Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-21 / 170. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy szövetkezet volt alkal­mazottja kártérítési pert indí­tott korábbi munkaadója el­len. Keresetében arra hivatko­zott, hogy kilépése után el akart helyezkedni, de a szö­vetkezet olyan valótlan, s ked­vezőtlen véleményt adott róla, ami miatt két hónapig tartott, amíg újabb állást tudott kap­ni. Ezért a kéthónapos kereset- veszteség megtérítését kérte. A perben vita volt, hogy az ügy elbírálása milyen fórumra tartozik. A legfőbb ügyész tör­vényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában a követ­kezőket mondta ki: — A személyhez fűződő jo­gok védelme a jó hírnév vé­delmére is kiterjed. E jog­szabály alapján bárki igényel­heti, hogy ha valaki róla má­sok előtt, a személyével kap­csolatban, valótlan tényt állít, illetve helytelen tájékoztatást ad, a bíróság — az eset körül­ményeinek megfelelően — a Polgári Törvénykönyvben elő­írt jogkövetkezményeket alkal­mazza. Ha a valótlan adato­kat tartalmazó tájékoztatás az illető elhelyezkedését is aka­dályozza, tehát ha személyhez fűződő jog megsértése vagyoni kárt is okoz, a polgári jogi fe­lelősség szabályai szerint kár­térítés igényelhető. A helyte­len véleményadással okozott kár megtérítése iránti igény tehát polgári jogi természetű követelés, amelynek elbírálá­sa bírói hatáskörbe tartozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróságot érdemi ha­tározat hozatalára utasította. Egy mezőgazdasági termelő- szövetkezet a földjéből száz­ötven katasztrális holdnyi te­rületet, amely mezőgazdasági termelésre alkalmatlan volt, 2 ■millió 618 ezer forintért tizen­öt évi használatra átengedte egy tanácsi talajerő-gazdálko­dási vállalatnak. A szerződés­ben a vállalat kötelezte ma­gát, hogy az összeget — meg­határozott időpontokban — há­rom részletben, 1972. március 31-ig kifizeti. A megállapodást a járási földhivatal jóváhagy­ta. A vállalat azonban nem fi­zetett, a tsz felszólító levelére pedig azt válaszolta, hogy a szerződéstől eláll. Eit a szö­vetkezet nem volt hajlandó tudomásul venni és a már le­járt első két részlet: egymillió­ötszázezer forint megfizetésé­ért pert indított. A bíróság előtt a vállalat azzal védeke­zett, hogy a szerződés érvény­telen, mert amikor megkötöt­ték, az akkori igazgató helyte­lenül ítélte meg, hogy a szó­ban forgó földterületen van-e export minőségű tőzeg. Később kiderült, hogy a tőzegtermelés- re alkalmas terület mindössze ötven katasztrális holdat tesz ki. Abban is tévedtek, hogy a 2 millió 618 ezer forintnyi bér­leti díj rendelkezésükre áll-e. Végső fokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a vállalatot a peresített másfél millió forint megfizeté­sére kötelezte. — Valamely mezőgazdasági termelőszövetkezet, mint szo­cialista szervezet, földje hasz­nálati jogát ideiglenesen csak akkor engedheti át másnak, ha a területre csupán átmenetileg van szükség, s ezért a tulaj­donjog megszerzése az igény­lő részéről nem indokolt, to­vábbá, ha a föld használatát a tsz nélkülözni tudja — hang­zik az ítélet. Az átengedésre vonatkozó megállapodásban a felek kötelesek meghatározni a rendelkezésre bocsátás időtar­tamát, a térítés mértékét, mód­ját, időpontját. Ami ebben az esetben a vállalat védekezését illeti, valamely szerződést az támadhat meg, aki a meg­kötéskor lényeges körülmények felől tévedésben volt és ezt a tévedését a másik fél okozta, illetve felismerhette. Ezt azon­ban nem tudták bizonyítani. A vállalat . hosszú gyakorlattal rendelkező szakvállalat, tehát megvoltak az ismeret«^, ame; lyekkel kellő gondosság mel­lett, a perben állított tévedé­seiket kiküszöbölhették. A fel­tűnően nagy értékkülönbség