízben a női labdarúgás be. | vezetésével. Minden bizonnyal azoknak a híreknek * hatása alatt, amelyek angol és fran- ! cia női labdarúgócsapatok ala­kulásáról, sőt megmérkőzése- ) ikről szóltak.1 Érdekes módon azonban nem a fővárosban, hanem vidékén kezdtek a láb- j dárúgáshoz kedvet kapni a 1 magyar nők. De míg Angliában és Franciaországban szinte ki­zárólag „cégcsapatok”, ponto­sabban nagy áruházak alkal­mazottaiból alakultak üzemi jellegű csapatok, nálunk az úgynevezett társadalmi egye­sületek kereteiben jelentkez­tek. 1912-ben jelentek meg sportlapjainkban az első hír­adások magyar női labdarúgó- c sapa tok alakulásáról. A Sport- hírlap 1912 augusztus 5-i szá­mában' ez olvasható: i „Női fottballcsapat Szege­den. A Szegedi Testgyakorlók Köréé az érdem az első női foathallcsapal megalakulásá­ért, Brauswetter Boriska áll a sportoló lAnyok élén, akik a legkomolyabban veszik a foot­ball kultiválását.” Nem sokkal később már az ország m᧠vidékéről is ér­kezik hasonló híradás: • „Női foptbalj klub Szatmá- ron. Illés István hírlapíró kez­deményezésére és agitációjára kedden (szeptember 3.) dél­után megalakult a Szatmári Nők Sportegyesülete, amely rövidesen belép a Magyar Lab­darúgók Szövetségébe, A foot­ball tréninget már meg is kezdték.. Az amúgy is nehezen meg­indult női labdarúgás terjedé­sének nálunk a két év múlva kitört első világháború véget vetett, s csak most, mintegy három éve éledezik újra a magyar női labdarúgás Óbu­dától Zuglóig, Kelenföldtől Újpestig. Nemcsak bajnokság got rendeznek női csapataink, hanem már nemzetközi mér­kőzésekre is vállalkoztak. (El­ső ellenfelük: Csehszlovákia). Teljes „befutásukat” azonban az jelentené, ha részt vehetné­nek a női labdarúgó-világbaj­noki tornán is. Ilyent eddig kettőt rendeztek. Az egyik Olaszországban, a másik Mexikóban került sorra és mind a kettőn a dán lányok szerezték meg az elsőséget MAGAZIN * MAGAZIN f MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom