Tolna Megyei Népújság, 1972. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
Kádár János : Az új társadalomért folytatott harcban a munkásosztály foggal szerezte meg a vezető osztály rangját f (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim ! Kedves elvtársak! Mindnyájan átérezzük, különleges fontosságú eseménynek vagyunk részesei: legfőbb törvényhozó testületünk, az országgyűlés államunk alaptörvényének, az alkotmánynak a módosítását tárgyalja ma. A módosításról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés 'kiküldött bizottsága elkészítette, benyújtotta, s a bizottság elnöke, Kállai Gyula elvtárs, előadói beszédében sokoldalúan ismertette és indokolta. Előterjesztéséhez kapcsolódva, pártunk állásfoglalásai alapján kívánok szólni az alkotmányról, s azzal szorosan ösz- szefüggŐ néhány kérdésről, — kezdte beszédét Kádár János, majd rövid történelmi áttekintés után így folytatta: Történelmünk úgy alakult, hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot követően asak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi által megfogalmazott — nagy eszméje, a haza és a jog egysége. Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt, amely a munkásosztály, a nép hatalmát szentesítette, s a nemzet programjaként törvénybe foglalta az embernek ember általi kizsákmányolásától mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Hazánkat az idegen. elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg magát. Az alkotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a felszabadítást és fejezi ki népünk el nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem. A szocializmus növekvő számú híveinek helytállása, pártunk, munkás- osztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott; nagy, valóban történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkásosztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság ma szilárdabb mint volt. A szocialista társa- talom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. j A szocializmus előrehaladásával a felszabadulás előttihez Bzinte nem is mérhetően javult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, élet- biztonsága, jóléte. A tömeg- nyomor, az éhség, a „hárommillió koldus" Magyarországa rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban minden ÍOO háztartás közül 50-ben műkő- tűk mosógép, 39-ben hűtőszekrény, 58-ban televízió. 1949- ben óvodáink száma és befogadóképessége még elenyészően kevés volt. 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül már 337-nek jutott hely az óvodáikban, ma pedig még többnek, 800-nak, — a korosztály 60 százalékának — biztosított az óvodai elhelyezése. Tudjuk, ez sem elég, de eredménynek széji,: à» -H* •«. ^ ]£s*tie^*'**h* A szocialista építőmunka eredményei nemcsak egyszerűen az ipar, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan • építő magyar munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztságba tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát, tehetségét,. áldozatkészségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély felelősségtudatát. • A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem is tehetett meg. Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével. S ha ehhez hozzátesszük, hogy itt nemcsak a számok igazságáról van szó, hanem elsősorban arról, ami a számok mögött van, arról, hogy miként éltünk korábban — akárhány esztendőre tekintünk is vissza — és hogyan élünk ma, s látjuk, hogy mennyivel emberibb az élet nálunk ma, teljes meggyőződéssel ismét kimondhatjuk: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biz- tos útja a társadalmi felemelkedésnek, a nemzeti felvirágzásnak. Tisztelt országgyűlési Hazánk két évtizedes szocialista felemelkedése nagy munka, állhatatos harc eredménye; ez a küzdelem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi élet minden területén, az egész országban, minden közösségben, nem egy esetben még családokon belül is folyt. Ez viszonyaink között törvényszerű volt. mert nálunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles osztályösszeütközések közepette ment végbe. Ennek során a kiváltságos földesúri és kapitalista osztályok megszűntek, a társadalmon belül tömegeket érintő átcsoportosulások mentek végbe, s jelentősen fejlődött és átalakult még maga az új rend kialakítója és alapja, a munkásosztály és a parasztság is. Az új Magyarországért folyó harcban a nagy távlatokban gondolkodni tudó munkásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját. Az osztály- ellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségesének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség, és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását- A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. A szocialista nemzeti egység realitás. Ma g munikásosztály élcsapatába* a pártba, a tö- ág Wlâ&ër mozgalmakba, a Hazafias Népfrontba tömörült társadalmilag aktív milliók, az ország felnőttlakosságának nagy többsége egy akarattal vallja, közös cselekvéssel bizonyítja: a Magyar Népköztársaság igaz hazánk; a szocializmus a magyar nép programja, jövője. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybeiktatásától megtett utat, megállapíthatjuk. hogy eddigi céljainkat elértük: leraktuk a szocializmus alapjait, s jelentős eredményeket értünk el a szocializmus felépítésének útján. Világos a programunk. Legfontosabb céljainkat maga az alkotmány is kimondja. Soron lévő feladatainkat megfogalmazta a párt X. kongresszusa,« a Hazafias Népfront választási programja és az országgyűlés által törvényerőre emelt IV. ötéves terv. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az alkotmánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor • lényeges szövegmódosítást ajánl. A dolog természeténél fogva ezek mindegyike nagy fontosságú és elvi jelentőségű; gondos mérlegelést és döntést kíván. Az előkészítésnél felvetődött kérdések, illetve benyújtott javaslatok közül a magam részéről csak néhánnyal kívánok foglalkozni. Pártunk Központi Bizottságának is az a véleménye, hogy az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni, de szükséges az alaptételeiben teljesen helytálló érvényes alkotmány szövegének az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítása. A benyújtott módosítások megfelelőek ; utalnak az államéletben, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra; pontosabban határozzák meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában. A módosítások összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés az alkotmány új, egységes szövegét jóváhagyhassa. Pártunk X. kongresszusa azt is megvizsgálta, meg kell-e változtatnunk államunk nevét. Úgy foglalt állást, hogy még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Kiindulva abból, hogy áz alkotmány lényegét tekintve és elvileg a már elért vívmányokat rögzíti és nem program- nyilatkozat, ennek az elvnek államunk hivatalos nevében is helyes érvényesülnie. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkás- osztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét. A Magyar Népköztársaság neve dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új szocialista világot jelenti, hirdeti félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára. Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szó« cialista állam. Kádár János ezután a munkásosztály szerepéről szólt, majd hangsúlyozta:. ___ A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elöl, amelyen keresztül megoldja kormányzati feladatait és megvalósítja történelmi céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkásosztály történelmi céljait ,és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmányelőkészítő bizottság javasolta, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, - kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak”, hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó új megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élen járjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában. Alkotmányunk ma, az országgyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép történelmi vívmányait, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést követő perctől kezdve, társadalmunk minden szervezett erejének, minden magyar állampolgárnak szent kötelessége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség számunkra. Az is! De ezen túlmenően azt Igényli mindnyájunktól, hogy tettekkel, itthon végzett munkánkkal és nemzetközi tevékenységünkkel egyaránt védjük és gyarapítsuk népünk alkotmányba foglalt vívmányait és még hatékonyabban szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérését. Népgazdaságunk fejlődéséről szólva Kádár János hangoztatta : Nagy életerő van a mi népgazdaságunkban, az a feladatunk, hogy tervszerűen és sokoldalúan fejlesszük. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt növeljük a munka termelékenységét és jövedelmezőségét, fejlesszük a termelés technikai alapját és emeljük technológai színvonalát. Emeljük a vezetés színvonalát, az igényeknél a realitásokból és ne a vágyakból induljunk ki; javítsuk a beruházási politikát és a költségvetési egyensúlyt, s mindezek által növeljük tovább szocialista gazdaságunk erejét, munkánk jó hírnevét, dolgozóink becsületét. Építőmunkánk célja, hogy pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően, munkánk eredményével összhangban rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala,, javuljanak életkörülmények Népünk életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán sorolható nagy történelmi vívmányaink közé. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vannak még nehéz anyagi körülmények közt élő néprétegek, amelyeknek sorsán fokozatosan javítani kötelesség. Ezért határozta el a párt X. kongresszusa — amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —, hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelkedjenek, miftt a bérek, s ily módon csökkenjenek a családok közti jövedelemkülönbségek. Másképpen fogalmazva: a bérekben a munkától függő differenciálódást. ,a családok jövedelmében további kiegyenlítődést akarunk. A munka színvonalának emeléséhez az élet minden területén vannak még tartalékaink. Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink valóra váltása, közismert,. hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunkban, amely az épülő szocializmus társadalma, még hat és esetenként, helyenként újra is termelődik a maradi felfogás. Tapasztalható kényelmesség, felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a mulasztókkal szemben. A társadalom szervezett erőinek, a felelősségét érző és vállaló nagy többségnek mindenütt és határozottan fel kell lépnie e visszás jelenségekkel szemben. Tisztelt országgyűlés ! A haladásért nemcsak határainkon belül, hanem a nemzetközi politika színterén is meg kell küzdenünk. Terveink megvalósításának nemzetközi feltételeit a jövőben is biztosítani fogjuk. Ennek érdekében egyrészt erősítjük szocialista hazánkat, mert a belső fejlődés minden külpolitikai aktivitás és nemzetközi hatás elsőszámú forrása, másrészt szélesítjük és mélyítjük a szocialista világrendszerhez, s elsősorban hű barátunkhoz és megbízható szövetségesünkhöz, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. Céljainkat nyíltan hirdetjük: a magyar népben a világ népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az im- perializmus ellen, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás minden formájának felszámolásáért, a háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Magyar Népköztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal is. így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Elveink fedezetét azok a konkrét tettek, állásfoglalások adják, amelyekkel a nemzetközi helyzet égető problémáinak rendezését kívánjuk tőlünk telhetőén elősegíteni a népek, a szocializmus, a béke érdekeinek megfelelően, A nemzetközi helyzetről adott értékelés és hazánk külpolitikai tevékenységének felvázolása után Kádár János így folytatta : Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim ! Kedves elvtársak! Népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak. Jelenünk biztató, jövőnk reményteljes. Céljaink a munkásosztály, a nép, az egész nemzet felemelkedését szolgálják; hazánknak minden tisztességben élő és dolgozó állampolgára bizalommal tekinthet a jövőbe. ' (Folytatás a 3. oldalon ± j
