Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

"Vendégünk, Indira Gandhi, aki európai útján Magyaror­szágra is ellátogat — több mint hat éve miniszterelnöke a világ'második legnagyobb lélekszámú országának, az öt és íélszáz millió lakosú, In.r diának. Indira Gandhi egész élete a régi ellen, az újért vívott-álarcban telt eb Négy esztendős volt, amikor az an­gol' bíróság előtt vádlottként megjelenő nagyapja ott, a vádlottak padján térdére ül-' tette. És apja Dzsavaharlal Nehru volt. a függetlenségi harc Igendás vezérének Gandhinak és legközelebbi társa. Az a férfi, aiki Gandhi meggyilkolása után felépítette a független és modern Indiát és' a nemzetközi politikában a pozitív el nem kötelezettség meghirdetésével a „harmadik világ” egész sor országa szá­mára határozta meg a köve­tendő utat. Indira Gandhi anyja betegsége és apjának ve­szélyekkel terhes politikai te­vékenysége miatt igen sok helyen folytatta tanulmánya- is, s azok több ízben meg is szakadtak. Indiában, Svájc­ban, és később Oxfordban is járt iskolába, s-töltött egy esz­tendőt a nagy indiai költő, Rabindranath Tagore által alapított egyetemen. Tanulmányai, félbeszakadá­sáért azonban páratlan kár­pótlást kapott. Apjának, Ne- hrunak börtönből írt leveleit, amelyeket később „Pillantások a világtörténejemre” címmel adtak ki könyv formában, s amelyek a „történelmi lecké”-n kívül morális tanácsokat is tartalmaztak. Méltán vált hí­ressé az egyik, 1930-ban írt levél egvik szakasza: „Tégy egy apró próbát mindig, ha kétségeid vannak. Sose tégy olyat, amit szeretnél eltitkol­ni. Az eltitkolás vágya azt je­lenti. hogy félsz valamitől és a félelem méltatlan hozzád. Légy bátor — és minden más ebből következik”. Anélkül, hogy bármilyen .hivatalos pozíciót töltött vol- «ia_ be, évtizedekig naponta módja volt arra ,hogy „belül­ről szemlélje” nemcsak az in­diai' belpolitika mozgását —, ha­rem a nagy nemzetközt esemé­nyeket is. 1955-ben jutott elő­ször hivatalos pozícióhoz, ami­kor a kongresszus munkabi­zottságának tagjává választot­ták.. Négy évvel később, 1959- ben a kongresszus elnöke lett. £ztf,a tisztességet viszonylag rövid ideig töltötte be, egy időre visszavonult és csak Nehru halála után, 1964-ben lépett ismét a politikai szín­térre a Sasztri-kormány tájé­koztatási minisztereként. Alig két esztendő . múltán újabb, hirtelen haláleset rázta meg az indiai politikát. A taskenti pakisztáni—i ndi ai megegyezés másnapján Sasztri hirtelen meghalt. Ebben _az időben az indiai kormánypártot, a Kongresszust heves belső vál­ság gyötörte. A párt jobbszár­nyának, az indiai nagytőké­vel összefonódott Szindikátus­nak a tevékenysége miatt a tömegek egyre inkább elfor­dultak'a párttól. Amikor hösz- szas belső harc után az egy­mással csatázó frakciók meg­állapodtak abban, hogy Indira Gandhi lesz a miniszterelnök, — azt hitték, hogy „Nehru lányát” választják meg erre a tisztségre Tehát: olyan szemé­lyiséget, akinek feje fölött apja tekintélye lebeg, s akit az indiai milliók mélységesen tisztelnek —, de aki nem elég erős ahhoz, hogy útját állja a Szindikátus törekvéseinek. Az évek bebizonyították, hogy az indiai jobboldal sú­lyosan tévedett. Indira Gandhi méltónak bizonyult a feladat­hoz. Volt ereje ahhoz, hogy szembeszálljon a Szindikátus­sal, heves belső harcokban le­győzze az indiai jobboldalt és a Kongresszus Párt centrumá­nak és baloldalának támogatá­sával új reformprogramot dolgozzon ki. Ennek a reformprogram­nak a győzelmét hozta meg az 1971-ben megtartott választás. Ez söpörte el a kongresszus szakadár jobbszárnyát és gya­korlatilag abszolút többséget adott Indira Gandhi megújult pártjának. A második, világpolitikai fordulatot hozó és óriási bá­torságot igénylő politikai tet­te az emlékezetes pakisztáni válságban tanúsított merész, de körültekintő politikája volt. Ennek végeredményeként tel­jesen megváltozott India stra­tégiai helyzete: megszűnt két- frontos veszélyeztetettsége. A Kongresszus Párt megújításá­val és India külpolitikai hely­zetének megerősítésével Indira Gandhi megteremtette a nyu­galomnak és a stabilitásnak azt a légkörét, amelyre az In­diára váró óriási gazdasági feladatok megoldásához szük­ség ' van, _, -i -e P@dg©mij veietéséveî siQvjef küídöfrség tett íátogstésr a VDK-bcm Ben ke Valéria a Szovjetunióba utazott À Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Kommunyiszt című elméleti és politikai folyóirata főszerkesz­tőjének meghívására Benke Valéria, az MSZMP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke hétfőn a Szovjetunióba utazott. Benke Valériát a Ferihegyi repülő­téren Övári Miklós, a Közpon­ti Bizottság titkára búcsúztat­ta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Nemzetközi pilóta sztrájk Hétfőn reggel, magyar idő szerint 7.00 órakor kezdetét vette a légiforgalmi társaságok pilótáinak nemzetközi szövet­sége (IFALPA) által meghir­detett egynapos sztrájk, amellyel a pilóták hatéko­nyabb fellépést sürgetnek a kormányok részéről a nemzet­közi légiforgalomban elhara­pózott gépeltérítések ellen. Egyelőre nem lehet felmérni, hogy a nemzetközi szövetség­hez tartozó mintegy ötvenezer pilóta hányadrésze tett eleget a sztrájkfelhívásnak, miután több országban a kormány legmagasabb szinten avatko­zott közbe és tiltotta el a piló­tákat a munkabeszüntetéstől. Szato lemondott pártelnöki tisztéről is Hétfőn délelőtt ülést tartott a hatalmon levő japán liberá­lis demokrata párt legfelső szerve, a végrehajtó bizottság. A vezető testület, előtt Szato Eiszaku miniszterelnök hivata­losan bejelentette lemondását a pártelnökségről. A végrehaj­tó bizottság elfogadta Szato le­mondását és elhatározta, hogy július 5-i konvencióját az új pártelnök és miniszterelnök megválasztására hívja össze. Nem engedték kiszállni a japán ügyyédet Az izraeli határrendőrség vasárnap még gépéből sem en­gedte kiszállni Sodzsi Hirosi japán ügyvédet, akit a tokioi jogászszövetség küldött Izrael­be a Tel Aviv-i repülőtéri me­rénylet egyetlen életben ma­radt tettesének, Okamoto Ko- zo-nak a védelmére. Moszkva (TASZSZ) 1972. jú­nius 15—18-án nem hivatalos baráti látogatást tett a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságban a Szovjetunió küldött­sége Nyikolaj Fodgornijnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének vezetésével. A kül­döttség tagja volt Konsztan- tyin Katusev, az SZKP KB tit­kára és Nyikolaj Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszter- helyettese. A szovjet küldött­séget szívélyes testvéri fogad­tatásban részesítette a Viet­nami Dolgozók Pártjának Köz­ponti Bizottsága, a VDK nem­zetgyűlésének állandó bizottgá. ga és a VDK kormánya. Nyikolaj Podgornij, a szov­jet küldöttség vezetője hanoi tartózkodása alatt látogatást tett Ton Duc Hang-nál, a VDK elnökénél. Le Duan, a Vietnami Dolgo­zók Pártja KB első titkára, Truong Chinh a Vietnami Dol­gozók Pártja KB Politikai Bi­zottságának tagja, a VDK nem­zetgyűlése állandó bizottságá­nak elnöke, Nguyen Duy Francia politikai körökben feltűnést keltett De Gaulle fiának, Philippe De Gaulle el­lentengernagynak a francia rá­dió számára adott nyilatkoza­ta, amely éppen egybeesett a Colombey-les-deux-Eglises-nél De Gaulle emlékére emelt, lo- tharingiai kettőskereszt alakú, hatalmas emlékmű vasárnapi ünnepélyes leleplezésével. De Gaulle fia nyilatkozatá­ban ugyan azt hangoztatta, hogy nem akar politikai kar­riert kezdeni, amire egyesek ösztönzik, nyilatkozatának hangneme azonban — mint a Les Echos írja — „kételyeket ébreszt a tekintetben, hogy a tábornok örökösei milyen ér­zelmeket táplálnak a tábornok utóda iránt". Az emlékmű vasárnapi fel­avatásánál Pompidou elnök mondott ünnepi beszédet és abban De Gaulle történelmi érdemeinek méltatása után Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a VDK minisz­terelnökének helyettese, Xuan Thuy, a Vietnami KP KB tit­kára, miniszter, továbbá több más vietnami vezető fogadta a szovjet küldöttséget és baráti beszélgetést folytatott a kül­döttség tagjaival. A szovjet és a vietnami, fél tárgyalásokat folytatott, ame­lyek során megvitatták a Szov­jetunió és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság közötti baráti kapcsolatok, harci szo­lidaritás és testvéri együttmű­ködés további szilárdításának és fejlesztésének kérdését, va-, lamint a vietnami helyzetet. A szovjet küldöttség a* SZKP KB Politikai Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a szov­jet kormány nevében kifeje­zésre juttatta a testvéri szoli­daritás érzését a hős vietnami néppel. A szovjet küldöttség június 18-án Nyikolaj Podgornij veze­tésével visszaérkezett Moszk­vába. hangsúlyozta: a tábornok kö­vetői most, sírjánál, ünnepé­lyes esküt tesznek arra, hogy hűek maradnak De Gaulle ta» nításához. Ugyancsak vasárnap, Párizs­ban a háború alatti ellenállási mozgalom részvevőinek 13 kü­lönböző szervezete tüntetést rendezett az ellen, hogy Pom­pidou elnök megkegyelmezett egy volt árulónak, Touvier- nek, aki a háború alatt, mint a lyoni francia rendőrség ve-, zetője együttműködött a Ges- tapo-vah ^ ■ À hétfői sajtóban több kom» mentátor is hangsúlyozta, hogy Pompidou elnök belpolitikai gondjai növekszenek, egyesek szerint az Elysée-palotában most azt mérlegelik, vajon nem volna-e jobb megtartani jövő tavasszal esedékes válasz­tásokat, még mielőtt a belpoli­tikai helyzet teljesen elmér­gesedik. (MTI) Pompidou elnök gondjai« Miniszteri rendelet a szeszes ital árusításáról A belkereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta az ál­lami vállalatok, a szövetkeze­tek és társulások szeszesital­árusítását. A rendelet előírja, hogy sze­szes ital csak áruházban, élel­miszer- és csemegeboltban. ABC-áruházban, édességbolt­ban, általános vegyesüzletben, palackozott italok boltjában és Konzumturiszt üzletben áru­sítható. Italmérési engedélyt csak áruházi étterem és büfé, vendéglátóipari üzlet, étterem, vendéglőj kávéház, söröző, bü­fé, bisztró, falatozó, presszó, bár, italbolt, poharazó és szál­loda kaphat. Az édességboltok és a Konzumturiszt-üzletek kommersz-iítalokat nem tart­hatnak; az önkiszolgáló étter­mek csak sört a cukrászdáié pedig csak likőrt, csemegebort és borpárlatot mérhetnek ki. Szigorú előírás, hogy a gyár rak, az építkezések, a bányák büféiben munkaidő alatt sem­miféle szeszes italt nem áru­sítható. Tilos 4 szeszesital­értékesítés — a palackozott italok kivételével — munkaidő alatt a hivatalok, intézmények büféiben, és a sportpályákon, a már kiadott korábbi rendelke­zés szerint. Régi kifogást orvosol a rendeletnek az az előírása, amely szerint a bányák, a gyárak, az üzemek környékén működő italboltokat, büféket, bisztrókat, falatozókat az üzem munkakezdési idejénél koráb­ban nem nyithatják ki, illetve nem .mérhetnek, árusíthatnak szeszes italt. A miniszteri ren­delet intézkedik a közlekedési eszközök,, a pályaudvarok ital- árusítási rendjéről is-. A vásút- és hajóállomásokon, az autó­busz-pályaudvarokon, a mozgó étszolgálat' kizárólag csak pa­lackozott bort és sört árusít­hat Az állomásokon, a pálya­udvarokon működő üzletek, pavilonok égetett szeszes italt nem mérhetnek ki és 2 decinél kisebb palackokban sem áru­síthatnak. ■ A rendelet szerint tizen­nyolc éven aluliaknak szeszes ital-t kiszolgálni változatlanul tilos. Italboltokban, poharazók- ban, borozókban, borkiméré­sekben a 16. életévüket be nem töltött fiatalok csak szál­lói kísérettel tartózkodhatnak, bárokba és éjszakai mulató­helyekre még szülői kísérettel sem léphetnek be. Egyéb ven­déglátóhelyeken kísért nélkül 19 óráig, szülői felügyelettel 21 óráig tartózkodhatnak a 16 éven aluliak. A rendelet vég­rehajtásához a vendéglátóipa­ri üzletek vezetői és dolgozói megkövetelhetik a személyi igazolvány felmutatását, s rendőri közreműködést is igénybe vehetnek. A miniszteri rendelet — amelynek előírásai már érvé­nyesek — végül meghatároz­za, hogy az italárusításra jo­gosult üzletek eladóterében mennyi helyet foglalhatnak el a szeszes italok. (MTI) Ülisgas aendeg Indicaliol

Next

/
Oldalképek
Tartalom