akkor megtámadási ok, ha az a szerződés megkötésének idő­pontjában állott fenn. A vál­lalatnál azonban csak a szer­ződéskötés után támadtak ér­tékesítési nehézségek, ezek azonban nem adnak okot a megállapodás megtámadására és felbontására. Gyakori vita, hogy ha az üzemi baleset bekövetkezésé­ben a dolgozó is vétkes, joga van-e kártérítésre, vagy eset­leg milyen mérvű kármegosz­tás indokolt. Ezt a kérdést döntötte el törvényességi hatá­rozatában a Legfelsőbb Bíró­ság, amikor egy üzemi baleset miatt indult kártérítési perben a következőket mondta ki: — A vállalat felelősségének mérve nem aszerint alakul, hogy a baleset bekövetkezésé­ben terheli-e vétkesség, s ez milyen arányban áll a dolgozó vétkességével. A kárviselés arányát elsősorban az dönti el, hogy a dolgozó vétkes köz­rehatása milyen mérvű volt. Ezzel a címmel jelent meg a Népszabadság különkiadványa, amely az olvasók kérdéseire vá­laszolva közérthetően ismerteti szinte az egész lakosságot érin­tő nyugdíjszabályokat. A kiad­vány tájékoztatást ad a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíj- rendszeréről, a termelőszövetke­zeti, szakszövetkezeti tagok nyug­díjrendszerérői, s a kisiparosok kölcsönös nyugdíjbiztosítási rend­szeréről, amely ma már a ma­gánkereskedőkre is érvényes. A Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek! cím egyben azt is Azonban e vétkessége súlyá­nak és — ennek megfelelően — a kárviselés arányának meghatározásánál jelentősége van annak, ha a kár bekövet­kezésében — vétkes magatar­tásával — a vállalat maga is közrehatott. Ugyanis ebben az esetben csökken a dolgozó vét­kességének súlya, ami kihat a kárviselés arányára is. Ebben az esetben kiderült, hogy a vállalatnál a munkafeladat végzésénél a biztonsági köve­telményeknek nem tettek ele­get és elsősorban emiatt tör­tént a baleset. Ez lényegesen csökkenti a sérült vétkes ma­gatartásának súlyát. Ezért az alsófokú bíróság által meg­állapított — a sérült és a gyár közötti — egyenlő ará­nyú kármegosztás törvénysér­tő és a vállalatnak a kár het­ven százalékát viselnie kell. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is, hogy a baleseti járadék alapjául szol­gáló átlagkereset kiszámításá­nál a nyugdíj járulék levonása nélküli összeget kell figyelem­be venni. jelenti, hogy a kiadvány a jog­szabály-ismertetésen túl példák­kal, magyarázatokkal segít el­igazodni a bonyolultabb prob­lémákban, olyan határesetekben, amelyekre a jogszabály nem tér­het ki, de az élet választ kíván. A kérdés-felelet forma módot ad rá, hogy az olvasó szinte sze­mélyre szóló tanácsot kapjon mi­kor, hogyan, milyen feltételek mellett élvezheti a nyugellátás különböző juttatásait A kiadvány ára 4 forint, kap­ható a hírlapárusoknál és postás kézbesítőknél. *-h> í a Raszioi utcában XXXIV. — Ki az? — kérdezte elha- lón, de válasz nem érkezett. — Ki az? — ismételte meg kérdést kétségbeesetten. Ne­ézkesen feltápászkodott, ki- onszolta öreg, meggyötört sstét a kádból, és belebújt iirdőköpenyébe. Csuromvize- en, mezítláb vánszorgott az lőszoba ajtajáig és újra kér- ezte. — Ki az? — Alfred Flessburger — mondta erélyesen egy nagyonis földi hang. — Azonnal eresz- szen bel Szász előtt már nem volt kétséges, hogy a Chorin-Mayer szövetség elvette apósától a gánti apportokat, de Balátai újabb területeket talált, Ha- limba, Iszkaszentgyörgy hatá­rában. Ezek a területek jólle­het nem voltak gazdagabbak bauxitban, mint a gánti, de nagyobb kiterjedésük miatt a zártkutatmányi díj is maga­sabb összegre rúgott. Ki fizette meg ezeket a díjakat? Nyil­vánvaló, hogy a szerencsésen megkötött házasság Alice-zal jókora összeghez juttatta Balá- tait. Egy ideig abból a pénzből élt, és fizette a díjakat, amit még gánti apportjaiért kapott, de ez hamar elfogyott. Adóssá­gait is vissza kellett fizetnie. Egy feljegyzés arról árulko­dik, hogy Balátai ebben az időben kb. kétszázötven-há­romszáz zártkutatmányi jogot szerzett az északi Bakonyban, a Dunántúl déli részein, sőt Budapest közelében,, a Hár­mashatár-hegyen is. összesen hozzávetőleg ötvenezer pengő bányajogi illetéket fizetett ki, s ezt az összeget nem fedez­hette a gánti részvényekből. Csaknem teljes bizonyossággal megállapítható: Balátai az anyósától, Ehrenburgi Bayer Olga bárónőtől kért és kapott kölcsön pénzt. Vajon a férfi hogyan kísérelt meg ebből a szörnyű szorítás­ból kikászálódni?... A bauxit nem kecsegtethette azonnali si­kerrel. Tapasztalhatta, hogy legalább öt-tíz esztendő kell, mire abból pénzt láthat, mert hiába van meg a felfedezett kincs, ha azt nem tudja a sa­ját pénzén kitermeltetni és nyersanyagként eladni, akkor ugyanúgy jár, mint régen. Ba­látai örömmel látta, hogy ki­sebb ipartelepek épülnek: 1934-ben történt az első kísér­let magyar feldolgozógyárak alapítására, a Bauxit Tröszt Mosonmagyaróváron timföld­gyárat, Weiss Manfrédék Cse­pelen alumíniumgyárat építet­tek. Az üzemek azonban na­gyon gyenge kapacitással dol­goztak, a csepeli alumínium- gyár évi termelése mindössze 1500 tonna, a mosonmagyaró­vári tímföldgyáré tízezer ton­na volt Dr. Pávai Vájná főgeológus annak idején elmondta Szász­nak, hogy neki, mint a kincs­tár vezető geológusának mód­jában volt az akkori helyzetet ismernie. Balátai, hogy a né­metek ne jöjjenek rá, rejtett utakon, bárcziházi Bárczy István, titkos tanácsoson ke­Nyugdíjakról népszerűén, mindenkinek 1 SZÉKESFEHÉRVÁR Géza fejedelem ezer esz­tendeje alapította Székesfe­hérvár városát. A millenni­um ünnepségeihez a Magyar Posta nyolc értékből álló so­rozattal kapcsolódik. Légrády Sándor művészi és az alapí­tás korát hűen tükröző terve alapján készült kiadás első bélyege a város helyének megválasztását és a város, építés megkezdését ábrázol­ja. Székesfehérvár I. István városának vallja magát, a so. rozat többi címlete az állam- alapító király tetteiről számol be; a haza védelmére, a tör­vényesség biztosítására, a közművelődés fejlesztésére, a külföldi 'kapcsolatok felvétel­iére hozott intézkedéseket szemléltetik a bélyegek. A be­fejező értéken már a fallal körülvett főváros: a paloták­kal, templomokkal ékesített királyi székhely látható. Va­lamennyi címlet jobb oldalát Székesfehérvár címere díszíti. KIÁLLÍTÁSOK ÉSZAKON _ „Interjunex 1372” elneve­zéssel Oslóban augusztusban tartják a 2. nemzetközi ifjú­sági kiállítást. Ebből az al­kalomból a norvég posta két­értékű sorozatot ad ki; a 80 őre névértékű címleten az öröm, a 120 őrésen az össze­tartozás jelképét viszi bélyeg, re. A két bélyegből kis meny- nyiség a kiállítás elnevezésével felülnyomva is megjelenik, ezt a ritkaságot csak a be­mutató látogatói vásárolhat­ják meg. — Tizenkilenc év után 1974-ben ismét Svédor­szág rendezi meg a filatelis- ták világtalálkozóját A ren­dező bizottság sokszorozni szeretné az 1955, évi STOCK- HOLMIA sikerét, ezért már megkezdték a nemzetközi ki­állítás előkészületeit. A költ­ségek fedezésére a 300 éves svéd postát köszöntő 1936. évi sorozat öt bélyegét az erede­titől eltérő színben nyomtat, va, füzetben jelentetik meg és a névértéknél 1,50 korona ösz- szeggel magasabb áron hoz­zák forgalomba. Mindkét fi- latelista rendezvényen a ma­gyar gyűjtők válogatott anya- gát is bemutatják. ÚJDONSÁGOK Hollandia 20 cent névértékű bélyeggel köszönti a 400 éves nemzeti lobogót. A piros-fe- hér-kék trikolor az órámat hercegek címeréből szárma­zik és bár évszázadok óta használták, csak 1937-ben is­merték el hivatalos és kizá­rólagos nemzeti