Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
I r F V A népfront története 6. Lesz magyar újjászületés A legveszélyesebb üzem a lakás? Az ország nagy részén elkeseredett harcok dúlnak a felszabadítók és a fasiszták között, a fővárosban és a Dunántúlon a nyilas rémuralom rendez orgiákat, az ország már felszabadult területein pedig új élet sarjad. 25 éves illegalitás után a Magyar Kommunista Párt végre szabadon, legálisan állhatott a sötét reménytelenségtől és észbontó kétségbeeséstől elcsigázott magyar nép elé. hirdetve: „Lesz magyar újjászületés!” Működésbe léptek a német megszállás után föld alá szorított demokratikus pártok is. A MAGYAR NEMZETI FÜGGETLENSÉGI FRONT A nép útmutatást, világos programot, biztató jövőt várt mindazoktól, elsősorban a kommunistáktól, akik már a háború alatt is a katasztrófa- politikával szemben az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó perspektíváért harcoltak. A háború alatt, s még- inkább a háború végén vilái- gossá vált, hogy csak a kommunisták által megjelölt, az egész nemzetet mozgósítani tudó és akaró program jelenthet megoldást. A kommunisták vallották: „Minél szélesebb lesz az országban a nemzeti egység, annál gyorsabb és könnyebb lesz az ország felemelkedése. Minél szélesebb lesz az országban a nemzeti egység, annál hamarabb indul meg a termelő munka, annál előbb szilárdul meg a közrend, minden állam életének előfeltétele. Magyarország újjászületése csakis a német fasizmus és a német bérencek elleni kérlelhetetlen harcban, a demokráciáért vívott küzdelemben * valósulhat meg.” A kommunisták azonban nemcsak vallották, hanem 1944. november 30-án „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programjá”-ban ezt meg is fogalmazták. Néhány nappal később december 2-i — a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt, valamint a Szabad Szakszervezetek — közös ülésen, Szegeden létrehozták a Magyar Front utódját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot, amely egyben magáévá is tette a Kommunista Párt programjavaslatát. „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország — olvashatjuk a közös programban. — Ha a nemzet kíméletlenül leszámol az országvesz- tőkkel, ha minden becsületes magyar összefog a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban az új, életerős, demokratikus Magyarország felépítésére, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz! Ha a magyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését, akkor Magyarország megmenekülhet és újjászülethet.” Ez a program lett az alapja 1944 decemberében Debrecenben az új államiság, a demokratikus néphatalom megszületésének, a nagybirtokot örökre száműző és a földet művelő, a dolgozó parasztnak kezébe adó földreformnak, annak az országos népmozgalomnak, amely felszámolta a fasiszta népellenes szervezeteket, érvényre juttatta a demokratikus jogokat, biztosította a feltételeket a régen megérett szociális törvények meg; ’’ •/.•'.•'•hoz és amely egy elpvc tt/ országot nemcsak talpra á:h'tö.f, hanem el i§ indított eddig soha nem tapasztalt társadalmi és gaz- daisági felemelkedés útján. A KOALÍCIÓ A koalíciós időszakban, amikor a népfront a kommunista párt és más demokratikus politikai pártok összefogásában testesült meg, jelentette azt a társadalmi keretet, amelynek segítségével a magyar nép megvívta nagy csatáját nemcsak a demokratikus, hanem a szocialista átalakulás időszakában. A Függetlenségi Front a reakciós és haladó erők nagy összeütközésének időszakában 1945 végétől 1948-ig mindig a haladó, szocialista erők számára teremtett kedvező feltételeket. A kommunisták és az őket támogató erők mindig számíthattak arra és igényelték is, hogy a dolgozó tömegek támogatása a Függetlenségi Fronton belül jelentkező reakciós erőket elszigeteli és utat nyit a haladó törekvéseknek. A nemzeti összefogás, a demokratikus erők tömörítése nélkül az ország újjáépítése, az infláció leküzdése, a nép hatalmának kivívása nem valósulhatott volna meg. A Függetlenségi Front osztálytartalma, a nemzeti erők tömörítése 1945 és 1948 között híven tükrözi azt a kemény, elszánt küzdelmet s e téren elért eredményeket, amelyet az ország következetesen demokratikus erői vívtak a reakció ellen. A kezdetben demokratikus és még antifasiszta célkitűzéseket fokozatosan felváltották a szociálisa elemek, a szocialista tartalom. 1948-ban a proletárdiktatúra győzelmével, az ország szocia. lista útra lépéséved lényegét, tartalmát tekintve alapvetően 2. horvAthék családja A tanya, amelyben Hor- váthék laknak, szolgálati lakás, az Izsáki Állami Gazdaságé. Egybekelésük óta ez már a hatodik hely, hét éve költöztek ide. De a többi tanya is itt volt, sőt, amit le nem bontottak, itt van két kilométeres körzetben, az ágasegyházi üzemegység területén, illetve peremén. Horváth János idevalósi születésű. Bár 1948-ban, amikor megnősült, az ágasi tanyavilág még Kecskeméthez tartozott. Cselédlegény volt a Platter-uradalomban. Felesége tiszakécskei születésű — két évvel idősebb nála, — itt volt szolgálólány. Az uradalmat államosították, ők maradtak a gazdaságban. Ha akartak sem tudtak volna mozdulni, kötötte őket a lakás, amelyet szegényes, sze- dett-vedett bútorzattal sikerült berendezni, s a gyerekek is jöttek egymás után. Horváth János brigádmunkás volt, a szőlő és gyümölcsös műveléséhez osztották be, többre nem is vágyott, felesége a jobb módú ágasi gazdák szőlejéből vállalt el nyaranta egy-egy holdat. öt elemit végeztek mindketten. János, a legidősebb fiú, az egybekelésüket követő esztendőben, István 1952-ben. Zoltán 1955-ben született. Ezt követően, 1956-ban még egy kisfiú született, de az pó’yás korában megfulladt a füstben, ami!:,or nagyobb testvérei — egyedül maradtak a lakásban — kihúzták a parázsúj feladatok álltak az ország s a népfront előtt is. De ez az új, mind tartalmában, mind formájában az egy évtized alatt szerzett tapasztalatokra épült s azokat hasznosította új feltételek között. Amikor az a kérdés került napirendre, hogy a kapitalizmus vagy a szocializmus felé haladjunk-e, voltak olyanok, akikkel korábban a kommunisták együtt dolgoztak de most útjaik elváltak, mert a polgári demokraták egy része csak a kapitalizmusért volt hajlandó harcolni. De még a polgári demokraták között is sokan voltak, akik a szocializmus útján is — a népfrontban — együtt dolgoztak a párttal. DR. PINTÉR ISTVÁN Következik: Szocialista nem- zeti egység A faddi termelőszövetkezeti művelődési házban és körül ismét pezsgővé vált az élet. Ma délután hat órakor a Váci Mihály klub látja vendégül a kétszeres József Attila-díjas írót, Rákos Sándort, akinek műveiből felesége Szentpál Mónika ad elő részleteket. Május elsejére a helyi KISZ- esek, a művelődési ház ifjúsági klubja és a termelőszövetkezet tagjainak társadalmi munkája révén elkészül az egyelőre kis méretű ifjúsági park. A művelődési ház elhanyagolt, nagyméretű udvarát rendezik, parkosítják