Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
V * KORUNK Számítógép-oktatás — számítógépen A hasai számítógépprogram megvalósításáért A székesfehérvári Videoton Gyárban francia iicenc alapján készülő kisszámítógép. az 1010B, várhatóan nagy fellendülést fog hozni a hazai számítástechnikában. A hazai ikisszámítógép-fejlesztési, gyártási és alkalmazástechnikai program hosszú távú sikere — sok egyéb feltétel mellett — döntő mértékben függ a szakemberképzés, az oktatás jó megszervezésétől is. Amint a hazai számítástechnika eredményeit ismertető kiállításokról, bemutatókból közismert, sok egyéb feladat mellett a Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SzKI) is több olyan munka folyt, ami a fenti célkitűzést is szolgálja. Németh Pálnak, az SzKI tudományos főosztályvezetőjének tájékoztatásából .megtudtuk, hogy az intézet nagy erőfeszítéseket tesz a számítás- technikai kultúra elterjesztésére és a szakemberképzés támogatására. Alapfokú tanfolyamokat tart az 1010B kisszámítógép megismertetésére; szemináriumokat szervez gépi, programozási és alkalmazástechnikai ismeretek továbbadására. Kísérleti jelleggel részt vesz számítástechnikai tagozatos középiskolai osztályok szervezésében és képzésében; a számítástechnika iránti érdeklődés felkeltése érdekében támogatja a középiskolai szakköri foglalkozásokat. Az intézet a számítógépes ismeretek oktatására több számítógépprogramot is összeállított. SZÁMÍTÁSTECHNIKA — A KÖZÉPISKOLÁBAN A számítástechnikai szakemberképzés szempontjából rendkívül fontos, hogy a fiatalok érdeklődését idejekorán felkeltsük a számítástechnika iránt, s hogy minél korábban A sík terepen való vasúti vágányfektetés munkáját nagyon megkönnyíti, a hagyományosnál jóval gyorsabbá teszi a képen látható módszer és berendezés alkalmazása. A szabványos hosszúságú síneket égy központi helyen erősítik rá a talpfákra, majd az elkészült modulokat vasúti platós kocsikon egymásra rakják. Hagyományos módon csak olyan hosszúságban kell lerakni a talpfákat és síneket, amfele- gendő a munka elindításához. A modul-utánpótlást szállító szerelvény azután már ezen megismertessük őket a számítástechnika alapjaival — mondja az SzKI főosztályvezetője. Három fővárosi gimnáziumban az intézet kezdeményezésére és támogatásával, az 1970—197b tanévtől számi- -tástechnikai tárgyú oktatás kezdődött. Az I. István Gimnázium két osztályában (3. és 4. osztály.) tantervbe iktatott oktatás folyik, valamint ugyanott egy szakkör is működik. A későbbiekben elképzelhető, hogy a tagozatos osztály sikeres elvégzése adatelőkészítői és operátori képesítést nyújt majd a tanulók számára. Az Eötvös József Gimnáziumban és az ELTE Apáczai Cseré János Gyakorló Iskolában a számítástechnikai oktatás szakkörök keretein belül folyik (általában 38—40 órás tematikával). A középiskolai oktatási programhoz az SzKI biztosítja a tanárok kiképzését és gyakorlati munkáját az intézeti 1010B típusú számi tógépen (a tagozatos osztályok tanulói számára számítógépes gyakorlatokat is szerveznek.) Nagy jelentőségű dolog, hogy országunkban — egyelőre sajnos csak a fővárosban — néhány száz fiatal már középiskolás korban közelebbi ismeretségbe kerül a számítástechnikával, a „bűvös” számítógéppel. A fentebb ismertetett kísérletek azonban csak az alapot, adhatják meg ahhoz, hogy a fiatalság jelentős része tényleges kapcsolatot találjon a számítástechnikával. A kísérletek szakmai értékelése, a tömeges oktatás megszervezése az oktatásügy szakembereinek szaktudását, közreműköhaladhat. A lánctalpas erőgéppel mozgatott, nagy áthida- lású és kinyúlású vágányleemelő berendezés (ami tulajdonképpen egy önjáró daru) ugyanis a sínen nyugvó kocsi mellé áll, onnan „felmarkol” egy modult és a helyére rakja. Gyors bemérés, szabályozás és összekapcsolás után a kocsisor' előregördülhet az újonnan fektetett síneken és kezdődhet élőiről a művelet. Az Üzbegisztán és Tádzsikisztán végtelen pusztáit átszelő vasútvonalakat e módon építik, mégpedig rekord gyorsasággal. dését és anyagi támogatását igényli. OKTATÁS — SZÁMÍTÓGÉPPEL A számítógépes oktatás rutinszerű része, különösen a tananyag visszakérdezése és a gyakorlati példák megoldása, alkalmas programok segítségével magával a számítógéppel végeztethető. A számítógépes ismeretek oktatásának egyik módszere a gépi oktatás. A tanulóval az oktatási anyag egy részét a számítógép közli. Ennek feldolgozása után az anyagrészből tesztkérdésekre válaszol a gépnek. A válaszokból kitűnik, hogy az adott anyagot a tanuló valóban elsajátította-e. A válaszoknak megfelelően az oktatási program elágazik. Helyes válasz esetén a számítógép kiadja a következő, magasabb szintű feladatot. Rossz válasz esetén „visszaugrik” a meg nem értett anyag kezdetéhez. Ezáltal az ember-gép rendszerben is minden tanuló képességeinek gyakorlatának megfelelő ütemben haladhat a tananyag feldolgozásában. Az intézetben kidolgozták „Az 1010B számítógép programozását oktató programcsomag” című programrendszert, meljyel az adott gép kezelése, programozása oktatható — magával az 1010B típusú számítógéppel! Ez az oktató-rendszer nyolc tanuló egyidejű kiképzésére alkalmas. Az említett programcsomag mellett egy megfelelő tankönyv is a hallgatók rendelkezésére áll. A program- csomag szervezése annak az elvnek megfelelően történt, hogy a programok fokozódó bonyolultsággal kövessék egymást, így készítvén elő a tanulót önálló programok írására. Az intézet munkatársai által összeállított un. Miniprof- program minden olyan ismeretanyag gépi oktatását lehetővé teszi, melyet felelet- kiegészítéses oktatási algoritmusban dolgoztak fel. SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KULTŰRA A Számítástechnikai Koordinációs Intézetben szerencsére idejekorán rájöttek arra, hogy a számítógépek gyártása, illetve üzembe helyezése és üzemeltetése csak szükséges, de nem elegendő felté- telç a számítástechnikai kultúra létrehozásának. A gépek hatékony alkalmazása a népgazdaság célja. Országos érdek, hogy a korszerű harmadik generációs (integrált áramkörökkel felépített) hazai gyártású kisszámítógép minél gyorsabban és minél sokoldalúbban szolgálhassa a népgazdasági célkitűzéseket. Ehhez sok tudományág és szakterület tevékenységének az összehangolása, a fejlesztési-gyártási, és alkalmazási feladatok koordinálása szükséges. Nem lebecsülendők viszont az említett szakterületek oktatási feladatai sem. Különösen nagy jelentősége van az itt példaként említeti számítógépes oktatási rendszereknek, amelyek az alkalmazott eszköz ég módszer kapcsán fokozzák a, számítógépes gyakorlatot és már az oktatási szakaszban is számítógépes élményeket nyújtanak. B. L Sínpár a pusztán ív-műsor képlemezről Nincs messze az idő, amikor a tv képernyőjén megjeleníthetjük majd a készen vett filmeket, műsorokat, vagy saját felvételeinket. A világ legnagyobb elektronikával foglalkozó cégei már sikeresen túljutottak e „műsorkonzer- vek” rendszereinek és készülékeinek fejlesztési nehézségein. Helyenként gyártják és árusítják az ún. vido-rekor- dereket, a magnetofonhoz hasonló, de annál jóval bonyolultabb és drágább képvisszajátszó készülékeket. A szakemberek nagyobb jövőt jósolnak a műanyagfóliából készült lemezről visszajátszható felvételeknek. A lemezek tömeggyártásban készülhetnek és viszonylag egyszerű a lejátszó berendezés is. A képlemezek barázdasűrűsége milliméterenként 120—140, mindegyik teljes körbarázda egy képet tartalmaz, s mivel a tv-készülék egy másodperc alatt 25 képet produkál, a lemeznek percenként 1500 forJ dulatnyi sebességgel kell forognia. A lejátszófej egy piezo-keramikus jelátalakítóból áll, amely mechanikai elmozdulás nélkül érzékel. A lejátszókart egyébként egy vezetőszerkezet viszi odébb fordulatonként egy barázdányi saé- lességgel (0,008 mm). A kép- lemez-le játszónak nincs lemezforgató korongja, egy központi orsó forgatja a fólia-lemezt egy álló korong fölött, s a kettő között vékony légpárna van. A forgás leállításakor a készülék álló képet ad. A sebesség változtatásával gyorsítható vagy lassítható a képmozgás. Egy 300 mm-es átmérőjű képlemezre több, mint 15 perces műsor fér. Lemezváltó segítségével több órán keresztül is folyamatosan működhet a képlemezjátszó. A kétórás programhoz például nem egészen 5 mm vastag lemezcsomag szükséges. Itt orrszarvú rádió... Afrika rezervátumaiban számos olyan, állat él, amely ma már csak védett területen található, mert idők folyamán kipusztította az emb'er. Nemrégiben új állatkövetési módszert- dolgoztak ki a rádiótechnika segítségével. Miniatűr rádióadókat erősítenek egyes rezervátumi állatokra és ezek helyzetváltozását terepjáró gépkocsikra szerelt vevőállomások segítségével követik. A rádióadó — telepével együtt — műgyantába van ágyazva, így erőp sítik fel az állatokra. A rádiós helyzetköveto rendszer egyik legnagyobb technikai nehézségét az állatok befogása jelenti. A gnut és a zebrát például nyílpuskával belőtt altatóval narkotizálják. A gazellákat éjszakánként fényszóró segítségével vakítják el; a fénykévében annyira megdöbbennek, hogy mozdulatlanul tűrik míg a rádióadót felerősítik a nyakukra. Az egyik 575 négyzetkilométeres rezervátumban 32 000 gazella, 1Ó00 gnu, 2000 zebra, 200 oroszlán, 100 leopárd, 25 gepárd, 200 hiéna és 50—80 vadmacska él. Eddig 15 gazellára, 10 gnura és 10 zebrára erősítették fel a miniatűr rádiót. 'A rádióadókat tápláló kis méretű higanyelemek általában hat hónapon keresztül látják el energiával a felszerelt miniatűr trazisztoros adókat. Az orrszarvúnál a rádióadó felszerelésénél más technikát kénytelenek alkalmazni a szakemberek. A nagy testű állatot szintén altatópuskával kábítják el, majd a felső szarvára lyukat fúrnak. A miniatűr adót és telepét ebbe helyezik, majd műgyantával elzárják a lyukat, A _ orrszarvú másik szarván vágott résekbe körantennát helyeznek el. Az orrszarvú-adó jelei 2 kilométer hatókörben vehetők. A mozgó vevőkocsi így optikai „lőiávol- ság,on kívül” is könnyűszerrel követni tudja az állatok mozgását a nagy kikiterjedésű rezervátum területén. Az állatokra ható külső környezeti tényezőket az állatökológia tudománya vizsgálja. Ez a rádiós jelölési módszer az ökológiai tanulmányokat könnyíti meg a biológusok számára. Választ keresnek arra, hogy adott környezetben hogyan mozognak, hogyan viselkednek az állatok? A gazelláknak pl. az a tulajdonságuk, hogy állandóan ugyanaz a vízforrás mellé tanyáznak. Csak egy szűkebb körben mozognak és minden zöld növényt ott letarolnak. Az eddigi eredmények. alapján öz illetékesek most több itatóhely létesítését határozták el a gazellák számára. Ezzel a módszerrel a rezervátum területén már eddig is értékes információkat gyűjtöttek az itt élő állatok viselkedéséről, összeférhetőségéről, mozgásáról. A rádiós módszer természetesen az ökológia mellett az állatok számlálását és nyilvántartását is megkönnyíti. Népújság 4 1972. április 7.
