Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-09 / 58. szám

Előkészületi mérkőzés mm -as ligaértekezlet Szekszárdim Csak Dombóvár és a Kaposvári Vasas maradt távol Sz. Dózsa—■Kisdorog 4:0 (2:0) Szekszárdin, a TlT-klubban ke­rült sor a labdarúgó NB III. dél­nyugati csoportjának ligaértekez- letére. A bajnokságot irányító Ba­ranya megyei Labdarúgó Szövet­ség elnökén, Csorba Istvánon, fő­titkárán, Gálosi Ferencen, vala­mint Rolléder Károly on a JB el­nökén kívül ott völt Vigh János, a Tolna megyei Labdarúgó Szö­vetség főtitkára, Kovács Zoltán, a megyei szövetség elnöke, valamint a JB vezetői. A tizenhat érdekelt egyesület közül csak a Kaposvári Vasas és a Dombóvári VSE nem képviseltette magát. Gálosi Ferenc főtitkár üdvözöl­te a megjelenteket, majd elmond­ta : nemcsak a csapatokat, de ma­gát a szövetség vezetőit is meg­lepetésként érte, hogy az MLSZ megváltoztatta az NB n. nyugati csoportjának sorsolását és ezzel több csapatnak nem volt megfele­lő az NB III. sorsolása. Elsősor­ban a Szekszárdi Vasast érintet­te ez legérzékenyebben, bár most, mivel kisebb módosításokat kel­lett végezni, a többi csapatoknál is akadtak kisebb-nagyobb ütkö­zések. Zökkenőmentes volt az őszi forduló, de figyelmeztetett, hogy a hajrá, a küzdelem élese­dése még hátra van. ' Még sok a bajnok.- illetve a kiesőjelölt, ezért nagyon kell •vigyázni, hogy ne fordulhas­sanak elő visszaélések, botrá­nyok, rendzaxmrások, A továbbiakban annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy az egyesület vezetői, de nem utolsó­sorban a pályán a játékosok, gon­doskodjanak arról, hogy ne le­gyen incidens. Bízik abban, hogy a szövetségnek nem kell pályát betiltani, .vagy esetleg játékosokat több hétre eltiltani a játéktól. Kérte az egyesületek vezetőit, ha valami problémájuk van, ne az utolsó napon jelentsék azt, ha­nem időben, legalább tizennégy nappal a mérkőzés előtt, hogy a szövetség intézkedni tudjon. Gálosi Ferenc elmondta, hogy a szövetség ellenőrzi a jövőben is a mérkőzéseket, mert az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy az bevált. A szövetség ve­zetői adott esetben meghallgat­ják az egyesületek vezetőit, és az esetleges észrevételeiket, pana­szaikat továbbítják a szövetség­hez. intézkedés végett. Megálla­pította : csak nagy ritkán akad olyan mérkőzés, ahol a játékvezető működésével a vesztes és a győztes csapat vezetői, játéko­sai és szurkolói elégedettek. Mint mondotta, a legjobb játék­vezetőket küldik, de a játékvezető­bizottság lehetősége sem végte­len. Közölte, hogy bevezetik a sárga-piros kartonok kötelező használatát, ami sok vitát, félre­értést megelőz. Kérte az egyesü­letek vezetőit, hogy a bajnoki rajtig hátralévő napokat használ­ják ki, és a játékosokkal ismer­tessék az új szabályokat, illetve a megszigorításokat. Szóba került az ifjúsági bajnok­ság is. A főtitkár elmondta, a nemrég tartott főtitkári értekez­leten elhangzott, hogy Mit mond a Küszöbön a labdarúgó-bajnok­ság tavaszi szezonja, felkészülten várják a csapatok a nyitányt. Hasonlóan a játékosokhoz, a já­tékvezetők is igyekeztek haszno­san eltölteni a „holtszezont”, s hogy ne legyen fennakadás, vi­ta vagy félreértés, segítette őket a szabálykönyv felfrissített új ki­adása. Mert nemcsak a minden­napos esetekben kell „otthon len­ni', hanem a jó dirigenseknek a legkülönfélébb. s csak nagyon ritkán előforduló problémákra is számítani kell. Találomra két ilyen „esetet” ragadtunk ki a sza­bálykönyvből. 