Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
! Az esőzések ellenéret A búza közel 40 százalékát máé learatták As eddigi késés 10—12 nap Tavaly július 15-ig a búza 29,4 százalékát már learatták. Az idén ugyaneddig a napig csak 27,4 százalékot tudtak betakarítani megyénkben. Az aratás idején lehullott csapadék — a tegnapi esőt nem számítva — 130—150 milliméter. A talaj mindenütt nedves, sok helyen a kombájnok tövestől tépik ki a búzát, ezért kénytelen abbahagyni a munkát. Reggelenként a levegő páratartalma nagy, a földek felett köd képződik, ezért a kombájnok nem tudnak a korai órákban kezdeni. A búza megdőlése több tsz-ben eléri a 80 százalékot. Nagy táblákon kénytelenek egyirányú aratást végezni. Az esőzések a búza fajsúlyút 8—10 százalékkal csökkentették. A legkedvezőbb eredményt a szekszárdi tsz-ek érték el eddig. A Jóreménység végzett az aratással, rövidesen a másik két szövetkezet is befejezi a búza aratását. Átlagtermésük — beleszámítva a libelulla takarmánybúzát is — eléri kataszteri holdanként a 25 mázsát. A vezetők megegyeztek, hogy munkájuk befejeztével kombájnokat kölcsönöznek egymásnak. így segítik, hogy mielőbb betakaríthassák a búzát. Az AGROKER az alkatrész- pótlás megkönnyítése érdekében augusztus 16-ig aratási ügyeletet tart. Munkanapokon reggel 7-től este 7-ig tartanak nyitva, de ünnepnapokon is reggel 7-től 13 óráig az alkatrészt keresők rendelkezésére állnak. Az alkatrészellátás az idén jó, csak az NDK-bálázók- hoz nincs alkatrész raktáron. Az időjárás a dombóvári já- ' rás tsz-eit sújtotta legérzékenyebben. A járás mind a kilenc szövetkezetében szomorú a statisztika. A döbröközi Zöldmező 1229 kataszteri hold búzát vetett, abból tegnap estig csak 400 holdat arattak le. A megdőlés itt 60—65 százalék. Hat kombájnnal aratnak; az eddigi átlaguk nem rossz, eléri a 25 mázsát. Alkatrész- gondjuk nincs. A gyulaji Ujbarázda az 1525 holdnyi elvetett búzából 1260 holdat aratott le. A megdőlés 100 százalék. Az átlag csak 17 mázsa. Itt nyolc kombájn dolgozik. Alkatrészhiányról ők sem panaszkodnak. A kocsolai Vörös Csillag 1383 holdat vetett, ebből még csak 300 van learatva. Az átlaguk 20 mázsa. A megdőlés itt, a többiekhez yiszonyitva elviselhető, csak 33 százalékos. A szövetkezet mind a hat kombájnjával — amikor az időjárás engedi — teljes erővel arat. A kurdi Űj Élet a 460 holdnyi elvetett búzából 260 holdat már learatott. A búzának több mint fele megdőlt. Három kombájn dolgozik, átlaguk holdanként 17 mázsa. A mucsi Egyetértés 331 holdból 200-at már learatott. Itt a búza 40 százaléka dőlt meg. Átlaguk 18 mázsa felett van. Nakon a Dózsa Tsz 969 kataszteri holdból 245 holdat aratott le tegnap estig. Mivel 59 holdat libelulla takarmánybúzával vetettek be, az összesített átlag eléri a 26 mázsát. A megdőlés itt 80 százalék. Mind az öt kombájn nagy részeken kénytelen egyirányú aratást végezni. A szakcsi Űj Étet 1753 hold búzát vetett, abból 600 holdat tegnap estig learattak. A búza 65 százaléka itt is megdőlt. Az eddigi átlag 22 mázsa felett van. Várongon a Petőfi Tsz 750 holdból 230-at aratott le, pedig a búza fele megdőlt. Az átlaguk 20 mázsa felett van még így is. A dombóvári Alkotmány 1400 holdból tegnap estig 320 holdat takarított be, eddigi átlag 25 mázsa. A terményforgalmi vállalatok a búzát nedvessége miatt nem tudják a szokott ütemben átvenni. Kompromisszum nincs szögezték le végül annak a beszélgetésnek a résztvevői, akik csütörtökön a kora esti órákban sugárzott, „Elfogadjuk-e a választ?" című rádióműsorban szót kaptak. És sokan kaptak szót, lévén, hogy sokan vagyunk érdekeltek — s nem csak a fővárosban — a közegészségügynek, főként a kereskedelem és vendéglátás portáján jelentkező nyári és egész éven át érvényes gondjaiban. A műsorban a közegészségügy szakemberein kívül nyilatkozüA a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői, a tanácsok szakigazgatási szerveinek vezetői, vásárlók, vendégek és természetesen a vendéglátóipar és kereskedelem dolgozói is. S úgy gondolom, valahány rádióhallgató őszinte megkönnyebbülésére olyan végkövetkeztetésre jutottak a nagyon eltérő vélemények összecsapása után, hogy a tisztaság nem pénzügyi fedezet kérdése, éppen ezért nincs kompromisszum, ami a higiénés követelményeket illeti, ergo nem kockáztathatjuk esetenként kicsikart engedmények adásával a közegészségügyi szolgálat közérdekű eredményességét. A nyitott stúdió e műsorát hallgatva jutott eszembe az a nemrégiben lezajlott szekszárdi Nem bizalmatlanság, hanem biztonság A belső ellenőrzés tapasztalatai a felsőnyéki Egyetértés Tsz-ben Néhány termelőszövetkezetben úgy látták, hogy a napi munka, a rendszeresen felszínre kerülő kisebb-nagyobb problémák, a vezetés munkájának könnyítése miatt helyes, ha az ellenőrző bizottság és a tagok jelzései mellett, szakmailag felkészült belsp ellenőrt is alkalmaznak. A felsőnyéki Egyetértés Termelőszövetkezet azon kevés tsz-ek egyike, ahol jól, hasznosan, eredményesen dolgozó belső ellenőr működik. Lassan két esztendeje hogy a termelőszövetkezet üzemgazdásza megbízást kapott a belső ellenőri teendők ellátására. Tapasztalatok nélkül kezdett dolgozni, hisz nagyon kevés azoknak a szövetDombóvári mennyezet — panelok az NSZK-ba A Faipari Szövetkezét a Müller-cégnek szállít Az NSZK-beli Karl Hans Müller építési vállalkozó a dombóvári Faipari Szövetke. zet által elküldött falburkolatminták közül három típust megfelelőnek talált, és a Hun. garacoop közreműködésével másfél millió nyugatnémet márka értékben a panelok gyártására kooperációs szerződést kötött a szövetkezettel. A gyártás május 10-én megkezdődött. A panelokat azóta folyamatosan szállítják a megrendelő cégnek. A szerződés ötéves. A Mül- ler-cég az átállás idejére 4 darab faipari feldolgozó gépet kölcsönzött a szövetkezetnek. Ezek a gépek már ott működnek a szövetkezet üzemében. A nyugatnémet iparos már 3 ízben járt Dombóváron; A megbeszélések után mindig elégedetten utazott haza. A szövetkezet korábban beépíthető szekrényeket gyártott a magyar építőipar számára. Az átállás nagy munkát követelt. A paneloknak minden szempontból — nemzetközileg is — versenyképesnek kell lenniük. Eddig ez 100 százalékosan sikerült. A már kiszállított elemeket „magyar panelokénak nevezik és ismerik azokon az építkezéseken, ahol burkolásra használják. A megegyezés értelmében jelenleg két német technikus tartózkodik Dombóvárott. Róbert Laumann az idősebbik, aki egyebek között elmondta: — Munkaadóm a munka folyamatának ellenőrzésével bízott meg. Már hetedszer tar. tózkodom Dombóváron, hogy a szövetkezet által cégemnek szállított panelek gyártásában és az üzem átállításában együttműködjek a szövetkezet vezetőivel és munkásaival. — Zavartalan az együttműködés? legteljesebb mérték— A ben. — Jól érzik magukat Dombóváron ? — Kitűnően! Csak a legjobbakat mondhatom. Nagyon kellemes meglepetés volt számomra a magyar hivatalos szervek előzékenysége, udvariassága, és kedvessége. Itt- tartózkodásommal járó ügyeimet gyorsan, bürokrácia- mentesen intézték. TÖRÖK ERNŐ. FERENC itaatuaí'—-i.— - •— -----k ezeteknek a száma, ahol van belső ellenőr. Az eddigi munkáról Ács István tsz-elnökkel és Kiss Sándor belső ellenőrrel beszélgettünk. Már az első mondatokból kiderül, hogy a belső ellenőrzés formája a két év során telej esen kialakult, régen túl vannak a kezdeti lépéseken. A belső ellenőr a jogtanácsossal és az üzemgazdásszal együtt közvetlenül a termelőszövetkezet elnökének tartozik munkájáról beszámolni. Ellenőrzési tevékenysége nem keresztezi az ellenőrző bizottság átfogó, egész szövetkezetre kiterjedő munkáját. Ellenkezőleg; egymás munkáját kiegészítik. A belső ellenőr tevékenysége elsősorban a bizonylati fegyelem betartására, a számlák felülvizsgálatára, a helyes bérezés megvalósítására, a panaszok tisztázására terjed ki. Többször előfordul, hogy a tagok kéréseikkel, panaszaikkal nem a termelőszövetkezet elnökét, hanem közvetlenül a belső ellenőrt keresik fel. Két lépéssel egyszerűsödik így az ügyek intézése, az elnök és a főkönyvelő kikerülésével közvetlenül a belső ellenőr intézkedik. Az eddigi munka során a legnehezebb a bizonylati fegyelem megszilárdítása volt. A termelőszövetkezetben ez nagyon lassan, nehezen indult meg, hiszen az emberek nem voltak hozzászokva, hogy pontosan, bizonylatokon rögzítsék a szövetkezeten belüli munkákat. A gazdasági eseményt az élet diktálja, s ezt nem követte az azonnali bizonylatolás. A gazdálkodás általános ellenőrzése helyett az alapbizonylatoknál legnagyobb a szerepe a belső ellenőrzésnek. Az ellenőrzés nem hetek, hónapok múlva, hanem azon melegében történik. A vitatott kérdés esetében még pontosan emlékszik mindenki a történtekre. A belső ellenőr dolga, hogy alaposan ellenőrizze a termelőszövetkezethez érkező számlákat. A számszaki hibák nem minden esetben ugranak ki a könyvelésben, vagy legalábbis nem mindjárt. Az elmúlt évben például az AGftOKER egyik számlája négyezer forint helyett negyvenezer forintról szólt; a belső ellenőrzés eredménye, hogy nem kellett a nagyobb összeget kifizetni. Munkájához tartozik a könyvelés ellenőrzése is. Pontatlanságok esetén utasítja a ■ könyvelőket a hiba korrigálására, Tehát minimálisra csökken a hibalehetőség De ott van az ellenőr a terményátadásnál is, s nedvességvizsgálatoknál kontroli-ellenőrzést végez. A tsz-vezetők körében az a nézet alakult ki, hogy ha a termény átadásánál — valamilyen lazaság miatt — mázsánként csak egy forint eltérés van, s a belső ellenőrzés azt „kiderítette”, már akkor megéri az alkalmazása. A belső ellenőr azonban ennél sokkal kiterjedtebb munkát végez. Foglalkozik a tagok ügyes-bajos dolgaival, akik nem egyszer kérnek tőle tanácsot maszek ügyekben is. A legtöbb munkát legutóbb a zártkert-rendezés adta. Térkép, telekkönyv alapján kellett sokszor hosszú ideig tartó munka árán kideríteni, hogy egyikmásik földterület kinek a tulajdonát képezi. A belső ellenőr munkájának lényege: szem előtt tartani a tsz érdekeit. Nem egyszer fordul hozzá a vezetőség, és számtalan kérdésnek ő a gazdája. Sok terhet levesz a belső ellenőr a vezetőség válláról, akik az állandó tájékoztatás révén tudomást szereznek olyan dolgokról is, amikre a napi teendők mellett nem terjed ki a figyelmük. V. M. tanácskozás, amelyen kivételesen nem a kereskedelem munkájának eredményeit és tennivalóit boncolgatták a résztvevők, nem. Ezen a fórumon kizárólag a megye vendéglátásáról volt szó, méghozzá olyan módon, hogy az észrevételeiket, javaslataikat előadók nem fukarkodtak az elismerésekkel, de nem hallgatták el a mindenkori tennivalókra utaló negatív észrevételeket sem. Tény, hogy megyénk vendéglátása az elmúlt évek során több százmilliós ráfordítással komoly változáson ment át, tény, hogy közelítünk ahhoz a ponthoz, amelyen túl a mennyiségi növekedést követheti a minőségi változások nagyobb térhódítása. De tényként kell szembenézni azzal is, hogy ami nem pénzügyi fedezet kérdése, — s mellette alapvető működési követelmény is — a tisztaság- ■ gal nem ritkán baj van, holott nem szabadna, hogy baj legyen, hiszen a valóban kulturált vendéglátás ott kezdődik, ahol a higiénés előírások betartása elkezdődik. Nos, olyan javaslat született itt, hogy a tanácskozó testület — amelynek feladata ilyen javaslatok határozattá való emelése — szólítsa föl a vendéglátó- ipar gazdáit a gyakoribb és szigorúbb tisztasági ellenőrzésekre. Hasonlóképpen hívja föl a KÖJÁL figyelmét is a fokozottabb tisztasági ellenőrzésre. Ekkor azonban furcsa dolog történt, mert néhányon abbeli véleményüknek adtak hangot, hogy ez a fölszólítás veszélyeket rejteget. Olyan veszélyt mindenekelőtt, hogy a KÖJÁL erre a közérdekű inspirációra olyan határozottan lép föl az elkövetkezendő időkben (?!), amire eddig még esetleg nem volt példa. És mi lesz akkor, ha a fokozottabb ellenőrzés nemcsak bírságolásokat szül, hanem olyan határozatokat is, amelyek egy-egy üzlet bezárásához vezetnek? Józan hangok — szerencsére — eloszlatták ezeket az aggodalmakat. Az aggodalmaskodók kisebbségbe szorultak, s amint utólag felidéztem a fenti aggály előadóinak arcát, nem lep meg, hogy valahányon gazdasági vezetők voltak. És e pozíciójuk szabta meg optikájukat is a kérdés megközelítésében. Mentségükre legyen mondva, nem szóltak ők sem másként, mint azok a gazdasági vezetők, vendéglátóipari és kereskedelmi dolgozók, akik az idézett vitaműsorban előadták úgynevezett „objektív nehézségeiket". Főként olyan nehézségeket emlegetve, amit a rádiófórum résztvevői nem, voltak hajlandók méltányolni, mivel a tisztaság, mint működési alapfeltétel csakugyan nem kerül pénzbe. Valóban nem, mert például a poharat, az edényeket, evőeszközöket el lehet mosni egészen is, nem csak félig. Takarítani is lehet alaposan és nem csak átabotában. A gusztustalan ételfoltokkal tarkított asztalkendőket két mozdulattal le lehet cserélni és, hogy egyebet — ami a konyhákban, előkészítőkben, tárolókban néha van — ne soroljak, arról is lehet és kell gondoskodni, hogy a mellék- helyiségek szaglószerveinket is próbára tevő látványa ne kergesse világgá a kedves vendéget. — óa — [ „Csak fiataloknak“ — Regölyben Mozgalmasan indult és a tervek szerint így is folytatódik Regölyben a művelődési ház élete. Nyaranta a ház elsősorban a fiataloké, akik a szünidőben nagyobb létszámban vannak otthon a megszokottnál és természetesen igénylik a szórakozást, művelődést, amihez szükségszerűen legjobb lehetőséget a szép művelődési ház teremthet. E hó 29-én fejeződik be az a tánctanfolyam, mely hat héten át, heti kétszer három óra hosszat kötötte le harminchét résztvevő idéz jét. Minden kedden ismétlődik B. Tóth László zenés, filmvetítésekkel is egybekötött „Csak fiataloknak" sorozata. Július 23-án a Juventus-együttes részvételével rendeznek bált, majd augusztus 12-én a Tolcs- vai-trió szerepel. A nyári programot a tamási lovasnapok alkalmával rendezendő népviseleti felvonuláson való, immár hagyományos részvétel zárja, augusztus 19-én. Ezután tatarozás miatt a művelődési ház két hétig zárva lesz.
