Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
Munkásifjúságunk kulturális helyzete Mit ígér a tiszti hivatás? Aki látott már tisztavatásra egybegyúlt szülőket, meggyőződhetett arról: milyen büszkék ezek az emberek fiaikra, akiket féltő gonddal neveltek és — ha nem is minden aggodalom nélkül — elengedtek erre a pályára. Büszke rájuk a pedagógus, a kedves ismerős, a jószomszéd és mindannyian, akik legalább sejtjük, milyen felelősségteljes munkára vállalkoznak a fiatal alhadnagyok, hadnagyok, főhadnagyok. A hivatásos tisztek számára a katonák nevelése, a roppant értékű korszerű technikai eszközök működtetése, — a sok gond mellett — természetesen sok örömet is jelent. Egyetlen máe pályán sincs az anyagi és erkölcsi elismerésnek annyi fokozata, mint itt. A tiszt rendfokozatban meghatározott időnként előrelép. A 22—23 évesen hadnaggyá avatott fiatal, jóval az 55 éves nyugdíjkorhatár előtt alezredes lehet, ha közben nem is lép elő soronkívül. A kezdő tiszti fizetés 2600 forint körül mozog és az előléptetések, valamint a szolgálati idő arányában fokozatosan emelkedik. A tiszti főiskola első évétől kezdve évenként több mint 5000 forint ruházati illetmény jár. Minden évben 25—37 nap szabadság illeti meg a hivatásos katonát. Betegsége idején teljes fizetést kap, családtagjaival együtt díjtalan egészségügyi ellátásban részesül. A családtagok számára is jár az 50 százalékos vasúti kedvezmény. A szolgálat nehézségeit vették figyelembe, amikor megállapították a nyugdíjnak az átlagosnál kedvezőbb feltételeit. A hivatásos katonát és családját megilleti a szolgálati lakás és más egyéb kedvezmény is. A pályaválasztó fiatalok körében népszerű a tiszti hivatás. Ennek bizonysága, hogy minden egyes katonai főiskolai helyre két pályázó jelentkezik, évek óta. A rohamosan fejlődő tudomány és a technika a haza fegyveres szolgálatában is növeli a jelöltekkel szemben támasztott mércét. Egyáltalán nem közömbös, hogy milyen arányban kopogtatnak a katonai főiskolák kapuin a kitűnően, jelesen és jó rendűén érett fiatalok, az általánosan műveltek és a szakmailag középfokon végzettek. A felvételi követelmények is jelzik, hogy a tárgyi ismeretek mellett egyéb szempontokból is egyre magasabb a mérce. Az erkölcsi-politikai megbízhatóság, a feddhetetlen előélet, az egészségi alkalmasság, a hivatásérzet, a nőtlen családi állapot, valamint a 21 évnél nem magasabb életkor, az érettségi bizonyítvány mellett mind olyan követelmény, melyektől ma már nem lehet eltekinteni. A felvételi vizsgán a jelöltek fizikai állóképesség-vizsgálaton, általános tudás, és képesség-vizsgálaton, a szakosításhoz szükséges speciális vizsgálaton 5—5 pontot, összesen 15 pontot szerezhetnek. Ehhez jön a középiskolában az utolsó év végén szerzett matematika és fizika érdemjegy alapján 2—5 pont, valamint az érettségi bizonyítvány átlaga alapján további 2—5 pont. A felvételhez szükséges minimális 12 pont és az elérhető maximális 25 közötti különbség is azt érzékelteti, hogy más főiskolákhoz, egyetemekhez képest, sokoldalúbban vizsgálják a jelöltek alkalmasságát A katonai főiskolák ennek megfelelő lehetőségeket is kínálnak. A három katonai főiskolán parancsnoki, illetve technikusi képzés folyik gépkocsizó lövész, páncélos, tábori tüzér, határőr, műszaki, híradó, légvédelmi tüzér, fegyverzet, gépjármű, harcjármű, vegyivédelem, általános hadtáp, repülő műszaki szakokon és ágazatokon. A helikopter- és repüló- gépvezetők képzése a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán történik. A katonai főiskolák hallgatói a teljes ruházaton felül térítésmentesen kapják az élelmezést, a lakást, az orvosi ellátást és a tanszereket. Mindezek mellett különböző pénz- beni juttatásokat is biztosítanak számukra. Az eltöltött évek arányában illetményük 250—500 forint. A tanulmányi eredménytől függően 100—500 forint pótlékot kaphatnak. (Külön pótlék jár az alparancsnokoknak.) A tanulás és a közösségi munka jutalmazására is nagy gondot fordítanak a főiskolákon. A kimenő, a kimaradás, az eltávozás ég a főiskolán eltöltött szabad idő lehetőséget nyújt a mozgalmi életre, a pihenésre, a művelődésre és a sportolásra. A fiatal tisztnek, amikor megkezdi hivatásának gyakorlását, két diplomája van. Ez jól példázza a hivatásos tiszttel szemben támasztott magas szintű nevelői és korszerű szakmai követelményeket. A gok pálya, foglalkozás közül érdemes tehát ezt a hivatást választani. MENYHÁRT LÁSZLÓ Arab fiatalok a Garay gimnáziumban Szombaton, március 4-én, a szelcszárdi Garay gimnázium diákklubja arab fiatalokat fogadott. A gimnazisták nagy örömmel készültek erre a délutánra. A vendégek a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói. Solcat meséltek életükről, hazájuk politikájáról és kultúrájáról, a beszélgetés után az arab diákok levetítették a magukkal hozott filmet, később pedig táncos klubdélutánon vettek részt a diákklub tagjai és a külföldi vendégek. Sok barátság kötődött ezen a délutánon. Az arab vendégek csiszolták magyar nyelvtudásukat, a gimnazisták pedig megpróbáltak megtanulni egy-két arab szót. A gimnázium diákklubjának talán ez volt az egyik legjobban sikerült összejövetele. Sz K. Az elmúlt héten megyénk egyik könnyűipari — főként fiatal nőket foglalkoztató — üzemében a KlSZ-ti'tkárral beszélgetnünk, és a fiatalok kulturálódási lehetőségeire, illetve a kulturálódiás iránti igény jettientkezéisá formáim terelődött a szó. A KISZ-tiitkár elmondta, hogy szeretett volna az aüapszerveaet műkedvelő csoportot alakítani, de kezdeményezésüket az igazgató „befagyasztotta”. Szerinte „elmúlt a műkedvelő művészeti csoportok ideje”. Vajon elmúlt-e a műkedvelő csoportok ideje, és ha valóban így van^ akkor milyen lehetőségeket biztosítottunk helyettük? Van-e munkásifjóságunknak Igénye a kultúrálódásra? Tizen- és huszonéves lányok, fiúk. Délelőtt a gép, vagy az íróasztal mellett dolgoztak, most a megyei KISZÖV-elnök vendégei. Egy kicsit elfogó- dottak, de ezt meg lehet érteni, mert a szituáció nem mindennapi: az ipari szövetkezeti mozgalom megyei vezetője a beszélgető partner. A fiatalok készültek a találkozásra, otthonosak a témában. Az ifjúsági törvénnyel összefüggő kérdésekben konzultálhatnak Gyerő Andrással, aki nagy szeretettel fogadta őket. A beszélgetést a szekszárdi ipari szövetkezetek Ifjúkommunista vezetői kezdeményezték. Képviseletükben a megyeszékhelyen. működő öt ktsz KISZ-alapszervezetének vezetősége és csúesvezetőségének titkára volt a megyei KISZÖV- elnök beszélgető partnere. — Hogyan értékelik a fiatalok tevékenységét a szövetkezetekben ? — Teljesítik-e azokat a követelményeket. amelyeket velük szemben támaszt a szövetkezeten belül a közösség? — A lányoknak, fiúknak milyen lehetősége van a szakmai továbbképzésre, nagyobb politikai műveltség megszerzésére? — Van-e lehetőség arra, hogy a szövetkezetek a mainál több segítséget adjanak a fiatalok jogos szórakozási, sportolási igényeinek kielégítéséhez? Ilyen témakörökben folyt a beszélgetés, ha nem is mindig szó szerint fogalmazódtak meg a kérdések. A KISZÖV-elnök válasza minden esetben konkrét és egyértelmű volt. — Az egész megyében, Szek- szárdon is a fiatalokra építi jövőjét mindén ipari szövetkezet. Ma ugyanis Tolna megyében az ipari szövetkezetek több mint négyezer fiatalt foglalkoztatnak. Ez a dolgozóknak mintegy 40 százaléka. Természetes, hogy az idősebbektől ők veszik át a szerepet a termelésben is. a vezetésben is, ezért mindenütt nagy felelősséggel foglalkoznak a fiatalok nevelésével, sajátos gondjaik iránt megértéssel vannak a szövetkezetek vezetői, és amiben tudnák segítenek. A közelmúltban számtalan példát lehetne erre felhozni, de tudom, hogy a szekeizt az igényt? Milyen lehatő- ségednk vannak, és hogyan használjuk ki ebeket? Sok-sok kérdés, amelyre választ és miegoUdást kell találni. Munkásifjúságunk kulturális viszonyainak elemzését egyrészt a dolgozó fiatalok helyzetéinek feltárására építjük, másrészt a reális lehetőségeket vesszük figyelembe. Megyénk lakosságának mintegy 7,3 százaléka munkásfiatal. Munkásfiatal, de nem a szó igazi értelmében, mert életformája, gondolkodásmódja, igényei mások, mánit a csepeli, vagy borsodi ifjúmunkásnak. Ez a megye iparéinak sajátos helyzetéből fakad. A fiatal munkásság összetétele, szakmai képzettsége, műveltségi szintje, életviszonyai szárdi szövetkezetek fiataljait elsősorban saját gondjaik megoldása foglalkoztatja, amit jogosnak találnak azt most és azonnal szeretnék megkapni. Igazuk is van, — mondotta Gyerő András arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen módon juthatnának a szekszárdi szövetkezetek fiataljai egy olyan helyiséghez, ahol klubfoglalkozásokat, gyűléseket tarthatnának. — De, ha még annyira jogos is a kérés, azonnali megoldás nincs. Átmenetileg a megyei szövetség tanácstermét egy-egy meghatározott napon igénybe vehetik a szekszárdi szövetkezetek fiataljai, gyűléseiket, összejöveteleiket itt megtarthatják. A végső megoldás gondolom az lesz majd, hogy a tervezett szövetkezeti szolgálíatóház megépítésénél kialakítanak a fiatalok részére egy klubot. Javaslom, hogy ebben a kérdésben saját szövetkezetük vezetőivel konzultáljanak, értsenek szót. A végleges megoldás kulcsa az ő kezükben van, nekem meggyőződésem, hogy mindent megtesznek, ami tőlük telik. — fejezte be a válaszadást Gyerő András, a szórakozási lehetőség megteremtésével kapcsolatos kérdésre, ami a szekszárdi ' fiatalokat általában foglalkoztatja. Társaik megbízásából szóvá tették a KISZ-esak azt, is hogy a szövetkezeti fiatalok számára nincs Szekszárdon sportolási lehetőség. A KISZÖV elnöke a fiatalok nagy megelégedésére bejelentette, hogy a Szekszárdi Dózsa sportegye- sület felajánlotta létesítményeinek használatát a szövetkezeteknek. A teremsportok esetében a városi TST-vel kell felvenni a kapcsolatot, biztosan itt is lehet megoldást találni. Hadd tegyük hozzá: ez ügyben a szövetkezetek fiataljai is felkereshetik a város illetékeseit, ninçs szükség közvetítőre. A fiatalok nevében a szekszárdi szövetkezetek KISZ- csúcsvezetőségének titkára Máyer Zsuzsa köszönte meg a szíves vendéglátást, s kérte a KISZÖV elnökét, tegye lehetővé, hogy a fiatalok a jövőben hasonló körülmények között találkozhassanak a megyei szövetség vezetőivel. az átlagosnál nagyobb szóródást mutatnak. Jelentősein befolyásolja helyzetüket az, hogy nagy többségük (kb 80 száza- lékuk) falun él de üzemszerű viszonyok között dolgozik. Ez a ,,’kétlaki” életmód, a hosz- szú utazási idő, a több műszak sok lehetőség kihasználásától, a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésének lehetőségétől fosztja meg ezeknek a fiataloknak többségét. Szakmai képzettségüket tekintve is heterogén az összetétel. A dolgozó fiatalok mintegy fele rendelkezik szakképesítéssel, kisebb részük középiskolai végzettséggel. Másik fele általános iskolai, esetleg középiskolai végzettséggel betanított, vagy segédmunkásként dolgozik — főként a sza- lagremdszeírű termelésben. A differenciálás tovább folytatható nem és életkor szerint: muinkiásifjúságunktaoz soroljuk a 15 éves ipari tanulót és a 30 éves „öreget”. Más az érdeklődési (körük, étetfeifo- gásuk. Az iskolai végzettség, az életviszonyok, az életkori "sajátosságok befolyásolják a műveltségi szintet és tükrözik a kultúra iránti igényt is. Középiskolában végzett fiataljaink a kulturálódási igény szempontjából előnyös helyzetben vonnak. Az iskolában a szakkörök, a művelődési csoportok rendszere és helyenként a KlSZ-szervezat vertikális felépítése biztos alapot jelent a dolgozó fiatalok fejlődéséhez. Sajnos a szakmunkásképző Iskolában a tanulók ezt az alaptáj ékofzattságiot nem, vagy kis mértékben kapják meg, A megyében csak két szakmunkásképző intézet biztosított olyan lehetőséget, minit a középiskolák. Megállapíthatjuk tehát, hogy megyénk munkásifjúságánál a munkásosztályra jellemző vonások most vannak kialakulóban, ezért a munkásfiatalok az alapvető érdekazonosság mellett erkölcsi, politikai magatartásukban, érdeklődésükben, szakmai és általános műveltségükben különböznek egymástól. Megyénk is elsősorban a művelődési házaknak kaBane biztosítani a művelődési igényeli kielégítését, a munkásifjúság nevelését. Ez utóbbit azért hangsúlyozzuk, mert a fiatalok nagy része munkaidő után, otthon, saját falujában szeretne művelődni, szórakozni. Többségük az üzemből siet a buszhoz, vonathoz és a munkahelyen biztosított lehetőség csak a helyben lakóknak vonzó. Sajnos a községi művelődési házak nagy részében legfeljebb havon/ta egy-egy bállal elégítik ki az igényeket. Ez kevés. Ugyanakkor a mun- kásifjúság kulturálódásiéinak szempontjából kedvező, hogy a megye 62 községében működik KISZ-klub. Ezek a klubok nemcsak a mezőgazdaságban dolgozó, hanem az eljáró üzemi fiatalok igényeit is részben kielégítik. Viszont gondot jelent, hogy az ipari szövetkezeteknél 17 lelubhelyiség kihasználatlan és sok állami vállalatnál még nincs ifjúsági klub. A műkedvelő művészeti csoportokban. kórusokban, tánccsoportokban, és fotóklubokban csak kevés munkásfiatal ténykedik. Alkalomszerűen működnek «z irodalmi színpadok. Egyértelműen munkásifjúsági csoportunk nincs. Feladataink a kulturális helyzet javításában összetetten jelentkeznek. Meg kell terem- fcanünk az alapjait a hagyományok kialakításának, ennek érdekében több lehetőséget biztosítunk a fiataloknak megyei művészeti szemlék szervezésével. Meg kell alapoznunk a szakmunkásképző iskolákban is a kultúra iránti igény kialakítását, az érdeklődés felkeltését. Szükséges az üzemi és községi klubok hálózatának továbbfejlesztése. Kívánatos, hogy irányításukba bevonják a művészeti .szakos tanárokat, pedagógusokat, népművelőket. El akarjuk érni, hogy minden munkásfiatalnak legyen ideje, igénye és lehetősége a szabad idő hasznos, kulturált eltöltésére. SEBESTYÉN DEZSŐ KISZ-míb ifjúmunkás-felelős Ha igém, ki tudjuk-e eliegíteni Konzultáció a művelődésről, munkáról, szórakozásról A KISZÖV-elnök ifjúkommunista vendégei
