Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 80. szám

Nem a jobb statisztika kedvéért... : 7*- ? -ií ötödik kongresszusára ké­szül a Hazafias Népfront. Megválasztották már a köz­ségi, járási, városi, kerületi és megyei bizottságokat, elnöksé­geket s hasonlóképpen a moz­galom arra érdemes aktíváit: a kongresszus küldötteit. Ké­szül az április 26-án kezdődő országos tanácskozás referá­tuma, amely nyilván tartal­mas számadás lesz a végzett munkáról, s nem kevésbé gaz­dag programja is a jövő fel­adatainak. És bizonyára jól egészítik ki a kongresszusi beszámolót az egész társadalmat képviselő küldöttek felszólalásai, ösz­tönző példáiként annak, hogy a szocialista építőmunka gya­rapodó eredményeihez mi mindennel járultak hozzá a Hazafias Népfront által kez­deményezett akciók, a moz­galom keretei között tevé­kenykedő társadalmi erők. Valószínűleg szóba kerülnek bizonyos adósságok is, mint például az, hogy népfront­mozgalomban korántsem sze­repeinek jelentőségüknek megfelelően a társadalom ve­zető osztályának tagjai, a munkások. A hangsúly a jelentőségük­nek megfelelő kitételen van, hiszen sok ezerre tehető azok­nak az üzemi dolgozóknak a száma, akik társadalmi mun­kájuk tekintélyes részét a népfron tmozgatom keretei között végzik napjainkban is. A bizottságok és elnökségek soraiban szép számmal talál­ni munkásokat Az összkép mégis negatív. Ennek a felismerésnek a jegyében ült össze eszmecse­rére a múlt év őszén a Haza­fias Népfront, illetve a szak­Nemzetközi jogászkonferencia lesz Szekszárdon A Magyar Jogász Szövetség május 18 és 20 között három­napos nemzetközi konferenciát rendez, melynek második na­pi programja megyénkben zajlik majd. Május 19-én itt hangzanak el a főreferátum­hoz csatlakozó felszólalások, a régi megyeháza nagytermében, ahol Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke fogja kö­szönteni az előreláthatólag mintegy százharminc részt­vevőt. Vitazárásként Degré Alajos, a Zala megyei Levél­tár igazgatója ismerteti a le­véltárak jogtörténeti forrás­értékét. Ezután kerül sor a régi megyeháza udvarán folyó ásatások, majd a megyei le­véltár megtekintésére, Kozák Károly régész, illetve K. Ba­log János levéltár-igazgató kalauzolásával. Ebéd után a vendégek folklórműsort néz­nek meg a művelődési köz­pontban, majd Decsre, illetve Gemencre utaznak. Előbbi he­lyen dr. Fodor Márta a Sár­köz jogtörténetéről, az itteni úrbéri perekről tart előadást. Népújság 3 1972. április 6. szervezet -több' országos és me­gyei vezetője. Olyan párbe­széd volt ez; amely - nemcsak a '.-diagnózist állapította meg, hanem a rendellenesség keze­lésének a módját isi’ Azt, hogy a. szakszervezetek még nagyon sokat tehetnek r— bár jó né­hány üzemben tesznek is— a gyümölcsöző együttműködé­sért. . .. • . ’ ' A párt nem véletlenül fo­galmazta meg ismét a X. kongresszuson : „A népfront politikai tömörülés, amely a párt részvételével és vezeté­sével együttműködik a leg­fontosabb tömegszervezetekkel és mozgalmakkal”. Nem lehet kétséges, hogy potenciálisan az egyik legnagyobb erő e tö­mörülésben éppen a szakszer­vezet; Következésképpen: a népfrontmozgalom — és vele együtt az egész társadalom — számára elodázhatatlan fel­adat, hogy kiaknázza az eb­ben rejlő lehetőségeket. Ellentmondás, de így van: alkotmányjogi tiszte a Haza­fias Népfrontnak, hogy a nép­hatalom szerveibe — a tör­vényhozó testületbe és a ta­nácsokba — javasolja az arra legrátermettebb állampolgárok tízezreit, köztük a munkás- osztály kipróbált képviselőit, ugyanakkor az üzemi munká­sok túlnyomó részét mégsem mondhatja saját aktíváinak. Ezért is tartja magát sok he­lyütt az a nézet, hogy a Ha­zafias Népfront elsősorban az értelmiségi és a paraszti dol­gozók közéleti fóruma, köz­hasznú munkálkodásának ke­rete. Nem tagadható, e véleke­désnek van némi alapja. Ma­gyarázata abban lelhető meg. hogy a Hazafias Népfront vá­lasztott szervei lakóterületi testületek, s azok lesznek a jövőben is. Ám az is igaz, hogy az üzemek — és minden más intézmény — dolgozói életük nagyobb, , részét nem munkahelyükön, hanem lakó­helyükön töltik. Ebből vi­szont az következik, hogy nincs egyetlen olyan munkás, Tegnap délelőtt fél tízkor nyitotta meg Takács Jenő me­gyei biológus szakfelügyelő Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban a Tolna megyei biológusnap első ren­dezvényét, a Kővé vált ős­világ című kiállítást, melyet a TIT Tolna megyei szervezeté­nek biológiai szakosztálya és a Szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeum rendezett. Az őslénytani, paleontológiái ki­állítás az egykori növény- és állatvilág maradványait, föl­dünk élőlényeinek fejlődését mutatja be. Igen szemléletes az a része a kiállításnak, mely megismerteti a látogatókat a paleontológia jelentőségével, ami azt jélenti, hogy _ az ős­maradványok segítségével könnyebb felismerni a, külön­böző kőzetek keletkezési he­lyét, meghatározni földtörténe­ti korukat. Takács Jenő meg­nyitó iában arra kérte a meg­jelent pedagógusokat, hogy a három hétig nyitva tartó ki­állításit minél több általános és középiskolás diák nézze meg. Délelőtt TÖ órakor a,Babits Mihály megyei művelődési központ kamaratermében Fe­aki valamilyen módon ne vol­na érdekelt városa, kerülete, utcája sorsának, mindennap­jának alakulásában. Ahhoz persze, hogy ezt a szinte közvetlen érdekeltséget „apró pénzre lehessen válta­ni”, több minden szükséges. Elsősorban az, hogy a nép­frontbizottságok és az üzemi szakszervezeti bizottságok ed­digi spontán és alkalmi jel­legű kapcsolatai rendszeressé, összehangolttá váljanak. Ez teszi lehetővé annak a jogos igénynek a kielégítését is, hogy a lakóterületi népfront- bizottságokban, illetve a kü­lönböző akció-bizottságokban minél nagyobb számban von­janak be közéleti érdeklődésű munkásokat. Mindezt természetesen nem a jobb statisztika kedvéért, hanem azért, mert nem sza­bad lemondani azoknak a ta­pasztalatoknak hasznosításá­ról, amelyeket a munkások a legszervezettebb közösségből, az üzemből hozhatnak ma­gukkal. Másrészt azért is szükség van az üzembeliek nópfrontmunkájára, mert a munkás csak így szólhat be­le lakóhelye dolgaiba. Igaz. a Jíeleszóiásra” kínálkoznak olykor egyéb alkalmak is, mint például egv-egv lakó­gyűlés, vagy olyan tájékozta­tás, amelyet a népfront a ta­náccsal együtt szervez a falut vagy a várost érintő nagyobb horderejű kérdésről. Alkalom a beleszólásra az országgyű­lési képviselői és a tanácstagi választás kampányia is. Ilyen szervezett alkalom azonban általában négyévenként kí­nálkozik. Ez tehát nem jelent igazi részvételt a demokrati­kus jogok, a hatalom gyakor­lásában. Életünk, s a szocializmus építésének tempója sürgeti immár: a népfront keretei között folyó helyi és országos politizálásban a munkások társadalmi súlyukhoz és számarányukhoz méltóan ve­gyenek részt, kifejezve azt a kezdettől fogva nyilvánvaló igazságot, hogy a Hazafias Népfront a munkások népi- frontja is. hérvári Örs a biológiai szak­osztály elnöke mondott meg­nyitót a TIT és a megyei mű­velődési osztály továbbképzési kabinetje által szervezett Tol­na megyei biológusnapon, inelv ebben a tanítási évben a ne­gyedik továbbképzési napja volt a biológiaszakos taná­roknak. A megnyitó után dr. Kont­ra György főiskolai tanár az OPI biológiai tanszékének ve­zetője Biológiai tanítás leg­újabb módszerei címmel tar­tott előadást, majd dr. Frenyó Vilmos tanszékvezető egyete­mi tanár az ELTE növény- élettani tanszékének vezetője tartotta meg sikeres előadá­sát az egyszerű növényélet­tani kísérletekről, melyben a tanyasi iskolákban is bemu­tatható. valóban egyszerű és szemléletes kísérleteket propa­gált. Dr. Garzó Tamás a Semmelweis Orvostudományi Egyetem orvosi vegytani tan­székének adjunktusa a „DNS szerepe az átöröklésben” cím­mel tartott előadást. Ezt kö­vetően két filmet mutattak be: Dévényi László: Örökösök és Kollányi Ágoston: Örök meg­újulás című alkotásokat. Épi*! az új gyár A terv szerinti ütemben ha­lad a Bátaszéki Cserép- és Vázkerámi agyár építkezése. A Budapesti Hőtechnika Vállalat kivitelezésében, már javában készül két korszerű, nagy kemence, ezek mindegyi­ke 131 méter hosszú és 2,5 méter széles lesz. A Tolna megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói zömében el­készítették az öt, úgynevezett hajócsarnok tetőfedését, csak a két cserépezárító rész befe­dése van hátra, mert oda hő­szigetelt tetőzet kerül. (Két hullámpala-réteg közé salak­ból és gyapotból lévő „pap­lant” helyeznek.) Folyik a két homlokzat befedése is: sze­relik az odalpanelokat, vala­mint a nyitható szalagablako­kat és a Kopilit üvegszalago­kat. j Megkezdték a gyártelepi szennyvízcsatorna építését is, a földkitermelést végzik. Ezen­kívül, a már tető alatt lévő szolgálati lakások, ikerházak, belső munkáival foglalatos­kodnak. (B. L.) Foto: Gottvald Károly Tetőfedés Építik a kemencéket. A leendő gyár öt hajócsar aoka felülről. A. E. Tolna megyei biológusnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom