Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

? ÎÏ OL KfA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZ O T TSÁGÁ N A K LAPJA XXII. évfolyam, 92. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1972. április 20. A Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról tárgyalt az országgyűlés Kádár János, az MSZMP KB első titkára felszólalt az alkotmánymódosítás vitájában Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az ,or- szággyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Je­nő, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, va­lamint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képvisel letek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülés­szak óta elhunyt Egri Gyula országgyűlési képviselőről. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi országgyűlési választásokról szóló je­lentést. Ezt dr. Pesta László ismertette. Az elnök ezután bejelentette, hogy c Nép- köztársaság ElnökiTanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlés­nek bemutatta. A jelentést a képviselők kéz­hez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudómásul vette. Közölte Apró Antal, hogy Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást előkészítő országgyűlési bizottság elnöke, a Minisztertanáccsal egyet­értésben, beterjesztette az 1949. évi XX. tör­vény módosításáról és a Magyar Népköztár­saság alkotmányának egységep szövegéről szóló törvényjavaslatot. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter pedig a Miniszterta­nács nevében az országgyűlésnek benyújtotta az egészségügyről szóló törvényjavaslatot. A két törvényjavaslatot az országgyűlés tagjai között szétosztották és az egészségügy­ről szóló törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés illetékes állandó bi­zottságainak kiadták. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kállai Gyula, az alkotmánymódosítást elő­készítő országgyűlési bizottság elnöke emel­kedett szólásra. Kállai Gyula expozéja 1 Tisztelt országgyűlési Kedves képviselőtársaim? Az alkotmány módosításá­nak előkészítésére á múlt év június 24-én kiküldött ország- gyűlési bizottság, pártunk X. kongresszusának útmutatása ezerint, teljesítette megtisztelő megbízatását. Elkészítette és a kormánnyal egyetértésben az országgyűlés elé terjesztette az 1949. évi XX. törvény módo­sításáról és a Magyar Népköz- társaság alkotmányának egy­séges szövegérői szóló tör­vényjavaslatot. Alaptörvényünk javasolt módosításaiban kifejezésre jutnak dolgozó népünk több mint két évtizedes munkájá­nak sikered, politikai, társa­dalmi vívmányai, s azok leg­főbb eredménye és záloga: a munkásosztály vezetésével ki­vívott és megszilárdult nép­hatalom. Ez ma már hazánkban min­denki számára természetes dolog. Több mint negyedszá­zada, hogy végleg a történe­lem süllyesztőjébe került, s emlékezetünkben is egyre hal­ványabban él az úgynevezett ;,ősi”, „történelmi”, -,ezeréves” •alkotmány korszaka, amely tu­lajdonképpen nem is volt al­kotmány. A szent korona ta­nában gyökerező alkotmány eszméjének, amelyről a volt uralkodó osztályok annyit Szónokoltak, egyébként a II. világháború végén elorzott és külföldön őrzött nemzeti eréklyénkhez semmi köze sincs. Azokról a jogszokásokról és törvényekről van itt szó, ame­lyek kizárólag a lakosság el­enyésző kisebbségét jelentő uralkodó osztályok jogait, kiváltságait biztosították, de JVerbőczi hírhedt szavai sze­rint az alábbállóknak csak fenyítést jelentettek. Az 1848—49-es szabadság- harc és a Tanácsköztársaság vívmányai csak rövid időre szakították meg a kizsákmá­nyoló osztályok uralmát. A magyar nép számára 1945. hozta meg a # végleges felsza­badulást. A Szovjetunió hős katonái súlyos véráldozatok árán kiűzték az országból a német fasisztákat, megsemmi­sítették a hazai reakció hadi- és állami gépezetét. Népünk lehetőséget kapott arra, hogy döntő csapást mérjen « ma­gyar uralkodó osztály hatal­mára. Kállai Gyula ezután felidéz­te az 1949-es, már történelmi távlatba került 1 országgyűlés hangulatát, majd megállapí­totta ’— az azóta eltelt több mint huszonkét esztendő fé­nyesen bizonyítja, hogy ekkor alkotott alaptörvényünk meg­felelt feladatának, kiállta az idők próbáját, s újabb, nagy történelmi jelentőségű győzel­mek forrása tett, A továbbiakban Kállai Gyu­la az előkészítő munka tapasz­talatáról beszélt, majd így folytatta: A konzultációk alapján ha­tározta el az előkészítő bizott­ság, hogy az alkotmány meg­születése óta végbement vál­tozásokat, a módosított al­kotmány bevezető szövegében is meg kell fogalmazni. A bi­zottság a preambulum elején, a széles társadalmi igénnyel egyetértve olyan kiegészítést javasol, amely tömören szól népünknek a társadalmi hala­dásért. az ország függetlensé­géért vívott évezredes küzdel- ■ meiről. A bevezető mint tör­ténelmünk új korszakának nyitányáról szól arról, a né­pünk szemében soha el nem halványuló tettről, amellyel a Szovjetunió felszabadította hazánkat.- Méltatja az 1919-es szocialista forradalom tapasz­talatainak jelentőségét, az or­szág újjáépítését- Társadalmi fejlődésünkkel összhangban pedig kimondja, hogy a mun­kásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, együtt­működve a haladó értelmi­séggel, kivívta, és megszilár­dította a dolgozó nép hatal­mát. Rögzíti elért legfőbb eredményeinket, azt, hogy le­raktuk a szocializmus alapjait, utal a szocialista országok kö­zösségére. További feladata­inkat pedig úgy jelöli meg, hogy a magyar nép, nemzeti egységbe tömörülve, a szocia­lizmus teljes felépítésén mun­kálkodik. A későbbiekben kifejtette: Alaptörvényünk megalkotá­sa óta erősödött hazánkban a munkásosztály marxista—leni­nista pártjának vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A szocializmus teljes felépíté­sének programja, amely ko­rábban pártprogram volt, s amelyet a kommunisták állí­tottak egyetlen, igaz, lelkesítő célként népünk elé, most már nemzeti programmá, egész tár­sadalmunk közös ügyévé lett. Az 1949. évi alkotmány csak közvetett formában szól a pártról, az „élcsapata által irá­nyított munkásosztály” kifeje­zést használja. Az alkotmány új szövege most közvetlenül és egyértelműen fogalmazza meg: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. Ebben kifejezés­re jut az a történelmi tény, hogy a kommunisták pártja immár fél évszázada folytatja áldozatos harcát a szocialista Magyarország megteremtésé­ért, népünk felemelkedéséért. A társadalmi szervezetek szerepének erősödése szükség­szerűen igényli ennek alkot­mányi megfogalmazását is. A javasolt módosítás a jelenlegi helyzetnek megfelelően kör­vonalazza a társadalmi szer­vezetek általános szerepét, s külön is szól a Hazafias Nép­front, valamint a szakszerve­zetek jelentőségéről, a szocia­lizmus felépítésében reájuk háruló feladatokról. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységének szocialista alapelvei alkotmá­nyos meghatározása is kiegé­szítésre szorult. A magyar nép, a párt, a kormány mindenkor hű barátja és szövetségese volt a Szovjetuniónak, a töb­bi szocialista országnak, az egész szocialista közösségnek, és az marad a jövőben is. Ezért alkotmányunkban szólni kell a szocialista országokkal való ba­ráti kapcsolataink fejlesztésé­ről, erősítéséről. És kifejezés­re kell juttatni a világ vala­mennyi népével való együtt­működési készségünket a béke és az emberi haladás érdeké­ben. Gazdasági rendünk alapja egyértelműen a termelési esz­közök társadalmi tulajdona lett. Hazánkban megszűnt a kizsákmányolás, uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az alkotmány új szövege a társadalmi rendről szóló fe­jezetben tárgyalja a gazdasági rend kérdéseit. A szövetkezeti földtulajdon minőségi válto­zást jelent a tulajdonviszo­nyokban. A társadalmi tulaj­don két alapvető formája, az állami és a szövetkezeti tulaj­don egyenrangúságát fejezi ki a módosított szöveg, amikor kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. A módosított alkotmány kö­vetkező fejezetei az állam szervezetével és az állami szer­vek működésével foglalkozik. Az országgyűlés nemcsak ál­lamhatalmi, hanem a nép ál­tal választott képviseleti szerv is, a népszuverenitás kifejező­je. Ezért helyesebb az ország- gyűlést legfelsőbb államhatal­mi és népképviseleti szervnek nevezni. Az eddig érvényben levő al­kotmányunk a Minisztertaná­csot csupán az államigazgatás legfelsőbb szerveként említi. A kormány szerepe valójában ennél jóval jelentősebb, az ál­lami, kormányzati munka vi­telének legfőbb operatív testü­leté is. Ezért helyesebb a címben „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa” elnevezés. a fejezetben pedig a jelenlegi helyzetnek megfelelően az ed­diginél szélesebben kell rögzí­teni a kormány fő feladatait. Alkotmányunknak a taná­csokról szóló fejezete előkészí­tésénél és megfogalmazásánál viszonylag könnyű dolga volt az előkészítő bizottságnak. A tanácsi rendszer továbbfejlesz­tésére vonatkozó rendelkezé­seket új törvény szabályozza, s most ennek alapvető eleme­it kellett kiemelni. Ezért hangsúlyozza a módosított al­kotmány a tanácsok helyi nép- képviseleti é8 önkormányzati szerepét és megnövekedett gazdasági önállóságát. A taná­csok tehát, mint szocialista ál­lamunk kipróbált és jól bevált intézményei, az alkotmánvban is lefektetett jogot kapnak a további fejlődés önálló és ak­tív kialakításához. A továbbiakban Kállai Gyu_ la a szocialista tövényességről beszélt, majd így fejezte be expozéját: Meggyőződésem, hogy pár­tunk, kormányunk, egész né­pünk a belső építő munkában es a nemzetközi kérdések meg- Oldásában, mindent megtesz azért, hogy még gyorsabban haladjunk előre azon a törté­nelmi úton. amelyet az alkot- many kijelöl számunkra. Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, az írásban szétosztott szövegpontosító mó­dosításokat, ezzel az igénnyel s ezzel az elkötelezettséggel Vitassák meg és fogadják el Ezután megkezdődött az al- Kotmanymódosító törvénvia« vaslat vitája. Méhes Lajos, a Vasas Szak- szervezet főtitkára (Győr- Sopron megye 4. vk.) egyebek kozott kiemelte: a hazánkban végbement társadalmi változá­sok tükröződnek abban a módosítási javaslatban, amely egyértelműen és világosan fo­galmazza meg, hogy társadal­munk vezető osztálya a mun­kásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztsággal szövetségben az frítlmi.sésgel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Méhes Lajos beszéde után szünet következett, majd dr Beresztóczy Miklós elnökleté- veI. folytatódott a tanácskozás. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 2. oidaloni

Next

/
Oldalképek
Tartalom