Tolna Megyei Népújság, 1972. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

f 9 Iregszemcse Egy falu közérzete Verseny a javából Nemzetközi vetélkedőre készülnek a mezőgazdaságban dolgozó gépész fiatalok Jó közérzettel az ember nap­sugarasnak látja a világot, a kisebb bajokra ügyet se vet, a nagyobbak leküzdéséhez pedig szívesen nekigyűrkőzik, hiszen ilyenkor mindig minden sike­rül. Ha rossz a közérzete, a helyzet megfordul. Az aprócs­ka bajok, melyeket oly szép számmal kínálnak a minden­napok, hegy méretűeknek tűn­nek. A -agyobbakról pedig jobb nem is beszélni. Inkább elkerülni azokat. Közérzetünk tehát viszonyunk a minden­kit körülvevő világgal, melyet hangulati, lelki tényezők épp úgy determinálnak, mint akár egészségügyiek is. Például egy kiadós fejfájás. Ha az ember­nek fáj a feje, bevesz egy An- tineuralgicát. Fájhat-e azon­ban egyszerre egy egész falu feje? Van egy falunak közér­zete? Igen. Igen, noha egyetlen ember közérzetét viszonylag könnyű megtudakolni, egy községét bajosabb. Főleg, ha a község nem a legkisebb, 3776 lakosú, ami járásában lé- tekszám szerint a hatodik he­lyet jelenti. A tamási járásról, ezen be­iül Iregszemcséről van szó. A számok és egy levél Iregszemcse tizennyolc éves­nél idősebb lakosai közül min­den tizedik rendelkezik közép­iskolai végzettséggel, a főisko­lai, vagy egyetemi diplomák birtokosainak száma pedig hatvannyolc. Mindez százalék­ban kifejezve a járási és me­gyei szint felett van. Ilyen szempontból a tamási járás­ban csak a járási székhely és Gyönk előzi meg Iregszemcsét. Mindkét helyen középiskola működik, Iregszemcse viszont egy, a megyén, sőt bizonyos szempontból az ország határain is túlterjedő hatósugarú kutatóintézet központja. Jogos az igény, hogy a magasabb is­kolai végzettséggel bírók be­folyásolják a közízlést, hassa­nak az előbb említett közér­zetre. Van, akiknek ez hiva­talból kötelességük. Itt a nagy létszámú tantestületre gondo­lunk. Iregszemcse általános is­kolája több helyen szétszórva, meglehetősen mostoha körül­mények között működik. Jobb a helyzete a megye közvetlen irányítása alatt álló gyógype­dagógiai intézetnek. Kaptunk egy levelet. A le­vél ahhoz a „műfajhoz” tarto­zik, mellyel olvasóink ilyen, vagy amolyan formában sű­rűn találkoznak lapunkban. Ezek a levelek a megye életé­nek kisebb-nagyobb esemé­nyeiről tudósítanak, és íróik az újságírók segítői, hiszen kis létszámú szerkesztőségi gár­dánk legjobb akarata ellené­re sem juthat el mindenhova. Soraikat olykor teljes terje­delmükben közöljük, máskor kivonatosan, névaláírással, vagy a névbetűk jelzésével. Mindezt ezzel a levéllel meg­tenni nem tudjuk, ugyanis a jó kézírású sorok írója a név­telenség homályába burkoló­zott, önmagát „Egy elkesere­dett szülő” jelzővel illetve. Névtelen levelekkel kizárólag akkor foglalkozunk, ha való­ban közérdekű problémára hívják fel a figyelmet. Az „el­keseredett szülő” valószínűleg az előbb említett statisztikai kategóriák valamelyikébe tar­tozhat, hiszen a község álta­lános iskolai szakos ellátottsá­gáról ír, és megvádolja a helyi tantestület tagjait azzal, hogy Ubermenschet (ember feletti embert) játszanak a gyerekek­kel szemben. Ez nem igaz. Az elkeseredést kiváltó ok azon­ban igen. A közelmúltban le­tartóztatták az egyik pedagó­mi kapcsolatot folytatott — valószínűleg — több tanítvá­nyával. Valóban ez a sajnálatos eset az, ami jelenleg kizárólagosan hat a falu közérzetére? Tények és vélemények Iregszemcséről Nem. sőt baj lenne, ha így lenne. Egyetlen emberről nem lehet és nem szabad egy tan­testületet megítélni, melynek kiemelkedően jó képességű tagjai is vannak, és akiknek túlnyomó többsége kifogásta­lanul ellátta és ellátja munká­ját. Az iskola vezetésében be­következett személyi változás máris előnyösen befolyásolta a helyzetet. Ez a változás Kele­men László eddigi igazgatóhe­lyettes egyelőre ideiglenes igazgatói megbízatása. Egy fa­lu közérzetére a rendkívüli események időleges hatással vannak csupán, azt tények ha­tározzák meg. Tény, hogy Iregszemcse jó­módú. Minden száz úgyneve­zett „aktív kereső” közül nyolcnak van személygépko­csija. Tíz év alatt százhét új családi ház épült a községben. A község lakásainak kereken felében van palackos gázellá­tás, majdnem negyedében (pontosan 24 százalék) fürdő­szoba, száznyolcvanban pedig vízvezeték. Szekszárdon egy lakott lakásra 3,25 lakó jut, Iregszemcsén 3,26. Tíz év alatt tizennégymillió forinttal emel­kedett a helyi betétállomány. Jogos mindezt itt említeni? A lét ilyen téren is a tudat meg­határozója, a lét, az anyagi lét pedig Iregszemcsén egyáltalán nem rossz. És az élet egyéb oldalai? A tamási könyvesbolt két helyi bizományosa, Czudor Bé- láné és ökrös Zsuzsanna ta­valy 93 500 forintos forgalmat bonyolított le a faluban. En­nek háromnegyed része nem a kutatóintézetben, hanem a község más jellegű munkahe­lyeinek dolgozóira jutott. A faluban 708 televízió van, 931 bejelentett rádió és 2204 újság, folyóirat és szaklap jár. Ta­valy 39 társadalomtudományi és 52 természettudományi elő­adást hallgattak meg az ire- giek. — Iregszemcse semmivel sem rosszabb, jobb, elmaradot­tabb, befelé fordultabb, szét- húzóbb, vagy összetartóbb fa­lu, mint bármelyik másik a megyében! — így tudjuk ösz- szefoglalni egy hosszú beszél­getés lényegét, melyet a köz­ség tizenharmadik éve itt mű­ködő, közmegbecsülésnek ör­vendő orvosával folytattunk. Véleménye helyesnek tűnik. — Iregszemcse semmivel sem okoz több gondot nekünk az átlagosnál! — így a járási rendőrkapitányság helyettes vezetője. — Amikor a harmincas évek elején ide kerültem, — emlé­kezik az idős református lel­kész — volt olyan hívőm, aki legszívesebben végigfeküdt volna a templomban a pádon, mert neki földje-rangja után annyi hely dukált. A gazda­sági viszonyok változtával az emberek tudata emberibbé fordult. Ilyesmit nem megvetendő egy úgy látszik tárgyilagosan gondolkodó papi személy szá­jából hallani. Fiatalok és öregek A megyét járva az egyálta­lán nem meglepő, ha a tények után tudakozódó újságíró ele­ven ifjúsági „közélettel” talál­kozik. A „közélet” kifejezést jelen esetben abban az érte­lemben használva, hogy a fia­talok szórakozásaikat, művelő­szervezik. Az együttesen lét­rehozott kereteket, valóban közérdekből őrzik, óvják. Ireg­szemcse bizonyos mértékig egyformán tartozik Tamási és Siófok vonzáskörzetébe. A fa­luból sokan eljárnak, fiatalok is. Ennek ismeretében az, hogy a KISZ járási bizottságán az itteni KISZ-es munkát jó kö­zepesnek értékelik, elfogadha­tó elismerésnek tekinthető. A tények is ezt igazolják. A te­rületi alapszervezetekben dol­gozók és az ifjúsági klub tag­jai összefogtak a társadalmi és családi események színvo­nalasabbá tételére. Az MHSZ- szel együtt rendezett akadály- versenyen vettek részt, nem beszélve a sok közös, vidám szórakozásról és arról a köve­tésre érdemes elhatározásról, hogy az ifjúsági klub tagja csak az lehet, aki egyben rendszeres olvasó tagja a köz­ségi könyvtárnak. Nçm akarjuk lebecsülni a fiatalok között —, és az éltük végzett munka jelentőségét. Ezt hivatásszerűen is lehet csi­nálni. A legidősebb korosztály tagjaival azonban hivatássze­rűen csak a szociális otthonok gondozói, az orvosok, tudomá­nyosan pedig a gerontológusok foglalkoznak. Annak jó köz­érzetét megteremteni, aki a természet meg nem fordítható rendje szerint kifelé halad az életből, jócskán nehezebb, mint azét, aki befelé. A nép- számlálás tanúbizonysága sze­rint 1970-ben Iregszemcsén 773 hatvanéves, vagy ennéd idő­sebb személy élt. Ez a lakos­ság 20,5 százaléka. Hatvan éves korában lehet ugyan va­laki még ereje tel jében, de ez hetven körül már ritkábban fordul elő. Az annál sűrűbben, hogy ha testileg nem is, de lelkileg „sutba” kerül fokoza­tosan becsukódik körülötte a világ. Hovatovább úgy látszik már a vallásosság sem jelenti azt a vigaszt a legöregebbek­nek amit feltételezni szok­tunk. Az előbb említett tár­gyilagos református lelkész azt is közölte, hogy félezer lelkes­nél _ valamivel nagyobb eklé­zsiájának tagjai ugyan kész­séggel áldoztak nyolcvanötezer forintot a temolom teteiének bepalázására és tizenkilenc- ezret a villanyharangra, de vasárnap jó, ha húszán össze­gyűlnek istentiszteletre. Irtunk már lapunkban tavaly arról, hogy Iregszemcsén működik, sőt megyei é& országos vetél­kedőn is szerepel az öregek száznégy tagú klubja. Abban a faluban, ahol Bartók eevkor háromszáz népdalt gyűjtött, az öregek összefogása eleven szel­lemi életet teremtett, kultúr- kineseket tárt fel és alaposan regíti a község történetével foglalkozókat. Mindezt az ügy­buzgalmat eleinte némi derű kísérte, most már azonban nyolcvan különböző korú, ne­mű és világnézetű személv közül hetvennégy helyesnek tartja az időtöltésnek ezt a formáját és csupán hatan ne­vetségesnek. A hetvennégyből hatvannyolc pedig határozott büszkeséo'gel beszélt a legöre­gebbekről, akiknek — éppúgy, mint a lesfiatalabbaknak — közérzete jó. A középkorúak A statisztika ilyen kategóri­át nem ismer, ígv csak köze­lítő becsléssel állíthatjuk, hogy nagyjából Iregszemcse lako­sainak harmadáról van szó. Té­kát a szülők korosztályáról, azokéról, akik a bevezetőben említeni kényszerült esettel kapcsolatban a leginkább érin­tettek lehetnek. Ez nehezen kideríthető, hiszen az embe­rék zárkózottak, ha magán­ügyeikről van szó. Néha kissé túlságosan is azok. Aligha hi­Augusztus 18-án felharsan­nak a fanfárok Mosonmagyar- óvárótt, hogy hírül adják: kez­detét veszi a mezőgazdasági gépesítésben dolgozó fiatalok III. országos mezőgazdasági és politikai vetélkedője. Érdekes kezdeményezés folytatására kerül sor a Lajtahansági Ál­lami Gazdaság Kozlik-major- jában. Először Körmenden, majd Tíszalökön vetélkedtek a KISZ-fiatalok szakmai verse­nyen. A tiszalökt éjszakai szántóversenyről még ma Is beszélnek. A III. nemzetközi ifjúsági szántó- és vontatóvezetői ver­senyre négy-négy fős ifjúsági delegációt nevezett be Bulgá­ria, Csehszlovákia, NDK, Len­gyelország és Szovjetunió. Természetesen a hazai ver­senyzők készülnek legnagyobb ambícióval. Valamennyi me­gye tízfős 30 éven aluli fiata­lokból álló csapatot nevezhet. Hogy a nemzetközi versenyre a logméltóbbak kerüljenek te­rületi elővetélkedőket rendez­tek. A versenyzők felkészítésének megkönnyítésére a KISZ me­zőgazdasági és falusi osztálya már márciusban részletes mód­szertani útmutatót adott ki, amelyből a megyék szakmun­kás KISZ-flataljai felkészül­hettek már a helyi vetélkedők­re is. hető, hogy egy — úgy látszik — folyamatosan elkövetett bűncselekmény lelki hatását a 6zülők nem vették észre gyer­mekeiken, ha pedig észrevet­ték ég nem szóltak, akkor tu­lajdonképpen kitől fédtek? Ezen a tanács vezetői is gon­dolkodtak már. Válasz egy­előre nincs és mivel rendőri­leg, bíróilag befejezetlen ügy­ről van szó, végérvényes még nem lehet. A „közérzetnél” maradva, a középkorúaké a legnehezebben meghatározha­tó. Őket köti leginkább a munkahely, ők élnek legke­vésbé „táirsaöalrmnak” mond­ható életet, viszont ők nevelik a gyerekeket és tartják el — részben — az időseket. A ko­rábbi tanácsvezetéssel szem­ben joggal volt sok kifogásuk. Az elmúlt választásokkor a község élére új vezetők kerül­tek és az ötven tanácstagiból húsz kicserélődött. A falube­liek. a középkorúak kívánsá­gai közül, az idén kettő meg­valósul. Szeptember elsejével új szakorvosi, pontosabban gyermekorvosi rendelőt kap Iregszemcse. Az öregek régóta óhaitntt napközije szintén el­készül. Nem véletlenül választottuk tárgyalásunk sorrendjeként a legfiatalabb és a legöregebb nemzedék után a középko- rúakét. A községben mo6t kez­denek fejlődni egyelőre még csak a csírái egy olyasfajta hajlandóságnak, hogy a fiata­lok és öregek mintájára ez a korosztály is valamiféle tár­sas érintkezési formát talál­jon. Egyelőre nincsen hol. Nincsen földrajzilag meghatá­rozható pont a községben, ahol megfelelő kereteket lehetne találni egy olyan jellegű klub­élethez, ami bizonyára csök­kentené a kisvendéglő forgal­mát, de gyarapítaná a műve­lődési lehetőségeket (Siessünk leszögezni, hogy az iregiek szeszfogyasztási kedve se na­gyobb a megyében megszo­kottnál. A Baranyából ide ke­rült Zentai Károlv üzletvezető a maga munkaterületén jó „közhangulatról” ad számot. A szakmai és politikai ve­télkedők témaköre rendkívül széles skálájú. Számot kell ad­niuk ifjúságmozgalmi, gazda­ságpolitikai kérdésekről, de jártasnak kell lenniük a gaz­dasági és a különböző mező- gazdasági munkával összefüg­gő teljesítményszámításokban is. A fiatalok öntözési, nö­vényvédelmi, gép javítási is- meteikről is számot adnak. A vetélkedő lebonyolításán kívül a rendezők: a KISZ Központi Bizottságéi, a ME- DOSZ Országos Elnöksége, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa, az Állami Gazdaságok Országos Központja és a MEZÖGÉP-egyesülés arról is gondoskodik, hogy vidám, jó hangulat fogadja a több száz résztvevőt. Munkás-paraszt fiatalok találkozója lesz a ver­seny színhelyén, de láthatnak lovasbemutatót, sőt női labda­rúgó-mérkőzést is az érdeklő« dők. A találkozó befejező nap« ján augusztus 20-án vasárnap,- fellép a KISZ Központi Mű« vészegyüttes, s a vidámsággal, izgalmakkal teli napok után ifjúsági gazdászbállal zárják a Hl. nemzetközi ifjúsági szak« mai-politikai vetélkedőt. kilengéseik nélkül). Á műve­lődési ház részben elavult, ma már korszerűtlen típusterv szerint épült. Helyhiánnyal küzd, amit egy eszpresszó — épületen belül — cseppet sem kívánatos ottléte csak fokoz. A kutatóintézet vezetői részé­ről már elhangzott olyan ígé­ret, hogy bekapcsolódnának egy fentebb említett klubféle munkájába és életébe, ha len« ne. Ki formálja a közérzetet ? Ezzel érzésünk szerint elju­tottunk annak szükségszerű összegezéséhez, hogy az első so­rokban vázolni próbált közér­zet — méghozzá a jó közér­zet — formálása kiknek a ke­zében van? Természetesen az emberekében, akik ezt a leg­különbözőbb szervezeti for­mákban teszik, tehetik és ten­niük kell, de hozzájárulnak egyénileg is. A párt községi alapszervezeteit csúcsvezetőség fogja össze. Az államigazgatás szerve a tanács, mely felelős választói előtt. Van Hazafias Népfront, tantestület, kutatói­intézet. művelődési ház. KISZ; és még sorolhatnánk. Ahogyan egyetlen ember egészségét is megtámadhatják kisebb, vagy éppen nagyobb ba­jok, nem lehetetlen ez egy község esetében sem. Gyógyszerként aligha a felfe­dezett kórokozó újra és újra emlegetése javallható, hanem *— közösségről lévén szó — egymás megbecsülése, széthú­zás helyett összefogás. Amit kívülről jött megvalósítani természetesen nem tud. leg­feljebb leszűrni azt a tapasz­talatát, hogy minden híresztelés,' látszat, netán névtelen levél el­lenére! a táblá ján „Iregszemcse” nevet viselő falu közérzete semmivel sem rosszabb, mint bármelyik másiké a megyé­ben. Az elmondottak ezt igye­keztek hangulat- és tényfestő adalékokkal egy napilap ter- iedelme adta lehetőségek közt bizonyítani. ORDAS Mi J gust, §ki - természetellenes ne-— dési - lehetőségeidet közösen K. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom