Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

Németh Sándor Annavölgyi történet 4. Júniusban búcsúztunk A sebek begyógyulnak. Mi az hát, amit sohasem le­het felejtem? — Mogyorósbányát soha. Kü­lönleges SS-egységet kerget­tünk. Tudtuk, hogy munka­szolgálatosokat és szovjet fog­lyokat hajtanak előttünk. Aki nem bírta a rohanást, egysze­rűen lelőtték az árokparton. Akkor láttam életemben elő­ször tarkón lőtt embereket. Anyaszült meztelenül hevertek a sárban. Amikor rájuk talál­tunk, csak sírni tudtunk mind­annyian. Pedig katonák vol­tunk. De ami ott volt, azt so­hasem lehet elfelejteni. A ka­pitány állt mellettem, és ami­kor már kint jártunk az úton, csak ennyit mondott: — Látod édes fiam, ez a fa­sizmus... — A Győrbe, Sopronba, Fe­hértóra vezető úton egy-egy útmenti fára hat—nyolc em­ber volt felakasztva. Fák tUf catjai, és rajtuk a halott em­berek. Utólag tudtuk meg, hogy mindannyian magyar ka­tonaszökevények voltak... Súlya van a csöndnek. — És azt a napot sem lehet kitörölni, amikor a kapitány futva jött a szállásunkra, és már messziről kiabálta: — Győztünk, fiúk!... Győz­tünk!... Győztünk!... — Dobáltuk a sapkánkat a magasba, öleltük egymást, elő­kerültek a tangóharmonikák, és olyan táncot rendeztünk az utcán, hogy beleszédültünk. — Június első napjaiban búcsúztunk egymástól. A 48. divíziót a japán határra vezé­nyelték. Menni akartam én is, de a parancsnok nem enge­dett. Azt mondta, nekem haza kei! mennem a szüléimhez, a testvéreimhez. Írásos igazol­ványt kaptam, hogy ettől ed­dig a Vörös Hadsereg katoná­jaként harcoltam, és Sopronba irányítottak, az ottani város- parancsnokhoz. Sopronban a szovjet pa­rancsnok egy zsák bakancsot és egy sovány tehenet adott neki. — Vidd csak fiam, meglá­tod, örülnek majd otthon... 1945. június 16-án délelőtt 11 órakor ért a házuk elé. Két harcostársa kísérte. Egyenru­hában, igazolványokkal érke­zett. Az anyja éppen az utcát söpörte, sikoltozni kezdett az örömtől. A tehén a fejésnél egy deci tejet adott. — Ad ez majd többet is, csak gondozni kell — mondta az anyám. Testvérei körülállták, amikor bontotta a zsákot. A szoba közepére öntötte a cipőket: — Válasszatok... Mindenki keresgélni kez­dett, aztán szinte egyszerre álltak föl. Nézték egymást és kacagtak. A két szovjet har­costársból is kirobbant a neve­tés. A bakancsok közül ugyan­is egynek sem volt meg a párja. — És ezután mit csinált? — Másnap reggel apámmal együtt mentem a bányába és munkára jelentkeztem. — Bányász lett? — Bányász. Még erőpróbát sem kellett tennem... Évekig dolgozott a bányá­ban. Az akkori széncsaták egyik hétköznapi embere volt. Éppen megnősült, és várta el­sőszülött fia első szavait, ami­kor a Vörös Hadseregben szer­zett érdemei és jó munkája alapján rá gondoltak, és ma­gas beosztásba helyezték. — Mennyit keresett akkor, mint bányász? Előveszi a fizetési könyvét és elém teszi. — Változó volt a kereset. Egyik hónapban 2500, a má­sikban néha 3200 forint. A könyvecskében két éven keresztül egyetlen hónapban sincs 2500 forint alatti kereset. — A kiemelt, új beosztásban mennyit kapott? — Kereken 880 forintot... A bányától tulajdonképpen soha, egyetlen pillanatra sem szakadt el. Az ellenforradalom előtt a Nehézipari Minisz.té- rium titkárságán dolgozott. Akkor, a nehéz napokban ismét szovjet elvtársakkal har­colt. A harcok után magához hívatta a miniszter: — Varga elvtárs, menjen haza, és szervezze meg a szén- termelést... Még aznap este otthon volt. — Reggel megfogtam a fő­mérnököt, és levittem a bá­nyába. Azt mondtam neki, ha másnap nem lesz meg a há­romszáz csille szén... De meg­lett. (Folytatjuk) (Következik: A hősök is emberek) „SZAKÄLY TESTVÉREK” ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET a lakosság részére soron kiviil teljesiti az alábbi szolgáltatásokat: Szobafestés, mázolás, tapétázás* parkettázás* parkettacsiszo­lás, parkettalakkozás, vízvezeték-szerelési, villanyszerelési, épületbádogos munkák, kőműves-, ács-, tetőfedő- és lakatos- munkák. Megrendelések a szövetkezet központi irodájában Szekszárd, Rákóczi u. 15. szám alatt adhatók le. (55) AGARAK A Magyar Posta áprilisban Czig- lényi Adám grafikusművész ter­vei alapján hét értékből álló, aga­rakat ábrázoló sorozatot ad ki. A 15 forint névértékű sorozat a ma­gyar agár bemutatásával kezdő­dik, a következő és a befejező értéken az Afganisztánban ki­alakult változat egy-egy példá­rendelkeznek és éppen olyan öt­letszerűen hagynak fel ezzel ^ a szenvedéllyel, ahogy elkezdték. Gyűjteményüket aztán minden áron elkótyavetyélik. Ezek az al­bumok pedig segíthetnék az újon­nan jelentkező fiiatelisták neve­lését. A szövetség ilyen felvásá­rolt sorozatokból kedvezményként biztosíhatná, hogy az új tagok néhány évre visszamenőleg ol­nyával ismerkedhetünk meg. Ha­zájában úgy vélik, hogy ez a leg­ősibb kutyafajta. Noé bárkájában ez a különleges állat utazott. A 80 filléresen ír, az 1,20 forintos címleten Barsoj, az orosz agár tűnik fel, amely — sokak szerint — a legszebb agárfajta. A 2 forin­toson látható a kutyaversenyek sztárja, az angol agár, amely 70 kilométeres sebességgel is fut. A 4 forintos bélyegen mutatkozik be a Whippet, az angol agár kisebb termetű mása, főleg nyúlvadászat-r ra használják. Négylábú barátainkról már ké't sorozat jelent meg. 1956-ban jel­legzetes pásztor- és vadászkutyá­inkkal büszkélkedtünk. Munká­jukra ugyan ma már egyre rit­kábban szorulunk, de hűségü­kért, sok jótulajdonságukért a vi­lágon mindenütt szívesen tartják luxuskutyaként ezeket a fajtákat. Az 1967. évi sorozat három bé­lyege a magyar fajtákat ismétel­te, négy értéken a nálunk nagy szám ban. tar tott idegen eredetű fajtákat mutattuk be. Az első sorozat 1 forintosán a vizsla által hurcolt vadkacsa fe­jén „taraj” keletkezett lemeztö­rés miatt. A változat fogazott példányoknál is keresett, de vá- gottan kifejezetten ritkaság. A második sorozat miatt a Magyar Postát és a tervezőt kártérítésre ítélte a bíróság, mert a tervrajzok egy fotóművész alkotásainak en­gedély nélküli felhasználásával készültek. MILLIÁRDOS HOBBY Fenti címmel a Figyelő c. gaz­daságpolitikai hetilap egyik leg­utóbbi számában részletesen fog­lalkozik a íilatélia gazdasági je­lentőségével. A cikkben, de a gyűjtők mindennapi beszélgetései során is felmerül, hogy a leg­utóbbi évek kiadásainak értéke nem alakul megfelelően. Számo­sán a bélyegekhez véletlenül sod­ródó, legtöbbnyire anyagi érdeke­ket keresőkben látják a bajok egyik okát. Sokan veszik a bé­lyegeket, de ' nem foglalkoznak gyűjteményükkel, még a legegy­szerűbb ftlatéliai ismereteikkel sem ásón fejleszthessék gyűjteményü­ket. Növelné az új kiadások meg­becsülését, ha az újonnan jelent­kezők csak bizonyos idő múltá­val lehetnének teljes jogú tagok. A rendelkezésre álló' régebbi so­rokból felépített gyűjtemény lenne az a próbakő, amelyen lemérhető lenne a filatelista őszinte szenve­délye és amelynek elkészültekor *a gyűjtő visszamenőleg átvehet- né a belépése óta kiadott soroza- tokát, és csak ezután részesülhet­ne minden kiadásból már megje­lenés után. EGY SZÁL RÓZSA Az angol posta bevételeit ere asszonyok segítségével szeretné fok<fzni. Nemrég finom ételek készítési módját nyomtatták bé­lyegfüzetek fedelére. Most rózsák árusítására állítottak fel automa­tákat hat londoni postahivatalban. A szállításra alkalmas csomagolás megőrzi a virág frisseségét, üd­vözlőkártyát is tartalmaz és negy­ven forintnak megfelelő összegért a szeretet vagy a szerelem jelképe hamarosan megérkezik a kivá­lasztott hölgyhöz. Egy rózsaszál szebben beszél... HOGYAN CSINÁLJÁK MÁSOK? Német szaklapok beszámolnak arról — a lassan már országos mozgalommá vált kezdeménye­zésről. amely ott a filatélLa egyik .legeredményesebb népszerűsítője. A klubok gyűjtik a tagok feles­leges készletét, majd az össze­gyűlt anyagból kis csomagocská­kat készítenek és a közeli iskola minden tanulójának egyet-egyet ajándékba adnak. ■ Az akciókat rendszeresen ismétlik, három év alatt szeretnének minden diákot legalább egyszer bélyeghez juttat­ni. Akik a bélyeg okozta örömet, szórakozást ismerik, remélik, hogy a fiatalokban érdeklődést kelte­nek a gyűjtés iránt. A íilatélia terjesztésének ezt a módját ér­demes lenne hazánkban is megkí­sérelni és erősíteni a felnőtt kö­rök tevékenységét a fiatalok gyüj-. tővé nevelésében. gyerünk , \ beszállás.' K hozzatok doh Ac,osr/NÖr INDULHATUNK. VIGYÁZZ ! MERÜLgs GOLF ÁRAMOT **** ***#• G. G. TOUQOUZE REGÉNYÉBŐL RAJZOLTAI SCHUBERT PÉTERj Tudtak ha igazat mono VON ÁGOST/NO ÈS HA NEM JUTNAK KJ IDEJE BEN AZ ALA­GÚTBÓL VÉGÜK VAN. MÁN CSAK MÉTEREK VANNAK VISSZA. Nem fognak kijutni. Míg maguk az ajtóval VACAKOLTAK, TITOKBAN MEGNVOMTAM EGY COMBOT, MENT EN MIN­DENRE _ GOruoOLTAM. ■ NÉHÁNY PERC £s AZ EGEBZ KORALLZÁTONY A LEVEGŐBE REPÜL. EZ AZ ALAGÚT BEDIG AHOL MOST MEGYÜNK, A ZÁTONY TALPAM KAN VAGYA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom