Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
r A százévesek kora következik A legbonyolultabb gép — az emberi agy Minden út a koponyába vezet Otven éven belül az emberek átlagos életkora 100—120 évre növekedhet, jövendölte Francesco Antonini professzor egy Rómában tartott szimpóziumon. Antonini a firenzei egyetem geriátriai intézetében szerzett tapasztalataira támaszkodik, amelynek ő a vezetője. Az állandóan javuló orvosi ellátás, a sebészet és a szervátültetés fejlődése, valamint a hatékonyabb gyógyszerek gyártása és a jobb táplálkozás következtében a várható életkor 1056. óta átlagban négy évvel emelkedett, a férfiaknál 68 évre, a nőknél 72 évre. Az ismert román gerentoló- gus, Anna Aslan professzor nő a szimpóziumon síkraszállt azért, hogy az öregedési folyamat kezelését már követlenül a szülés után megkezdjék és azután az egész életen át folytassák. Ez megakadályozná, hogy öregkori betegségek alakuljanak ki és az orvosok több időt nyernének arra, hogy a különböző betegségek, elsősorban az érelmeszesedés ellen küzdjenek. „Érzékelés nélkül semmi sincs az értelemben” — régi igazság ez, amit a korszerű tudomány teljes egészében jóváhagyott. Való igaz, hogy idegrendszerünk egymagában semmit sem alkot Működése mindenekelőtt reflexekben nyilvánul meg: tükör csupán, amelyben — részben deformálódva — tükröződik a világ és saját testünk is, mégpedig az érzékszervi „üzenetek” révén. A különböző reakciókat érzékszerveink indítják el tehát Minthogy a reflexek és érzékek terén meglehetősen gyér ismeretekkel rendelkezünk, gyakran megfeledkezünk az érzékek fontos szerepéről. Bizonyos azonban, hogy ha nem fordítunk rájuk figyelmet, a szubjektivizmus súlyos hibájába esünk. Az állatok és a rovarok érzékszervei gyakran fejlettebbek, mint az emberé. A filozófusok régóta ösztönöznek az ismeretek kritikai felülvizsgálatára. Egyeseket az objektivitás és a realizmus, másokat az idealizmus vezéréi. Ez utóbbiak hirdetik, hogy a külső világ csupán illúzió, amelyet nem ismerünk és nem is ismerhetünk meg soha. Velük szembefordulva, az objektivitás talajáról kell megvizsgálnunk a bennünket körülvevő világot, a világ jelenségeitInduljunk ki a neurofiziolő- gia területéről. Az ember és a magasabb rendű állatok ideg- rendszere, agykérge és érzékszerved tökéletesítik az éle eejtek működését. Valamennyi élő sejt érzékeny a környezet Az ország egyetlen kardkovácsa Kihaló szakma művelője Zágon Rezső kardkovács. Restaurál színházaknak, készít tőröket, kardokat. A szép és romantikus szakma azért nem hal ki. A mester fia, Zágon Rudolf folytatja apja mesterségét. Epekőoldó gyógyszer A krumpli nem hizlal ? Norman Thompson prof eszszar és az önkéntes kísérleti nyúl szerepét vállaló Robert Luescher ki jelenítették : bebizonyított tény, hogy a krumpli nem hizlal. Luescher doktor 22 nap alatt 40 kiló burgonyát fogyasztott normál tápláléké - n,ak kiegészítéseként és mindössze io dekát, hízott. Egy átlagos méretű krumpli „körül- beiül 70 kalóriát tartalmaz, ugyanennyi található egy almában, vagy 12 gramm húsban”. A krumpli ízesítésére mértéktelenül használt olaj és vaj hizlal. A két kutató Hamburgban dolgozik és mint ismeretes, Németországban igen snfc. burgonyát fogyasztanak. A hosszú időn át tanulmányozott, olykor elhamarkodva beharangozott epekőoldó gyógyszer végre napvilágot lát. A nrve: CDC. A feltalálói: Rudy G. Dainzimger, Alan F. Hofmann, Leslie G. Schoen- fleld és John L. Thistle. a Minnesota állambeli Rochester klinikájának dolgozói. A ku-. Különleg es betegség Különleges betegségben szenved egy hétéves iraki kislány. A kis Intazar Azanacsak éjjel lát, nappal teljes vakságban szenved. Az orvosok véleménye szerint betegsége gyógyíthatatlan. tatás! munkák eredményéről a New England Journal of Medicine c. szaklap adott hírt. A gyógyult betegek száma: a kísérleti stádiumban hat közül három. A CDC természetes állapotban található az emberi és az állati epében, de ez a természetes mennyiség nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a kövek kialakulását. Az epekő előidézője a túlzott ko- l'ssztsrol-tartalom. A túlzott kolasztsnöltermelésért. nem az epehólyag, hanem — a hiányos anyagcsere miatt —. a máj a faMőts. Még több hónapra van szűk. ség ahhoz, hogy a CDC — további kísérletezés után — -üzleti forgalomba kerüljön. Fasírttal etetik a bundának valót „Canada" Biharugrán — teszttel keresik a bundás vőlegényeket Ha a fantasztikusnak tűnő terv s'kerül, valóságos „Canada” lesz Biharugrán. A mesterségesen tenyésztett szőrmés állatok, mint a nyérc és a coboly, állítólag fogságban csak silány bundát fejleszt. A hazai éghajlaton senki sem tartana szerencsésnek egy ilyen vállal, kozást. A Magyar Vadkereskedelmi Vállalat és a Biharugrai Állatni Gazdaság közös vállalkozása most minderre rácáfolt. A tervek szerint az idei tavasszal először 2000 anyával nyércfarmot létesítenek a bi- harugrai erdőben. A MAVAD tárgyalásokat kezdett a norvég Sande Farmen memesszőrme- tehyésztő céggel, a világ egyik legnevesebb szőrme-exportőrével. A cég képviselője megvizsgálta a hazai viszonyokat és a biharugrai erdőt alkalmasnak találta nyérc tenyésztésre. A nyérc szőrméjének minőségénél ugyanis elsősorban a táplálkozás és wem a klíma a döntő. Az éghajlat 20 százalékosan, a táplálkozás 80 századakban befolyásolja az eredményt. A norvég tenyész- tőknak sikerült darált húsból és vitaminokból egy olyan keveréket kialakítani, amely a legjobban pótolja a világ legszebb szőrmés állatának. a nyércnek természetes étrendjét. Előreláthatóan 2000 vemhes tenyésoanyát szállítanak Bihar- ugrára, ha az anyáit májusban ellenek a viszonylag gyorsan szaporodó állatok bundája novemberben már kikészíthető. A szaporulatból „teszt alapján” mintegy 600 hímet válogatnak ki, a későbbi „vőlegényeket-Ü ^ - •* •***% A szaporulat évente a te nyészáülomány három és félszerese, tehát a kétezer anya mintegy hétezer utódot hoz a világra A későbbiek során évi ezerrel növekedhet az. értékes szőrmés tenyészállomány. A biharugrai farmon a tenyészállatokat a norvég sEiakembersit irányítása mellett nevelik, különleges ónos ketrecekben, nehogy az értékes bundát rozsdafoltok érjék. A nyércfarmokat a későbbiek során róka tény észtő teleppel lehet gazdaságosan összekombinálni, mivel a „finnyás” nyércek ételmaradókával gyönyörű bundájú j-ókák nevelhetők. A norvég tenyésztők szerint a biharugrai környezet tökéletesen alkalma«, nyércfole- pítésne, olyannyira, hogy a Sande Farmen cég garanciát ■vàüaâ a faim sikeréért rendezése a hangrezgéseket a hangfelvevő idegekhez továbbítja. Ezek a hangot villamos impulzussá alakítva tovább juttatják az agyhoz, amely a villamos impulzusokat „lefordítja” és elemzi. Az ízlelés érzékszervei, az úgynevezett — a nyelv felületén szétszórt — „ízlelő mirigyék”. Az ízlelő sejtektől az idegrostok villamos impulzust kapnak a különféle ízek hatására. A kapott impulzusok az agy falcsonti részébe kerülnek. Az ízlelőmirigyek érzékenyek a villamosságra, így az áramerősség változtatásával a mirigyekben édes vagy savanyú ízhatást kelthetünk. A mirigyek keserű, édes, sós és savanyú ízt érzékelnek, Valamennyi érzékszervünk közül a szaglószervről és a szaglás folyamatáról tudunk a legkevesebbet. Az orrnyeregben, kb. 1,5 cm1 területen elhelyezkedő korallszerű szag- érzékelő csillószőrök őrzik a szaglás titkait. Annyit tudunk, hogy a szagmolekulák — miután az orrnyálkahártyában termelődő szekréciós folyadékban feloldódnak — 5—10 másodpercig hatnak a szaglói do- gekre. Az agyba — a szagoknak megfelelően — mág és más villamos impulzus jut. Az agystruktúra egésze szerepet játszik abban, hogy megteremtse a szaglás fizikai érzését. S végül szóljunk a látásról, A recehártya feladata az, hogy a fényenergiát villamos impulzussá alakítva eljuttassa az agyba. Szemünk az ibolyántúli, infravörös vagy gammasugarakat már nem képes megkülönböztetni. A fényenergia fotonjai izgatják a recehártya, sejteket, amelyek két, igen apró érzékelő szervvel rendelkeznek. Ez a két érzékelő szerv a recehártya pálcikája és az úgynevezett csapi S néhány szó az agykéreg szerepéről. Az agy valamennyi mozdulatunkat az agykéreg „archívumában” programozza be. Tisztába kell lennünk azzal, hogy „énünk” agyi-érzéki valóság. Érzékeink, mozdulataink egységét nagyon bonyolult rendszer, a számtalan funkciót betöltő agy biztosítja. Az írástudatlanság arányai megváltozására, hőre, fényre, a súly nyomására, vegyi anyagokra stb. A sejt — érzékenysége folytán — olyan reakciókra képes, amelyek igyekeznek kivédeni a kellemetlent, és a kellemes hatásokat keresik. Ezt a tulajdonságot nevezzük tropizmusnak. Bár minden élőlény közös érzékelési alappal rendelkezik, mégis minden fajtánál más és más érzékszerv, másfajta érzékelési szint alakul ki. Vannak olyan rovarok, amelyek igen érzékenyen reagálnak a szárazságra és a nedvességre. Szemük recés, látásuk nem éles, de rendkívül érzékenyek a gyors, hirtelen mozdulatokra, fényérzékenységük pedig olyan fokú, hogy még az ibolyántúli sugarakra is reagálnak, amit az emberi szem nem képes be. fogadni. Köztudott dolog, hogy vannak olyan gerinces állatok, amelyeknek hallása messze meghaladja az emberi fül- hangfelfogó képességét. Akár fizikai, akár vegyi ingerről van szó, érzékszerveinkben mindig villamos jelenség , játszódik le. Ennek a villamos jelenségnek a hatására megszületik a kifejezetten idegérzékelési „üzenet”. Érzékszerveink lényegében a külső valóságnak mindössze egyetlen aspektusára reagálnak. Tehát hiányzik az objektivitás, hiszen nem vagyunk mindenre érzékenyeké Az érzéklő-idegrendszei ..üzenetei” eljutnak az agyba, s agyunk összegezi a kapott információkat^ Vegyük sorra érzékszerveinket. Kezdjük a tapintással. Köztudott dolog, hogy testünk légtöbb tapintóideg-végződése tenyerünkön van. Általában nem túlságosan használjuk ki ezt a finom érzéklőberende- zést. A vakokról azt szokták mondani, hogy érzékenyebb tapintással áldotta meg őket a. sors. Ez nem így áll. Tenyerükön ugyanannyi idegvégződés van, mint a látó embernek. Csakhogy a vakok rákényszerülnek arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek éhnek a rendkívül finom érzékelő „műszernek.’1 A tapintáson kívül bőrünk érzékenyen reagál a hőre és a hidegre. Háromféle fájdalomérzékelő tevékenység egészíti ki a tapintásit: a szúrást, csípést és égést érzékelő idegek munkáját. Az utóbbi fájdalomtípus érinti legérzékenyebben a bőrt, általános, mélyrehajtó fájdalomérzethez vezethet. Jelentős szerepe van a mozgásérzékelő idegeknek is. A tapintást hatásosan egészíti ki a „kitapogatás”, amelynek segítségével érzékeljük a súlyok irányát és megszilárdíthatjuk testhelyzetünket és saját mozdulatunk irányát is. Térjünk rá a hallásra. A hangok továbbítása nagyon bonyolult módon történik, egyaránt részt vesz benne a fül külső és belső része. A fül beA chicagói egyetem élelme- zéstudományi tanszékének igazgatója, Briggs professzor véleménye szerint az amerikai diéta „nemzeti szerencsétlenség”. „A rossz táplálkozás — mondotta — fizikai elégtelenséget, elmebeli. problémákat, munkából való kiesést, szív- betegséget;,' : fogszuvasodást Az UNESCO közölte adatok szerint Földünk minden harmadik lakosa írástudatlan. Az afrikai kontinensen 75 százalék, az ázsiai kontinensen 48 százalék az Írástudatlanok száma. Az UNESCO szakértőinek véleménye szerint az írástudatlanság problémáját az emberiség csak a XXI. század végére tudja majd megoldani! idézhet elő, nem egy esetben alkoholizmushoz vezethet". Briggs professzor szerint az elhibázott táplálkozás egyedül Kaliforniában 3 millió dollárba kerül évente. Ez a költség pedig meghaladja a közlekedési balesetek és a kábítószerfogyasztás következtében - felmerülő kiadásokat*, Mennyibe kerül a rossz táplálkozás?
