Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
r i Valahol öt, tíz, tizenöt munkásember -A férfi, nő, bányász vagy vasas, vagy szövő — a munkában összekerül: szervezetileg, műhelybeosztás vagy szalagbeosztás szerint, gépek vagy szerszámok hozzák ösz- sze őket, mindegy. Munkabrigád a nevük, vagy egyszerűen csak brigád, vagy még csak ezt se mondják ki határozottan. Aztán eltelik egy, vagy két év, és ugyanez a kis csapat ember, műhely, üzemrész, vagy gyárszerte ismert közösségként szerepel és érmeket meg jutalmakat kap, gépei fölé kis zászlót akaszt és azt mondja magáról: „szocialista brigád lettünk.” A kettő között csak egy jel- zőnyi különbség van — de ez a jelző mélyreható különbséget jelez. Talán valami olyasmit akarunk elhitetni, hogy a munkabrigádban közepes és nem fontos emberek vannak, a szocialista brigádban pedig csupa csodalény? Ez a gondolat távol áll tőlünk. Nagyon sok szocialista brigádot ismer e sorok írója is, amelynek tagjai például egyénileg nem is kiemelkedőbb munkások, mint a műhelyükben dolgozó egyik- másik munkáscsoport legjobbjai. És nagyon rendes és tisztességes és jószándékú munkások százai, sőt, ezrei dolgoznak nem szocialista brigádokban, sőt, mindenféle brigádköteléken kívül. A különbség nem a rendes, a becsületes, a tisztességes magatartáson van — mert alapjában ez a munkásosztály óriási többségére jellemző. , Mitől szocialista a szocialista brigád? Most majd, hogy országos tanácskozásukra sor kerül, ez a válasz sokféleképpen megfogalmazódik majd és a közvélemény elé kerül. Jómagam is keresgetem a leglényegesebbet, mindeme lehetséges válaszok alapgondolatát. És eszembe jut egy téli beszélgetés — Nagykanizsán. Zalai gyárak szocialista brigádvezetőivel, brigádtagokkal tanácskozott az Olajkutató székházában — Kádár János. A jegyzetfüzet megőrizte a beszélgetés mondatait. Idézem őket: úgy gondolom, nem ok nélkül. „Nálunk a szocialista köz- gondolkodás az első számú fejleszteni való.” Talán — teszem hozzá — itt kezdődik a brigádmozgalom üzemi jelentősége. Mert lehet egy gyár állami, azaz szocialista tulajdonban és állhat az élen a szocialista állam kinevezte igazgató: és lehet ebben a gyárban pártszervezet és szakszervezet és jó munkaügyi osztály és céltudatos személyzeti munka. De szocialista üzem akkor lesz belőle, ha az emberek a műhelyekben nemcsak normát teljesítenek — nem valami többet* adnak és másképp adnak, mint a többiek. „Nem kötelező módon, nem fizetve, magukra veszik a közösség gondjait” — nézem a következő mondatot. Aláhúztam annak idején. Ezek az emberek megvannak: ezerszámra vannak meg és most a mozgalom továbblépésén is tűnődnek — sok egyéb gondjuk és bajuk mellett, mert azért őket sem szabad plakátfiguráknak elképzelni, akik szüntelen a jövőt fürkészik és izmaik szakadatlanul dolgoznak. Hogy milyen emberek, arra nézve ugyanerről a tanácskozásról egy apró emlék: valamelyik kanizsai brigád vezetője elmondta, hogy náluk az 1970-es nagy tél nem hozott termelési visszaesést, mert a vonaton, buszon bejárók a városban lakóknál aludtak és így otthonuk volt egymásnál. Több ez a rokonsági segítségnél — ismerek családokat, ahol ez nem lenne ilyen természetes... Ugyanebben a brigádban a tagok egymás munkájáért vállalnak minőségi felelősséget, ami a bizalom maA Tolna megyei ÁFÉSZ-ek KISZ-titkárainak tanácskozása Az egységes szövetkezeti törvény rendelkezésének megfelelően az elmúlt év végén, 1972 elején napvilágot láttak az egyes szövetkezeti ágazatokkal kapcsolatos jogszabályok. 1972. szeptember 30-ig a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél, 1972. június 30-ig a fogyasztási, és értékesítési szövetkezeteknél, valamint az ipari termelőszövetkezeteknél kell módosítani és kiegészíteni, illetve a tanácsokhoz törvényességi felülvizsgálat keretében — jóváhagyásra benyújtani a szövetkezeti alapszabályokat. Az alapszabály- módosítást az ügyrend módosítása is követi, amit a szövetkezetek saját hatáskörükben oldanak meg. A KISZ- bizottságoio, Jzövetkezieti KISZ-szervezetek részt vesznek az alapszabályt és az ügyrendet módosító, kiegészítő tevékenységben. Hogy ez a tevékenység minél eredményesebb legyen, a MÉSZÖV elnöksége és a KISZ mb tegnap délelőtt Szekszárd- ra összehívta a megyében működő ÁFÉSZ-ek KlSZ-alap- szevezeteinek titkárait, illetve az ÁFÉSZ-eknél dolgozó fiatalok képviselőit. A megbeszélés célja az volt, hogy megismertessék a fiatalokkal a szövetkezeti alapszabályok, ügyrendek módosításával és kiegészítésével kapcsolatos KISZ-feladatokat, bevonják őket az alapszabály tervezetének az előkészítésébe és segítségüket kérjék a részközgyűlések szervezéséhez. Ezekről a kérdésekről ßzoboszlai Jegas foka egy üzemi közösségben! Bizonyos, hogy itt a szocialista jelző nem sallang, . nem dekoráció. Mert ha már továbblépésről beszélünk, ünneprontás nélkül el lehet mondani: ettől a hibától, a formalizmustól ezt a jó és eredményes mozgalmat is félteni lehet. A papiroseredményekre törekvő üzemi vezetés nem ritkán produkál „szocialista brigádokat” ott is, ahol a iírunkásközösség alkotó erői — még nem érték el ezt a fokot, s kirakateredményeikben néhol idegesítően túlbecsülik a fényes papirosú, fényképekkel és elhasznált mozijegyekkel teleragasztott, középkori kódexek kalli gráféit betűivel teleírt albumszerű naplókat és tablókat. Figyelmeztetni erre azért sem árt, mert az érdeklődés a brigádok élete, munkája, eredményei iránt nő, az üzemi nyilvánosság felkeltése kezd újra divatba jönni. Ahogy mondani szokás, „szóljunk idejében”, mielőtt bárhol... több lenne a „kirakatban", mint bent a „boltban” azaz a műhelyben. Mert a szocialista jelzőben benne van a reális eredmények tisztes és őszinte értékelése is: és ezt különben minden üzemben tudják a munkások. Nem hiszem, hogy egy-egy brigád esetében bármilyen „felső szerv”, értékelő bizottság jobban tudhatja jár-e neki a cím, a szocialista cím — mint ahogy a műhely közvéleménye tudia. Ennek a megítélésébe ezért érdemes mindig bevonni a kollektívát — az első számú illetékest. BAKTAI FERENC Sínfiatalítás Kurd és Döbrököz között a pusatiaszabolcs—dombóvári vonalon új . véget. hegesztenek a pályát alkotó vasúti sínszálakra. Körülbelül kétméteres darabokat levágnak a sínvégekből, helyére újat tesznek, így a. kerekek által legjobban igénybe vett szakaszokat, az összeillesztés melletti részeket újakkal cserélik ki, aminek eredményeként zökkenőmentesebben közlekednek a vonatok. Képünkön az új sínrész behegesztését készítik elő. Foto: Szepesi; Ülést tartott Szekszárdi város Tanácsa nő, a MÉSZÖV titkára és Be- nizs Sándor, a KISZ mb titkára tájékoztatta a résztvevőket. A vitában többen felszólaltak és felvetődött a ME- SZÖV-elnökség mellett működő ifjúsági 'bizottság létrehozásának gondolata is. Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. Az ülésen megjelent Somi Benjamin, a megyei pártbizottság titkára, Szabópál Antal,- a Tolna megyei Tanács elnöke. Első napirendi pontként Császár József városi tanácselnök tartotta meg beszámolóját, a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a két tanácsülés között a vb által tett fontosabb intézkedésekről. Ezt követően dr. Nedók Pál, a városi tanács elnökhelyettese számolt be az 1971- es év költségvetésének végreA Nemzetközi ÁJIafkigiéniai Társaság látogatása Tolna megyében Magyarországon tartja háromnapos ülését a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság. Ennek az ülésszaknak az alaptémája az, hogy a jövő évben rendezik az Allathigié- niai Világkongresszust. Számunkra ez az esemény igen fontos és megtisztelő, mert a kongresszus házigazdájává Magyarországot kérték fel. Egyúttal elismerés is, hiszen két évvel ezelőtt magyar kezdeményezésre alakult meg ez a nemzetközi táraság, tíz ország — a Szovjetunió. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK. Ausztria, Jugoszlávia, NSZK, Románia, Magyarország — közvetlen részvételével, amelyhez társult Anglia és Svédország. Az alakuláskor a társaság elnökévé dr. Kovács Ferencet, az Állat- orvostudományi Egyetem állathigiéniai professzorát választották. A társaság képviselői — az előző napi budapesti ülés után, amelyen több, az európai országokat érintő kérdésben közös nevezőre jutottak — a program szerinti második napon Tolna megyébe látogattak. Csütörtökön délelőtt Szekszárdon, dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatója a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szervezete helyiségében — és Takács Mihályné, a TIT megyei titkára fogadta a vendégeket. A fogadás után a vendégek megtekintették a Szekszárdi Állami Gazdaság várdombi sertéstelepét, a pálfai termelőszövetkezet szarvasmarhatelepét, és a középhídvégi kísérleti gazdaság most üzembe lépő szakosított tehenészeti telepét. Rangos külföldi vendégeink e látogatás során képet kaphattak Tolna megye állattenyésztésének. szakosított telepeinek fejlődéséről is, miután két évvel ezelőtt, a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság alakulása idején, is járlak megyénkben. hajtásáról. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt év költségvetési gazdálkodása már az idevonatkozó új kormány- és pénzügyminiszteri határozatok szerint történt, ami elősegítette a tanácsok fokozottabb önállóságát, és azt, hogy a tanács részesüljön az igazgatása alá tartozó településen működő vállalatok és szövetkezetek eredményeiből. Ennek figyelembevételével a tanács vb a célok megalapozása és a pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználása érdekében középtávú pénzügyi tervet készített, melynek az a célja, hogy a tanács a területén élő lakosság kommunális, egészségügyi, kulturális igényeit még jobban, magasabb színvonalon tudja kielégíteni. Ezután dr. Nedók Pál, a városi tanács 1971. évi fejlesztési alapjának zárszámadásáról tartott beszámolót. Ezután a számvizsgáló bizottság ismertette észrevételeit a tanács 71-es költségvetésének zárszámadásáról. A bizottág megállapította; hogy a tanács túlteljesítette bevételi előirányzatát, így ez az év folyamán adódó feladatok folyamatos pénzellátását biztosította. Ezután dr. Nedók Pál beszámolója hangzott el a tanácstagi jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések alapján az 1971-re tervezett feladatok végrehajtásáról, valamint az 1972-es év főbb feladatairól. A választópolgárok jól éltek a jelölőgyűlések adta lehetőségekkel, és közérdekű észrevételeiket, javaslataikat, problémáikat közvetlenül is ismertették a tanáccsal. A problémák hét csoportba sorolhatók: az útépítés, a közlekedés javítása, az ivóvízhálózat bővítése, belső vízrendezés, az új lakótelepek parkosítása, a köztisztaság fejlesztése, a közintézmények fejlesztése. Ezt követően a tanácstagok közérdekű bejelentéseket tettek melyekre a jelenlévő vezetők válaszoltak. Megyénket hét küldött képviseli líjsbczdők országos parlamentje Hétfőn kezdődik Salgótarjánban az ifjúvezetők II. országos parlamentje. A négynapos tanácskozást a Magyar Úttörők Szövetségének Orszá" gos Elnöksége rendezi. A kisdobosrajokban, a falusi, illetve a városi csapatokban tevékenykedők szekciójának munkájában Tolna megyei ifjúvezetők is részt vesznek. A szekciók elemzik azokat a tevékenységi formákat, módszereket, szervezési és vezetési kérdéseket, amelyek eredményesebbé tehetik a KISZ-es ifjűvezetők évközi és nyári munkáját aa úttörőcsapatokban, illetve az úttörőintézményekben. Megyénk járásait, városait egy-egy küldött — Hanuszka Gyöngyi, Kaszler Edit, Glück Teréz, Szabó Mária, Pócs Margit Molnár Zsu- asanna és Fehér Rózsa képviseli. A tanácskozás hétfőn délután plenáris üléssel kezdődik, majd a szekcióülésekre kerül sor. Kedden emlákfa- ültetés és akadályverseny lesz, szerdán a megyék küldöttei és a patronáló KISZ-szervezetek tagjai találkoznak, majd április 13-án plenáris üléssel zárul az ifjúvezetők II. országos parlamentje.
