Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
t V y ! I * A szakmunkásvizsgák előtt JEgy piukûivél :„A szakmunkásképző iskola kö- zépioku oktatási intézmény”. (lyürf. VI. törvény 6. §. /2/). „A szakmunkásvizsga célj^, annak megállapítása, hogy a szakmun- kásjeiólt.. . szakmai és politikai felkészültsége megfelel-e a kezdő szocialista szakmunkással szemben támasztott követelményeknek”. (SzakmiOnkásvizsga Szabályzat I. §.) ■ Néhány hét múlva több mint loOO szakmunkástanuló áll a vizsgabizottságok elé és bizonyítja De, hogy a társadalmi és népgazdaság! igényeknek megleieloen magasszintü, alkotóképes elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik. A szakmunkásvizsga három egyenrangú és egymástól elválaszthatatlan részből áll: írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgából. Mindegyiknek az a feladata, hogy mérlegre tegye, értékelje és elismerje három esztendő komoly munkáját. Nem kis feladatot jelent a jelöltek számára egy-egy szakma elméleti ismereteinek elsajátítása. Erre azonban feltétlenül szükség van. Ezzel kapcsolatban elegendő rámutatni arra, hogy világméretekben és különösen az iparilag fejlett országokban magas elméleti követelményeket támasztanak a szakmunkásokkal szemben. Ez a folyamat szükségszerű következménye a viharos gyorsasággal fejlődő tudományos technikai forradalomnak. Ez a forradalom azt igényli, hogy a szakmunkás a lehető legrövidebb idő alatt átértse az új technikai és technológiai változásokat és azokhoz hosszú távon is igazodni tudjanak. Ez az igény azonban csak magasszintű természettudományos ég szakelméleti ismereték birtokában elégíthető ki. Csak jelzésszerűen utalok az ipari fejlődés olyan főbb irányvonalaira mint az automatizálás, a programvezérlés, a műanyagok, a tudományos alapokon kialakított üzemszer. vezés, a mind nagyobb teljesítményű gépi berendezések alkalmazása, az elektronika, a kibernetika, az atomtechnika, gtb. ha arra gondolunk, hogy a most szaamunkásvizsgázó iia- taloa 20—30 év múlva lesznek aiKotó erejük teljében, akkor nyilvánvaló, hogy olyan elméleti alapokat keli mind hatá- rozotcaboan és mind magasabb szinten elsajátítaniok, amely képessé teszi őket a 2000—2020-as évek, a mainál minőségileg más és kétségtelenül nagyobb értelmi erőfeszítést igénylő technikájához és technológiájához való alkalmazkodásra. Ebből következik, hogy az elméleti képzésnek nemcsak az a feladata, hogy ismereteket adjon át, de az is, hogy képessé tegye a fiatalokat a továbbtanulásra akár önképzés, akár szervezett továbbképzés formájában is. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy egyetlen iskola sem nyújthat befejezett, végleges, továbbépítésre és fejlesztésre nem szoruló ismereteket. Erre a feladatra a szakmunkásképzés sem vállalkozhatik. Éppen ezért jelent meg a 6/1972. (IV. 21.) Mű. Ml számú rendelet a munkások továbbképzéséről. Meggyőződésünk, hogy a most végző fiatal szakmunkások élni fognak ezekkel a lehetőségekkel. Nem vitatható, hogy a magas színvonalú elméleti képzettséggel rendelkező szakmunkások képzése egyszerre és egyidőben elsőrendű nép- gazdasági és vállalati érdek, de — és ezt tartom fontosabbnak — egyben a magyar népgazdaság távlati fejlődésének, a szocialista gazdasági integrációnak is kulcskérdése, A szakmunkásvizsga másik lényeges és kiemelt feladata, hogy lemérje a jelöltek alkotóképes kézügyességét, az anyagi értékeket előállító termelőmunkában való jártasságát, helytállását Szeretném hangsúlyozni, hogy nem két egymástól elkülönült követelményről van szó. Az elméleti és gyakorlati tudás azonos színtű, egyenértékű színvonala teszi a szakmunkást szakmunkássá. A szakma művésze ugyanis az, akinek kezét az értelem és nem a nyers fizikai erő vezérli. Elsőrendű feladat tehát nép- gazdasági, vállalati és egyéni érdekeket is tekintve, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati oktatását minden vállalatnál, üzemnél a gyakorlati oktatás tantervei szerint, szakmailag ég emberileg a legkiválóbb szakemberek bevonásával végezzék. Rendkívül örvendetes tény, hogy megyénkben ennek szükségességét igen sok vállalat felismerte és messzemenően támogatja is. Élen járnak ebben, teljesség nélkül szólva, a Bőrdíszmű Vállalat, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Tanácsi Építőipari Vállalat, a 11. sz. VOLÁN, a Gép és Műszeripari Ktsz Tolnán, a Sziakály Testvérek Építőipari Ktsz Szekszárdon és még sokan mások. Végül, de nagyon hangsúlyozottan rá kívánok mutatni arra, hogy a szakmunkásvizsga nemcsak szakmai, hanem politikai vizsga is. Ezt követeli meg a törvény fentebb idézett 1. §.-a is. A szakmunkásképzés feladata, nem akármilyen, hanem szocialista, politikailag, vi-, lágnézetileg is művelt szakmunkások képzése. A szakmunkásképzésről szóló tövény a középfokú oktatási intézmény rangjára emelte ezt az iskolatípust is. Természetes és magától értetődő, éppen világnézeti jellege miatt, hogy minden középfokú iskolatípusban a történelem érettségi tárgy. Ezért természetes és szükségszerű, hogy a saakmunkásvizsgákan a képzés sajátos jellegének megfelelően szerepelnek a társadalmi ismeretek is. „A társadalmi ismeretek vizsgatételei alapvetően a történelem tantárgy tantervi követelményeire épülnek, kiegészítve a társadalmi, erkölcsipolitikai, üzemgazdaságbani ismeretekkel”. (Szakmunkás- vizsga Szabályzat 26. §. Tejfcladagolás a Tejipari Vállalat tamási üzemében. Foto: Gottvald Hangsúlyozni kívánom, hogy nem egyszerűen égy tantárgy vizsgájáról van szó. A munkásosztály a szocialista társadalom vezető osztálya. Ez a vitán felül álló alaptétel pedig megköveteli, hogy ennek az osztálynak jövendő tagjai magas színvonalú marxista—leninista, tudományos világnézettel rendelkezzenek. Tervszerű oktató-nevelő munkával erre neveljük a szakmunkás- tanulókat a képzés három éve alatt. De ezen túlmenően a X. kongresszus határozatban fogadta el, hogy 18 éves fiatalok is tagjai lehetnek a munkásosztály élcsapatának, a pártnak. Ideológiai, világnézeti nevelő munkáknak erre is fel kell készíteni a szakmunkástanulókat. Reméljük és bízunk abban, hogy nem kevés lesz azoknak a fiataloknak a száma, akik a sikeres szakmunkásvizsga után keresni fogják az utat és meg is találják a párthoz. Sok egyéb mellett ez a meggondolás is a szakmunkásvizsga teljes értékű és politikai jelentőségű részévé teszi a társadalmi ismereteket. A korábbi évek tapasztalatai messzemenően igazolják a döntés helyességét. A tanulók túlnyomó többsége nemcsak helytáll ezen a vizsgán, amelyre alaposan felkészítették, de a vizsgákon^ a puszta ismereteken túlmenően érezni és tapasztalni lehetett a mind erősebbé váló munkásöntudatból fakadó meggyőződés erejét is. Június a vizsgák hónapja. Sok ezer magyar fiatal ebben a hónapban bizonyítja be, hogy kemény és eredményes munkát végzett a gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakmunkásképző intézetben. Meg vagyunk győződve arról, hogy tanulóink túlnyomó többsége a sikeres szakmunkásvizsga után értékes tagja lesz a magyar munkásosztálynak. Kaszás Imre az 505. se. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója A plakátokat általában azért készítik, hogy önmaguk helyett érveljenek és többnyire rossz, a falragasz hibája, ha külön magyarázatra is szorulnak. Kemény György plakátja, amelyik egy napja jelent meg a szekszárdi utcákon, magyarázatot nem igényel. Elismerést annál inkább. Nem túlságosan gazdag plakátművészetünknek (legalábbis, ami a megjelenést, és nem azt, ami a műcsarnokbeli elszórt kiállításokat illeti) évek óta egyik legjobb alkotása. Felül: „NEM” pirossal. Alatta Európa — fotomontázs formájában. Montálni is tudni kell. A legkisebb törés nélkül egymás mellé applikálni a hagymakupoíás pravoszláv székesegyházakat, a firenzei campanilét, a KGST palotáját, az Eiffel-tornyot, parlamentünket, Gdansk házait, modern épületeket, a Diadalívet, utcái forgalmat. Középre pedig — természetesen minden kommentár nélkül — a mindezt beárnyékoló gombafelhőt. A gombafelhőt sajnos már régóta nem kell magyarázni. A plakát alján pedig a sárga betűs szöveg önmagáért szól: „BÉKÉT, BIZTONSÁGOT EURÓPÁNAK!” Az alkotó neve oldalt, függőlegesen alig észrevehető, rejtett. Éppúgy, mint a középkor nagy művészeié, akik nem önmaguk, hanem a köz érdekét óhajtották szolgálni. OI. Tudósok a zöldségellátás javításáért A Kertészeti Kutató Intézet főigazgatójának nyilatkozata Oláh Béla, az MTI tudományos munkatársa írja: A zöldségellátás zökkenői sok bosszúságot okoznak a háziasszonyoknak. Leggyakoribb panasz, hogy drága az áru, szűkös a választék, a mennyiség és a minőség egyaránt gyenge. A panaszok orvoslásához a mezőgazdasági tudományok műhelyeiben is keresik az eszközöket, lehetőségeket. Dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — A jelenlegi helyzeten csak akkor tudunk lényegesen változtatni, ha biztosítjuk azokat az agrotechnikai feltételeket, amelyekkel megfelelő áron, elegendő mennyiségű zöldségfélét termeszthetünk, minél kevesebb munkaerő-ráfordítással. Korszerű nagyüzemi technológiát dolgozzunk ki, újabb jó minőségű és nagy hozamú fajtákat állítsunk elő, és így teremtsük meg a zöldségtermesztés nagyüzemi alapjait. Ez olyan technológia, amely a kézi munkaerő felhasználását a minimumra csökkenti és teljesen a gépesítésre alapozza. Jelentős újítást is bevezettünk: az új fajtát a hozzá való termesztéstechnikával adjuk át — szaktanácsadás keretében — a felhasználóknak. — Eddig három új paprikafajtát állítottunk elő. Többek között sikerült kinemesítenünk egy paradicsom alakú, szeptemberben beérő fajtát, amely édes, húsos, vörös színű. Nagy előnye, hogy nemcsak frissen lehet fogyasztani. A paprika- nemesítés terén elért eredményeink egyébként világviszonylatban is kiemelkedők: fajtáink jobbak, mint a világon általában elterjedt fajták, és a fogyasztói igényeket is bő választékkal tudjuk majd kielégíteni. — Nagyon intenzív vetésforgó-kísérleteket is végeztünk. Kiderült, hogy a paprika legjobb előveteményei a területről viszonylag korán lekerülő és a paprikával nem azonos betegségekkel és kártevőkkel rendelkező növények: a gabonafélék, az őszi vagy tavaszi takarmánykeverékek, a borsó, a bab. Azt is megállapítottuk,, hogy a talaj tápanyagtartalmától és minőségétől függően, a kívánatos 150—200 mázsás hektáronkénti termés eléréséhez 100—200 mázsa szerves trágyát és 10—15 mázsa vegyes műtrágyát kell adagolni. — Több éven át folytatott kísérletekkel megállapítottuk a paprika sikeres szabadföldi és hajtatásos termesztéséhez a legkedvezőbb szaporítási időpontokat, módokat és állo- mánysűrűséget. öntözési kísérleteink eredményei is jelentősek: megállapítottuk, hogy a paprika öntözését csak 20 fokos napi átlaghőmérsékleten szabad elkezdeni és akkor kell megismételni, ha a talaj szántóföldi vízkapacitása 70 százalék alá süllyedt. — Intézetünk számottevő eredményeket ért el a vetőmagellátás területén is. A paradicsom kivételével valamennyi zöldségfaj vetőmagját kitűnő minőségben állítjuk elő. Ez azért fontos, mert a jó minőségű vetőmag önmagában 25—30 százalékkal növeli az átlagtermést. — További fontos feladataink vannak a borsókutatás területén. Bár eddig három új fajtát állítottunk elő, az igényeket a jelenlegi termesztési szinttel nem tudjuk kielégíteni. Ehhez jobb zöld- és hán- tolási borsófajták előállítása szükséges. A legfontosabb azonban a gazdaságosság: ökonómiai számításokkal fogjuk elemezni a termesztés minden fázisát. Dr. Molnár Béla végezetül elmondotta, hogy a termesztéstechnikai kutatások a jövőben új, nagy koncentrációjú termesztés megvalósítását szolgálják. A gépi művelésre és gépi betakarításra alkalmas fajták nemesítése mellett folytatják a gépesítési kísérleteket, különösen a betakarításra vonatkozóan. (MTI)