jelképnek — Csehszlovákia a jégkorong-vi­lágbajnokságon elért győze­lem örömére felülnyomással látta el a prágai bajnokság­ra kiadott két bélyeget. — Haiti 262 (!) bélyegből álló sorozaton kívánja bemutatni az eddigi pápákat. Az 1000 fo­rint névértékű sorozatot egy­szerre szeretnék forgalomba hozni és bíznak abban, hogy az egész világon élő katoliku­sok vásárlásaiból egy ország­út építési költségeit fedezhe­tik. Panama postája már fog­lalkozott hasonló sor kiadá-- sával, de a filatelista közvéle­mény ellenkezése miatt ak­kor csak tizenkét pápa arc­képe került az albumokba és a nemzetközi katalógusok ezt sem tekintik hivatalos ki-j adásnak^ , resztül magának a főmáltő- ságú úrnak, Horthy Miklós­nak, a kormányzónak, a ma­gyar államkincstárnak aján­lotta fel az újabb területeket, nagyon tisztességes árért, de azzal a kikötéssel, hogy a né­metek nem „ehetnek ennél az asztalnál !” Dr. Pávai Vajnáék bizottsá­gilag be is járták területeit, és elámultak annak gazdagságán. Jelentést tettek, de felülről az az utasítás jött, hogy „a ma­gyar államkincstár nincs olyan gazdasági és politikai helyzet­ben, hogy Balátai ajánlatával komolyabban foglalkozzék..." Balátai Jenő az újabb lelő­helyek sorsának eldőléséig számtalan más területen ért el tudományos sikereket. Balátai Jenő 1936-ban meg­jelentetett egy szakmunkát a budai melegforrásokról. Ebben határozottan megjelöli azokat a helyeket és irányokat, ahol melegvízforrások fakadnak, s amerre azok elvonulnak. Azt írta: „A budai melegvízforrá­sok mind Budapest és Budaörs határvidékéről jönnek.” A Ba­látai Jenő által első számúnak nevezett forrás szerinte éppen a farkasréti Rupp hegyen megy keresztül. Ez a forrás­üreg Budaörs mellett, a Kál­vária hegyen kezdődik. Azután két ágra szakad: egyik ága ke­leti-északkeleti irányban a Tűzkőhegyen és a Várdomb északi részén halad át, egyene­sen neki a Királyfürdőnek. Aztán még négy irányban ha­ladnak vízhasadékok, amelye­ket a budaörsi melegvízköz­pont táplál, és különböző vo­nalakban vágnak neki a fővá­rosnak. Egy forráság a Lukács fürdőbe, egy Újpestre, egy a Szunyogszigetre, egy pedig a Béxnai fürdőhöz vezet, Â legérdekesebb az, hogy a budai melegvízforrások erede­tét egy helyre teszi, mégpedig Budaörs határába, ahova so­kan talán nem is gondolták volna. Balátai Jenő azonban a földkéreg szerkezetére és tek­tonikájára hivatkozva igyek­szik bizonyítani, hogy a Buda- pest-Budaőrsi határon vannak a melegvízforrások tápláló me­dencéi. Balátai Jenő kérvényt is adott be Budapest polgár- mesteréhez, és kérte, rendelje el a polgármester a budai vi­zek útjának feltárását. Kérte, keressék meg a Rupp hegyen átvonuló forráseret, amely a Gellérthegyig vezet, mert ez érdekelhetné legjobban a fő­várost. Hivatkozott arra, hogy ott kint a főforráshoz közel, sokkal melegebb a víz, mint a Dunánál. A víz összetétele pedig a hosszú út alatt meg­változik, hasznos dolog volna tehát a budai melegvizeket az eredeti forrás helyén föltárni. Most csak 40—46 fokos vizet használnak fel Pesten, a fő- forrásnál azonban 75 fokos vi­zet is lehetne találni. Balátai szerint Budapest Európa hév­forrásokkal egyik legjobban el­látott városa, s ez felbecsül­hetetlen értéket jelent, mind a hazai lakosság, mind az ide­genforgalom szempontjából.. j Egy elutasított munka ma­radt fönt Balátai ilyen irányú herkulesi erőfeszítéséből — gondolta Szász — semmi több. Maga az a tény, hogy Balátai képes volt rengeteg időt, ener­giát a hőforrásokba is befek­tetni és azoknak ügyében a polgármesterhez fordult, Balá­tai Jenő naívságát mutatja. A tudósnak gyermeteg elképze­lései lehettek Magyarország politikai, gazdasági viszonyai­ról. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom