Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-02 / 154. szám
T 1 tf * * < •* ki állampolgár és az alkotmány írta : Dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem tanára Nemzetközi szövetkezeti nap Amint ismeretes, a Magyar Népköztársaság alkotmánya módosításának egyik oka az volt, hogy társadalmi fejlődésünknek megfelelően újra kellett fogalmaznunk az állampolgárok egyes jogilag szabályozott viszonyait államunkon belül. Itt is, mint az alkotmány más fejezeteiben, az alkotmánymódosítást elfogadó országgyűlés az 1949. évi alkotmányban rögzített legfontosabb állampolgári jogokra és kötelességekre támaszkodhatott, amelyek nemcsak a múltban, — az elmúlt 23 év alatt — hanem a jövőben is megfelelően körvonalazzák a szocialista állam és polgárai közötti viszonyt. Természetes, hogy a módosított alkotmány is alapvető intézményként emeli ki pl. az állampolgároknak a munkához való jogát — és a képességeiknek megfelelő munkálkodás kötelességét —, tehát azt az alapjogot, amelyet történelmileg mindenütt először a szocialista alkotmányok vezettek be. Mindaz, ami az alkotmánymódosítás során e területen történt, három gondolatban fejezhető ki. Elsősorban is —■ társadalmunk fejlődésének következtében — nem volt többé szükség arra, hogy az alkotmány megkülönböztetést tegyen a „dolgozók” és más. állampolgárok közt. Bár eddig sem zártuk ki az állampolgárok egyetlen kategóriáját sem a jogok és kötelességek gyakorlásából, az új szöveg mindenütt az „állampolgárok” jogait és kötelezettségeit határozza meg. Másodikként azt kell megemlítenem, hogy az új szöveg egyes jogokat, kötelességeket, amelyek magára Népköztársaságunk társadalmi rendjére az legjellemzőbbek, s így társadalmunkat a legközvetlenebbül befolyásolják, kiemelte a VII. fejezetből és az I. fejezetben bővebben — ebből a szemszögből nézve — fejtette ki. Végül, talán a legfontosabb továbbfejlesztésnek azt tekinthetjük, hogy a korábbi alkotmányos megfogalmazáshoz képest a módosított alkotmány erőteljesebben hangsúlyozta az állampolgárok és a társadalom egymás iránti felelősségének szükségességét, tehát az állam, a társadalom kötelezettségéit az állam polgárával szemben (az állampolgárok alkotmányos jogait) és az állampolgárok kötelezettségeit a szocia^ lista társadalommal szemben (az állampolgárok alkotmányos kötelességeit). Ezért mondta ki a VII. fejezet élén lévő 54. § (2.) bek., hogy „a Magyar Népköztársaságban az állampolgári jogokat a szociaEgy svájci szociológus, Werner Rings „Az ötödik fal" című könyvében játszott a gondolattal, hogy egy marslakó a Földre érkezett és mikor benézett a házakba, azt tapasztalta, hogy a négy falon kívül egy ötödik fala is van a szobának. E falon képek jelentek meg, amelyek a falon kívüli eseményeket hozzák be a szobába. Ez az ötödik fal tehát tulajdonképpen ablak, amely a világra nyílik. Hazánkban még csak rövid múltra tekinthet vissza a televíziózás, amelynek legrégibb műsorszáma a híradó. 1957. július 2-án este 19,30-kor jelentkezett először a Magyar Televízió Híradója, amely azóta tájékoztatja a nézőket az ország, a világ eseményeiről. Eleinte hetenként egy alkalommal tűzték műsorra a híradót, de a televíziós film- és hangosító technika fejlődésével párhuzamosan egyre gyarapodott lista társadalom érdekeivel összhangban kell gyakorolni j a jogok gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől”. Az alkotmánynak ez a rendelkezése — amely ilyen formában a korábbi szövegben nem szerepelt — a társadalom, az állam, és polgára egymás iránti felelősségét, közös céljait, együttműködésének szükségszerűségét fejezi ki. Nyilvánvaló, hogy a szocialista állam alkotmányában olyan jogokat biztosít polgárainak, amelyek lehetővé teszik boldogulásukat, életszínvonaluk, kulturális, tudományos ismereteik bővítését, emelését, személyiségük további kifejlesztését, tehát az egyén szocialista célkitűzéseinek elérését. Azonban a társadalom egészének is nyernie kell azzal, hogy az egyén, az állampolgár élete gazdagodik. Már a korábbi alkotmányos szerkezetben is az alaptörvény élén helyezkedett el a munkáról szóló szakasz. Ez a szöveg — kis változtatással — szerepel a módosított alkotmány 14. §-ában. Mivel a munka mind a társadalom, mind az egyes állampolgárok szamára alapvető jelentőségű, az alkotmányszöveg két oldalról közelíti meg azt a kérdést. Szocialista társadalomról lévén szó, nálunk magának a társadalmi rendnek az alapja a munka. Másrészről a munka lehetőségének biztosítása a szocialista társadalomban az állampolgárok tisztességes, emberi életének az alapja is. Ezért mondja kl a 14. és az 55. §, hogy államunk biztosítja az állampolgároknak a munkához való jogát (hogy ezen az úton hozzájussanak a szükséges javakhoz.) A 14. § azonban arról sem feledkezik rneg, hogy társadalmunk egésze sem lehet meg polgárainak szorgalmas munkája nélkül. Ezért minden munkaképes polgárnak kötelessége is egyúttal, hogy dolgozzék, s ezzel segítse államunkat céljalhak elérésére. Az alkotmány 18. §-a többek között a tudományos munka, a művészet szervezését és támogatását, segítését írja elő állami szerveink részére. Nagyon fontos azonban, hogy mind a tudományos dolgozók, mind a művészek számára egy-egy jelzővel kötelezettségeket állapít meg, mondván, hogy a Magyar Népköztársaság „a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát” és „a haladást szolgáló művészetet” segíti. A támogatás, segítés nyújtotta joa híradók közvetítésének száma. Az 1957-ben készült „Keddtol- keddig" elnevezésű 12—15 perces híradótól hosszú utat tett meg a mai 30 perces híradó. A kezdeti időkben 3—4 munkatárs állította össze a műsorát, amelynek egyik förrása a Magyar Filmhíradótól átvett részletek voltak, de 1958-tól mar úgyszólván teljesen a saját „stábra" támaszkodik, önállóan készít riportokat A TV-Híradó 15 éves születésnapján számszerűleg is lemérhető az elmúlt évek során tapasztalt fejlődés. 1957-ben 25 híradót közvetített a Televízió 248 eseménnyel. 1972-bert előreláthatólag 262 híradót láthatnak a nézők, mintegy 6000 eseménnyel. Ma már a Televízió Híradó révén csaknem 4 millió ember közvetlen szem- és fültanúja a világban történő eseményeknek, gok mellett tehát kötelezi a tudósokat és művészeket, hogy harcoljanak a társadalom fejlődéséért, a haladásért. Mindez azonban nem korlátozza a 60. §-ban külön is kiemelt tudományos és művészeti alkotó tevékenység szabadságát. Az alkotmány másik helyén, az 59. §-ban szól a művelődéshez való jogról. Mivel a szocialista társadalom fejlődését csak művelt állampolgárokkal lehet biztosítani, egy vonatkozásban az alkotmány művelődési kötelezettséget is kimond: az általános iskolai képzés kötelező voltát. Hasonlóképpen egészíti ki egymást jog és kötelesség a 61. §-ban, ahol egyrészt az állampolgárok törvény előtti egyenlőségét rögzíti, másrészt kötelezi az állampolgárokat arra, hogy maguk se részesítsék hátrányban polgártársaikat nemük, felekezetűk, vagy nemzetiségük alapján. Végezetül hadd említsem a teljesen új 68. §-ban rögzített jogok és kötelességek egységét. Az alkotmány itt először az állampolgároknak arról a jogáról beszél, hogy részt vehetnek a közügyek intézésében. Másik oldalról azonban úgy Is megközelíti a közügyek intézésében való részvételt, hogy a közmegbizatások lelki- ismeretes teljesítését kötelességükké teszi. A közéletben való részvétel nemcsak a résztvevő „dicsőségét” jelenti, hanem a társadalommal, a többi állampolgárral szembeni elkötelezettségét is. Ezért jog és kötelesség egyúttal a közéleti tevékenység, a közügyek intézése. A jogok és kötelességek együttes jelentkezése, mondhatni párhuzamossága a módosított alkotmány egyik legjellemzőbb vonása. öt világrész hatvan országában, együttvéve több mint 600 ezer szövetkezet negyed- milliárdos tagságáé a mai ünnep. Immár ötvenedszer kerül sor arra, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében tömörült szövetkezetek és tagjaik július első vasárnapján gyűléseket, összejöveteleket tartanak. Hitet tesznek a szövetkezeti gohdolat, a szövetkezők nemzeti összefogásának ügye mellett, annak a célnak a szolgálatában, amelyet Világszervezetük alkotmánya így fejez ki: „A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége... arra törekszik, hogy teljes függetlenségét megőrizve, saját módszereinek segítségével felváltsa a magán- vállalkozás versenyre épített rendszerét egy olyan szövetkezeti rendszerrel, amely az egész közösség érdekét támogatja és a kölcsönös önsegély elvén alapul”. Ez a meghatározás ugyan hem a szocialista országok szövetkezeteinek szerepét tartja szem előtt, arra azonban alkalmas, hogy alapja legyen az együttműködés, a kapcsolatok erősítésének az egymástól eltérő társadalmi, gazdasági rendszerű országok szövetkezetei között. Ezért tekintik sajátjuknak a mai ünnepet a magyar szövetkezeti tagok milliói is. Pártunk politikájával, szövetkezetpolitikánkkal jól ösz- szeegyeztethető az a program, amelyben a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége egyebek között a szövetkezés előmozdítását, a barátságos kapcsolatok fenntartását, a szövetkezeti mozgalom és általában a fogyasztók érdekeinek szolgálatát, s az információk cseréjét jelöli meg tennivaló^ ként. Az az elvi különbség, amely a szövetkezetek rendeltetésének szocialista és nem szocialista szellemű felfogása között fennáll, nem akadálya a mozgalmi és gazdasági együttműködés fokozásának. A magyar szövetkezeti mozgalom képviselői tevékenyen részt vesznek a nemzetközi Szövetség munkájában. Mind a TOT, a SZÖVOSZ, az OKISZ, mind pedig az Országos Szövetkezeti Tanács tagja a világszervezetnek és több bizottságának. Támogatja az SZNSZ minden, előbbre vivő törekvését, például az 1970- es évekre meghirdetett „szövetkezeti fejlesztési évtized” programját, s a gyengén fejlett országok szövetkezeti mozgalmának fellendítését. Következetesen munkálkodunk azon is, hogy kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre hazánk és más országok szövetkezeti szervezetei között. Minden fórumon kifejezzük szolidaritásunkat a szabadságukért, a társadalmi haladásért küzdő népekkel. Szövetkezeti mozgalmunk kapcsolatai természetesen a Szovjetunió és Európa többi szocialista országának szövetkezeti szervezeteivel a legszo- rosabbak és legsokoldalúbbak. Évente számos küldöttség látogat hazánkba Európa és a többi földrész országaiból is, hogy tanulmányozza a különféle gazdasági ágakban tevékenykedő magyar szövetkezeteket. A legutóbbi években különösen megnőtt a külföldiek érdeklődése mezőgazdasági szövetkezeteink iránt. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek mellett — amelyek legrégebben rendelkeznek fejlett, eredményes nemzetközi kapcsolattal — mind több ország hasonló szövetkezeteivel működnek együtt a mezőgazdasági, az ipari és lakásszövetkezetek is. Mindazok, akik megismerkednek a magyar szövetkezetek eredményeivel, népgazdasági és társadalmi szerepével, jelentőségével, elismerően nyilatkoznak a nálunk látottakról, tapasztaltakról. Élénk nemzetközi érdeklődést váltott ki a magyar szövetkezetek működését szabályozó törvény. Nagyra értékelik azt a mesz- szemenő támogatást, amelyben államunk részesíti a szövetkezeteket. Magyar javaslatra fogadta el az SZNSZ „A nők helyzete és szerepe a szövetkezeti mozgalomban” című határozatot, amelyet első alkalommal éppen ma, az 50. nemzetközi szövetkezeti napon ismertétnek világszerte. Amióta szövetkezetek léteznek Magyarországon, most a legkedvezőbbek lehetőségeik közös céljaik elérésére. A gazdaságirányítás rendszerével összhangban lévő szövetkezet- politikai elveink a szövetkezetek további szocialista fejlődése előtt nyitották meg az utat. A szövetkezetek mai ünnepe jó alkalom az eddigi eredmények és a soron lévő feladatok számbavételére. Abban a tudatban és meggyőződésben, hogy minél sikeresebben gazdálkodnak, annál többel járulnak hozzá a szövetkezetek hazánk fejlődéséhez és a szocializmus ügyét eredményesen szolgáló nemzetközi kapcsolatok további erősítéséhez. Népújság 5 1912. július 2» Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy — végre — megkezdődött a dunaföldvári, úgynevezett „török torony** restaurálása. A toronyhoz a törököknek édeskevés közük volt, ugyanis azt valószínűleg a Mohácsnál elpusztult II. Lajos királyunk emeltette. A csodálatos panorámát kínáló ormon álló torony most újjá születik. Régi tetőszerkezetét lebontották és az Országos Mű orr.léki Felügyelőség szakemberei nagy erővel végzik újjáépítését. Kilátóteraszát a jövő év végére majd vendégek foglalják el, mert az ősi épületben eszpresszó lesz. Ezenkívül pedig a Kozák Éva muzeológus munkája nyomán az -ü előkerült leletek bemutatóterme és börtönmázeum, l'jyenís aliTj Cgy évszázada az öreg torony még ilyen — kevéssé veiuléglálóipari — eélt is szolgált. Az események tanúja