és itt teke, asztalitenisz és más játékok kapnak helyet. Jó időben a klubpresszó személyzete is zsal telt rostélyt, s meggyulladt a bekészített tűzrevaló. Ez az ellenforradalom napjaiban történt. Később, az 50-es évek végén, illetve a 60-as évek elején született a két kislány, Aranka és Margit. Türelme a tanuláshoz Jánosnak nem volt, s ahogyan az apja mondja: a feje sem fogott. A nyolcadikban megbukott, pótvizsgát sem tett. Elment Dunaújvárosba, kocsi- rendezőnek a vasúthoz. Itt majd’ másfél évig volt Munkásszálláson lakott. Innen ki- zsuppolták, mivel pénzét elkártyázta, g egyik társa zsebrádióját is ellopta. Hazajött. Apja mellett, az állami gazdaságban dolgozott, előbb mint gyalogmunkás, aztán mint fagatos. Egy ideig ta- karmányosként dolgozott az iasáki Sárfehér Téesz majorjában. Gyakran ivott, bár az ital hatása nem látszott meg rajta. Egyszer aztán, munka közben, a szőlőtábla végén hagyott kerékpárok közül egyet ellopott. Aztán egy másikat is... A bíróságon, mint fiatalkorú, hat hónapot kapott, ezt Állampusztán le is töltötte. Hazajött, de még mielőtt elhelyezkedett volna, betört egy tanyába, onnan elvitt egy táskarádiót, kevéske szalonnát meg kenyeret, újból „elkötött” egy biciklit, kiment vele a solti betonúiig, s otthagyta. Betört egy másik tanyába is, onnan egy üveg bort emelt el, g néhány tojást. Nem mert hazamenni, nyár volt. az erdőben bujkált. Amikor kézre- került, a rendőrök a tojáshé- ; kát megtalálták az erdőben, pár napon át János tojáson Mentőautó érkezik. A beteg- szállító kisegíti a begipszelt lábú nőt és felviszi a lépcsőn. Az előcsarnokban tolókocsira helyezik. — Mi történt a lábával? — kérdezzük, miközben a lift felé tolják. — A függönyt akartam feltenni a szobában. A hokedliről nem értem el a karnist, sámlit tettem rá és arra álltam fel. Máskor is megtettem ezt, de ezúttal megbillent és a parkettára zuhantam... * És a főorvos tapasztalatai? Néhány évvel ezelőtt, 2000 kiszolgál és zenét is szolgáltatnak majd. Már elkészültek azonban a felmérések a művelődési ház melletti régi, elhanyagolt park felújítására. Ugyanígy a ház előtti, buszfordulóként használt tér rendezésére. Utóbbinak aszfaltozását most kezdik, de később itt is sor kerül parkosításra. Még egy, a művelődési házzal összefüggő hír. A szövetkezetek Debrecenben sorra kerülő országos színjátszó fesztiválján, május 5 és 7 közt, részt vesz a KISZÖV és a művelődési ház Komédia Kisszín- pad együttese, mely Macchia- velli: A fráter című népi komédiáját mutajta be az országos zsűri előtt. élt. Ekkor már egy évet kapott, amiből hét hónapot töltött le. Amikor innen hazajött, ígérte, hogy megváltozik. Mert odahaza szófogadó volt, senkit meg nem bántott. Volt több lányismerőse, bár komolyan egyiknek sem udvarolt. Apja ajánlotta, nősüljön meg, akkor majd lehiggad, odaadja a kiskonyhát is, ott ellakhatnak egy darabig. János megígérte, hogy keres egy feleségnek valót. Az újságban az álláshirdetéseket böngészte. Szabadulását követő második hónapban bement Kecskemétre, a Vo- Lán-nál szeretett volna elhelyezkedni, jegykezelőnek, vagy kocsikísérőnek, de állítólag nem vették fel. Amikor hazaért, sírvafakadt. Apja vigasztalta: majd beszél a brigádvezetővel, hogy vegyék fel oda, ahol ő is dolgozik. Felvették: János szorgalmasnak bizonyult: fát metszett, horolt, meg ami kellett. Ám egy ízben másik brigádhoz került. János tudta, hogy az öltözőnek is használt raktárban ott van az Izsákról átjáró Jakab Mihály motorkerékpárja. Addig-addig kerülgette az épületet, míg nagy óvatosan bement, a motort kitolta, s ujjai között két szög segítségévéi elindította. Felült, s mire a többiek észbekaptak, árkon-bokron túl volt. _ Végigrobogott a hosszú betonúton, a solti erdő egyik dűlőútján letért, a motor a sárban lefulladt — otthagyta. Autóstoppal tért vissza, de otthon csak a kerítésig mert elmenni. Apja észrevette, behívta. Mondta neki, hogy a körzeti rendőr már kereste, s ha megjön, menjen be. Biciklire ült, bement. .. Ekkor már elmúlt húszéves, így három évet kapott, jelenleg Sopronkőhidán van. A szülőket az eset elkeserítette. Otthon, esti újságolvasás közben, Zoli megjegyezte; háztartási baleset körülményeit vizsgálták meg és vonták le a következtetéseket. A felmérés szerint az otthoni balesetek 40 százaléka 10 és 12, valamint 17 és 21 óra között történik. A délelőtti „csúcs” a háziasszonyok munkájának, a főzésnek, a takarításnak az idejére, az esti pedig a munkából, iskolából fáradtan hazatérők házi tevékenységének idejére esik. * Hogyan látják a háztartási baleseteket az Állami Biztosítónál? A lakások 62 százaléka ugyanis biztosított. A biztosnak vélt otthonokban 72 ezren sérültek meg a biztosítottak közül (a tényleges szám 100 ezerre tehető). Érdekes, hogy az üzemekben, különböző munkahelyeken a balesetek száma ennél kevesebb, 67 ezer. Még a közlekedésben megsérültek száma is kisebb a háztartásiakénál. Aggasztó, hogy otthonukban, baleset folytán, 720-an vesztették életüket; 140-nel többen, mint az üzemekben. A körültekintés hiányára mutat, hogy a 720- ból 443-an esés következtében, haltak meg. De sokan vesztették életüket gáztól, mérgezéstől, kádban, fürdés közbenj elektromos vezeték érintésétőlt tűztől, robbanástól. A számok önmagukért beszélnek. Valóban veszélyes „üzem” a háztartás. — János jól tenné, ha nem is jönne ide vissza, amiért ilyen szégyent hozott a családra. Apja hümmögött, aztán az újságra bökött : — Mások még nagyobb bűnt is elkövetnek. Itt van, most olvasom, megint egy gyilkosságról írnak. Zoli felsóhajtott, csöndesen ennyit mondott: — Én olyat soha nem tudnék megtenni. Másodszori büntetésének idején János könyveket is vásárolt keresményéből. Miután ezeket kiolvasta, hazaküldözgette. így került Horváthék- hoz Irwin Shaw Oroszlánköly- kök, Verne Sándor Mátyás, Dymphna Cusach Hőhullám Berlinben, valamint Fekete villám és Barcs Sándor: A földgolyóról jelentem című könyve. Zoli mindegyiket elolvasta. Amíg a fiúk kicsik voltak, többbször megesett, hogy apjuk a pohár fenekére nézett. De nem randalírozott, nem hangoskodot, csendben hazament és szó nélkül lefeküdt. Szeretett kártyázni és rexez- ni is. Még 1952-ben szakmunkás- vizsgát tett gyümölcskertészetből. öt évvel ezelőtt motorvezetői jogosítványt szerzett, akkor vásárolta a Pannóniát is. Istvánnak Riga mopedje van. 1971 elején a gazdaság üzemegységvezetője megkérdezte a munkásoktól: kinek volna kedve a traktoros-tanfolyam elvégzéséhez. Többen jelentkeztek, közöttük Horváth János is. Nyáron már UE—28-assal dolgozott, aztán Zetorra is ráülhetett, elboldogult a kövesúton a forgalomban is. Mint kertészeti munkásnak, havi 1500—2000 forint között volt a keresete, de mió. ta gépen ül, többet kap. Arra törekedett, hogy gyerekei szépen, jól öltözzenek és szakmát szerezzenek. Tudta, hogy ezt a falubeliek is méltányolják. (Folytatjuk). klóm? MEnmmr SZÁNDÉKKAL Hatvani Dániel dokumentumreg énje Kulturális hírek Faddróh