1. Kapukirúgás. A hátvéd kirú­gása nyomán a labda már elhagy­ta a tizenhatost, de a nagy ellen­szél, s az üresen hagyott kapu fe­lé tart. A hátvéd kétségbeesetten kézzel próbál menteni, de hiába* a labda a kapuba jut. Gól? Nem ! A szabályok szerint ka- pukirúgásb 51 nem lehet gólt el­érni, még ilyen esetben sem, te­hát a kezezés miatt 11-es jár. De ha fejjel, vagy lábbal ért a lab­az NB Ill-ban bevezetik a felnőttbajnoksággal párhu­zamos ifjúsági bajnokságot. Ez ma már kilencven százalékig biztos, és az előzetes felméré­sek alapján a délnyugati cso­portban a csapatok 60 százalé­ka helyesli ezt, míg a többi ellenzi. A legtöbb NB III-as bizottság már eddig is kötelezővé tette a párhuzamos if­júsági bajnokságot, és például Debrecenben a szövetség törölt az NB Hl-ból csapatot, mert nem szerepeltette ifjúsági gárdáját. Az MLSZ-nek is az a határozott ál­láspontja, akik nem törődnek az utánpótlással, azoknak nincs he­lyük magasabb osztályú bajnok­ságban. A főtitkár beszámolója után Csorba István elnök először az MLSZ-ben történt megbeszélésről adott tájékoztatót. Mint mondot­ta, az MLSZ vezetői határozottan leszögezték, megóvják a bajnok­ság tisztaságát és ugyanez az NB III-as bizottság vezetőinek ál­láspontja is. A legtöbb egyesület játékosait, erőnlétileg és taktikailag is jól felkészíti a rajtra, de azzal már nem. törődnek, hogy já­tékosaik az új szabályokat, illetve módosításokat ismerjék. Pedig ebből nagy bajok származ­hatnak. Kitért az átigazolásra is, mert az általánosságban jó, de a középiskolásoknak nem felel meg. Az MLSZ ígéretet tett, hogy rö­videsen változtatnak ezen és a tényleges katonai szolgálatra be- v ónul ókhoz hasonlóan igazolhatók lesznek a középiskolások is. El­marasztalta a főtitkár azokat a sportvezetőket, akik a fegyelmi tárgyalásokon a kiállított játéko­saikat tíz körömmel védik és min­denesetben a játékvezetőkben, vagy a szövetségben látják a hi­bát. Kérte: az egyesületek köze­ledjenek a szövetséghez, az eddi­gieknél még jobb kapcsolat ala­kuljon ki, mondják el gondjaikat, észrevételeiket, és a szövetség a lehetőségekhez képest segít azo­kon. Rolléder Károly a küldőbizott­ság munkájával foglalkozott, majd kitért a játékvezetők és a sport­körök viszonyára. Kérte, ha prob­léma van valamelyik játékveze­tővel, ezt írásban közöljék, és ez esetben nem küldik azt. Ismerte­tett néhány szabálymódosítást. A jövőben, ha a szabadrúgás­hoz letett labdát a játékos el­rúgja, vagy odaáll, hogy ne tudják a rúgást elvégezni, ezért sárga figyelmeztetési kap. Ha ezek után is megteszi, úgy már a piros figyelmezte­tés következik, amely egyben azt jelenti, hogy el kell hagy­ni a játékosnak a pályát. Szabadrúgásnál amikor sorfal áll fel és a védők vonakodnak ki­lenc méterre állni, csoportos fi­gyelmeztetést kell alkalmazni, sár­ga lappal természetesen. Ha ez nem használ, vagy egy játékos a labda elrúgása előtt a sorfalból előrelép, az kapja a piros lapot, Ha az egész sorfal előrelép, ilyenkor a játékvezetőnek azt kell kiállítani — o piros ka?“ önyy? dához és úgy lett gól, akkor mit kell ítélni? Közvetett szabadni« gást a kétszeri érintés miatt. 2. 11-es rúgás. Mielőtt a kijelölt játékos elrúgta volna a labdát, egyik társa belépett a büntető te­rületre. Közben a lövés már meg­történt, gól lett. Érvényes? Nem! Meg kell ismételni a li­est. És ha történetesen a labda a kapu mellé jutott volna, akkor kapukirúgás' következik. És ha a kapus megfogja? — Mehet tovább a játék. És ha szögletre üti a ka­pus? — El kell végezni a sarok­rúgást. És ha a kapusról, vagy a kapufáról kipattan a labda? — Közvetett szabadrúgást kell ítélni a védő csapat javára. Száz és száz szabály, paragra­fus, pont, alpont intézkedik a leg­különfélébb esetekről. S a játék­vezetőknek nem elég mindezeket ismerni, tudni, hanem pillanatok alatt kell dönteni. Pedig a játékvezető is ember, és nem komputer.. * Figyelem! Figyelem! Felesleges könyveit magas áron megvásároljuk március 14-én a bonyhádi könyvesboltban lton felmutatásával — aki hoz­zá legközelebb áll. A jövőben, aki partdobásnál a labdát eldobja, vagy egyéb eset­ben elrúgja, a piros lap felmuta­tásával azonnal le kell küdeni a pályáról. Ugyanez vonatkozik ar­ra az esetre is, amikor a szabad­rúgáshoz, vagy büntetőrúgásh'oz letett labdát elrúgja. Az említett esetekben valamennyi játékveze­tőnek az említettek szerint kell eljárni. A jövőben a játékosok jobban vigyázzanak a kézlegyin­tésekre, mert amiért eddig eset­leg csak figyelmeztetés járt, most azonnal a kiállítást kell alkal­maznia a játékvezetőnek. A jövő­ben akár a játékost, akár a játék­vezetőt bármivel megdobják, ’ a játékot azonnal be kell szüntetni. Ha a kispadon ülő cserejátékos tesz sértő megjegyzést, vele szem­ben is a kiállítást kell alkalmazni. A jövőben a cserejátékosnak előbb a partjelzőnél kell je­lentkeznie igazolásával. A partjelző közli a csereszándé­kot a játékvezetővel, de az új já­tékos csak akkor mehet be, ha a lecserélt játékos már elhagyta a pályát. A Baranya megyei szövetség vezetőinek előadása után a Pécsi Porcelán, a Szekszárdi Vasas, a PEAC, a Pécsi Helyiipar, a Stein­metz SE, Barcs, Nagymányök, Mohács, a Kaposvári Rákóczi, Lábod, Bonyhádi Vasas, Máza- Szászvár, a Szigetvári Volán, a Pécsi Bőrgyár képviselője szólalt fel. Elsősorban az ifjúsági csapa-* tok szereplésével foglalkoztak és többségük azt helyesnek találta. Többen azt is kérték, hogy az if­júsági bajnokság bevezetését — áz NB III-mal párhuzamosan — már az őszi idényben vezessék be. A hosszú és eredményes vita elérte célját — állapította meg zárszavában Gálosi Ferenc főtit­kár —, mert a szövetség’ vezetői sok hasznos dolgot tudtak meg, ugyanakkor a csapatok és a szö­vetség, de nem utolsósorban a csapatok egymás között, közelebb kerültek egymáshoz. A ligaérte­kezlet után a Szarvas csárdában közös ebéden vettek részt, ahol további baráti beszélgetés zajlott le a szövetség vezetői és az egye­sületek képviselői között. — kas —■ SAKK Március 13 : egyéni bajnokság A megyei egyéni sakkbajnokság március 13-án kezdődik Szekszár- don, a KIOSZ Beloiannisz u. 46. szám alatti székházában. Az ün­nepélyes megnyitóra reggel 8-kor ikerül sor, majd 8,30-kor kezdődik a verseny. Az egyéni sakkbajnok­ság résztvevői: Sánta István, Mül­ler György, Till János, Jencza János (Máza-Szászvári Bányász), dr. Oszetszky György (Hőgyészi MEDOSZ), Fata László (Tamási Szöv. SK), ifj. Prantner János, id. Prantner János, Hölcz Attila, Or­bán József, dr. Palásthy Pál, Bá­lint Miklós (Sz. Vasas). Tartalék: Majnay Antal (Tolnai VL), Hal­mai László (Sz. Vasas), Szuhai Balázs (Tolnai VL). TEKE A Máza-Szászvári Bányász teke­csapata óriási küzdelem után vesztett 4:2-re a Pécsi Volán el­len. A 98. dobásig a bányászcsa­pat vezetett. A Volán versenyző­je a 99. dobásra 9-et ütött, míg a 100. dobásra 8-at. így egy fával túldobta Szabót, ami elég volt a győzelemhez. A bányászcsapat leg­jobb dobója Sziklai János 437 és Bodó István 413 fával. Szekszárd 150 néző. Vezette: Farkas D. Szekszárdi Dózsa : Li- povszky — Szántó, Simon, Kor­ner, Nagy, Hegedűs, Zielbauer, Kalász, VábFó, Freppán* Török. Csere: Micskó. Kisdorog: Fritsi — Genczler, Sárkány, Brunner, Antal I, Antal II, Cseke, Domokos, Fa­zekas, Kerekes, Forrai. Csere: Győrfi és Hollentunder. Az NB Il-es csapat támadásaival kezdő­dött a mérkőzés, a vendégcsapat már az elején megerősítette vé­delmét. A 7. percben Dózsa-táma- dás végén Freppán mintegy 25 méterről, jól1 eltalált lövéssel sze­rezte meg a vezetést. 1:0. Tovább­ra is a szekszárdi együttes maradt támadásba, kezdeményezéseiket a jól tömörülő kisdorogi védelem egy ideig jól hárította. A 32. perc­ben Freppán egyénileg húzott ka­pura, több védőt lerázott magá­ról, majd a kapust is kicselezve közelről a hálóba gurított. 2:0. JSTégy perc múlva bal oldali tá­madás után Török lövése a felső lécen csattant. Szünetben Kormos edző cserét határozott el, a sérüléséből fel­épült Micskó váltotta fel Vábrót, Széllel szemben is a Dózsa kez­deményezett, de sokat pepecsel­tek a játékosai és ezzel megtör­ték a játék folyamatosságát. A 12. percben Freppán—Micskó akció futott a pályán, a nagy játékked­vel játszó Micskó éles szögből a hosszú sarokba bombázott. 3:0. Három perccel később Török lö­vése ismét a felső kapufáról vá­gódott vissza a mezőnybe. A 16. percben Zielbauer jobb oldali be­adását Kalász nagy erővel a bal« sarokba fejelte. 4:0. Az első iga­zi gólhelyzetet Kisdorog a 18. percben teremtette, amikor Győr­fi közeli erős lövését hárította Lipovszky. A 20. percben a 16- oson belül az egyik kisdorogi vé­dőjátékos kezére pattant a lab­da, a megítélt 11-est Freppán a bal sarok mellé gurította. A 28„ percben zuhogó esőben Kalász a felső kapufára lőtte a labdát* majd két perc múlva a játékve­zető a nagy eső miatt lefújta a mérkőzést. Labdarúgó-játékvezetők besorolása A megyei labdarúgó-szövetség játékvezetóbizottsága elkészítette a tavaszi idényre a játékvezetők be­sorolását, mely a következőkép­pen alakul: NB III. vezető keret: Andorka Sándor, Baráth Jenő, Dravecz István, Köő László, Láng Gáspár, Rózsa Elek, Sebestyén Lajos, Szalay László, Varga Endre. NB Hl. partjelző keret: Bogos Márton, Kiss II. Ferenc, Pataki József, Pozsonyi Pál, Ritzel Már­ton, Szabó András, Takács Gyu­la, Takács János. Megyei ,.A” keret: Aknai János; Atkári Zoltán, Bencze József I., Berta Ferenc, Bihari György, Bu­rányi László* Csordás Sándor, Derner Béla, Eretnek János, Far­kas Antal, Korvicska György, Kel­ler István, Király János, Kleiber György, Kiss Bertalan, Lugosi László, Magyar Károly, Mérges Miklós, Nemes Ferenc, Pech Ist­ván, Pető László, Streer Tamás* Sipőcz István, Tolnai Imre, Vai> ga Ferenc, Újvári Mihály. Megyei „B” keret: Altvater Mi­hály, Antlfinger Jakab, Bálint Piusz, Bakonyi István, Bencze József II, Biró Ferenc, Borsós J ó­zsef, Csókás János, Dein György* Gaál István, Götz József, GeczŐ Sándor, Havasi József, Haáz Fe« renc, Horváth József, Horváth István, Imre Sándor, Jervei Fe« renc, Kern Ferenc, Kerekes An« tál, Kunfalvi János, Kiszler Ja­kab, Krómer Ferenc, Lénával István, Pápluer Ferenc, Paczolai József, Pápista Mihály, Pintér Jó­zsef, Pinke István, Pogány Ernő* Paulai Márton, Poroszkai István* Pozsonyi Attila, Salamon László,’ Schneider József, Simon József; Stumpf József, Szőcs Antal, Tö­rök Pál, Törő József, Vicze Jó­zsef, Weidenger János, Vida Ist­ván, Zsolnai Ferenc. ■ .... ■' ■ ■■ mn Ö kölvívó» Rekordnevezés a dunántúli ifjúsági bajnokságra A Magyar ökölvivő Szövetség megbízásából, a Tolna megyei ökölvívó szakszövetség péntektől vasárnapig rendezi meg a dunán­túli Ifjúsági bajnokságot Szek- szárdon. A nevezések alapján 20 egyesület 90 versenyzője áll szo- rítóba, hogy eldöntse a bajnoki cím és a továbbjutás sorsát. A ne­vezések alapján sok jő mérkőzés­re van kilátás, mely azért is ér­dekes lesz, mert két súlycsoport­ban 8 főnél több az Indulók szá­ma, így ezekben két-két kategó­ria indul és csak az első helye­zettek szereznek jogot az Orszá­gos Vidék Bajnokságon való in­dulásra. A megyei ökölvívó-szövetség mindent megtett, hogy a bírásko­dás pártatlanságát biztosítsa, mert a versenybíróságba többek között három budapesti bírót is meghí­vott. A versenyt a Zrínyi utcai új tornacsarnokban rendezik meg pénteken: 15, szombaton: O. ua- sámap: 9 órai kezdettel. Országos középiskolás labdarúgó-baj nokság PÉCSI FÉMIPARI TECHNIKUM- PALÁNK! MG. SZAKKOZÉPISK. 4M (1:0) Tolna megyét a Palánk! Mező- gazdasági Szakközépiskola képvi­seli az országos középiskolás lab­darúgó bajnokságon, A palánki csapat Pécsett, a Fémipari Tech­nikum ellen játszott Szilvás! FIFA- játékvezető bíráskodása mellett. A két csapat összeállítása: Pécs: Papp — Szigli, Tóth, Major, Istő- kovics. Szarvas, Gáli, Merkler, Vókó, Kincses, Turbéki. Palánk: Bogos — Hegyi, Percsi, Varga, Péri, Csaba, Pesti, Stercz, Boros, Gitt, Szabadi. Az NB Ï. és NB I B-s tartalékokat felvonultató pécsi csapatnak az első félidőben egyenrangú ellenfele volt Palánk. Az első félidő egyetlen gólja az 5. percben 11-esből esett. A máso­dik félidő első 15 percében eldőlt a mérkőzés sorsa. A palánki vé­delem három megingását Kincses felismerte és kihasználta. A na­gyobb tudást Palánk lelkesedéssel próbálta ellensúlyozni, de ez ke­vés volt a szorosabb eredmény el­éréséhez. A visszavágó mérkőzésre már­cius 21-én délelőtt 11 órakor ke­rül sor Palánkon. A civilizáció ártalmai A tudományos-technikai haladás o XIX. szálad nag, természettudományos felfedezései alapján, a tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkalmazásával fejlődött ki a^ modern, civilizált életforma. A civilizált társadalom védettebb a környezet károsító hatásaival szemben. A civilizált ember úgy alakítja a természetet, környezetét, hogy ez megkönnyítse életét. Az utóbbi években, évtize­dekben azonban a különböző, főleg az ember egészsé­géért felelős területek szakembereitől egyre riasztóbb jelzések érkeztek. Ezek a jelzések hívták és hívják fel a figyelmet arra, hogy az új életforma — áldásai mel­lett — olyan sajátos veszélyeket is hozott, amelyeket nyugodtan nevezhetünk a civilizáció ártalmainak. Mind­azok, akik közvetve, vagy közvetlenül az élettel foglal­koznak, aggódnak. Földünkön, a naprendszernek ezen a kis bolygóján veszélyben vannak az élet feltételei... Civilizációs ártalmakon az életet, emberi vonatkozás­ban az egészséget fenyegető károsodásokat értjük, ame­lyek részben törvényszerűen következnek a civilizáció ter­jedéséből, de tudatos, tervszerű tevékenységgel meg­előzhetők, vagy legalábbis csökkenthetők. Ilyen károso­dás a levegő szennyeződése a nagyvárosokban, főleg ipartelepek környékén. Ezek a légutakat, a tüdőt ve­szélyeztetik, különböző légzőrendszeri betegségekhez ve­zetnek. Azután a vizek, a folyók szennyeződése, — a beléjük ürített ipari melléktermék miatt — óriási prob­léma. Megbomlik a természet biológiai egyensúlya, mert a vizek élővilága elpusztul. A biológiai életfelté­telek romlásához járul az életmód megváltoztatása, ami szintén a civilizáció következménye. Az ülő életmód ter­jedése, a fizikai aktivitás csökkenése, a testsúly emel­kedése szintén elősegíti egyes betegségek fellépését A modern orvosi felfogás a szív-vérkeringési rendszer betegségeit, elsősorban a szívinfarktust és a magas vér­nyomást, a gyomorfekélyt, a különböző neurózisokat és még jó néhány kórképet, civilizációs ártalomként tart számon. Pontosabban ezek szaporodásában alapvetőnek tartja a civilizált életforma negatívumait, elsősorban a mozgáshiányt. A rendszeres testedzés ugyanis konkrét egészségvédő hatással bír. A mozgásnak egyre több olyan élettani hatását Ismerjük meg, amely gátolja az egyes betegségekben szereplő körfolyamatok kialakulá­sát. A mozgás javítja a szívműködést, elősegíti a vér­keringést, a vérnyomás egyensúlyi állapotát, javítja a tüdők szellőzését, felfrissíti oz idegrendszert. A feladatok adottak: küzdeni kell a környezet, a ter­mészet épségéért. Megfelelő berendezésekkel meggátolni a levegő, a vizek szennyeződését, nem sajnálva erre a befektetéseket. Törekedni olyan növényvédő szerek előállí­tására, melyek közömbösek az emberi szervezet szá­mára. De a legfontosabb magát az embert edzettebbé, erősebbé tenni. A civilizáció a maga eredményeivel se­gít abban, hogy az emberi élet szebb, könnyebb, jobb legyen. De az az ember, aki csak passzívan elfogadja a civilizáció nyújtotta kényelmet és nem törekszik arra, hogy felszabaduló idejét egészsége érdekében is hasz­nosan töltse, annak egy idő után nem sok öröme lesz a civilizációból. A ma embere mozgásszükségletét leg­jobban a sportolás révén biztosíthatja. A sportolás során nagyszerű élményre tehet szert és a rendszeres test­edzés megszilárdítja egészségét, fokozza ellenállóképes­ségét, hozzásegíti ahhoz, hogy sokáig élvezhesse a mo­dern civilizáció minden előnyét. Db Frenki Róbert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom