Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

* Száz évvel ezelőtt kezdték meg Budapest legszebb útjának építését Négy kérdés a kapiíányasszonyÍi m Budapest máiglan legszebb: útja a Népköztársaság útja, a kezdetben Sugár útnak, majd Andrássy útnak nevezett út A Belvárost a Városligettel összekötő Sugár út építésének tervét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1870-ben vetette fel. Az idén kereken száz eszten­deje annak, hogy 1872-ben megkezdték az út építését, amelynek munkálatait 1876- ban fejezték be. A Sugár út teljes hossza 2310 méter, szé­lessége az Oktogonig (Novem­ber 7. térig) 34,10 méter, on» nan a Városligetig 45,52 mé­ter. A Sugár utat eredetileg „sé­ta és kocsikázó” útnak szán­ták. A fővárosi közlekedési társaságok ismételt kérelmét, hogy a Sugár útra közúti vas­utat tervezhessenek, többször elfogadták, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a kivi­telt mindig megakadályozta, nem járult hozzá, hogy „sí­nekkel elcsúfítsák” Budapest A világ legnagyobb zsilipje À világ legnagyobb zsi­lipjét az elmúlt hónapban avatták fel Le Havre-ban. Az új létesítmény lehetővé teszi 250 ezer tonnás hajók áthaladását az új ipari zó­nába. , A zsilip szélessége 60 mé­ter, hossza 400 méter, négy, egyenként 70 méter hosszú és 320 tonna súlyú híd ve­zet rajta keresztül. 90 mé­ter hosszú felnyitható acél. híd „őrzi” a Ke Havre-i zsi­lip bejáratát. Méreteit te­kintve ez a világ legna­gyobb ilyen jellegű létesít­ménye. legszebben kiépített útját. Ti­sza Kálmán akkori belügymi­niszter 1876 május hó 17-én hirdetményben közölte Buda­pest főváros közönségével, hogy a létesítendő ló vasút iránt benyújtott előterjesz­tésére tett kérelmet elutasít­ja, mert a Sugár útra a lóvo- natú közlekedés létesítését óhajtja és ezt a határozatot fenntartja. Ennek ellenére megszülettek az első tervek az Andrássy úti villamos­vasútvonal építésére, hangsú­lyozva, hogy az Andrássy út a Városligetnek fő közlekedési útvonala és rajta közlekedési eszközről nem történt gondos­kodás a közönség számára, mert a „rozoga omnibuszok” nem nevezhetők ilyeneknek. A Fővárosi Közmunkák Ta­nácsa továbbra is mereven el­zárkózott az illetékes minisz­tériumokkal együtt az And­rássy úton építendő közúti vasút engedélyezése elől. A vállalkozók korábban lóvasút, később villamosvasút építésé­re kértek több alkalommal is engedélyt, de ismételten eredménytelenül. Ennek a makacs ellenkezésnek köszön­hető azután, hogy az európai kontinens első földalatti vas­útja éppen Budapesten épült meg A végső lökést ehhez Hieronymi Károly volt bel­ügyminiszter kijelentése adta, amikor a közlekedési vállala­tok nála járt küldöttsége előtt nyomatékosan kijelentette, hogy az Andrássy, út testén való vasútépítés gondolatát mindenkorra elejtettelek kell tekinteni. Ez a kijelentés már nem lepte meg a küldöttség tagjait, mert Balázs Mór, a Budapesti Városi Villamos Vasúttársaság vezérigazgatója zsebébe nyúlt és átadta a mi­niszternek a földalatti vasút már teljesen kész és minden részletében kidolgozott terve­zetét. ’ A Fővárosi Közmun­kák Tanácsának hozzájárulá­sa után a miniszter 1894 au­gusztus 9-én engedélyezte a földalatti vasút építését, azzal a kikötéssel, hogy két év alatt, 1896 április 1-ig meg kell valósítani és a Magyaror­szág ezeréves fennállása al­kalmából rendezendő nagy-' szabású kiállíSás idejében üzemben legyen. Az építkezés engedélyének átadása után négy nappal későbben már hozzáláttak a mélyépítési munkákhoz, amelyeket 1895 december 6-án fejeztek be és 1896 április 11-én már meg­tarthatták a földalatti vasút műtanrendőri bejáratását, a megnyitásra pedig 1896 május 2-án került sor. Nem egészen két év alatt — összesen húsz hónap alatt — tehát megépült a három és fél km hosszú, kétvágányú földalatti vasút pályája. Igaz ugyan, hogy na­ponta ezer-ezerkétszáz ember dolgozott és a belügyminiszter engedélyével vasárnap sem szünetelt a munka. Az- 1900 évi párizsi világkiállításon Magyarországot a kontinens első földalatti vasútjának megértéséért aranyéremmel tüntették ki. A régi Sugár út száz évvel ezelőtt megkezdett építkezése így vált világhírűvé. Kiszolgált autógumik felhasználása Kémény üvegszálas műanyagból Háromévi üzemelés után szakértőik vizsgáltak meg egy 35 méteres, üvegszálas mű­anyagból készült, olasz vegyi- üzemben felállított füstgázeltá­volító kéményt. Kitűnt, hogy ez üvegbetétes műanyag táma­dó gázaikkal szemben ellenál- lóbb, mint a vasbeton, vagy akár az ötvözött acél is. Az ilyen anyagból készült kémé­nyek olcsóbbak és üzemelteté­sük is kényelmesebb. Franciaiországbiain évente 40 millió különböző fajta autógu­mit gyártanak. Mint tudjuk, az autógumi rothadásmentes anyagból készük elégetni is kizárólag gázszűrő berendezéssel ellátott kemencében lehet. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az autógumi roncsok el ne árasszák a vidéket és várost egyaránt? Goodyear, aki több év óta foglalkozik ezzel a problémá­val. a következő megoldásokat ajánlja : Lábpedállal hajtott repülő Használt autógumikból léte­sítsünk mesterséges tenger- alatti szirteket. Ezt a megol­dást az amerikai és ausztráliai szakemberek már elfogadták. Queenslamd'ben a régi autógu­mikba egy marék földet és egy különösen életképes pázsit­fűfajtának a tövét helyezik eL Az így emelt mesterséges szíriek erősítik a folyópartokat is. A legkorszerűbb megoldás abban áE, hogy az autógumi­kat, egyszerű burokban elhe­lyezve, a veszélyes útszakaszok „ki tapéta zására” használják. Számításba jöhetnek a veszé­lyes úfckanyairutaitok. fák, út­jelző berendezések stb. Több kísérlet során bebizo­nyosodott, hogy amennyiben az autó 65 esetleg 80 km-es se­bességgel beleroham egy ilyen autógumi-védőfalba, személyi sérülés nem történik, legfel­jebb a hűtőrács horpad be. A kísérletek során a hűtő, a fényszórók és az irányjelző be­rendezés egyetlen ajkalommal sem sérült meg. Évszázadok óta a hagyó- • mániás „férfi|0glalkozjés,ok’t > közé; tartozik ten^erészetv A : nők -tengeri - emfencipálódása • ig^-las^Jhsj.ad'telőfé;“dét(i-- . zonyítékbk vaÁcjjSt arra, hogy a „gyengébb7ném’ ezen ‘ a té­ren is íel tudja venni a~ ver­senyt a • férfiakkal. Danuta ' Walas-Koby li n skis tengerész-, kapitány:í a "jelenleg Földközi tengerén közlekedő „Biesz- cziatdy” ' , ha^jó j parancsnoka. A „BfëSZczadÿ” az általános vé^ lemény , szerint a legszebben berendezett lengyel’ hajók kö­zé tartónk. Walas-Kobylinska kapitány különben személye­sen asszisztált a hajóépítés utolsó-fázisánál, s jtt nemcsak a majdani használó igényeit képviselte következetesen, ha­nem a hajó berendezésébe is bele tudott szólni úgy, hogy érezni , benne a „női kezet”. Négy kérdéssel fordultam Walas-KobyUnska kapitány­hoz, noteszomból idemásolom a kapott válaszokat: — Hogyan viselkednek a női kapitánnyal szemben az idegen kikötők révkalauzai és parancsnokai? — Kezdetben bizalmatla­nul,' gyakran gúnyosan. Volt eset, hogy egy írországi rév­kalauz folyton csak félrekö­pött és káromkodott, mint a jégeső. A fedélzeten ekkor vendégeim is voltak: a Paris Match riporteréi, — mondha­tom, / rendezni sem tudtam volna mulatságosabb jelenetet. Úszó atomvillanyfelepek Az angliai Wallingford közelében, az angol légierő egyik hadnagya, John Potter egy saját tervezésű, lábbal hajtott repülőgépet próbált ki. A gép kb. 4,5 km-es sikeres légiút után ért földet, ahol azonban összetört. Pilótája szerencsésen megúszta a földet érést. Valószínű, hogy a kísérlet után visz- szatér a motorral működő repU lökhöz... MAGAZIN • MAGAZIN « MÂGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN « MAGAZIN Húsz év múlva a japán atamviEainytelepek összes ka­pacitása eléri a 120 millió ki­lowattot. Helyhiány miatt azt tervezik, hogy tengerein is be­rendeznek ilyen telepeket. Az egyik tervezet szerint két atomerőmű-reaktort — mind­egyik egymillió kilo wattos lesz — tengeren úszó hajón helyez­nek eL Egy másik tervezet szerint a vilfanytelepeket víz alatt, elsüllyesztett hajókon «a kell berendezni. Mindegyiken egymillió kilowatt teljesítőké­pességű reaktor, turbina és transzformált»,, épülne. A ha­jókat 15—20 méter átmérőjű . alagúttal kötnék össze, a vil- lamytelep kiszolgálása és kar­bantartása végett. Az atom­energiával működő villanytele­pek a parttal való összekötte­tését szintén alagút segítségé­vel valósítanák meg. Néhány látogatás elég ahhoz, hogy à „legjobb viszonyba ke­rüljek , az illető'.-kikötő pa­rancsnokságával. - Génuában például '"—""az ottani szoká­soktól-eltérően — a révka lau- zók már a nyíltrévnél’ várnak, Mikor az afrikai Safi kikötője felé' tartuhk, - maga a révka« láuzok parancsnoka jön elénk, ,s ezt még is magyaráz­ta • „Madame ! ' Ha bármelyik révkalauzom hibájából baj töfténne, mindenki azt mon­daná, hogy a szoknyás kapi­tány benne, a ludas.” — Senki sem vonja kétség­be tudását és tengeri tapasz­talatait? — Néha előfordul, hogy egy-egy kapitány igyekszik „megtáncoltatni”, de ilyenkor én ugyanezt teszem ővele. Egy görög kapitány például meg­kérdezte, mekkora a nyomás a tűzoltószivattyúkban esnem győzött csodálkozni, hogy egy nő ilyen technikai részleteket is ismer. Fogalmam sincs, mi­ért hiszik egyesek, hogy ha a kapitány nő, akkor egyben tyúkeszű is, • — Nem hivatalosan hogyan emlegeti a legénység? Csak nem „öreg”-nek, ahogyan az a tengerészeknél szokás? — A tengerészhagyomány nagyon erős valami, s így nem egyszer engem is „az öreg”- nek titulálnák. A leggyako­ribb azonban a „páni kapi- tan” (kapitányasszony), leg­egyszerűbben a spanyolok1 mondják: „capitana”. Baráti körben gyakran hívnak kon­tyos kapitánynak. — Mit tanácsol a tengeré­szeti pályára készülő lányok­nak? — A vitorlázást, ami a ten­ger ragyogó előiskolája: Jó­magam is vitorlás-iskolából ke­rültem ki és tudom, milyen jól meg lehet így tanulni a ten­geri munka alapelemeit. . I. W.

Next

/
Oldalképek
Tartalom