Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám
f Beavatkozás helyett törvényességi felügyelet Tapasztalatok a tamási járásból A mezőgazdaságban dolgozó szakemberek idősebbje még emlékszik azokra az évekre, amikor a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai — illetve azok káderei — úgy vezették őket kézenfogva, mint a tulajdon édes gyereküket. Megmondták, mennyit vessenek, mit vessenek, mikor vessenek, de azt is, kit kell megválasztani, vagy éppen leváltani. Volt idő, amikor nem lehetett \ tudni, ki a szövetkezet tényleges gazdája, vezetője; a tagság, az elnök, vagy valamelyik járási ember. _ j Ez a múlt egyrészt megmosolyogni való, másrészt viszont beismerésre késztet: akkor, a nagyüzemi mezőgazdaság bölcsőjénél ezt kellett csinálni. Ma már kedélyes anekdota az is, hogy az 1960-as évek végén, amikor feloldódtak a korábbi kötöttségek, a járási mezőgázdasági osztálynak — valamilyen statisztikai adatok kérésére — így válaszolt az egyik megyebeli tsz elnökei „Semmi közünk egymáshoz!" Azóta ismét elmúlt néhány év, sok minden átalakult, változott A termelőszövetkezetek a gazdálkodáshoz teljes önállóságot kaptak, az új tanács- törvény járási hivatalokat állított a korábbi járási tanács- apparátus helyére. Az új törvények a kapcsolatok új formáit írták elő, amelyet nemrég találóan jellemezett egyik tanácsi vezetői — Korábban azt ellenőriztük, hogyan tartják be a szövetkezetek a termelési, az agrotechnikai ilőírásokat. Most azt ellenőrizzük, hogyan tartják be a törvények, a jogszabályok előírásait. ^ Ez a megállapítás kifej ezt; a termelőszövetkezetek, bizonyos vonatkozásban ezután sem füg- ' getlenek az államigazgatástól. De ez a viszony nem a mindenbe beavatkozást, hanem a törvényesség feletti őrködést, a törvényesség betartása feletti felügyeletet jelenti. . Kérdés; hogyan valósul ez fneg most a gyakorlatban! Erről beszélgetünk dr. Molnár Istvánnal, a tamási járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának iga&; gatási csoportvezetőjével. , J „■ f I Felügyeleti ellenőrzés 19 tsz-ben r — Az idén eddig a járás fi-' zenkilenc termelőszövetkezetében végeztünk általános törvényességi feiügyek:;i ellenőrzést. Ellenőrzésünk kiterjedt a szövetkezetek választott szerveinek működésére, a tagsági viszonnyal kapcsolatos jogok, kötelességek gyakorlására, a munkaszervezésre, a személyzeti munkára, a kiegészítő tevékenységre, a munkavédelemre, a növényvédelemre, a tűzrendészetre. Ezek eredményét úgy összegezhetem, hogy a korábbi évekhez képest előrelépés tapasztalható, viszont vannak még kivételek mindkét irányban. , — Vegyük tehát sorra a tapasztalatokat. Hogyan működnek a választott szervek? — Működésük megfelel a jogszabályok előírásainak. A közgyűléseket mindenütt megtartják. A vezetőségi üléseket is, a tsz-törvénynek megfelelően — kevés kivétellel. — Mit jelent a kevés kivétel? , . . — Maradtak el vezetőségi ülések, arra hivatkozva, hogy nem volt téma, vagy az elnök — különböző okok miatt nem vehetett részt. — Elfogadható ok az, hogy azért nem tartanak vezetőségi ülést, mert nincs megvitatni való téma? — Nem. Ahol ilyent tapasztaltunk, a vizsgálatról készített jegyzőkönyvben felhívtuk a vezetőségek figyelmét, illetve szóban tettünk megfelelő ajánlásokat. — Miben van még javítanivaló? — Az ellenőrző bizottságok tevékenységében. Pontosabban abban, hogy munkájuk nincs megfelelően dokumentálva. Nincs ellenőrzéseiknek pontosan követhető nyoma, nem tesznek megfelelő javaslatokat. Vagy ha tesznek is, nem kísérik figyelemmel azok további sorsát. Ahol ilyent tapasztaltunk, ott a vizsgálatról készült jegyzőkönyv egy példányát megküldtük a szövetkezet ellenőrző bizottságának, a tsz vezetőségének viszont javasoltuk, hogy az EB-nek évente legalább két alkalommal adjanak részletes tájékoztatást a gazdaság helyzetéről. Amiről eddig beszéltem, az kivétel, mert az ellenőrző bizottságok javára írandó, hogy az elnökök tanácskozási joggal részt vesznek a vezetőségi üléseken, tehát figyelemmel kísérhetik a dolgok menetét. — Mit tapasztaltak a tagsági viszonnyal kapcsolatos jogok, kötelességek gyakorlásának vizsgálata során? — Nem tapasztaltunk kirívó törvénytelenséget. Volt néhány tagtörlés, kizárás, de ezek az alapszabálynak megfelelően történtek. Itt kell elmondanom; a gyakorlat igazolja* mennyire helyes volt a tsz-tör- vény módosítása, amely a tagfelvételt a vezetőség hatáskörébe utalta. A tagnak jelentkező nem marad sokáig függő viszonyban, bizonytalan helyzetben, hiszen köztudott, hogy a tagsági viszonyhoz milyen jogosultságok, társadalmi és szociális juttatások kapcsolódnak. Mindezen kívül, a vezetőség felvételi jogosultsága elutasítás esetén még egy fellebbezést —; a közgyűléshez — biztosit, a. A szövetkezeti döntőbizottságok szerepe L — A tagsági viszonnyal együtt kell felvetni a szövetkezeti döntőbizottságok szerepét, működésük eddigi tapasztalatait.^, , — A döntőbizottságok —■ amelyeket szintén a tsz-tör- vény módosítása hozott létre- - munkája még kezdeti stá- diumban van. Egyelőre azt állapíthatjuk meg, hogy hatéko- r yabban betölthetik feladatúit at, mint elődeik, a vezetőség t izottságai. A tsz-szövetség megfelelő segítséget adott ügy- rsndjük elkészítéséhez, tanfo- 1 'amon ismerkedhettek meg az eljárás szabályaival, menetével. Ez az a bizottság, amelynek munkája feltételes; ahol a vezetőség mindenben betartja a törvényeket, a jogszabályokat, ott a döntőbizottságnak alig, ’ agy egyáltalán nincs munkája— Munkaszervezés, személy- I éti munka? — A munkaszervezés meg- J elel a követelményeknek, ez- :el nem is foglalkozok bőveb- 1 «en, inkább a személyzeti nunka tapasztalataival, miután ebben a tevékenységben ;s van kivetnivaló. Kezdem azzal, hogy több tsz-ben hiányzik még az erkölcsi bizonyítvány olyan munkakört betöltőknél, amely esetekben a jogszabályok előírják. Előrebocsátom; nem találtunk olyan kirívó esetre sem, hogy büntetett előéletű személy töltene be olyan munkakört, amelyhez az erkölcsi bizonyítvány kötelező. Kifogásolható, hogy nem kezelik kellő komolysággal a minősítéseket, a kiegészítő minősítéseket. A személyzeti munkát külön — ellenőriztük a járás minden te|rmelőszövertkezetében, és az észlelt hibák megszüntetésére külön határidőt adtunk. Most kezdődik meg az utóellenőrzés, és ott, ahol az utasítások ellenére továbbra is áthágják a rendelkezéseket, ott — mint az értényi tsz esetében — szabálysértési eljárást kezdeményezünk. ; — Az ellenőrzés kiterjedt arra is, hogy — a jogszabályok előírásainak megfelelően — a megfelelő munkaköröket megfelelő képzettségű személyek töltik-e be. Ezeknél a munkaköröknél még lehetőség van bizonyos türelmi idő engedélyezésére, másrészt a következetes végrehajtást akadályozza a szakemberhiány. De erre még visszatérek... A kiegészítő tevékenység tapasztalatai — Milyen tapasztalatok vannak a kiegészítő tevékeny^-1, séggel kapcsolatban? —• Az 1048-as kormányhas., tározat végrehajtását ellenőriztük. A szükséges engedélyek beszerzése, az ágazati minisztériumhoz való felterjesztés folyamatban van) A követelmény; minden tsz csak azt a tevékenységet folytathatja, amely az engedély alapján, az alapszabályban sze_ repel. Vitatott még. hogy néhány tevékenység hova tartozzon : kiegészítő-, melléktevékenységhez, avagy állatni vállalattal kötött szerződés keretében. Ilyen tevékenységgel csak néhány szövetkezet foglalkozik: Koppányszántón, Nagykónyiban kábeltisztítás, Magyarkeszin pótkocsi-csatlakozó gyártása, Pincehelyen elemgyártás, filctollkészítés folyik. — A növényvédelem tapasztalatai? — Itt kell utalnom, visszatérnem a személyzeti munkára. A gazdaságokban kevés a megfelelő szakértelemmel rendelkező, növényvédelmi szakember. Annak a tsz-nek, amely ilyet nem tud alkalmazni, le kell mondani az erős mérgek alkalmazásáról. Miszla lemondott erről, mégis használtak erős mérget... Lehetőség van arra. hogy több szövetkezet foglalkoztasson növény- védős szakembert, de azt tapasztaljuk, hogy ez sem megnyugtató megoldás. Mérget ugyanis csak ő adhat ki, de kérdés, amikor a harmadik tsz-ben jár már, akkor az előírásoknak megfelelően alkalmazzák e a mérgező vegyszert? És ha valahol kár történik, nehéz a felelőst megtalálni, mint ahogy ilyenre tavaly Tolnanémeddn volt példa. De a járási hivatal apparátusából is csak egyetlen személy ellenőriz ilyen vonatkozásban harminc termelőszövetkezetet, tehát még a hatósági felügyelet sem megnyugtató. Előírás van, de végrehajtásához a szakemberellátás ezideig nincs megnyugtatóan megoldva. — Megnyugtatóbban alakult a termelőszövetkezetekben a munkavédelem, a tűzvédelem. À járás szövetkezeteiben az idén még nem történt halálos baleset, azonkívül a balesetek száma, és a kiesett munkaidő is csökkent a korábbi évekhez képest Kultúráltabb, biztonságosabb ja munkavégzés. az emberek munkahelyre szállítása. Az ozorai termelő- szövetkezet például autóbuszt vásárolt erre a célra. Kifogásolnivaló még az, hogy a biztonsági szemléket néhány helyen rendszertelenül tartják meg. Ugyancsak a munkavédelemhez tartozik — de ez mindenütt megvan — és időszerű; kombájnos csak megfelelő; képesítéssel rendelkező személy lehet A tűzvédelem helyzetéről csak egyetlen mondat: az idén eddig még nem fordult elő tűzeset a járás termelőszövetkezeteiben. — Befejezésül egy kérdés; hogyan fogadták az ellenőrzést a termelőszövetkezetek? — Azzal, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlásában a járási hivatalt a segítő szándék vezeti, nem a mindenáron való hibakeresés, nem a mindenáron való felelősségre vonás. Igaz, esetenként hangoztatták, hogy túl magas a mérce. De ezt a mércét nem mi magunk, a saját elhatározásunkból állítottuk fel; ezt a fennálló törvények, jogszabályok követelik meg. Nekünk csak az a feladatunk, hogy hatáskörünkből, jogkörünkből adódóan felügyeljünk azok betartására, helyes alkalmazására, 0, BOGNÁR ISTVÁN Meddig újság ? A napilap kérészéletű; meg- jelenésekor — reggel — a szó - mindkét értelmében újság. Es- téré újságpapír. Jó az, hogy a megyei na- pilapokat Budapesten is meg lehet vásárolni; többek között a főváros szívében, a Szabad sajtó úti hírlapboltban. De nem látszik jónak, hogy az érdek- lődő, szórványos kivételtől eltekintve, csak újságpapírhoz jut, nem újsághoz. Amint a. postán elmondták, megyénként változó, mennyire rendszeresen küldik a lapokat a budapesti elosztóba; az üzletben pedig arról tájékoztattak, hogy az elosztó hetenként kétszer juttatja a boltba az újságokat. Ennek ismeretében már nem tűnt csodálatosnak, hogy e hét hétfőjén múlt hét szerdainál frissebb Népújságot nem adhattak a hírlapboltban. Az ötnapos újság inkább érződik időszakos archeológiái közlönynek, mintsem napilapnak. Persze, nem a világ sorsa fordul jobbra, vagy rosszabbra azon, meddig tart a megyei nyomdától a napilap útja a pesti boltig ... Tán mégis ered- ; ményesebben szolgálhatná megyei sajtó nemes céljait, ha gyorsabban kerülhetne az iránta a szűkebb haza határait túl is érdeklődők kezébe. , „ ügy sejlik, egy postás- tanácskozáson mihamar megteremthetnék erre a lehetőséget. Ha megteremtenék, szívesen adnánk hírt a postások együttműködési készségének újabb jeléről. é:f já . -artlif • v b. Z. Több a fiatal szakmunkás A KSH felmérése Az utóbbi években munkába állt fiatalok csaknem egy- harmada — ál százaléka — szakképzett fizikai dolgozó, míg országosan a rendszeresen keresőknek csak körülbelül egynegyede — állapította meg a Központi Statisztikai Hivatalnak a pályakezdők helyzetét vizsgáló felmérése. A fiatalok térhódítása az ipari szakmunkások arányának növekedésében mutatkozik meg a leginkább: míg országosan a munkavállalók nem egészen 19 százaléka, addig a pályakezdők csaknem egynegyede szakmunkás. A statisztika szerint a fiatalok betanított munkára már kevésbé töreksze-. nek, itt az arányuk 1? százalék, alig haladja meg a hasonló munkakörben foglalkoz- tátották összes létszámát A segédmunkási beosztás még kevésbé vonzó'a fiatalok számára, itt már kisebbségben vannak a rendszeres keresők 17 százalékos országos arányához képest. A legszembetűnőbb csökkenést azonban a mezőgazdasági munkások kategóriájában találjuk: az állandó foglalkoztatottak egyötöde ma is paraszti munkát végez, ugyanakkor a pályakezdő fiataloknak már csak 6 százaléka szakképzetlen mező- gazdasági munkás. Az ifjúság pályaválasztását jelentősen befolyásolja iskolai végzettségük. A felmérés szerint az új munkavállalók túlnyomó hányada általános iskolát végzett, 25 százaléka érettségizett, 3 százaléknak felsőfokú technikumi végzettsége van, az egyetemi végzettségűek aránya 5 százalék. Az újonnan munkába lépő fiatalok iskolázottsága tehát a szakemberek szerint kielégítő, viszont elgondolkoztató, hogy 45 százalék azoknak az . aránya,’ akik teljesen szaki képzetlenül vágnak neki az életnek. Ezt támasztja alá; hogy például az általános is- kólából kikerültek 98 százai léka fizikai dolgozó lett, S többségük mint mezőgazdasági időszaki munkavállaló, illetve mint segítő családtag dolgozik. Az érettségizettek 61 százaléka szellemi, 39 százaléka fizikai munkakörben helyezkedett el. A szakmát tanult fiatalok 99 százaléka képzettségének megfelelő beosztást kapott. A felsőfokú végzettségűek és az ilyen szintű tanintézetekből lemorzso- lódottak általában a szellemi foglalkozásúak utánpótlását adják. <£<►*>• •• -- Megvizsgálták a dolgozó fiatalok családi, körülménye^ it, lakáshelyzetét is* Eszerint a pályakezdők 78 százaléka együtt lakik szüleivel. A családtagként élő, kereső fiataloknak mindössze 16 százaléka olyan, aki anyagilag már lé-; nyegében elszakadt a családtól: élelmezését, ruházkodását, stb. önállóan fedezi. De még ezeknek is négyötöde a lakást, fűtést, világítást ingyen kapja a szülőktől. A családi „szolgáltatások” ellenében az otthon lakó fiatalok 43 százaléka teljes fizetését, a házi kasz- szába adja, körülbelül negyedrészük — többségük házas — nem ad haza semmit, — a többiek részben hozzájárulnak a háztartási költségekhez. I: (MTI) Népújság J 1972. július 2L
