Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-20 / 92. szám

Kádár János : Az új társadalomért folytatott harcban a munkásosztály foggal szerezte meg a vezető osztály rangját f (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim ! Kedves elvtársak! Mindnyájan átérezzük, kü­lönleges fontosságú esemény­nek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés államunk alap­törvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényja­vaslatot az országgyűlés 'ki­küldött bizottsága elkészítet­te, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs, előadói beszédében sokoldalú­an ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alap­ján kívánok szólni az alkot­mányról, s azzal szorosan ösz- szefüggŐ néhány kérdésről, — kezdte beszédét Kádár János, majd rövid történelmi átte­kintés után így folytatta: Történelmünk úgy alakult, hogy az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaságot követően asak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi ál­tal megfogalmazott — nagy eszméje, a haza és a jog egy­sége. Az 1949. évi XX. tör­vény, az alkotmány elfogadá­sa történelmi jelentőségű vív­mány volt, amely a munkás­osztály, a nép hatalmát szen­tesítette, s a nemzet program­jaként törvénybe foglalta az embernek ember általi kizsák­mányolásától mentes társada­lom, a szocializmus felépítését. Hazánkat az idegen. elnyo­móktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg ma­gát. Az alkotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a felszabadítást és fejezi ki népünk el nem mú­ló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évti­zed a dolgozó nép alkotó mun­kájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének tör­ténete, noha az út egyes sza­kaszai hallatlanul nehezek vol­tak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkód­tatásoktól sem. A szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkás- osztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történel­mi jelentőségű eredmények­hez vezetett. A munkásosz­tály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság ma szilárdabb mint volt. A szocialista társa- talom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszo­nyok teljes győzelmet arat­tak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társa­dalom teljes felépítésén dol­gozik. j A szocializmus előrehaladá­sával a felszabadulás előtti­hez Bzinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, élet- biztonsága, jóléte. A tömeg- nyomor, az éhség, a „három­millió koldus" Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden ÍOO háztartás közül 50-ben műkő- tűk mosógép, 39-ben hűtőszek­rény, 58-ban televízió. 1949- ben óvodáink száma és befo­gadóképessége még elenyé­szően kevés volt. 10 évvel ez­előtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodáik­ban, ma pedig még többnek, 800-nak, — a korosztály 60 szá­zalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek széji,: à» -H* •«. ^ ]£s*tie^*'**h* A szocialista építőmunka eredményei nemcsak egysze­rűen az ipar, a termelőszövet­kezetek és az állami gazdasá­gok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan • építő magyar munkásosztály, a ter­melőszövetkezeti parasztságba tudósok, alkotók, értelmiségi­ek szorgalmát, tehetségét,. ál­dozatkészségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély felelősségtudatát. • A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a ré­gi Magyarország nem tudott megtenni, nem is tehetett meg. Huszonhét év óta elért ered­ményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban ar­ról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk ko­rábban — akárhány esztendő­re tekintünk is vissza — és hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel emberibb az élet nálunk ma, teljes meggyő­ződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biz- tos útja a társadalmi felemel­kedésnek, a nemzeti felvirág­zásnak. Tisztelt országgyűlési Hazánk két évtizedes szo­cialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc ered­ménye; ez a küzdelem a po­litika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden te­rületén, az egész országban, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között törvényszerű volt. mert ná­lunk a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet éles osztályösszeütközések közepet­te ment végbe. Ennek során a kiváltságos földesúri és kapi­talista osztályok megszűntek, a társadalmon belül tömegeket érintő átcsoportosulások men­tek végbe, s jelentősen fejlő­dött és átalakult még maga az új rend kialakítója és alapja, a munkásosztály és a parasztság is. Az új Magyarországért fo­lyó harcban a nagy távlatok­ban gondolkodni tudó mun­kásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osz­tályának rangját. Az osztály- ellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövet­ségesének, a parasztságnak, to­vábbá az értelmiség, és min­den dolgozó réteg legjobbjai­nak támogatását- A hata­lomért folytatott harc próba­tételnek vetette alá és politi­kailag formálta az egyes em­bereket is. A szocialista nemzeti egység realitás. Ma g munikásosztály élcsapatába* a pártba, a tö- ág Wlâ&ër mozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadal­milag aktív milliók, az ország felnőttlakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a ma­gyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybeik­tatásától megtett utat, megál­lapíthatjuk. hogy eddigi cél­jainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelen­tős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének út­ján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soron lévő feladatainkat meg­fogalmazta a párt X. kong­resszusa,« a Hazafias Népfront választási programja és az or­szággyűlés által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmánytörvény módo­sításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott ja­vaslat is egész sor • lényeges szövegmódosítást ajánl. A do­log természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve benyújtott ja­vaslatok közül a magam részé­ről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. Pártunk Központi Bizottsá­gának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement je­lentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt ki­dolgozni, de szükséges az alap­tételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegé­nek az időközben bekövetke­zett változásoknak megfelelő módosítása. A benyújtott módosítások megfelelőek ; utalnak az állam­életben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékeny­ségében, általában az állami intézmények munkájában be­következett változásokra; pon­tosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és köte­lességeit a szocializmus építé­sének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az or­szággyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhas­sa. Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Úgy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje an­nak, hogy országunkat elne­vezésében is szocialista köz­társaságnak kiáltsuk ki. Ki­indulva abból, hogy áz alkot­mány lényegét tekintve és el­vileg a már elért vívmányo­kat rögzíti és nem program- nyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elne­vezés jól kifejezi munkás- osztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét. A Ma­gyar Népköztársaság neve dol­gozó népünk hatalmát, álla­mát, hazáját, az épülő új szo­cialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulaj­don- és osztályviszonyok te­kintetében már szocialista, he­lyes, hogy az új szöveg kevés­bé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szó« cialista állam. Kádár János ezután a mun­kásosztály szerepéről szólt, majd hangsúlyozta:. ___ A munkásosztály legmaga­sabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként ha­lad elöl, amelyen keresztül megoldja kormányzati felada­tait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a mun­kásosztály történelmi céljait ,és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmányelőké­szítő bizottság javasolta, hogy alaptörvényünk új szövege rög­zítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pár­tunk, minden kommunista szá­mára. Pártunk mindenkor hangoz­tatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, - kor­mányzati feladatait nem vala­miféle „uralkodásnak”, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó új megfogalmazását mindenek­előtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt min­den tagjának az egész társa­dalom előtt megnövekedett fe­lelősségeként fogjuk fel. A ma­gyar kommunisták azon lesz­nek, hogy a jövőben is rászol­gáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz haza­fiak módjára élen járjanak a Magyar Népköztársaság felvi­rágoztatásában. Alkotmányunk ma, az or­szággyűlés határozatával szen­tesítést nyer. Javasolt új szö­vegezésében az eddiginél pon­tosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes ere­jével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett ma­gyar nép történelmi vívmá­nyait, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést kö­vető perctől kezdve, társadal­munk minden szervezett erejé­nek, minden magyar állam­polgárnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű al­kotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és be­tartatása. Az alkotmány el­veinek érvényesítése és érvé­nyesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kö­telezettség számunkra. Az is! De ezen túlmenően azt Igény­li mindnyájunktól, hogy tet­tekkel, itthon végzett mun­kánkkal és nemzetközi tevé­kenységünkkel egyaránt véd­jük és gyarapítsuk népünk al­kotmányba foglalt vívmánya­it és még hatékonyabban szol­gáljuk távlati szocialista célja­ink mielőbbi elérését. Népgazdaságunk fejlődésé­ről szólva Kádár János han­goztatta : Nagy életerő van a mi nép­gazdaságunkban, az a felada­tunk, hogy tervszerűen és sok­oldalúan fejlesszük. Az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt növeljük a munka termelékenységét és jövedel­mezőségét, fejlesszük a ter­melés technikai alapját és emeljük technológai színvo­nalát. Emeljük a vezetés szín­vonalát, az igényeknél a rea­litásokból és ne a vágyakból induljunk ki; javítsuk a be­ruházási politikát és a költ­ségvetési egyensúlyt, s mind­ezek által növeljük tovább szocialista gazdaságunk ere­jét, munkánk jó hírnevét, dol­gozóink becsületét. Építőmunkánk célja, hogy pártunk életszínvonal-politiká­jának megfelelően, munkánk eredményével összhangban rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala,, javuljanak életkörülmények Népünk életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán sorolható nagy történelmi vívmányaink közé. Ugyanak­kor tudjuk azt is, hogy van­nak még nehéz anyagi körül­mények közt élő néprétegek, amelyeknek sorsán fokozato­san javítani kötelesség. Ezért határozta el a párt X. kong­resszusa — amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —, hogy bizonyos szociális jutta­tások nagyobb mértékben emelkedjenek, miftt a bérek, s ily módon csökkenjenek a családok közti jövedelemkü­lönbségek. Másképpen fogal­mazva: a bérekben a munká­tól függő differenciálódást. ,a családok jövedelmében továb­bi kiegyenlítődést akarunk. A munka színvonalának emeléséhez az élet minden te­rületén vannak még tartalé­kaink. Tudjuk, hogy nem min­dig megy zökkenő nélkül ter­veink valóra váltása, közis­mert,. hogy vannak negatív je­lenségek is. Társadalmunkban, amely az épülő szocializmus társadalma, még hat és ese­tenként, helyenként újra is termelődik a maradi felfogás. Tapasztalható kényelmesség, felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a mulasztókkal szemben. A társadalom szer­vezett erőinek, a felelősségét érző és vállaló nagy többség­nek mindenütt és határozot­tan fel kell lépnie e visszás jelenségekkel szemben. Tisztelt országgyűlés ! A haladásért nemcsak hatá­rainkon belül, hanem a nem­zetközi politika színterén is meg kell küzdenünk. Terve­ink megvalósításának nem­zetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjuk. Ennek érde­kében egyrészt erősítjük szo­cialista hazánkat, mert a bel­ső fejlődés minden külpoliti­kai aktivitás és nemzetközi ha­tás elsőszámú forrása, más­részt szélesítjük és mélyítjük a szocialista világrendszerhez, s elsősorban hű barátunkhoz és megbízható szövetsége­sünkhöz, a Szovjetunióhoz fű­ződő testvéri kapcsolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdetjük: a magyar népben a világ né­pei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az im- perializmus ellen, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás min­den formájának felszámolásá­ért, a háború megakadályozá­sáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói vagyunk és ma­radunk a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Magyar Népköztársaság rende­zett, normális viszonyra, köl­csönösen előnyös kapcsolatok­ra törekszik a kapitalista or­szágokkal is. így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer ré­sze, fejleszti és erősíti barát­ságát a szocialista országok­kal; a béke és az emberi ha­ladás érdekében együttműkö­désre törekszik a világ vala­mennyi népével és országával. Elveink fedezetét azok a konkrét tettek, állásfoglalások adják, amelyekkel a nemzet­közi helyzet égető problémái­nak rendezését kívánjuk tő­lünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek megfelelően, A nemzetközi helyzetről adott értékelés és hazánk kül­politikai tevékenységének fel­vázolása után Kádár János így folytatta : Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim ! Kedves elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő cél­jai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal te­kinthet a jövőbe. ' (Folytatás a 3. oldalon ± j

Next

/
Oldalképek
Tartalom