Tolna Megyei Népújság, 1972. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

F I A megye mezőgazdáságának 1971. évi műszaki fejlődése, fejlesztésének további1 lehetőségei A megye mezőgazdaságának műszaki haladása 1971-ben je­lentősen meggyorsult és ennek hatására tovább növekedtek a termelési eredmények, javul­tak a termelékenységi, haté-, konysági, jövedelmezőségi mu­tatók. A mezőgazdasági nagy­üzemek műszaki fejlettség te­kintetében eltérő szinten áll­nak, ennek ellenére bizonyos általános jellemzők mégis meg­állapíthatók. A mezőgazdasági üzemek (állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek) 1971. évi fejlő­dését nagymértékben segítet­te, hogy fejlesztési célokra több, mint félmilliárd forintot használtak fel. A fejlődés első­sorban a növénytermesztésbén dinamikus, az állattenyésztés­ben . viszonylag szerényebbek ez eredmények, ezen belül a szarvasmarha-ágazatban jelen­tős visszaesés következett be. A fajlagos hozamok további emelkedését nagymértékben elősegítette a hazai és külföldi tudományos eredmények al­kalmazása, újabb intenzív faj­ták elterjesztése, a kémiai sze­rek széles körű felhasználása, a modern gépi technika hasz­nálata. Ma már, elmondhat­juk, hogy a megye mezőgaz­dasági nagyüzemeinek túlnyo­mó többsége1 néhány növény- kultúra termesztésében a vi­lág élvonalához tartozik. (Bú­zából a megyei átlagtermés 35,3 q/ha, kukoricából 46 q/ha, májusi morzsoltban’számítva.) A műszaki fejlődés a tech­nikai', biológiai, kémiai oldala, mellett ökonómiai oldalról .is. tapasztalható. Elsősorban a na­gyobb politikai, szakmai fel- készültség, az ,, inteqçîyeblo £s célravezetőbb munka — mind az irányításban, mind a végre­hajtásban — hozta meg gyü­mölcsét. Megállapíthatjuk, hogy a me­gye mezőgazdaságában a mű­szaki haladás szinte valameny- nyi lényeges eleme jelentősen fejlődött az elmúlt évben. Ez különösen az építés, gépesítés, növekvő műtrágyahasználat, kémiai növényvédelem, takar­mánykeverékek alkalmazásai talajjavítás, újabb nagyobb ho­zamú növény és állatfajták el­terjesztése, a technológia kor­szerűsödése vonatkozásában érezhető. További, ,előr.éhala- dást jelent a szakmérnökök, mérnökök, technikusok, szak- , munkások számának növeke­dése is. A korábbi évekhez viszo­nyítva csökkent az építési be­ruházás, de az ilyen célra tör­ténő beruházások ennek elle­nére jelentősek. Az építési be­ruházások háromnegyed; részét a szarvasmarha- és sertéstele­pek épületei kötötték le. A me­gyében 26 szakosított tehené­szeti és 14 sertéstelep épült, il­letve áll építés alatt. E telepek együttesen 11 668 tehén és 96 540 sertésférőhelyet, illetve 112 220 sertéskibocsájtó kapa­citást biztosítanak. Ezzel a jelenlegi nagyüzemi tehénállo­mánynak kb. 55, a kocaállo­mánynak pedig 35 %-a lesz el­helyezhető korszerű, szakosí­tott telepeken. Az eddigi ta­pasztalatok szerint az állat­tenyésztő-telepek hatékonysá­ga a termelés volumenére és a termékek minőségére aligha vitatható. A jövedelmezőségre, vonatkozóan ,ez még .koránt­sem érvényesül egyértelműen, különböző okok miatt. Az ipar­szerű telepek jelentős fejlődést hoztak a munkaszervezet kor­szerűsítésében. A munka- és szociális körülmények ielel^,7 tős megváltozása, a munkaidő lerövidülése és jobb beosztása több helyen a fiatalok és nők számára is vonzóvá tette eze­ket az egyébként nem kedvelt munkahelyeket. A szakosított á'.'attenyésztő­létesítése célszerű és A tanácsi önállóság feltételei jesztése, a technológia korsze­rűsödése figyelemre méltó. A műszaki haladás technikai elemeinek' jelentős fejlődése mellett tapasztalható, hogy an­nak eredményei nem minde­nütt mutatkoznak meg a kí­vánt mértékben. A műszaki haladást szolgáló eszközök egy része nem áll megfelelő meny- nyiségben és választékban a mezőgazdaság rendelkezésére. Az új támogatási rendszer, a korlátozott fejlesztési alapok kedvezőtlenebb helyzetet te­remtettek a beruházások vo­natkozásában. (Főleg az épít­kezések terén.) Esetenként hi­ány mutatkozik erő- és mun­kagépekből, egyes típusaiból,, vagy tartozékaiból. Nincs ele­gendő keverék, illetve összetett műtrágya. A műtrágyaadagok nagyságának, a • hatóanyagok arányának, a kiszórás időpont­jának meghatározásánál elkö­vetett gyakori hibák a mű­trágyák érvényesülését rontják. A gépek kapacitását nem min­denütt használják ki a lehet­séges mértékben. A növény­védő szerek felhasználásánál elkövetett hibák gyakoriak és így,'nem váltják lie a hozzá­juk fűzött reményeket. Prob­lémákat okoz, hogy a műszaki haladás nem eléggé arányos és összehangolt. Az egymással összefüggő eszközök és eljárá sok nem mindig fejlődnek egyenletesen A műszaki fejlesztés techni­kai elemeinek, illetve ezek kombinációinak alkalmazása, egyben előtérbe helyezi a bio-. Íógiaí:* "elérnek fejlesztésének szükségességét is. A technikai és biológiai fejlődés összhang- ' ját —* főleg a tehenészeti ága­zatnál — még a legtöbb he­lyen nem sikerült megterem­teni, amit az átlagos alacsony termelési színvonal mutat. E veszélyes feszültség feloldása az egyik leglényegesebb fel­adatok közé tartozik. A negyedik ötéves tervelő­irányzat 1972. évre eső részé­nek teljesítése fokozott köve­telményeket állít a mezőgaz­daság elé. A megye mezőgaz­daságának jelenlegi fejlettsé­gét és a termelési adottságokat . figyelembe véve minden lehe­tőség megvan ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat maradék­talanul teljesítse. Ebben nagy szerepe van a műszaki eszkö­zök további növelésének éá ha­tékony felhasználásának. Erre a célra az 1972-es évben is je­lentős összegeket irányoztak elő a megyében működő me­zőgazdasági nagyüzemek. Perei Dániel az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője szükséges volt. Az üzemek ál­lattenyésztésének , - fejlesztése, • az-: ország hús- és tejellátásá­nak megjavítása, az export- értékesítés növelése ilyen mó­don válik lehetővé. Emellett szólnak az állattenyésztés ' munkaerő-ellátási érdékei is. A férőhelyek növelésének to­vábbra is a komplex telepe­ken keresztül való megvalósí­tását tartjuk a, légjárhatöbb útnak. •' A továbbfejlesztés, lehetősér gei a megyében, kétirányúak; az épülő telepek mielőbbi be­fejezése1 és*-termelésbe állítá­sa; az üzemelő’ telepek techno­lógiai hibáinak korrigálása, a szakvezetés, illetve a szakmun­káshelyzet' további .javítása, korszerű takarmányozási rend­szer alkalmazása, Másrészről az adott beruházási támoga­tás lehetőségeivel élve az ed­digi tapasztalatokat hasznosít­va a megfelelő anyagi és egyéb feltételekkel is rendelkező üze­mekben újabb telepek- .építé­se. 1975-ig a termelőszövetke-r zetekben legalább \20Q.0, az ál­lami gazdaságikban pedig 500 további ,új tehénférőhely léte­sítése szükséges ahhoz,, hogy à háztáji gazdaságodban folyta­tódó csökkenést is . ellensú­lyozva a tervezett-' .állomány- fejlesztés ■ teljesíihető .legyen. A gépesítés'á mezőgazdasá­gi. .fejlesztés egyik legdöntőbb eszköze. A' mezőgazdaságban használatos erő- és> munkagé­pek száma, típusa tovább nőtt, bővült. Egyre terjednek a technológiai géprendszerek, amelyek -koippleíé tinódpii. kfe pesítik a'fèïmëiès-.folÿ^matai’t a végtermékekig. Jeíeptős a? előrehaladás az állattartás;, 1er-., mélestechriológiajának gépésí-, tése terén, de ez még nem ki­elégítő. v' ' Az 1971-es évben a mező- gazdasági beruházások szer­kezete; aránya megváltozott a korábbi évekhez • viszonyítva. A gépberuházások értéke 1971- bçn .közel 200. millió Ft volt, az. összes, beruházásnak 40 %-a. Az 1967—1970 évek gép- beruházási aránya ' 25—29 % körül mozgott, 1971 -ben pedig 40—45 °/o az arány. A mezőgazdasági termelés­ben meghatározó tényező a kemizálás is. (Műtrágyák, nö­vényvédő szerek,. a takarmá-. nyozásban felhasznált vegy­ipari anyagok, műanyagok.)' A növénytermesztés jelenle­gi fejlettségi színvonalán a műtrágyázás mintegy 50—60°’0- os terméshozam-növekedést eredményez. A ' megyéberi az 1965. évhez viszonyítva 1970-ig két és félszeresére ' nőtt az égy kh. szántóterületre, jutó mű- trágyamennyiség: Az elmúlt évben tovább növekedett a műtrágya-felhasználás. Egy hektár mezőgazdasági területre. 1970-ben 180 kg, 1971-ben 205 kg műtrágya-hatpáhyagQt hasz­náltak' fel a ’megye mezőgaz­dasági nagyüzemei, (Az 1972- es 'évben 212 q ha félhaszná­lás várható.) A kémiai növény­védőiéin területén is jelentős az előrelépés. A vegyszeres gyomirtásban "'-részesült terüle­tek nagysága 52%-kal haladta meg az 1970;' évit. Az 1971. évi felhasználás 'értéke 61 millió Ft volt, 1972-ben 80—90 millió Ft várható. Az 1971. év során tovább bő­vült a különféle műanyagok alkai mazásángk köre a mező- gazdaságban. Korszerűbb tech­nológiák bevezetését, új, meg­oldások általánosítását teszik lehétővé. (Műanyag fóliák,', nö­vényházak,- elemek, műanyag csövek, alkatrészek, mezőgaz­dasági épületszérkezetek stb.) A műszaki haladás további elemei közül különösen az újabb, az eddiginél kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező növény- és állatfajták elter­A magyar tanácsrendszer eddigi történetében elég hosz- szúra nyúlt az az időszak, amikor szinte állandóan és ki­zárólag a tanácsi testületek különböző kérdései szerepel­tek napirenden a témakör — elméleti éç gyakorlati — mű­velői, de még a lakosság köré­ben is. Ebben, pedig nem az volt a baj, hogy a választott testületek — főleg a tanács és a végrehajtó bizottság elsődle­ges fontosságát hangsúlyozták az államszervezetben, hanem eközben’ csaknem teljesen el- hanyagolódott az államigazga­tási — ha úgy tetszik: a hiva­tali — munka figyelemmel kí­sérése, elemzése, problémák­nak kellő feltárása és orvos­lása. Időközben azonban- nyil­vánvalóvá , vált,- hogy a testü­letek' mellett az állam-igazga­tási, hatósági tevékenység se becsülhető le, hiszen a testü­letek és a szakigazgatási szer­vek egymás nélkül nem is - funkcionálhatnak.­Egy-re sürgetőbb igény lett az • államigazgatási- munka korszerűsítése, továbbfejlesz­tése, .Az államigazgatási tevé­kenységet új, a megváltozott gazdaságirányítási rendszerhez igazodó alapokra kellett he­lyezni. Ezeket a változásokat összegezte a tanácstörvény. Egyben megvetette a gyakor­lati alapját a tanácsapparátus munkája megjavításának. A tanácsi hatáskörök kérdé­se „horizontálisan” és „verti­kálisan” is felmerülhet, vagyis egy közigazgatási területen belül és a minisztériumoktól kezdve a legalsóbb községi ta­nács-típusig. A^ .. előbbi esetben arról vart. szó, hogy ma még egész sor, nem taná­csi szerv is intéz igazgatási ügyeket, ugyanazon a terüle­ten, s ez nem helyes. S mint az új tanácstörvény megfogal­mazza: „A lakosságot közvet­lenül érintő államigazgatási feladatok a tanácsok hatáskö­rébe tartozzanak”. Mármost az a kérdés: ezt, az egyébként helyes elvet milyen mérték­ben és mi módon célszerű va­lóra váltani? A válasz — né­mi viták ellenére, amelyek sajnos legtöbbször a „min­dent” vagy „semmit” körül mozognak — tulajdonképpen egyszerűen megfogalmazható; olyan mértékben és' olyan ütemben, amilyen mértékben megvannak, illeve megteremt­hetők a tanácsoknál a hatás­kör-átvétel megfelelő feltéte­lei. E folyamat keretében kap­csolódtak nemrég a földhiva­talok, — s velük együtt a te­lekkönyvek — szorosabban a tanácsokhoz, s hasonlóképpen a tűzoltóság helyi szervei is, de a további ilyen jellegű in­tézkedések se késnek sokáig. Ami pedig a hatáskörök „vertikális” problémáit illeti, • ott a kérdés így módosul: va­jon a minisztériumoktól a községekig, az *' egyes tanács- szintekre milyen és milyen mennyiségű hatáskört szüksé­ges leadni ahhoz, hogy az igazgatási-hatósági ügyek ál­talában ott intéződjenek el, ahol keletkeztek? Az idén az arra illetékes felső szerveknek egyik legfontosabb és legna­gyobb szabású feladatuk lesz a 'különböző állami szervek — köztük a különböző szintű . tanácsok — hatáskörének tel- ’ jés felülvizsgálata. Elsősorban . a' hatáskörök további decent­ralizálása, illetve a. tanácsok,, az államigazgatási szervek na­gyobb önállóságának mielőbbi kialakítása érdekében. Ez a vizsgálat az államigazgatási tevékenység egyszerűsítését is célozza. A hatáskör átcsoportosítása, a tanácsi önállóságnak nagy­arányú növekedése azonban az azt „fogadó” apparátustól, a köztisztviselőktől is jóval magasabb szintű felkészültsé- , get kíván a jövőben! .Bisziku i Béla a Politikai Akadémián mondott., beszédében hangsú- lyoztá: JAz Önállóság növelése nem elhatározás kérdése csu­pán. Nem elég a tanácsok ön­állóságának jogosságát elvben elismerni, hanem meg kell te­remteni ehhez a személyi és tárgyi feltételeket.” Az államigazgatási munka megjavításához, hatékonyabbá tételéhez, az ügyintézés kor­szerűsítéséhez még jó néhány sürgős központi intézkedésre és a tanácsi vezetők, szakigaz­gatási dolgozók korszerűbb ■ szemléletére, nagyobb szakér­telmére, odaadására van szük­ség. Németh Géza Népfront-aktivisták kitüntetése Mint arról már hírt adtunk, a Hazafias Népfront V. kong­resszusa alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntette azokat, akik kiemelkedő munkát végeztek a mozgalomban. A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli a kitüntetettek tel­jes névsorát. Tolna megyéből hárman részesültek kitüntetésben. Benyó Jánosné, a németkéri Haladás Tsz dolgozója, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának aktívája a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta meg. Schmidt Károlyné háziasszony­nak, a Hazafias Népfront Tolna megyei Nőbizotisága tagjának és Schnéringer Jánosnak, a Tolna megyei Tanács VB munkatársának, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága tagjának a Munka érdemrend bronz fokozatát adományozta az Elnöki Tanács. A nemzetközi kooperáció termékei a BNY-n A BNV Petőfi-csarnokában az integráció, a szocialista or­szágok nemzetközi kooperáció­ja jegyében rendezik idei ki­állításaikat a gépipari vállala­tok. Különösen a szerszámgép­ipar kínál eladásra sokféle kooperációs terméket. A többi között a pályavezérlésű. tárcsa­esztergát, amelyet a szovjet partnervállalattal közösen gyártanak Magyarországon és a különleges pontosságú du­gattyú-megmunkáló finom- esztergát,. amely a KGST-sza- kosítás alapján az NDK, Cseh­szlovákia és Lengyelország ré­szére is hazánkban készül. A hosszú lejáratú magyar—cseh­szlovák megállapodás alap­ján immár sorozatban készülő körasztalok, a KGST-országok igényei szerint kialakított gyé- mán'ttórcsás köszörűgépek, a magyar—szovjet műszaki­tudományos együttműködés alapján közösen kifejlesztett huzalgyártó gépsorok és gyors­sodrógépek is várhatóan az idei vásár legkeresettebb ter­mékei közé tartoznak. Az elektrotechnikai kiállítás az NDK-val közösen gyártott fázisjavító kondenzátoroktól a leningrádi Elektroszila gyár közreműködésével konstruált turbógenerátorokig, a mező- gépipar a bolgár és NDK köz­reműködéssel , kifejlesztett ker­tészeti gépekről a növényvédő gépcsaládokig korszerű koope­rációs, termékek egész sorát állítja; ki a vásáron. A leg­több gépen és műszeren az a jelzés olvasható, hogy magyar —szovjet együttműködésben készült. A két ország ipara kö­zösen alakította ki és szakosí­totton gyártja a legújabb szá­mítástechnikai berendezéseket, izzólámpagyártó gépsorokat, széles sávú mikrohullámú be­rendezéseket, s neru utolsó sorban a telefonközpontokat, amelyeknek legfőbb piaca ugyancsak a Szovjetunió. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Videoton, az Elzett és az Egyesült Izzó és több más vállalat a Zsiguli gépkocsikhoz gyártott műszerkészleteket ál­lítja ki, mintegy jelezve, hogy a magyar ipar más országok­kal is szívesen köt kooperációs megállapódásoka !; gépkocsi- műszerek szállítására, cserébe kész személyautókért. Az .idei kiállítás anyaga .egy­ben azt is jelzi, hogy legfőbb termékeink exportját a 25 év­vel ezelőtt aláírt magyar— szovjet gazdasági együttműkö­dési megállapodás alapozta meg. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom