Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-24 / 120. szám
* ? t f f A közlekedés biztonságáértj Tolna megyei termékek a BW-n •— Egy országos ankét tanulságai — Felüljáró 1985-ben — Öt őrjáratos gépkocsi A múlt héten háromnapos ankétot rendeztek Szekszárdon a KPM, Tolna megyei Közúti Igazgatóságán. Az ország valamennyi közúti igazgatósága forgalomtechnikai szakembereinek részvételével előadásokon, vitákon, valamint Tolna és Baranya megyében kritikus, és a forgalom növekedésével esetleg kritikussá, balesetveszélyessé váló útszakaszok, forgalmi csomópontok megtekintésekor megbeszélték a biztonságosabb közlekedés érdekében megvalósítandó intézkedéseket. Most a háromnapos konferencián elhangzottakból kiemelve ismertetjük a megyénk közlekedésével kapcsolatos javaslatokat, terveket. Ragasztott zebra és a Ptastirut Az útburkolati jelzések néhány éve még gyakran szakemberek körében is vita tárgyát képezték. Azon polemizáltak, hogy a tábla, vagy az útburkolatra festett jelzés a jobb. És az idő, a gyakorlat adta meg a választ. Nem vagy-vagy, hanem ez is, az is. Ma mindkettő, a jelzőtábla, és az útburkolati jelzés egyenrangú, egymást kiegészítő jelzési mód. Az újabbik alkalmazása azonban technikai problémákat vetett fel. Míg a táblák csak az időjárás rongáló hatásának vannak kitéve, az úttestre festett jeleket koptatják a gyalogosok és a járművek is. így egyre sürgetőbb volt új festék kikísérletezése, vagy új eljárás Hétfőn délután Vadóc Kálmán, a megyei könyvtár igazgatója, a TIT Tolna megyei Szervezete irodalmi szakosztálya elnöke nyitotta meg a magyar nyelv hetét. A sorozat keretében három előadás hangzik el a héten. Hétfőn Lengyel Dénes főiskolai tanár megnyitó előadását mintegy huszonötén hallgatták meg. Ez a szám nemcsak a város lakosságának számához és a magyar nyelv ápolásának jelentőségéhez mérten, de még a nyelvműveléssel hivatásszerűen foglalkozók számához képest is kevés. Akik viszont ott voltak, annál nagyobb érdeklődéssel hallgatták az előadást, mint azt az elhangzott kérdések száma is bizonyítja. Lengyel Dénes érintett szinte minden olyan kérdést, amely a ntagyar nyelv szépsége kapcsán szóba jöhet. Elöljáróban arról szólt, hogy miután a magyar nyelv nekünk anyanyelvűnk, érzelmi kérdés, de objektív mércével mérve is szép, zeneileg gazdag nyelv. A nyelv természetesen nemcsak jel-, hanem jelképrendszer is, amelynek szókincse történetileg visszavezethetően alakult ki. A magyar, mint azt Lengyel Dénes Illyés Gyula egyik művéből idézte, egyszerűségre, őszinte érzések, gondolatok kifejezésére termett nyelv. Ha végiggondoljuk a történelmet, nyelvünk István királytól kezdve a szegények, parasztok nyelve volt, hiszen az írástudók, a papok, és az urak hosszú ideig latinul, majd németül, esetleg franciául beszéltek és írtak egymás között. Egészen más a magyar nyelv szókincse, költészetünk képkidolgozása. Az első, a kera- mitkockákból kirakott zebra esős időben síkossá, balesetveszélyessé vált. Így ez nem volt megfelelő. Most, a konferencián ismertették a legújabb, és a próbákat sikerrel kiállt megoldást. Két, két és fél milliméter vastag műanyag fóliát ragasztanak az úttestre. A ragasztást gyorsan el lehet végezni, így igen kismérvű forgalomkorlátozást tesz szükségessé. Tartósságára pedig jellemző, hogy a próba alkalmával súlyos teherautót nagy sebességről fékeztettek le a felragasztott fólián, és a blokkoló kerekek sem okoztak kárt a jelzésben. A záró-, terelővonalak, feliratok és több más útburkolati jel festése helyett nagyon kijltséges és lassú lenne a ragasztásos technológia alkalmazása. Itt továbbra is a festés a kivitelezhető. A vegyészek itt is újat adtak. Megyénk úthálózatán már idén használják a Plastirut elnevezésű, hazai gyártmányú festéket, melynek alkalmazásakor azokon a helyeken, ahol eddig évente kétszer, háromszor is meg kellett újítani az útburkolati jelet, elegendő annak egyszeri felfestése. Elég egy villanyrendőr Szeglet Ferenc, a KPM Tolna megyei Közúti Igazgatóság főmérnöke előadásában a szekszárdiak közlekedési gondjairól is beszélt. Elmondta, hogy a megye a mobilizálódás rendszere, mint például a szigetországban, tengerközeiben élő angol népé. Felvetődik ezek után a kérdés, hogy a nyelv mint jelrendszer elzárja-e egymástól a különböző országok népeit? Bizonyos mértékig igen, de közvetítő rendszer is. A magyar irodalom nagyjai egyúttal jelentős műfordítók is voltak. Lengyel Dénes előadásából mindezek csupán kiragadott részletek és példák voltak. Többek között részletesen szólt nyelvünk történeti múltjáról, alakulásáról, a leíró nyelvtan és helyesírás néhány kérdéséről. Leíró nyelvtanunk már teljes, helyesírási szabályzat és értelmező szótár van. Ahhoz, hogy nyelvi törvényeink tára teljes legyen, szükség lenne egy nyelvhelyességi szabályzatra is. Készülőben van egy ilyen szabálygyűjtemény, de sok még az eldöntetlen, vitás kérdés. Elég itt utalni az idegen szavak használatára, valamint arra, hogy a köznyelvben egyre inkább eltűnik a különbség az ikes és a nem ikes igék használata között, halványul a válaszvonal az alanyi és tárgyas ragozás között. Csak egy példa: az ikes igék szabályos egyes szám harmadik személyű alakja, — igyék — helyett egyre inkább igyont mondunk. Az előzőt főként a fiatalabbak régiesnek érzik. Nyelvünk tehát alakul, illetve mindannyian alakítjuk. S ezért fontos any- nyira, hogy mindenki szépen és helyesen beszéljen, írjon magyarul. A hétfői előadás és a magyar nyelv hete is ezt a célt szolgálta. — ihárosi — növekedése terén országosan is előkelő helyen áll, ami fokozottabban szükségessé teszi a forgalmi csomópontok közlekedési rendjének kialakítását. Így az elmúlt évben a Garay téren jelzőtáblákkal korlátozták az elfordulást, valamint alá- és fölérendeltséget teremtettek a két út között. Ezzel egyidőben megbízást adtak a Közúti Tudományos Kutató Intézetnek több útkereszteződés forgalmi vizsgálatára. A Garay téri felmérés kimutatta, hogy csúcsidőszakban 984 jármű halad átlagosan óránként főirányban, míg ezek útját az alárendelt útról érkező 511 jármű keresztezi. A járművek előtt áthaladó gyalogosok száma pedig 3407. Ez, valamint az egy év alatt bekövetkezett olyan hét baleset, amely jelzőlámpás forgalomirányítással elkerülhető lett volna, mindenképpen indokolta a villany- rendőr felállítását. \ Rendezni kívánják még a Szekszárd—Decs várdombi út Pollack és Tartsay utca kereszteződését is. Itt a forgalomszámlálás adatai nem indokolják a jelzőlámpák beállítását, bizonyos forgalmi szabályozás azonban szükséges. Az előrebecslés szerint 1975-ben lesz indokolt villanyrendőr felállítása, 1985-ben pedig gazdaságossá válik a vasút és a közút külön szintű, tehát alulvagy felüljárós közlekedésének meígvalósítása. Zöld táblák, fényvisszaverőjelzések A megye útjai mentén már az elmúlt évben megkezdődött az átjelzések cseréje. Ebben az évben valamennyi főközlekedési útra kihelyezik az új, nagyméretű zöld irányjelző táblákat, és a régi táblákat a módosított KRESZ-nek megfelelő, és fényvisszaverő réteggel bevontakkal cserélik ki. Ügyelet az utakon Megyénk úthálózata sajnos jórészt keskeny, korszerűtlen, és a burkolat is kis teherbírású. Ezért fokozottabban kell ellenőrizni, és intézkedni, hogy a keletkezett kisebb hibákat gyorsan kijavítsák. Mert kismérvű kátyúsodás esetén is az átvonuló forgalom igen rövid idő alatt nagy útfelületeket rongál meg. Ezért a megyei közúti igazgatóság forgalombiztonsági csoportja az 1114 kilométeres úthálózatból 402 kilométeren — a legforgalmasabb útvonalakon — gépkocsis felügyeletet szervezett, öt ilyen őrjárat van, és mindegyikre 75—88 kilométer hosszú útszakasz jut. Ekkora szakaszon képesek a legfontosabb forgalombiztonsági munkákat elvégezni, vagy a veszélyes szakaszokon a forgalmat irányítani. Tolna megye úthálózatának felújítása, korszerű, új utak építése milliárdos összegeket emésztene fel. Ezt népgazdaságunk jelenleg nem tudja rendelkezésre bocsátani. A most megrendezett ankét azonban jelentős előrelépést eredményez a jobb utak, a biztonságosabb közlekedés feltételeinek megteremtése felé. És ha a közúti igazgatóságok erőfeszítései párosulnak az utakat használók segítőkészségével, ha a már-már notórius útrongá- lókként emlegetett vállalatok is figyelembe veszik a közúti forgalomban részt vevők — tehát valamennyiünk — érdekeit, elérhetjük, hogy a mai tendencia ellenére csökken a balesetek száma, és gyorsabban, biztonságosabban elérhetünk úticélunkhoz. — szepesi — A magyar nyelv hete Nyel vünk szépségei Lengyel Dénes főiskolai tanár előadása a TIT-ben A tanácsi ipar pavilonjában: A Szekszárdi Vasipari Vállalat olajkályha-bemutatója, köztük a vásári dijas „Gemenc”. A Paksi Konzervgyár két serleget — vásári díjat —» nyert, Meggy vér üdítő italával és Balat onsaláta konzerv jével. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat cukorrépa-betakarító gépsora Tolnán készült nyakkendők a Dunasilk Selyemipari Vállalat bemutatóján
