Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

Egy szövetkezet volt alkalmazottja kártérítési pert indított korábbi munkaadója ellen. Keresetében arra hivatkozott, hogy kilépése után el akart helyezkedni, de a szövetkezet olyan valótlan, s kedvezőtlen véleményt adott róla, ami miatt két hónapig tartott, amíg újabb állást tudott kapni. Ezért a kéthónapos kereset- veszteség megtérítését kérte. A perben vita volt, hogy az ügy elbírálása milyen fórumra tartozik. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a következőket mondta ki:

— A személyhez fűződő jogok védelme a jó hírnév védelmére is kiterjed. E jogszabály alapján bárki igényelheti, hogy ha valaki róla mások előtt, a személyével kapcsolatban, valótlan tényt állít, illetve helytelen tájékoztatást ad, a bíróság — az eset körülményeinek megfelelően — a Polgári Törvénykönyvben előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. Ha a valótlan adatokat tartalmazó tájékoztatás az illető elhelyezkedését is akadályozza, tehát ha személyhez fűződő jog megsértése vagyoni kárt is okoz, a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés igényelhető. A helytelen véleményadással okozott kár megtérítése iránti igény tehát polgári jogi természetű követelés, amelynek elbírálása bírói hatáskörbe tartozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróságot érdemi határozat hozatalára utasította.

Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet a földjéből százötven katasztrális holdnyi területet, amely mezőgazdasági termelésre alkalmatlan volt, 2 ■millió 618 ezer forintért tizenöt évi használatra átengedte egy tanácsi talajerő-gazdálkodási vállalatnak. A szerződésben a vállalat kötelezte magát, hogy az összeget — meghatározott időpontokban — három részletben, 1972. március 31-ig kifizeti. A megállapodást a járási földhivatal jóváhagyta. A vállalat azonban nem fizetett, a tsz felszólító levelére pedig azt válaszolta, hogy a szerződéstől eláll. Eit a szövetkezet nem volt hajlandó tudomásul venni és a már lejárt első két részlet: egymillióötszázezer forint megfizetéséért pert indított. A bíróság előtt a vállalat azzal védekezett, hogy a szerződés érvénytelen, mert amikor megkötötték, az akkori igazgató helytelenül ítélte meg, hogy a szóban forgó földterületen van-e export minőségű tőzeg. Később kiderült, hogy a tőzegtermelés- re alkalmas terület mindössze ötven katasztrális holdat tesz ki. Abban is tévedtek, hogy a 2 millió 618 ezer forintnyi bérleti díj rendelkezésükre áll-e. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a vállalatot a peresített másfél millió forint megfizetésére kötelezte.

— Valamely mezőgazdasági termelőszövetkezet, mint szocialista szervezet, földje használati jogát ideiglenesen csak akkor engedheti át másnak, ha a területre csupán átmenetileg van szükség, s ezért a tulajdonjog megszerzése az igénylő részéről nem indokolt, továbbá, ha a föld használatát a tsz nélkülözni tudja — hangzik az ítélet. Az átengedésre vonatkozó megállapodásban a felek kötelesek meghatározni a rendelkezésre bocsátás időtartamát, a térítés mértékét, módját, időpontját. Ami ebben az esetben a vállalat védekezését illeti, valamely szerződést az támadhat meg, aki a megkötéskor lényeges körülmények felől tévedésben volt és ezt a tévedését a másik fél okozta, illetve felismerhette. Ezt azonban nem tudták bizonyítani. A vállalat . hosszú gyakorlattal rendelkező szakvállalat, tehát megvoltak az ismeret«^, ame;

lyekkel kellő gondosság mellett, a perben állított tévedéseiket kiküszöbölhették. A feltűnően nagy értékkülönbség akkor megtámadási ok, ha az a szerződés megkötésének időpontjában állott fenn. A vállalatnál azonban csak a szerződéskötés után támadtak értékesítési nehézségek, ezek azonban nem adnak okot a megállapodás megtámadására és felbontására.

Gyakori vita, hogy ha az üzemi baleset bekövetkezésében a dolgozó is vétkes, joga van-e kártérítésre, vagy esetleg milyen mérvű kármegosztás indokolt. Ezt a kérdést döntötte el törvényességi határozatában a Legfelsőbb Bíróság, amikor egy üzemi baleset miatt indult kártérítési perben a következőket mondta ki:

— A vállalat felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy a baleset bekövetkezésében terheli-e vétkesség, s ez milyen arányban áll a dolgozó vétkességével. A kárviselés arányát elsősorban az dönti el, hogy a dolgozó vétkes közrehatása milyen mérvű volt.

Ezzel a címmel jelent meg a Népszabadság különkiadványa, amely az olvasók kérdéseire válaszolva közérthetően ismerteti szinte az egész lakosságot érintő nyugdíjszabályokat. A kiadvány tájékoztatást ad a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíj- rendszeréről, a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerérői, s a kisiparosok kölcsönös nyugdíjbiztosítási rendszeréről, amely ma már a magánkereskedőkre is érvényes.

A Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek! cím egyben azt is

Azonban e vétkessége súlyának és — ennek megfelelően — a kárviselés arányának meghatározásánál jelentősége van annak, ha a kár bekövetkezésében — vétkes magatartásával — a vállalat maga is közrehatott. Ugyanis ebben az esetben csökken a dolgozó vétkességének súlya, ami kihat a kárviselés arányára is. Ebben az esetben kiderült, hogy a vállalatnál a munkafeladat végzésénél a biztonsági követelményeknek nem tettek eleget és elsősorban emiatt történt a baleset. Ez lényegesen csökkenti a sérült vétkes magatartásának súlyát. Ezért az alsófokú bíróság által megállapított — a sérült és a gyár közötti — egyenlő arányú kármegosztás törvénysértő és a vállalatnak a kár hetven százalékát viselnie kell.

A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is, hogy a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál a nyugdíj járulék levonása nélküli összeget kell figyelembe venni.

jelenti, hogy a kiadvány a jogszabály-ismertetésen túl példákkal, magyarázatokkal segít eligazodni a bonyolultabb problémákban, olyan határesetekben, amelyekre a jogszabály nem térhet ki, de az élet választ kíván. A kérdés-felelet forma módot ad rá, hogy az olvasó szinte személyre szóló tanácsot kapjon mikor, hogyan, milyen feltételek mellett élvezheti a nyugellátás különböző juttatásait

A kiadvány ára 4 forint, kapható a hírlapárusoknál és postás kézbesítőknél.

*-h>

í a Raszioi utcában

XXXIV.

— Ki az? — kérdezte elha- lón, de válasz nem érkezett.

— Ki az? — ismételte meg kérdést kétségbeesetten. Neézkesen feltápászkodott, ki- onszolta öreg, meggyötört sstét a kádból, és belebújt iirdőköpenyébe. Csuromvize- en, mezítláb vánszorgott az lőszoba ajtajáig és újra kér- ezte.

— Ki az?

— Alfred Flessburger — mondta erélyesen egy nagyonis földi hang. — Azonnal eresz- szen bel

Szász előtt már nem volt kétséges, hogy a Chorin-Mayer szövetség elvette apósától a gánti apportokat, de Balátai újabb területeket talált, Ha- limba, Iszkaszentgyörgy határában. Ezek a területek jóllehet nem voltak gazdagabbak bauxitban, mint a gánti, de nagyobb kiterjedésük miatt a zártkutatmányi díj is magasabb összegre rúgott. Ki fizette meg ezeket a díjakat? Nyilvánvaló, hogy a szerencsésen megkötött házasság Alice-zal jókora összeghez juttatta Balá- tait. Egy ideig abból a pénzből élt, és fizette a díjakat, amit még gánti apportjaiért kapott, de ez hamar elfogyott. Adósságait is vissza kellett fizetnie. Egy feljegyzés arról árulkodik, hogy Balátai ebben az időben kb. kétszázötven-háromszáz zártkutatmányi jogot szerzett az északi Bakonyban, a Dunántúl déli részein, sőt Budapest közelében,, a Hármashatár-hegyen is. összesen hozzávetőleg ötvenezer pengő bányajogi illetéket fizetett ki, s ezt az összeget nem fedezhette a gánti részvényekből. Csaknem teljes bizonyossággal megállapítható: Balátai az

anyósától, Ehrenburgi Bayer Olga bárónőtől kért és kapott kölcsön pénzt.

Vajon a férfi hogyan kísérelt meg ebből a szörnyű szorításból kikászálódni?... A bauxit nem kecsegtethette azonnali sikerrel. Tapasztalhatta, hogy legalább öt-tíz esztendő kell, mire abból pénzt láthat, mert hiába van meg a felfedezett kincs, ha azt nem tudja a saját pénzén kitermeltetni és nyersanyagként eladni, akkor ugyanúgy jár, mint régen. Balátai örömmel látta, hogy kisebb ipartelepek épülnek: 1934-ben történt az első kísérlet magyar feldolgozógyárak alapítására, a Bauxit Tröszt Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Weiss Manfrédék Csepelen alumíniumgyárat építettek. Az üzemek azonban nagyon gyenge kapacitással dolgoztak, a csepeli alumínium- gyár évi termelése mindössze 1500 tonna, a mosonmagyaróvári tímföldgyáré tízezer tonna volt

Dr. Pávai Vájná főgeológus annak idején elmondta Szásznak, hogy neki, mint a kincstár vezető geológusának módjában volt az akkori helyzetet ismernie. Balátai, hogy a németek ne jöjjenek rá, rejtett utakon, bárcziházi Bárczy István, titkos tanácsoson keNyugdíjakról népszerűén, mindenkinek 1

SZÉKESFEHÉRVÁR

Géza fejedelem ezer esztendeje alapította Székesfehérvár városát. A millennium ünnepségeihez a Magyar Posta nyolc értékből álló sorozattal kapcsolódik. Légrády Sándor művészi és az alapítás korát hűen tükröző terve alapján készült kiadás első bélyege a város helyének megválasztását és a város, építés megkezdését ábrázolja. Székesfehérvár I. István városának vallja magát, a so. rozat többi címlete az állam- alapító király tetteiről számol be; a haza védelmére, a törvényesség biztosítására, a közművelődés fejlesztésére, a külföldi 'kapcsolatok felvételiére hozott intézkedéseket szemléltetik a bélyegek. A befejező értéken már a fallal körülvett főváros: a palotákkal, templomokkal ékesített királyi székhely látható. Valamennyi címlet jobb oldalát Székesfehérvár címere díszíti.

KIÁLLÍTÁSOK

ÉSZAKON

_ „Interjunex 1372” elnevezéssel Oslóban augusztusban tartják a 2. nemzetközi ifjúsági kiállítást. Ebből az alkalomból a norvég posta kétértékű sorozatot ad ki; a 80 őre névértékű címleten az öröm, a 120 őrésen az összetartozás jelképét viszi bélyeg, re. A két bélyegből kis meny- nyiség a kiállítás elnevezésével felülnyomva is megjelenik, ezt a ritkaságot csak a bemutató látogatói vásárolhatják meg. — Tizenkilenc év után 1974-ben ismét Svédország rendezi meg a filatelis- ták világtalálkozóját A rendező bizottság sokszorozni szeretné az 1955, évi STOCK- HOLMIA sikerét, ezért már megkezdték a nemzetközi kiállítás előkészületeit. A költségek fedezésére a 300 éves svéd postát köszöntő 1936. évi sorozat öt bélyegét az eredetitől eltérő színben nyomtat, va, füzetben jelentetik meg és a névértéknél 1,50 korona ösz- szeggel magasabb áron hozzák forgalomba. Mindkét fi- latelista rendezvényen a magyar gyűjtők válogatott anya- gát is bemutatják.

ÚJDONSÁGOK

Hollandia 20 cent névértékű bélyeggel köszönti a 400 éves nemzeti lobogót. A piros-fe- hér-kék trikolor az órámat hercegek címeréből származik és bár évszázadok óta használták, csak 1937-ben ismerték el hivatalos és kizárólagos nemzeti jelképnek — Csehszlovákia a jégkorong-világbajnokságon elért győzelem örömére felülnyomással látta el a prágai bajnokságra kiadott két bélyeget. — Haiti 262 (!) bélyegből álló sorozaton kívánja bemutatni az eddigi pápákat. Az 1000 forint névértékű sorozatot egyszerre szeretnék forgalomba hozni és bíznak abban, hogy az egész világon élő katolikusok vásárlásaiból egy országút építési költségeit fedezhetik. Panama postája már foglalkozott hasonló sor kiadá-- sával, de a filatelista közvélemény ellenkezése miatt akkor csak tizenkét pápa arcképe került az albumokba és a nemzetközi katalógusok ezt sem tekintik hivatalos ki-j adásnak^ ,

resztül magának a főmáltő- ságú úrnak, Horthy Miklósnak, a kormányzónak, a magyar államkincstárnak ajánlotta fel az újabb területeket, nagyon tisztességes árért, de azzal a kikötéssel, hogy a németek nem „ehetnek ennél az asztalnál !”

Dr. Pávai Vajnáék bizottságilag be is járták területeit, és elámultak annak gazdagságán. Jelentést tettek, de felülről az az utasítás jött, hogy „a magyar államkincstár nincs olyan gazdasági és politikai helyzetben, hogy Balátai ajánlatával komolyabban foglalkozzék..."

Balátai Jenő az újabb lelőhelyek sorsának eldőléséig számtalan más területen ért el tudományos sikereket.

Balátai Jenő 1936-ban megjelentetett egy szakmunkát a budai melegforrásokról. Ebben határozottan megjelöli azokat a helyeket és irányokat, ahol melegvízforrások fakadnak, s amerre azok elvonulnak. Azt írta: „A budai melegvízforrások mind Budapest és Budaörs határvidékéről jönnek.” A Balátai Jenő által első számúnak nevezett forrás szerinte éppen a farkasréti Rupp hegyen megy keresztül. Ez a forrásüreg Budaörs mellett, a Kálvária hegyen kezdődik. Azután két ágra szakad: egyik ága keleti-északkeleti irányban a Tűzkőhegyen és a Várdomb északi részén halad át, egyenesen neki a Királyfürdőnek. Aztán még négy irányban haladnak vízhasadékok, amelyeket a budaörsi melegvízközpont táplál, és különböző vonalakban vágnak neki a fővárosnak. Egy forráság a Lukács fürdőbe, egy Újpestre, egy a Szunyogszigetre, egy pedig a Béxnai fürdőhöz vezet,

 legérdekesebb az, hogy a budai melegvízforrások eredetét egy helyre teszi, mégpedig Budaörs határába, ahova sokan talán nem is gondolták volna. Balátai Jenő azonban a földkéreg szerkezetére és tektonikájára hivatkozva igyekszik bizonyítani, hogy a Buda- pest-Budaőrsi határon vannak a melegvízforrások tápláló medencéi. Balátai Jenő kérvényt is adott be Budapest polgár- mesteréhez, és kérte, rendelje el a polgármester a budai vizek útjának feltárását. Kérte, keressék meg a Rupp hegyen átvonuló forráseret, amely a Gellérthegyig vezet, mert ez érdekelhetné legjobban a fővárost. Hivatkozott arra, hogy ott kint a főforráshoz közel, sokkal melegebb a víz, mint a Dunánál. A víz összetétele pedig a hosszú út alatt megváltozik, hasznos dolog volna tehát a budai melegvizeket az eredeti forrás helyén föltárni. Most csak 40—46 fokos vizet használnak fel Pesten, a fő- forrásnál azonban 75 fokos vizet is lehetne találni. Balátai szerint Budapest Európa hévforrásokkal egyik legjobban ellátott városa, s ez felbecsülhetetlen értéket jelent, mind a hazai lakosság, mind az idegenforgalom szempontjából.. j

Egy elutasított munka maradt fönt Balátai ilyen irányú herkulesi erőfeszítéséből — gondolta Szász — semmi több. Maga az a tény, hogy Balátai képes volt rengeteg időt, energiát a hőforrásokba is befektetni és azoknak ügyében a polgármesterhez fordult, Balátai Jenő naívságát mutatja. A tudósnak gyermeteg elképzelései lehettek Magyarország politikai, gazdasági viszonyairól.

(Folytatjuk)