Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-02 / 154. szám

T 1 tf * * < •* ki állampolgár és az alkotmány írta : Dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára Nemzetközi szövetkezeti nap Amint ismeretes, a Magyar Népköztársaság alkotmánya módosításának egyik oka az volt, hogy társadalmi fejlődé­sünknek megfelelően újra kel­lett fogalmaznunk az állam­polgárok egyes jogilag szabá­lyozott viszonyait államunkon belül. Itt is, mint az alkot­mány más fejezeteiben, az al­kotmánymódosítást elfogadó országgyűlés az 1949. évi al­kotmányban rögzített legfon­tosabb állampolgári jogokra és kötelességekre támaszkodha­tott, amelyek nemcsak a múltban, — az elmúlt 23 év alatt — hanem a jövőben is megfelelően körvonalazzák a szocialista állam és polgárai közötti viszonyt. Természetes, hogy a módosított alkotmány is alapvető intézményként emeli ki pl. az állampolgárok­nak a munkához való jogát — és a képességeiknek megfelelő munkálkodás kötelességét —, tehát azt az alapjogot, amelyet történelmileg mindenütt elő­ször a szocialista alkotmányok vezettek be. Mindaz, ami az alkotmány­módosítás során e területen történt, három gondolatban fejezhető ki. Elsősorban is —■ társadalmunk fejlődésének kö­vetkeztében — nem volt többé szükség arra, hogy az alkot­mány megkülönböztetést te­gyen a „dolgozók” és más. állampolgárok közt. Bár eddig sem zártuk ki az állampolgá­rok egyetlen kategóriáját sem a jogok és kötelességek gya­korlásából, az új szöveg min­denütt az „állampolgárok” jo­gait és kötelezettségeit hatá­rozza meg. Másodikként azt kell megemlítenem, hogy az új szöveg egyes jogokat, köte­lességeket, amelyek magára Népköztársaságunk társadalmi rendjére az legjellemzőbbek, s így társadalmunkat a legköz­vetlenebbül befolyásolják, ki­emelte a VII. fejezetből és az I. fejezetben bővebben — eb­ből a szemszögből nézve — fejtette ki. Végül, talán a legfontosabb továbbfejlesztésnek azt tekint­hetjük, hogy a korábbi alkot­mányos megfogalmazáshoz ké­pest a módosított alkotmány erőteljesebben hangsúlyozta az állampolgárok és a társadalom egymás iránti felelősségének szükségességét, tehát az állam, a társadalom kötelezettségéit az állam polgárával szemben (az állampolgárok alkotmá­nyos jogait) és az állampolgá­rok kötelezettségeit a szocia^ lista társadalommal szemben (az állampolgárok alkotmá­nyos kötelességeit). Ezért mondta ki a VII. fejezet élén lévő 54. § (2.) bek., hogy „a Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szocia­Egy svájci szociológus, Werner Rings „Az ötödik fal" című köny­vében játszott a gondolattal, hogy egy marslakó a Földre ér­kezett és mikor benézett a há­zakba, azt tapasztalta, hogy a négy falon kívül egy ötödik fala is van a szobának. E falon képek jelentek meg, amelyek a falon kívüli eseményeket hozzák be a szobába. Ez az ötödik fal tehát tulajdonképpen ablak, amely a világra nyílik. Hazánkban még csak rövid múltra tekinthet vissza a televí­ziózás, amelynek legrégibb mű­sorszáma a híradó. 1957. július 2-án este 19,30-kor jelentkezett először a Magyar Televízió Híra­dója, amely azóta tájékoztatja a nézőket az ország, a világ ese­ményeiről. Eleinte hetenként egy alkalommal tűzték műsorra a híradót, de a televíziós film- és hangosító technika fejlődésével párhuzamosan egyre gyarapodott lista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni j a jogok gyakorlása elválasztha­tatlan az állampolgári köteles­ségek teljesítésétől”. Az alkotmánynak ez a ren­delkezése — amely ilyen for­mában a korábbi szövegben nem szerepelt — a társadalom, az állam, és polgára egymás iránti felelősségét, közös cél­jait, együttműködésének szük­ségszerűségét fejezi ki. Nyil­vánvaló, hogy a szocialista ál­lam alkotmányában olyan jo­gokat biztosít polgárainak, amelyek lehetővé teszik boldo­gulásukat, életszínvonaluk, kul­turális, tudományos ismereteik bővítését, emelését, személyisé­gük további kifejlesztését, te­hát az egyén szocialista cél­kitűzéseinek elérését. Azonban a társadalom egészének is nyernie kell azzal, hogy az egyén, az állampolgár élete gazdagodik. Már a korábbi alkotmányos szerkezetben is az alaptörvény élén helyezkedett el a munká­ról szóló szakasz. Ez a szöveg — kis változtatással — szere­pel a módosított alkotmány 14. §-ában. Mivel a munka mind a társadalom, mind az egyes állampolgárok szamára alap­vető jelentőségű, az alkotmány­szöveg két oldalról közelíti meg azt a kérdést. Szocialista társadalomról lévén szó, ná­lunk magának a társadalmi rendnek az alapja a munka. Másrészről a munka lehetősé­gének biztosítása a szocialista társadalomban az állampolgá­rok tisztességes, emberi életé­nek az alapja is. Ezért mond­ja kl a 14. és az 55. §, hogy államunk biztosítja az állam­polgároknak a munkához való jogát (hogy ezen az úton hozzá­jussanak a szükséges javak­hoz.) A 14. § azonban arról sem feledkezik rneg, hogy tár­sadalmunk egésze sem lehet meg polgárainak szorgalmas munkája nélkül. Ezért minden munkaképes polgárnak köte­lessége is egyúttal, hogy dol­gozzék, s ezzel segítse álla­munkat céljalhak elérésére. Az alkotmány 18. §-a töb­bek között a tudományos munka, a művészet szervezé­sét és támogatását, segítését írja elő állami szerveink ré­szére. Nagyon fontos azonban, hogy mind a tudományos dol­gozók, mind a művészek szá­mára egy-egy jelzővel kötele­zettségeket állapít meg, mond­ván, hogy a Magyar Népköz­társaság „a társadalom fejlő­dését előmozdító tudományos munkát” és „a haladást szol­gáló művészetet” segíti. A tá­mogatás, segítés nyújtotta jo­a híradók közvetítésének száma. Az 1957-ben készült „Keddtol- keddig" elnevezésű 12—15 per­ces híradótól hosszú utat tett meg a mai 30 perces híradó. A kezdeti időkben 3—4 munkatárs állította össze a műsorát, amely­nek egyik förrása a Magyar Filmhíradótól átvett részletek voltak, de 1958-tól mar úgyszól­ván teljesen a saját „stábra" támaszkodik, önállóan készít ri­portokat A TV-Híradó 15 éves születés­napján számszerűleg is lemérhe­tő az elmúlt évek során tapasz­talt fejlődés. 1957-ben 25 híra­dót közvetített a Televízió 248 eseménnyel. 1972-bert előrelátha­tólag 262 híradót láthatnak a nézők, mintegy 6000 eseménnyel. Ma már a Televízió Híradó ré­vén csaknem 4 millió ember közvetlen szem- és fültanúja a világban történő eseményeknek, gok mellett tehát kötelezi a tudósokat és művészeket, hogy harcoljanak a társadalom fej­lődéséért, a haladásért. Mind­ez azonban nem korlátozza a 60. §-ban külön is kiemelt tu­dományos és művészeti alkotó tevékenység szabadságát. Az alkotmány másik helyén, az 59. §-ban szól a művelődés­hez való jogról. Mivel a szo­cialista társadalom fejlődését csak művelt állampolgárokkal lehet biztosítani, egy vonatko­zásban az alkotmány művelő­dési kötelezettséget is kimond: az általános iskolai képzés kö­telező voltát. Hasonlóképpen egészíti ki egymást jog és kö­telesség a 61. §-ban, ahol egy­részt az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét rögzíti, másrészt kötelezi az állampol­gárokat arra, hogy maguk se részesítsék hátrányban polgár­társaikat nemük, felekezetűk, vagy nemzetiségük alapján. Végezetül hadd említsem a teljesen új 68. §-ban rögzített jogok és kötelességek egységét. Az alkotmány itt először az állampolgároknak arról a jo­gáról beszél, hogy részt ve­hetnek a közügyek intézésé­ben. Másik oldalról azonban úgy Is megközelíti a közügyek intézésében való részvételt, hogy a közmegbizatások lelki- ismeretes teljesítését köteles­ségükké teszi. A közéletben való részvétel nemcsak a részt­vevő „dicsőségét” jelenti, ha­nem a társadalommal, a többi állampolgárral szembeni el­kötelezettségét is. Ezért jog és kötelesség egyúttal a közéleti tevékenység, a közügyek inté­zése. A jogok és kötelességek együttes jelentkezése, mond­hatni párhuzamossága a mó­dosított alkotmány egyik leg­jellemzőbb vonása. öt világrész hatvan orszá­gában, együttvéve több mint 600 ezer szövetkezet negyed- milliárdos tagságáé a mai ün­nep. Immár ötvenedszer kerül sor arra, hogy a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségében tömörült szövetkezetek és tag­jaik július első vasárnapján gyűléseket, összejöveteleket tartanak. Hitet tesznek a szö­vetkezeti gohdolat, a szövetke­zők nemzeti összefogásának ügye mellett, annak a célnak a szolgálatában, amelyet Vi­lágszervezetük alkotmánya így fejez ki: „A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége... arra törek­szik, hogy teljes függetlenségét megőrizve, saját módszereinek segítségével felváltsa a magán- vállalkozás versenyre épített rendszerét egy olyan szövetke­zeti rendszerrel, amely az egész közösség érdekét támo­gatja és a kölcsönös önsegély elvén alapul”. Ez a meghatá­rozás ugyan hem a szocialista országok szövetkezeteinek sze­repét tartja szem előtt, arra azonban alkalmas, hogy alap­ja legyen az együttműködés, a kapcsolatok erősítésének az egymástól eltérő társadalmi, gazdasági rendszerű országok szövetkezetei között. Ezért te­kintik sajátjuknak a mai ün­nepet a magyar szövetkezeti tagok milliói is. Pártunk politikájával, szö­vetkezetpolitikánkkal jól ösz- szeegyeztethető az a program, amelyben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége egye­bek között a szövetkezés elő­mozdítását, a barátságos kap­csolatok fenntartását, a szö­vetkezeti mozgalom és általá­ban a fogyasztók érdekeinek szolgálatát, s az információk cseréjét jelöli meg tennivaló^ ként. Az az elvi különbség, amely a szövetkezetek rendel­tetésének szocialista és nem szocialista szellemű felfogása között fennáll, nem akadálya a mozgalmi és gazdasági együttműködés fokozásának. A magyar szövetkezeti moz­galom képviselői tevékenyen részt vesznek a nemzetközi Szövetség munkájában. Mind a TOT, a SZÖVOSZ, az OKISZ, mind pedig az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács tagja a világszervezetnek és több bizottságának. Támogatja az SZNSZ minden, előbbre vivő törekvését, például az 1970- es évekre meghirdetett „szö­vetkezeti fejlesztési évtized” programját, s a gyengén fej­lett országok szövetkezeti mozgalmának fellendítését. Következetesen munkálkodunk azon is, hogy kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre hazánk és más országok szövetkezeti szerveze­tei között. Minden fórumon kifejezzük szolidaritásunkat a szabadságukért, a társadalmi haladásért küzdő népekkel. Szövetkezeti mozgalmunk kapcsolatai természetesen a Szovjetunió és Európa többi szocialista országának szövet­kezeti szervezeteivel a legszo- rosabbak és legsokoldalúbbak. Évente számos küldöttség látogat hazánkba Európa és a többi földrész országaiból is, hogy tanulmányozza a külön­féle gazdasági ágakban tevé­kenykedő magyar szövetkeze­teket. A legutóbbi években különösen megnőtt a külföldi­ek érdeklődése mezőgazdasági szövetkezeteink iránt. Az álta­lános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetek mellett — amelyek legrégebben rendel­keznek fejlett, eredményes nemzetközi kapcsolattal — mind több ország hasonló szö­vetkezeteivel működnek együtt a mezőgazdasági, az ipari és lakásszövetkezetek is. Mindazok, akik megismer­kednek a magyar szövetkeze­tek eredményeivel, népgazda­sági és társadalmi szerepével, jelentőségével, elismerően nyi­latkoznak a nálunk látottak­ról, tapasztaltakról. Élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki a magyar szövetkezetek működését szabályozó törvény. Nagyra értékelik azt a mesz- szemenő támogatást, amelyben államunk részesíti a szövetke­zeteket. Magyar javaslatra fo­gadta el az SZNSZ „A nők helyzete és szerepe a szövet­kezeti mozgalomban” című határozatot, amelyet első al­kalommal éppen ma, az 50. nemzetközi szövetkezeti napon ismertétnek világszerte. Amióta szövetkezetek létez­nek Magyarországon, most a legkedvezőbbek lehetőségeik közös céljaik elérésére. A gaz­daságirányítás rendszerével összhangban lévő szövetkezet- politikai elveink a szövetkeze­tek további szocialista fejlő­dése előtt nyitották meg az utat. A szövetkezetek mai ünnepe jó alkalom az eddigi eredmé­nyek és a soron lévő feladatok számbavételére. Abban a tu­datban és meggyőződésben, hogy minél sikeresebben gaz­dálkodnak, annál többel já­rulnak hozzá a szövetkezetek hazánk fejlődéséhez és a szo­cializmus ügyét eredményesen szolgáló nemzetközi kapcsola­tok további erősítéséhez. Népújság 5 1912. július 2» Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy — végre — megkezdődött a dunaföldvári, úgynevezett „török torony** restaurálása. A toronyhoz a törököknek édeskevés közük volt, ugyanis azt valószínűleg a Mohácsnál elpusztult II. La­jos királyunk emeltette. A csodálatos panorámát kínáló or­mon álló torony most újjá születik. Régi tetőszerkezetét le­bontották és az Országos Mű orr.léki Felügyelőség szakem­berei nagy erővel végzik újjáépítését. Kilátóteraszát a jö­vő év végére majd vendégek foglalják el, mert az ősi épü­letben eszpresszó lesz. Ezenkívül pedig a Kozák Éva mu­zeológus munkája nyomán az -ü előkerült leletek bemuta­tóterme és börtönmázeum, l'jyenís aliTj Cgy évszázada az öreg torony még ilyen — kevéssé veiuléglálóipari — eélt is szolgált. Az események tanúja

Next

/
Oldalképek
Tartalom