Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

I A népfront története 4. Magyar Front 1944. március 19-e, a magyar történelem tragédiáinak egyik legjelentősebb dátuma. Márci­us mindeddig a magyar törté­nelem legszebb lapjait idézte; de a márciusi napokat, a sza­badságharcot vállaló magyar hősi múlt legszebb példáit, most nem követhette a ma­gyar nép. E napok emlékét beárnyékolta Horthy, a ma­gyar reakció, amikor hazaáru­ló lépésével utat nyitott a né­met megszállás előtt. „Oly korban éltem én e föl­dön, mikor, ki szót emelt, az búj­hatott, s rághatta szégyenében ök­leit, — az ország megvadult s egy ré­mes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.” — írta találóan Radnóti Mik­lós, aki maga is a fasizmus mártírja lett. S e rémes végzeten, az el­szabadult pokolban a magyar kommunisták harcba hívó szó­zata volt az a reménysugár, amely bíztatást jelentett a meggyötörteknek, és csügge- dőknek, bátorítást a harcra készülődőknek. „Magyarok! Történelmünk legválságosabb napjait éljük. A közös magyar sorsban egymásra kell talál­nunk. Testvérként fogjunk össze a megszállók ellen. Csak az egységes nemzet szabadság- harca mentheti meg a hazát! Emeljük magasra a nemzeti ellenállás lobogóját” — hang­zott a kommunisták kiáltvá­nya. Új szabadságharcot Az összefogást sürgető kom­munista felhívásra elsőként a baloldali szociáldemokraták, majd a kisgazdapárt reálpoli­tikusai, a Nemzeti Parasztpárt vezetői válaszoltak egyetértő­én, s ez lehetővé tette, hogy különböző németellenes pol­gári és arisztokrata csoportok is közeledjenek, majd részt vegyenek az új nemzeti front megteremtésében. E csoportok a német megszállás után meg­értették: kommunisták nélkül és szovjetellenes programmal nem lehet a nácik ellen ered­ményesen harcolni. S így 1944 májusának végén végle­gesen megfogalmazták és el­fogadták a Magyar Front ki­áltványát, „Nem nézhetjük tétlenül, ölhetett kézzel, ho­gyan sodor bennünket végső A TITÁN Kereskedelmi Vállalat szekszárdi rak­tárháza felvételre keres FÉRFIAKAT RAKTÁRI MUNKÁSNAK, VALAMINT GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ NŐT KÖNYVELŐNEK. (334) A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet kőművesbri gádokat, kubikosokat, segéd­munkásokat azonnal felvesz, bérezés teljesítményben. Jelentkezni lehet a szö­vetkezet központi telep­helyén, Bonyhád, Perczeí u. 80. Telefon; 106. (323) romlásba a németek oldalán néhány elvadult kalandor és megvásárolt renegát — olvas­hatjuk a nemzethez intézett kiáltványban —. Néhány he­tünk, legfeljebb hónapunk van, hogy együtt harcolhas­sunk szabadságunkért a jugo­szláv, lengyel, francia és a többi leigázott néppel... Ép­pen ezért mi, e gáládul el­árult és idegenek prédájának vetett ország föld alá kény­szerült demokratikus pártjai új szabadságharcot, új néphá­borút hirdetünk.” A program rövid, tömör és mégis nagyon világos: harc a megszállók és cinkosaik ellen, béke és együttműködés a Hit- ler-ellenes nagyhatalmakkal, demokratikus, szabad Magyar- ország megteremtése. Harcba szólítanak mindenkit, akiknek szent a haza, a nemzet, az ezeréves magyar múlt, mert ha nem cselekszünk „hazánk Sírját ássuk meg”. A Magyar Front hetek alatt vonzási központja lett a különböző Hitler-ellenes bal­oldali és polgári erőknek és motorja az ellenállási mozga­lomnak. Hatása egyre nagyobb tömegekre terjedt ki. A kiugrás érdekében A Magyar Front pártjai 1944 szeptemberében, amikor már a szovjet csapatok a magyar határoknál álltak, sőt magyar területekre léptek és Horthy szűkebb környezete is a kiug­rás gondolatával foglalkozott, úgy látták, hogy e vészterhes időkben a nemzet megmenté­se érdekében még Horthynak is fel kell ajánlani a közös ügy érdekében az együttmű­ködést. Horthyhoz eljuttatott me­morandumában a Magyar Front pontosan körvonalazta azokat a teendőket, amelyek a németekkel való szakítás fel­tételeit biztosíthatják. Ez az utolsó lehetőség, hogy a ma­gyar uralkodó osztályok, vala­mit jóvátegyenek abból a ten­gernyi bűnből, amelyet a magyar és a szomszéd népek­kel szemben elkövettek. „A németek kiverése és az ország demokratikus átalakítása el- odázhatatlanul napirendre ke­rült országunkban. A Szov­jetunió és szövetségesei, belül­ről a magyar munkásság, pa­rasztság és a nemzet érdekeit magán viselő polgárság, el fogja végezni ezt a feladatot. A magyar uralkodó osztálytól függ, hogy ez könnyebben, Szekszárdi középvállalat közgazdasági egyetemi végzettséggel rendelkező munkaerőt keres ÜZEMG AZD AS ÁGI OSZTÁLYVEZETŐI munkakör betöltésére. Jelentkezés a szekszárdi hirdetőben „Május 411764 jeligére. (394) A szekszárdi kórház fel­vételt hirdet műszerrak­tárba, raktárosi állás betöltésére. Jelentkezni lehet a kórház munka­ügyi csoportjánál. (362) vagy nehezebben, saját részvé­telével, vagy pusztulásával fog lezajlani”. Mint ismert, a kormányzó tárgyalt a szovjet kormánnyal, tárgyalt a Magyar Fronttal, s végül hű maradva önmagához utat nyitott az újabb német beavatkozással — a hatalmat megkaparintó nyilas csőcse­léknek. DR. PINTÉR ISTVÁN Következik: Kiáltvány a magyar nemzethez nyolchónapos művezetöképzö tanfolyamra jelentkezhetnek: szobafestö-mázoló, kőműves, ács-állványozó, vagy vasbetonszerelő szakmunkások, legalább négy és rél éves szakmunkás-bizonyítvánnyal. TIZHÖNAPOS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ TANFOLYAMRA — vasbetonszerelő, vagy — villanyszerelő betanított munkások kérhetik felvételüket legalább hároméves szakmai gyakorlattal. HATHÓNAPOS GÉPKEZELŐ-TANFOLYAMRA 18—45 éves — férfi és — női segédmunkások jelentkezhetnek. A TANFOLYAM KEZDETE KECSKEMÉTEN június 1-én (művezetöképzö, vasbetonszerelő szakmunkás- képző és gépkezelőképző.) KISKUNHALASON június 12-én (magasépítő-ipari művezetőképző, villanyszerelő- szakmunkásképző és gépkeze lőképző.) A tanfolyam ideje alatt munkásszállást, ebédet és keresetet biztosítunk. A tanfolyam befejezése után kötelező szakmai gyakorlat nincs. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájé­koztatást. BACS MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT ÜZE­MI AKADÉMIÁJA Kecskemét, Klapka utca 34. sz. (305) A stuttgarti csata V. „Ha majd néhány év múltán a döntésre és következményeire vissza­pillantunk, akkor majd nem azt kérdezzük, Hogy melyik miniszter- elnök melyik párthoz tartozott; a kérdés ez lesz: — hogy szavazott a Saar, hogyan Baden-Württemberg és hogyan Bajorország, amikor arról volt szó, hogy a Nyugattal egység­ben valósítsuk meg a Kelettel való kiengesztelődést, amikor arról volt szó, hogy biztosabbá tegyük a bé­két..." — Walter Scheel. Természetesen a szellemi és és jelszópárbajok mélyén — a mai nyugatnémet, s a mindenko­ri imperialista német viszonyok­nak megfelelően — alapvetően külpolitikai orientációs irányza­tok" mérkőznek. A nagy jelentő­ségű keleti szerződések támoga­tása vagy ellenzése a vízválasz­tó ma Baden-Württembergben is. Belkérdésekben a sváb szociál­demokraták igyekeztek a nagy- koalíció alatt „bizonyítani”. Krause belügyminiszter a rend­őrség szélsőséges brutalitását szabadjára engedve verette szét az egyetemisták néhány meg­mozdulását. Nem volt tekintet­tel a Tübingiai Kör akadémiku­sainak humanista és demokrati­kus szimpátiákat messze földön A Tolna megyei AGRO- KER Vállalat felvételt hirdet 1 FŐ KÖZGAZDÁSZ, ÉS 1 Fő BELSŐ­ELLENŐRI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Jelentkezni lehet a vál­lalat telephelyén, Szek- Bzárd Mátyás király u. 65. (401) kiváltó és erősítő eszméire. Vi­szont igazolta a szociáldemokra­ta főnök, hogy pártja a „lawand order", a polgári jogrend bizto­sítására hivatott. Meghajolt a polgári világszemlélet előtt, ame­lyet a századok hagyománya alapján ma is olyan középfokú tekintélyelvi iskolai oktatás ala­poz meg, amelynek anyagában 13 tanéven át egyszer fordul elő a „sztrájk” fogalma. S ilyen bázisban kell a balra- csuszamlást rövid idő alatt fel­gyorsítani. Az SPD szövetségi ve­zetősége bizakodik, s noha ható­köre a Fekete-erdőkben és a kisbirtokosi mezőgazdasági és kisebb ipari faktorok világában csenevész, néhány körzet fél i g - meddig vagy teljesen az övé. Azok a körzetek, amelyeknek tár­sadalmi viszonyai Hessen . ipar­vidékeihez hasonlóak. így nagy a szociáldemokrata erő a Mannheim,' Heidelberg, Heilbronn, Marbach, Stuttgart, Esslingen, Ulm ipari városfüzér­ben. Viszont a túlnyomóan me­zőgazdasági északon — hol a jobboldali szélső nacionalisták oly szenzációs sikert mutattak fel a legutóbbi választásokon is — nehéz érveket találni. Nem véletlen, hogy a merész Willy Brandt éppen itt jelölte ki tizes fellépés-sorozatának első stációit. Az uszódi „Egyetértés” Tsz paksi telepén FOLYAMKAVICS korlátlan mennyiségben kapható. Egységár 60,— Ft/m3. Szállítást is vállalunk, ügyintéző: Kiszli Károly. (347) Mondják is o sváb pártfunk­cionáriusok: — míg Barzel „ősz- szebárcálja” árnyékkormányát, addig „küldjék hozzánk a Willyt minden két hétben és megka­punk a többséget áprilisban". De Baden-Württemberg szó- ciáldemokráciája azért rendelke­zik jól szervezett — és megfele­lően manipulált — bázisokkal. A párttagság létszáma az utóbbi évben 30 ezerrel gyarapodott, s 1972 elején 850 ezer fő. A párt 1949-ben a szavazatok 24 %-át, 1961-ben 32 %-át, sőt 1969-ben 37 %-át nyerte el a szövetségi választásokon. S a befolyás szé­lesedését olyan tényezők alapoz­zák meg, mint a társadalmi bá­zis modernizálódása, a reálpolí- tikai hatások behatolása, ame­lyek a Rajna másik oldaláról is érkeznek, az ifjú szocialista nem­zedék baloldali szelleme, s a Brandt—Scheel-féle külpolitikai vonal iránti józan elvárások ter­jedése. Willy Brandt legelső kortes­beszédében megvilágította, hogy a szerződések ratifikációja nél­kül: — nincs megértés Kelet-Eurá­pávai ; — elszigetelődés vár a Német Szövetségi Köztársaságra; — nem lépne életbe a Berlini Egyezmény; — nem lehetne sikerrel tár­gyalni az NDK-val. Vajon képes-e megérteni és magáévá tenni e szempontokat a sváb választó, ki oly lassan szokott, de mégiscsak szokott, ha egy ütemmel később is, előre­lépni? S kinek sikerül az apoliti- kus közönyből a nagyobb hánya­dot kiszakítani? A nacionalisták­nak-e? vagy a liberálszocialisták- nak? Erre kell felelni a német tőkés társadalmat behangosító csata visszhangjaként a Neckar partjain — 1972. április 23-án. Gy. K. Népújság 4 1972. április 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom