Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

'Sárközi lakodalom 1072 c . ti.,.. . • Ha az idei Sárközi lakoda­lom népdalos elődöntőit is szárnításba vesszük, közel ezer szereplő,-másfél száz szerve­zésben, rendezésben érdekelt ember és a népi hagyományai­ban gazdag Sárköz lakossága tett pontot szombaton és va­sárnap egy tartalmában és külsőségeiben is magával ra­gadó eseménysorra. A népdalosok és kórusok „Megfújom a furulyám” nép­daléneklési versenyének szom­bat esti — Bátán megrende­zett döntőjét öt elődöntő előz­te. meg. Pakson, Tevelen, Sza- kályban, Alsónyéken és De­esen. A döntőbe való bejutást rengetegen pályázták meg, hi­szen egy-egy előversengés al­kalmával a szólisták és kóru­sok átlag két és fél, három­órás műsorral szórakoztatták közönségüket. S ami dicséreté­re válik népművelőknek, sze­replőknek egyaránt; az 1972. évi Sárközi lakodalom nép­dalosainak, kórusainak verse­nyét nagyon sok frissen gyűj­tött, vagy kevésbé ismert nép­dal gazdagította. Az elmúlt évi Sárközi lakodalom alkalmából meghirdetett népdaléneklési versenynél az idei nem , csak tartalmában volt gazdagabb, hanem színvonalban is. Ta­valy a jelentős folklóresemény e műsorára vonatkozóan azt kellett leírnunk, hogy „keve­sebb több lett volna”. Az idén az elismerés szavain kívül alig van okunk kritikai megjegy­zésekre. Az elődöntők zsűrijei — igen helyesen — szigorúbb mértékkel mértek. Éppen ezért korhöly rangot jelentett be­jutni a döntőbe, amelyben vé­gül is hét kórus, tizenkét szó­lista'versenyezett az elsőségért. A kórusok száma, ha nem tör­ténik egy sajnálatos szervezési hiba, tulajdonképpen nyolc lett volna. De nem érkezett meg az autóbusz a kétyi szé­kely asszonyok kórusáért, s őket a versenyből való kiesés miatt aligha kárpótolja, hogy va­sárnap a Sárközt lakodalom zárónapján felléphettek, sőt felkareste őket 'a rádió is. Hi­szen ki tudja... he jelen va’’ —i' a döntőn, esetleg nem így alakul például a kórusok he­lyezése; elsődíjas lett a bátai vegyeskórus, második a decsi lányok kórusa és harmâdik a teveliek vegyeskara. Nagyon szoros volt a verseny mindkét kategóriában, de különösen az a szólistákéban, mert a döntő zsűrije a tizenkét szólista kö­zül kilencet díjazott. Itt az elsőséget a bátaszéki Kapási Julianna hódította meg. Má­sodik lett Cziráki Éva, és har­madik Antal Andrásné. Míg a népdalos verseny zavartalanul bonyolódott, a szombati vihar miatt a Vasas művészegyütte­sének műsora, melyet a sza­badtéri színpadon mutattak volna be Decsen, elmaradt. Pénteken viszont Bátán adott nagy sikerű önálló estet a ki­tűnő együttes. Öcsényben a jugoszláviai Mohol népi együttese adott önálló estet a művelődési ház színháztermében. Vendégeink az eső miatt késve, fél kilenc tájban léptek színpadra — Magyarországon tizennegyed­szer. Érdekességként említjük, hogy a XIX. század első ne­gyedében a külső Sárköz vi­dékéről, Hajós,* Madaras, Ke­cel, Kalocsa községekből sok család települt át Mohóira. Ezért is szerepelnek állandó jelleggel az együttes műsorá­ban fégi sárközi táncok, me­lyek közül számosat mutattak be kirobbanóan nagy sikerrel. Az idén először hirdették meg a Sárközi lakodalom ren­dezői a népi hangszeres szó­listák versenyét. Huszonötén küzdöttek a döntőbe való be­jutásért és elnyerték kilencen. A hangszeresek vasárnap dél­előtt a decsi szabadtéri szín­padon -adtak műsort. Közülük az elsőséget a teveli Jandli József szerezte meg citera-, szólójával. Második — ugyan­csak citerával — a szekszárdi Gáspár Mihály, a harmadik díj a levélsíppal muzsikáló — ■szintén teveli —:Csernik Be“*: nedeknek jutott. A Sárköz búcsúval felérő, tötnégméreteiben a búcsúkat is messze elhagyó ünnepe az idén szerényebb keretek kö­zött és mégis szervezettebben, tartalmasabban zajlott, hiszen nemcsak a kórusok, népdal- énekesak és hangszeres szólis­ták, táncegyüttesek, zenekarok — há szabad így mondani ki­csik és nagyok — készültek erre a parádés ünnepre, ha­nem a tájegység falvainak la­kossága is. A rendezők — igen okosan — tisztasági versenyt is hirdettek és ezt olyan ko­molyan vették a sárközi köz­ségek, hogy egynémelyikben majd minden házat kimeszel­tek. Egyszóval,'valósággal újjá­születtek, kivirágzottak a te­lepülések. Ebben a versenyben első lett Decs, második Báta és a harmadik Öcsény. Egyébként, a sárközi napok zárónapján, vasárnap valahány sárközi község fúvószenére éb­redt, mert a hangulatos lako­dalmi felvonuláshoz is zenét szolgáltató döbröközi fúvósok végigjárták a községeket. A szekszárdi ifjúsági fúvószene­kar pedig Decsen adott térzenét vasárnap délelőtt. így, mint az lakodalomkor illendő és meg­szokott, általános volt a sze­szélyesen borongó idő ellenére is a jókedv. Még a délutáni eső sem fufamította meg a látványosságok közönségét. Az ma még nehezen dönt­hető el számszerű pontosság­gal, hogy ezen a vasárnapon hányán fordultak meg a Sár­köz „fővárosában”, Decsen. De ha elmondjuk, hogy csak a szereplők többen voltak’ hat­száznál, akkor következtetni lehet arra, hogy a seregszem­lének ötezernél jóval több ven­dége volt. Mint említettük, az idei sár­közi1 napokon részt vett egy- egy stábbal a radip és’ a tele­vízió is. Ez' utóbbinak azért örülhétünk, mert ' ilyen -szín- pompás; és' ilyen ^valódi ï még egy Alkalommal sem „volt pél- - dáulíva lakodalmi -felvonulás, ami j délután .három . órakor kezdődött é&^’l^.tftj^káíi-ért véget', -,Á » jpkadyuent dajoló ; ,és. táncoló .lakődulmasr'ménéthen ott ÿôltak' á'jjpgyespíárt ' t-. ,Sü-. köscH Zsuzsannát. és- jKápolnás Józsefet'-— adó hbátaiák, az‘ őcséftyiék, adsónyékiék, sár- pilisiek, . váfaíj-aiak, sióagárdi­ak, zombaiak ‘és természetesen a decsiek.is. ;S mellettük még sokan. Föntebb már említet­tük, hogy. .a sárközi "napokra érkezett hozzánk a jugoszláviai moholi népi együttes, ismét itt voltak — akárcsak tavaly — a külső sárköziek, részt vett a sárközi napok esemé­nyeiben a Vasas Központi Művészegyüttes, a dunaújvá­rosi, a dombóvári és a szek­szárdi táncegyüttesek mellett. Mit mondhatnánk? Decs ut­cái majdnem kicsinek bizo­nyultak a nagy lakodalmi hangulat befogadására. A fel­vonulás hangulatdíját — mert ilyet is alapítottak — a bá- taiak vitték el és ez termé­szetes. Számukra a sárközi la­kodalom előversengése volt az ifjú pár most szombaton sorra kerülő igazi egybekelé­sének. Mint hírlik, ott sem lesznek éppen kevesen, de nagyon valószínű, hogy a , menyasszonyon kívül aligha . öltik" 'föl a részvevők azt a gyönyörű ^népviseletet, amiben itt-pompáztak szívet-lelket föl- üdítöen. . ;«[. A nem házakhoz hívott ven- ' dégek- ellátásáról a szekszárdi ' ÁFÉSZ., gondoskodott, öt sát- : rat :í állítottak fel Decs főterén ”, és utcáin, Fogyott a sör, a , virsli,', a főtt kolbász. Sörből t 430 ládával, traubiszódából 3200 üveggel, jaffából 4000 üveggel adtak el. Elfogyott az ÁFÉSZ sátraiban 50 kilo­gramm debreceni, 25 kilo­gramm házi kolbász, 20 kilo­gramm virsli, 1000 darab pék­sütemény, 300 perec, 300 szend­vics. De ezek csupán előzetes adatok. A szereplők az általános is­kola diákotthonában kaptak szállást. Vasárnap disznótoros ebéd volt, 1000 főre főztek a diákotthon szakácsai. Rövid krónikánk végére föl­tétlenül çdakivânkozik, hogy ma már szegényebbek len­nénk a sárközi nap-ok népi hagyományainkat újjászülő, elevenen tartó ünnepe nélkül. Minden elismerésünk a rende­zőké, a szereplőké és mind- azoké, akik bármi módon se­gítséget nyújtottak az 1972. évi sárközi lakodalom ilyen sikerű magrendezéséhez. Az idei rendezvények köre szű- kebb volt, mint az ezt meg- előzőeké, de lassan kialakult az az okos mértéktartás, ami­vel közelíteni kell egy jelen­tőségében megyehatárokon kí­vül is ható folklóresemény megrendezéséhez. A „keveseb­bet, de feltétlenül jobbat” el­ve föltehetően még jobban ér­vényre jut majd az elkövet­kező sárközi lakodalmak sorá­ban, akár évente, akár két­évenként rendezzük ezeket. g. 1. v. 1972. június 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom