Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

! Az esőzések ellenéret A búza közel 40 százalékát máé learatták As eddigi késés 10—12 nap Tavaly július 15-ig a búza 29,4 százalékát már learatták. Az idén ugyaneddig a napig csak 27,4 százalékot tudtak be­takarítani megyénkben. Az aratás idején lehullott csapa­dék — a tegnapi esőt nem szá­mítva — 130—150 milliméter. A talaj mindenütt nedves, sok helyen a kombájnok tövestől tépik ki a búzát, ezért kényte­len abbahagyni a munkát. Reg­gelenként a levegő páratartal­ma nagy, a földek felett köd képződik, ezért a kombájnok nem tudnak a korai órákban kezdeni. A búza megdőlése több tsz-ben eléri a 80 száza­lékot. Nagy táblákon kénytele­nek egyirányú aratást végezni. Az esőzések a búza fajsúlyút 8—10 százalékkal csökkentet­ték. A legkedvezőbb eredményt a szekszárdi tsz-ek érték el eddig. A Jóreménység végzett az aratással, rövidesen a má­sik két szövetkezet is befejezi a búza aratását. Átlagtermé­sük — beleszámítva a libelulla takarmánybúzát is — eléri ka­taszteri holdanként a 25 má­zsát. A vezetők megegyeztek, hogy munkájuk befejeztével kombájnokat kölcsönöznek egymásnak. így segítik, hogy mielőbb betakaríthassák a bú­zát. Az AGROKER az alkatrész- pótlás megkönnyítése érdeké­ben augusztus 16-ig aratási ügyeletet tart. Munkanapokon reggel 7-től este 7-ig tartanak nyitva, de ünnepnapokon is reggel 7-től 13 óráig az alkat­részt keresők rendelkezésére állnak. Az alkatrészellátás az idén jó, csak az NDK-bálázók- hoz nincs alkatrész raktáron. Az időjárás a dombóvári já- ' rás tsz-eit sújtotta legérzéke­nyebben. A járás mind a ki­lenc szövetkezetében szomorú a statisztika. A döbröközi Zöldmező 1229 kataszteri hold búzát vetett, abból tegnap es­tig csak 400 holdat arattak le. A megdőlés itt 60—65 száza­lék. Hat kombájnnal aratnak; az eddigi átlaguk nem rossz, eléri a 25 mázsát. Alkatrész- gondjuk nincs. A gyulaji Uj­barázda az 1525 holdnyi elve­tett búzából 1260 holdat ara­tott le. A megdőlés 100 száza­lék. Az átlag csak 17 mázsa. Itt nyolc kombájn dolgozik. Alkatrészhiányról ők sem pa­naszkodnak. A kocsolai Vörös Csillag 1383 holdat vetett, ebből még csak 300 van learatva. Az át­laguk 20 mázsa. A megdőlés itt, a többiekhez yiszonyitva elviselhető, csak 33 százalékos. A szövetkezet mind a hat kombájnjával — amikor az időjárás engedi — teljes erő­vel arat. A kurdi Űj Élet a 460 hold­nyi elvetett búzából 260 holdat már learatott. A búzának több mint fele megdőlt. Három kombájn dolgozik, átlaguk hol­danként 17 mázsa. A mucsi Egyetértés 331 holdból 200-at már learatott. Itt a búza 40 százaléka dőlt meg. Átlaguk 18 mázsa felett van. Nakon a Dózsa Tsz 969 ka­taszteri holdból 245 holdat ara­tott le tegnap estig. Mivel 59 holdat libelulla takarmánybú­zával vetettek be, az összesí­tett átlag eléri a 26 mázsát. A megdőlés itt 80 százalék. Mind az öt kombájn nagy részeken kénytelen egyirányú aratást végezni. A szakcsi Űj Étet 1753 hold búzát vetett, abból 600 holdat tegnap estig learattak. A búza 65 százaléka itt is megdőlt. Az eddigi átlag 22 mázsa felett van. Várongon a Petőfi Tsz 750 holdból 230-at aratott le, pedig a búza fele megdőlt. Az átla­guk 20 mázsa felett van még így is. A dombóvári Alkotmány 1400 holdból tegnap estig 320 holdat takarított be, eddigi átlag 25 mázsa. A terményforgalmi vállala­tok a búzát nedvessége miatt nem tudják a szokott ütemben átvenni. Kompromisszum nincs szögezték le végül annak a be­szélgetésnek a résztvevői, akik csütörtökön a kora esti órákban sugárzott, „Elfogadjuk-e a vá­laszt?" című rádióműsorban szót kaptak. És sokan kaptak szót, lévén, hogy sokan vagyunk érde­keltek — s nem csak a főváros­ban — a közegészségügynek, főként a kereskedelem és ven­déglátás portáján jelentkező nyári és egész éven át érvényes gondjaiban. A műsorban a közegészségügy szakemberein kívül nyilatkozüA a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői, a tanácsok szakigaz­gatási szerveinek vezetői, vásár­lók, vendégek és természetesen a vendéglátóipar és kereskede­lem dolgozói is. S úgy gondolom, valahány rádióhallgató őszinte megkönnyebbülésére olyan vég­következtetésre jutottak a nagyon eltérő vélemények összecsapása után, hogy a tisztaság nem pénzügyi fedezet kérdése, éppen ezért nincs kompromisszum, ami a higiénés követelményeket illeti, ergo nem kockáztathatjuk esetenként ki­csikart engedmények adásával a közegészségügyi szolgálat köz­érdekű eredményességét. A nyitott stúdió e műsorát hallgatva jutott eszembe az a nemrégiben lezajlott szekszárdi Nem bizalmatlanság, hanem biztonság A belső ellenőrzés tapasztalatai a felsőnyéki Egyetértés Tsz-ben Néhány termelőszövetkezet­ben úgy látták, hogy a napi munka, a rendszeresen fel­színre kerülő kisebb-nagyobb problémák, a vezetés munká­jának könnyítése miatt helyes, ha az ellenőrző bizottság és a tagok jelzései mellett, szak­mailag felkészült belsp ellen­őrt is alkalmaznak. A felső­nyéki Egyetértés Termelőszö­vetkezet azon kevés tsz-ek egyike, ahol jól, hasznosan, eredményesen dolgozó belső ellenőr működik. Lassan két esztendeje hogy a termelőszövetkezet üzemgazdásza megbízást ka­pott a belső ellenőri teendők ellátására. Tapasztalatok nél­kül kezdett dolgozni, hisz na­gyon kevés azoknak a szövet­Dombóvári mennyezet — panelok az NSZK-ba A Faipari Szövetkezét a Müller-cégnek szállít Az NSZK-beli Karl Hans Müller építési vállalkozó a dombóvári Faipari Szövetke. zet által elküldött falburkolat­minták közül három típust megfelelőnek talált, és a Hun. garacoop közreműködésével másfél millió nyugatnémet márka értékben a panelok gyártására kooperációs szerző­dést kötött a szövetkezettel. A gyártás május 10-én megkez­dődött. A panelokat azóta fo­lyamatosan szállítják a meg­rendelő cégnek. A szerződés ötéves. A Mül- ler-cég az átállás idejére 4 da­rab faipari feldolgozó gépet kölcsönzött a szövetkezetnek. Ezek a gépek már ott mű­ködnek a szövetkezet üzemé­ben. A nyugatnémet iparos már 3 ízben járt Dombóváron; A megbeszélések után min­dig elégedetten utazott haza. A szövetkezet korábban be­építhető szekrényeket gyár­tott a magyar építőipar szá­mára. Az átállás nagy mun­kát követelt. A paneloknak minden szempontból — nem­zetközileg is — versenyképes­nek kell lenniük. Eddig ez 100 százalékosan sikerült. A már kiszállított elemeket „magyar panelokénak nevezik és is­merik azokon az építkezése­ken, ahol burkolásra használ­ják. A megegyezés értelmében jelenleg két német technikus tartózkodik Dombóvárott. Ró­bert Laumann az idősebbik, aki egyebek között elmondta: — Munkaadóm a munka folyamatának ellenőrzésével bízott meg. Már hetedszer tar. tózkodom Dombóváron, hogy a szövetkezet által cégemnek szállított panelek gyártásában és az üzem átállításában együttműködjek a szövetke­zet vezetőivel és munkásaival. — Zavartalan az együttmű­ködés? legteljesebb mérték­— A ben. — Jól érzik magukat Dom­bóváron ? — Kitűnően! Csak a legjob­bakat mondhatom. Nagyon kellemes meglepetés volt szá­momra a magyar hivatalos szervek előzékenysége, udva­riassága, és kedvessége. Itt- tartózkodásommal járó ügyei­met gyorsan, bürokrácia- mentesen intézték. TÖRÖK ERNŐ. FERENC itaatuaí'—-i.— - •— -----­k ezeteknek a száma, ahol van belső ellenőr. Az eddigi mun­káról Ács István tsz-elnökkel és Kiss Sándor belső ellenőr­rel beszélgettünk. Már az első mondatokból kiderül, hogy a belső ellenőr­zés formája a két év során telej esen kialakult, régen túl vannak a kezdeti lépéseken. A belső ellenőr a jogtanácsossal és az üzemgazdásszal együtt közvetlenül a termelőszövet­kezet elnökének tartozik mun­kájáról beszámolni. Ellenőrzé­si tevékenysége nem kereszte­zi az ellenőrző bizottság átfo­gó, egész szövetkezetre kiterje­dő munkáját. Ellenkezőleg; egymás munkáját kiegészítik. A belső ellenőr tevékenysége elsősorban a bizonylati fegye­lem betartására, a számlák felülvizsgálatára, a helyes bé­rezés megvalósítására, a pa­naszok tisztázására terjed ki. Többször előfordul, hogy a ta­gok kéréseikkel, panaszaikkal nem a termelőszövetkezet el­nökét, hanem közvetlenül a belső ellenőrt keresik fel. Két lépéssel egyszerűsödik így az ügyek intézése, az elnök és a főkönyvelő kikerülésével köz­vetlenül a belső ellenőr intéz­kedik. Az eddigi munka során a legnehezebb a bizonylati fegyelem megszilárdítása volt. A termelőszövetkezetben ez nagyon lassan, nehezen in­dult meg, hiszen az emberek nem voltak hozzászokva, hogy pontosan, bizonylatokon rögzít­sék a szövetkezeten belüli munkákat. A gazdasági ese­ményt az élet diktálja, s ezt nem követte az azonnali bi­zonylatolás. A gazdálkodás ál­talános ellenőrzése helyett az alapbizonylatoknál legnagyobb a szerepe a belső ellenőrzés­nek. Az ellenőrzés nem hetek, hónapok múlva, hanem azon melegében történik. A vitatott kérdés esetében még pontosan emlékszik mindenki a történ­tekre. A belső ellenőr dolga, hogy alaposan ellenőrizze a terme­lőszövetkezethez érkező szám­lákat. A számszaki hibák nem minden esetben ugranak ki a könyvelésben, vagy legalábbis nem mindjárt. Az elmúlt év­ben például az AGftOKER egyik számlája négyezer fo­rint helyett negyvenezer fo­rintról szólt; a belső ellenőr­zés eredménye, hogy nem kel­lett a nagyobb összeget kifi­zetni. Munkájához tartozik a könyvelés ellenőrzése is. Pon­tatlanságok esetén utasítja a ■ könyvelőket a hiba korrigálá­sára, Tehát minimálisra csökken a hibalehetőség De ott van az ellenőr a ter­ményátadásnál is, s nedvesség­vizsgálatoknál kontroli-ellen­őrzést végez. A tsz-vezetők körében az a nézet alakult ki, hogy ha a termény átadásánál — valamilyen lazaság miatt — mázsánként csak egy forint eltérés van, s a belső ellenőr­zés azt „kiderítette”, már ak­kor megéri az alkalmazása. A belső ellenőr azonban en­nél sokkal kiterjedtebb mun­kát végez. Foglalkozik a ta­gok ügyes-bajos dolgaival, akik nem egyszer kérnek tőle tanácsot maszek ügyekben is. A legtöbb munkát legutóbb a zártkert-rendezés adta. Térkép, telekkönyv alapján kellett sok­szor hosszú ideig tartó munka árán kideríteni, hogy egyik­másik földterület kinek a tu­lajdonát képezi. A belső ellenőr munkájának lényege: szem előtt tartani a tsz érdekeit. Nem egyszer for­dul hozzá a vezetőség, és számtalan kérdésnek ő a gaz­dája. Sok terhet levesz a belső ellenőr a vezetőség válláról, akik az állandó tájékoztatás révén tudomást szereznek olyan dolgokról is, amikre a napi teendők mellett nem ter­jed ki a figyelmük. V. M. tanácskozás, amelyen kivételesen nem a kereskedelem munkájának eredményeit és tennivalóit bon­colgatták a résztvevők, nem. Ezen a fórumon kizárólag a me­gye vendéglátásáról volt szó, méghozzá olyan módon, hogy az észrevételeiket, javaslataikat elő­adók nem fukarkodtak az el­ismerésekkel, de nem hallgatták el a mindenkori tennivalókra utaló negatív észrevételeket sem. Tény, hogy megyénk vendég­látása az elmúlt évek során több százmilliós ráfordítással komoly változáson ment át, tény, hogy közelítünk ahhoz a ponthoz, amelyen túl a mennyiségi növe­kedést követheti a minőségi vál­tozások nagyobb térhódítása. De tényként kell szembenézni azzal is, hogy ami nem pénzügyi fe­dezet kérdése, — s mellette alapvető működési kö­vetelmény is — a tisztaság- ■ gal nem ritkán baj van, holott nem szabadna, hogy baj legyen, hiszen a valóban kulturált ven­déglátás ott kezdődik, ahol a higiénés előírások betartása el­kezdődik. Nos, olyan javaslat született itt, hogy a tanácskozó testület — amelynek feladata ilyen ja­vaslatok határozattá való emelé­se — szólítsa föl a vendéglátó- ipar gazdáit a gyakoribb és szi­gorúbb tisztasági ellenőrzésekre. Hasonlóképpen hívja föl a KÖJÁL figyelmét is a fokozot­tabb tisztasági ellenőrzésre. Ekkor azonban furcsa dolog történt, mert néhányon abbeli véleményüknek adtak hangot, hogy ez a fölszólítás veszélyeket rejteget. Olyan veszélyt minde­nekelőtt, hogy a KÖJÁL erre a közérdekű inspirációra olyan ha­tározottan lép föl az elkövetke­zendő időkben (?!), amire eddig még esetleg nem volt példa. És mi lesz akkor, ha a fokozottabb ellenőrzés nemcsak bírságolá­sokat szül, hanem olyan határo­zatokat is, amelyek egy-egy üz­let bezárásához vezetnek? Józan hangok — szerencsére — eloszlatták ezeket az aggodal­makat. Az aggodalmaskodók ki­sebbségbe szorultak, s amint utólag felidéztem a fenti aggály előadóinak arcát, nem lep meg, hogy valahányon gazdasági ve­zetők voltak. És e pozíciójuk szabta meg optikájukat is a kér­dés megközelítésében. Mentsé­gükre legyen mondva, nem szól­tak ők sem másként, mint azok a gazdasági vezetők, vendég­látóipari és kereskedelmi dolgo­zók, akik az idézett vitaműsor­ban előadták úgynevezett „ob­jektív nehézségeiket". Főként olyan nehézségeket emlegetve, amit a rádiófórum résztvevői nem, voltak hajlandók méltányolni, mi­vel a tisztaság, mint működési alapfeltétel csakugyan nem kerül pénzbe. Valóban nem, mert pél­dául a poharat, az edényeket, evőeszközöket el lehet mosni egészen is, nem csak félig. Ta­karítani is lehet alaposan és nem csak átabotában. A gusz­tustalan ételfoltokkal tarkított asztalkendőket két mozdulattal le lehet cserélni és, hogy egye­bet — ami a konyhákban, elő­készítőkben, tárolókban néha van — ne soroljak, arról is lehet és kell gondoskodni, hogy a mellék- helyiségek szaglószerveinket is próbára tevő látványa ne kerges­se világgá a kedves vendéget. — óa — [ „Csak fiataloknak“ — Regölyben Mozgalmasan indult és a ter­vek szerint így is folytatódik Regölyben a művelődési ház élete. Nyaranta a ház elsősor­ban a fiataloké, akik a szün­időben nagyobb létszámban vannak otthon a megszokott­nál és természetesen igénylik a szórakozást, művelődést, amihez szükségszerűen legjobb lehetőséget a szép művelődési ház teremthet. E hó 29-én fe­jeződik be az a tánctanfolyam, mely hat héten át, heti két­szer három óra hosszat kötötte le harminchét résztvevő idéz jét. Minden kedden ismétlődik B. Tóth László zenés, filmve­títésekkel is egybekötött „Csak fiataloknak" sorozata. Július 23-án a Juventus-együttes részvételével rendeznek bált, majd augusztus 12-én a Tolcs- vai-trió szerepel. A nyári prog­ramot a tamási lovasnapok al­kalmával rendezendő népvise­leti felvonuláson való, immár hagyományos részvétel zárja, augusztus 19-én. Ezután tata­rozás miatt a művelődési ház két hétig zárva lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom