Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

I f Törvényjavaslat a bíróságokról Irta: dr Ssilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes Az államélet és a szocialis­ta demokratizmus továbbfej­lesztése társadalmi fejlődé­sünk mai szakaszának köz­ponti kérdése. Az igazságszol­gáltatás, a bírói munka az ál­lam munkájának szerves ré­sze, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosítéka, így érthető, hogy tökéletesítse az egész társadalom, minden állampol­gár számára lényeges. A bí­rósági szervezeti törvény- je­lentőségét húzza alá az is, hogy az országgyűlés közvét- lenül az alkotmány módosítá­sa után az elsők között fogja megvitatni a bírságokról szóló új törvényjavaslatot. A jelenleg érvényes jogsza­bályok szerint ugyanis a bíró­ságokon kívül még számos olyan fórum működik, amely jogviták eldöntésével foglal­kozik, és sok esetben még a szakember is nehezen igazo­dik el, melyik ügy, melyik szerv hatáskörébe tartozik, ki fogja abban a végső döntést meghozni. (Pl. vállalatok—ter­melőszövetkezetek vitája, munkaügyi kérdések, stb)! Ezen a most megalkotásra ke­rülő törvény változtatni fog, mivel jelentős lépést tesz az igazságszolgáltatás egységének irányába. Alapelve, hogy : az állampolgárok és a gazdálko­dó szervek, vállalatok legfon­tosabb jogait és kötelességeit érintő' jogvitákban. így a bűn­ügyekben, a polgári jogi, csa­ládi jogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi és a szövetkezeti tagsággal össze­függő vitákban a jövőben a bíróságok döntenek, és ilyen ügyeket csak magas szintű jog­szabályok utalhatnak, más. a bíróságokon kívül álló szerv , hatáskörébe. Ilyen lehet; ha gyorsan kell intézkedni pél- . dáu] egy birtokháborítási ügy­ben. Máskor. . a- szakszerűség : kívánja meg, hogy az állam-, igazgatási szervek foglalkoz­zanak bizonyos kérdésekkel, például bányakárok, vadká­rok . esetén. Pontos az. hogy végső soron még az ilyen ese­tekben is biztosítja a bírói utat, ha a döntés az állam­polgárok alapvető jogaira is kihat. A dolgozó, a munkavállaló és a munkáltató között a mun­kaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcso­latos viták eldöntése is érthe-, tőén került napirendre. Az ilyen ügyek megfelelő eldön­tése jelentős , szerepet játszik a dolgozók jogainak védelmé- ' bep, elősegíti . a kötelezettsé­gek teljesítését, a munkafegye­lem, a jó munkahelyi légkör kialakulását. Az új törvény szerint az érdekösszeütközések feloldása a korábbinál na­gyobb körültekintést és a tör­vényesség maradékt-alan érvé­nyesítését igénylő feladattá vá­lik. A dolgozók jogainak foko­zottabb védelme megkívánja, hogy a , vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozat? ' t ezentúl a bíróság vizsgálja fe­lül. Ezért az új javaslat meg­szünteti a területi munkaügyi döntőbizottságokat és helyet­tük a fővárosban és a megye- székhelyeken felállítja a mun­kaügyi bíróságokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a munká­sok, alkalmazottak és a szö­vetkezeti tagok munkaügyi vi­táit végző soron a. bíróság dönthesse el. Rendezi az 'új javaslat a vállalatok és a szövetkezetek vitás ügyeinek intézését is, megszüntetve' ezzel azt a pár­huzamosságét, amely jelenleg a gazdálkodó szervek jogvitái­nak intézésében a bírósagok ég " a gazdasági döntőbizottságok között fennáll. Az új rendezés alapján a gazdasági döntőbi­zottságok jelenlegi feladatkö­rét ugyancsak a bíróságok ve­szik át. ígv egy helyütt össz­pontosulnak az üvgek és az azok elbírálásáról hasznosítha­tó gazdásági tapasztalatok is. A törvényjavaslat -.központi témája a bírák munkaviszo- ' nyának a rendezése is, ezen ,beliil..P,e4>g, elsőisprban,J.a bírák választásának bevezetése amelyet mar az 1949. évi al­kotmány is rögzített, megvaló­sulására azonban eddig nem került sor. A .törvényjavaslat tehát megszünteti az át­meneti megoldásként fenn­maradt bírói kinevezéses rendszert és a bírák a jövőben választással kerülnek felelős beosztásukba. „Virágzó” mezőgazdaság Bonyhádon ? A bonyhádi termelőszövetkezet tagjai egy ideje bosszúsak. Rossz kedvüknek valószínűleg növénytani összefüggése van, és valószínűleg addig tart, amíg szirmait nem hullatja a pipacs. E meglepőnek tűnő megállapítás indoklása a következő: Aki Szekszárdról Bonyhád felé halad; lett légyen a gyér­számú gyalogosok egyike, vagy gépjárművek utasa; Kakasd után balra, a lágyan erdőbe simuló dombhátakon szőkülő gabonatáb­lákat lát. Egész pontosan, a Ladományba vezető út elágazását maga mögött hagyva. A szőkeséget kacér piros folt, sőt sáv bontja meg. Pipacs. A pipacs ismeretes módon, kedves mezei virág, de a gabonatermesztők teljes joggal minősítik gyomnö­vénynek. Annak, hogy itt mégis virít, sok oka lehet. Egyebek között, például az, hogy rosszul tisztított vetőmag került a földbe. A gyomnövények lényegesen szívósabbak a kultúrnövényeknél, ' ép­pen ezért az Országos Vetőmagfelügyelőségnél néhány éve Zsák tanár még joggal állíthatta, hogy hazánk mezőgazdasági mű­velésbe fogott területének egytizedén — gyomot termelünk. A helyzet azóta (remélhetőleg) javult, és módosultak az arányok is. A bosszantó bonyhádi pipacsokat tehát joggal tekinthetjük akár véletlennek (?) is. Virág ritkán fokmérője változásoknak, itt mégis az. Még nem tartozik a történelemkönyvek lapjaira az az idő, amikor ha­sonló esetben a „virágzó mezőgazdaság” jelzőt szinte minden­napi volt alkalmazni, nem csekély reakciós ízzel, azaz meílékíz- zel. Valószínűleg Bonyhádon is akadt parasztembér, aki a ter­melőszövetkezetek alakulásának gazdaságilag botladozó idősza­kában kajánul nézte a pipacstól piros, búzavirágtól kéklő ga­bonatáblákat, mondván: „Bezzeg, amíg az enyém1 volt, nem így festett!” Most bosszús érte, hogy véletlen (vagy technológiai hiba —- teljesen mindegy, minek nevezzük) ilyen kilométernyire virító színfolttal gazdagított egy nagy gabonatáblát. Ami az övé. A pipacs azóta elvirágzott. Bonyhádon általános a megkönnyebbülés. A gyommagvak maradtak. (Ordas) ,A hivatásos bíró megválasz­tását a törvényjavaslat a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak a hatáskörébe utalja. Ilyen magas szintű testület kijelölése a bírák választásá­ra nemcsak a független bí­ráskodás egyik garanciája, ha­nem annak is a kifejezésre juttatása, hogy a bírák ha­zánkban kiemelkedően fontos munkát végeznek. A bírói füg­getlenség biztosítéka a javas­latnak az a része, amely ki­mondja, hogy a bírákat tisztsé­güktől csak a törvényjavaslat­ban meghatározott módon le­het megfosztani, illetve bün­tető úton felelősségre vonni. A bírói függetlenség elvéből kö­vetkezik, hogy a bíró csak a jogszabályoknak van alávet­ve, tehát konkrét ügyek el­bírálásának módjára utasítást semmilyen szervtől nem kap­hat. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a ■ Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságokra kötelező elvi döntéseket, irányelveket, valamint irány- mutatásokat a fellebbezések, a törvényességi óvások elbírálá­sa során. A törvényjavaslat szerint az igazságügy-miniszter biztosítja a bíróságok zavartalan műkö­déséhez szükséges feltételeket. " Az igazságügy-miniszter tesz javaslatot az Elnöki Tanács­nak a bírák megválasztására, 5 nevezi ki a bírósági vezető­ket. Fontos feladata, hogy hasznosítsa azokat a társadal­mi, jogpolitikai, gazdasági ta­pasztalatokat, amelyeket a bí­róságok ítélkezésének elemzé­se során szerez. * A parlament által jóváha­gyásra kerülő új bírósági tör­vény elvei alapján folyik a büntető és a polgári * eljáráso­kat szabályozó törvények fe­. lülvizsgálata is. Az itt várha­tó módosítások legfontosabb célkitűzése az, hogy egyszerű­södjék a bírósági eljárás, gyorsabban fejeződjenek be az állampolgárok, a szervezetek jogvitái. Várható, hogy az új szervezeti és az eljárási meg­oldások együttes hatására a jövőben a bíróságok működé­se egyszerűbbé válik, így az igazságszolgáltatás még haté­konyabban tudja szolgálni az állampolgárok alkotmányos jogait, a szocialista törvényes­séget Természetátalakítás és szuperbomba Pusztulásról, emberi szenvedésről az idők végtelenségéig lehetne írni, most mégis másról óhajtunk. Forrásunk a „Stern” című nyugatnémet lap és két amerikai tudós itt közreadott véleménye. Egbert W. Pfeiffer zoológus, vagyis az állattan, Arthur H. Westing botanikus, azaz a növénytan tudósa bejárta a vietnami hadszínteret. Magyarországnál hozzávetőleg kétszerié nagyobb földdarabról van szó, amely­ből százezer négyzetkilométernyi erdő. Volt. Ugyanis ennek jó része megsemmisült. Majdnem akkora terület, mint Tolna megye. Az ott megsemmisült erdőterület kereken 2600 négy­zetkilométer, megyénk mindenestől 3609. Tények: Ezen a megyénknvivel majdnem mérhető földdarabon bombák, gránátok huszonötmillió tölcsért vájtak. A növé­nyi mérgek (kedélyes nevükön: „lombtalanítók”) kiirtották a flórát. Utána megjelentek a bulldózerek, és abból (az időközben tévesnek bizonyult) elvből kiindulva, hogy ahol nincs fedezék, onnan lőni se lehet, simára gyalulták a földet. A ledobott hat és fél millió tonna bomba hozzávető­legesen két százaléka (130 000 tonna) nem robbant fel, belát­hatatlan idáig őrzi testében a halált. (Magyarországon nem­régiben első világháborús (!) gránáttól pusztultak el embe­rek.) A bombatölcsérekben halat tenyészteni persze nem lehet, viszont minden különösebb emberi beavatkozás nélkül vígan tenyésznek a moszkitók. És a malária. Esetleg a mér­geskígyók. A „természet átalakításának” sajátos eszköze egy bom­ba, melyről a magyar olvasók talán most értesülnek először. Bevetésének (elvben) az a célja, hogy a dzsungelben helikopte­reknek leszálló terepet teremtsen. Erre is alkalmas. Méretei: 3,30 méter magas, 1,35 méter átmérőjű. Nagyságrendben csak az atombomba múlja felül. Ahol robban, ott ötven méter sugarú körben forgács lesz minden fából, és további ezerszáz méterig a légnyomás megöl minden melegvérűt, madarat, rókát — vagy embert. Westing botanikus véleménye szerint öt; egyenként 30— 30 darab húsz- és negyVen tonna súlyú D—7-es és D—9-es talaj egy engetővel felszerelt; speciális század működik az USA ottani haderői kötelékében. Napi teljesítményük négy négyzetkilométernyi erdő kiradírozása a föld felszínéről. Ezt az - amerikaiak „dzsungelzabálásnak” nevezik. A világpiaci konjunktúra hatására Ötszáz forinttal többet fizetnek a határidő előtt átadott szarvasmarháért A szarvasmarha hosszú idők óta a világpiac egyik legke­resettebb cikke. A tartós konjunktúrán belül most újabb időszakos konjunktúra jelentkezett, az emelkedő árak ked­vező lehetőségeket kínálnak a hazai állattenyésztőknek. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt a várható nyereségből osz­tozni kíván a termelőüzemekkel is, oly módon, hogy a határ­idő előtt átadott szarvasmarháért augusztusban, szeptember­ben és októberben már az előírt felárakon túl 500 forinttal többet fizet darabonként. A határozat természetesen hang­súlyozza, hogy csak a határidő előtt átadott állatokra vonat­kozik ez az összeg. A termelőszövetkezeteknek, állami gaz­daságoknak ahhoz, hogy ezt az extra felárat megkapják, meg kell valósítaniuk a gyorsított hízlalási módszert. Ehhez biztosítékot nyújt az Univerz I. elnevezésű magyar szaba­dalom koncentrátum, amelynek rendkívül magas fehérje­értéke biztosítja a hízlalási idő egyhónapos lerövidítését. (MTI) A központban, ahol a piros, sárga, zöld, kék személykocsik néznek farkasszemet a hatalmas, dübörgő teherautókkal, rendőr áll. Karjának egy-egy mozdulatára autóso­rok indulnak el, vagy torpannak meg. Hét vége van. A személyautók a köz­pontnál jobbra for­dulnak. Irány Dom- bori. Irány a Balaton. Meleg van. Az IBUSZ-ban, a Garay Szálló portája mellett ügyfél ilyen­kor szombaton alig akad. Egy férfi áll a pult előtt. Érdeklődik, mik a feltételei an­nak, hogy saját ko­csijával Jugoszláviá­ba mehessen. A gyógyszertár. Va­jon a gyógyszertár forgalma is változik hétvégén? — Változik — mondja a gyógysze­rész, aki idős asz- szonynak üveget ad át. Szombat — Most milyen gyógyszer „szezonja” van? — A kenőcsök fogynak a legjobban, a lesülések miatt. — Milyen a szom­bat? — Forgalmas. Sok­kal forgalmasabb, mint a hét más nap­jai. Piac van, hát a vidékiek jönnek. Sok gyógyszert a falujuk­ban nem tudnak be­szerezni, innen viszik. És a postán? Ott milyen a szombat? — Nehéz. Nagyon nehéz — mondja az értékcikkárus fiatal- asszony. — Mi okozza a nagy forgalmat? — A táviratok. Ilyenek, hogy me­gyek, vagy nem me­gyek, ekkor, vagy ak­kor érkezem, aztán a dísztáviratok közül legtöbb az esküvőre szóló. A lakodalmak ideje a szbmbat este. Visszafelé, a város központjához, útba esik a lottózó. — Mi újság? — Nagy a forga­lom szombaton, a totó miatt. Igaz. Innen-onnan számok hallatszanak, egyes, egyes, kettes, iksz... Szerencsét leső em­berek mindenfelé, szelvények fölé gör­nyedő hátak. Talán egyszer sikerül_____ Irány a piac. Ez a szekszárdi pi­ac igazság szerint mindig sivár és drá­ga. Ebből csak a má­sodik jellemzője igaz a mai napra, a drá­gaság. Különben áru­bőség van, akad itt paprika, paradicsom, karfiol, karalábé, minden, ami a va­sárnapi ebédhez kell. Nézzünk be még egy pillantásra a Kor­zóba is. A fejkendős, bő­szoknyás asszony a fiú unokájának für­dőnadrágot néz, egy fiatal miniszoknyás lány Bermunda-nad- rág után érdeklődik. A forgalom nagyobb, mint a hét más nap­jain. Igen, a környe­ző falvakból tódul a nép és útba ejti a Korzót. Hét vége. A bíró mosolyog. — Könnyebb a szombat, sokkal köny- nyebb — mondja. — Ilyenkor nincs tár­gyalás, nincs nyüzs­gés a folyosókon. Az utcán emberek nyüzsögnek. Az asz- szonyok kezében sza­tyor, s benne a vasár­napi ebédre való. Hét vége van. Szombat. vj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom