Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

î 1 4 r A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről i,A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazda­sági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növe­lése. Szükségesnek tartja, hogy az 1972. évi népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anya­gi termelés és szolgáltatás te­rületén országos aktivitás bon­takozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszer­vezésben rejlő tartalékok mód­szeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szerve­zési tevékenység folyamatos fejlesztése — részlet a KB ha­tározatából. A határozat megvalósítása nyomában jártunk néhány bonyhádi üzemben. 2. Az építőipari szövetkezetnél Az ÉVM és az OKISZ (mint a szövetkezetek fő érdekképvi­seleti szerve) üzem-, és munka- szervezés korszerűsítéséről szó­ló elképzelése, feladatterve még várat magára. De tájéko­zódási szempontból az 1972. évi tervcélkitűzésakről szóló jelentésükbe az építőipari vál­lalatoknak információt kellett adniok ilyen irányú elképzelé­seikről. A fő cél a termelé­kenység emelésének hatékony­sága. Az egyes üzemek elkép­zeléseiket az Építési és Város­fejlesztési Minisztérium javas­latai alapján állították össze. E minisztérium javasolta az építőipari üzemeknek a techni­kai felszereltség, a gépesítés ja­vítását, korszerű technológiák bevezetését, a munkafegyelem javítását és a teljesí tményei- számolás szigorítását, a mun­kaidő jobb kihasználását, ahol arra lehetőség nyílik, ott a többműseakois munkarend be­vezetését, az idénymunkarend célszerű kialakítását, a szak- képzettség arányának javítá­sát, az anyagi ösztönzés to­vábbfejlesztését, a vezetési és a szervezési munka színvona­lának javítását. — önök ennek alapján mi­lyen elképzeléseket vettek fel tervcélkitűzéseik közé? — öt témakörbe csoportosí­tanám elképzeléseinket — mondja Nagy István, a Bony­hádi Építőipari Szövetkezet el­nöke. — Fontosnak tartjuk a technikai felszereltség a gépe. sítés színvonalának javítását. Ehhez az elképzelésünkhöz je­lentős anyagi segítséget kap­tunk a megyei tanácstól és a KISZÖV-től. A IV. ötéves terv során lakásépítést és a lakos­ság részére végzendő karban­tartási munkákat vállaltunk. A már említett két intézmény­től e munkánk korszerű elvég­zéséhez egymillió 400 000 fo­rintos hozzájárulást kaptunk. Az összeget főként kisgépek vásárlására költöttük és költ­jük el. Idén főleg olyan gépe­ket kívánunk beszerezni, ame­lyek segítségével a s-egédmun- kahiányt enyhíthetjük. — A korszerű technológiáról sem felejtkeztünk meg. Kísér­letképpen Hidason elkészítet­tünk a Budapesti Vegyiművek részére egy raktárai és szociá­lis épületet, VFW rendszerű vázszerkezetes építkezéssel. Ez az építési mód lakásépítkezés­re i,s alkalmazható. A megyei tanács tervosztálya és az OTP részére készítettük ^1 áraján­latunkat többszintes lakások ■ilyen rendszerű építésére. Eszerint 1 négyzetméter építés; költsége a lakások felszerelt­ségétől függően 4500—4900 fo­rint volna. E technológia be­vezetéséről most folytatunk tárgyalásokat. — A munkafegyelem betar­tása és a munkaidő minél jobb kihasználása érdekében mit kívánnak tenni? — Az állami építőipari vál­lalatokkal szemben rendkívül előnyös helyzetben vagyunk, hiszen mi a szövetkezeti tag­ság tagság mivoltára számí­tunk és számíthatunk is. A tu­lajdonost könnyebb meggyőzni arról, hogy a lógásának, vagy hanyag munkájának önmaga látja kárát. A munkafegyelem megjavítása érdekében meg­rendeltük az új normakönyve­ket, amelyek segítségével tel­jesítményelszámolási rendsze­rünk megfelelőbb lesz a jelen, légiinél. E két témával — je­lentőségükhöz méltón — hosz- szasan és alaposan foglalkoz­tunk mérlegzáró közgyűlésün­kön is- Kezdeti lépéseket tet­tünk e feladatok végrehajtásá­ban. — Egyik legfontosabb tenni­valónknak tekintettük a veze­tés, szervezés színvonalának javítását. Ez éy első két hó­napjában egy nagyarányú üzemszervezési feladatot haj­tottunk végre. A munkaköröket a jelenlegi követelményeknek megfelelően átcsoportosítottuk. Miért volt erre szükség? Az utóbbi években sokat fejlődött szövetkezetünk. Jelentősen nőtt a gépparkunk, profilunk tisz­tán építőipari tevékenység lett, illetve maradt, csak a koráb­bi évekénél nagyobb feladatok­kal. Elkészítettük az új mun­kakörök munkahelyi követel­ményeinek leírását is. Ettől a vezetési és szervezési korsze­rűsítéstől az egész szövetkezet életére, munkájára kiható fej­lődést várunk. — Mindezzel korántsem mondom azt, hogy eleget tet­tünk volna a párthatározat végrehajtásának. Folyam,atos és hónapokig, talán évekig tar. tó munkáról van szó. A szö­vetkezet vezetőinek és a szö­vetkezet tagságának javasla­tait várjuk, hogy mivel tehet­nénk megfelelőbbé, korszerűb­bé szövetkezetünk munkáját, a lakásépítkezéseket, a lakosság részére végzendő szolgáltatá­sokat, karbantartásokat. (Folytatjuk) MÉRY ÉVA Folytatódik a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata (Folytatás az 1. oldalról) bóvár), fizikából Kovács Ló­ránt (Dombóvár), földrajzból Árki Attila (Szekszárd), élő­világból Varga Erzsébet (Szek­szárd), magyarból pedig Igari Zsuzsanna (Szekszárd). Vala­mennyi tantárgy első helye­zettje vesz részt a június 11— 24 között Budapesten rende­zendő országos versenyen. Ugyancsak tegnap került sor arra a külpolitikai vetélkedő­re, melyet délután 6-kor a szekszárdi Babits Mihály mű­velődési központban rendezett a megyei tanács KlSZ-alap- szervezete. Az' izgalmas és ér­dekes versenyen a szekszárdi kiszeisek vettek részt; Ifjú képzőművészek kiállítása Szekszárdim — Ma már egyre gyakoribb, hogy évfordulók, seregszemlék ünnepi programjában a zene, a költészet, a tánc mellett ott találjuk a művészek mostoha gyermekét, a képzőművészetet is. Ez a tény örvendetes, mert a szervezőket nem az a szán­dék vezeti csupán, hogy a programot színesebbé és sok­rétűbbé varázsolják, hanem a művészet funkciójának fel­ismerése, mely Marx szavai­val élve „harc a szép, teljes­értékű, harmonikus emberért”. — E szavakkal nyitotta meg Molnár M. György festőmű­vész a fiatal képzőművészek kiállítását tegnap délután Székszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ márványcsarnokában. A kiállí­tás, melynek megnyitásán Császár József, Szekszárd vá­ros Tanácsának elnöke is részt vett, öt fiatal képző­művész munkáját mutatja be az ifjúsági napok egyik prog­ramjaként. A Szekszárdi Tervező Vál­lalat KISZ-szervezete köszö­netét és elismerést érdemel a rendezői és szervezői tiszt vállalásáért. A Képzőművésze­ti Főiskola azon végzős és végzett hallgatói állítottak ki alkotásaikból Székszárdon, akik az elmúlt esztendőben megyénk — Sötétvölgyben — alkotótáborában dolgoztak. Néhány kiemelkedő művet ér­demes külön is megemlíteni. Nagyon szép munka Mihály Gábor vörös márványból ké­szült szobra, s egyáltalán a fiatal szobrász minden műve alkotójának kiforrottságáról, tehetségéről tanúskodik. Vár­nai Theodóra gobelin hatású kompozíciói érdekes forma- és színvilágukkal tűnnek ki. Nagyon szép grafikákat állí­tott ki a kamarakiállításon Kéry Imre. Decsi Ilonának, a Virágénekek szerelmesei című grafikája figyelemre méltó. Római kocsiversenyt idéznek Kiss György Vágta I—II. gra­fikái, melyek sok feszültséget, dinamikát tartalmaznak. Két fiatal alkotónak külön köszönetét mondunk: Kéry Imre hangulatos Vízpart cí­mű grafikáját. Mihály Gábor pedig egy szobrát ajándékoz­ta megyeszékhelyünk tanácsá­nak. — h — A NÉPÚJSÁG kérdez, dr. Benkő György és dr. Páka László professzorok válaszolnak A szekszárdi orvosnapo'k tu­dományos ülése első napjának előadói közül a röntgenológus Benkő György professzort és a sebész Póka László profesz- szort kértük föl kérdéseink megválaszolására. Mint erről előzetes tudósí­tásunkban és mai lapszámunk híradásában beszéltünk, a tu­dományos ülés napirendjén az emésztőszervek daganatos megbetegedésének problémái szerepelnek. Dr. Benkő György profesz- szornak az alábbi kérdéseket tettük föl: — Milyen problémákkal küzd a hazai röntgenológia a gyomorrák diagnosztizálá­sa terén? Majd: — Milyen lehetőségei honosodtak meg a Pécsi Röntgenklinika gya­korlatában a korai gyomor­rák megállapításának? Benkő professzor válaszá­ban elmondotta, hogy a daga­natos megbetegedések közül az emésztőszervekben előfor­dulók diagnosztizálása nem­csak a röntgenológia problé­mája. A gyógyítás munkájá­ban talán sehol akkora szük­ség nincs a komplexitásra, mint a daganatos megbetege­dések esetében. Nem az a kér­dés, hogy ki fedezi föl a rá­kot — a belgyógyász, röntge- nes, a szövettanász, a labora­tórium, vagy a sebész. A felismerés a lényeg, mert ez az alapja a további be­avatkozásnak. A paásodik kérdés kapcsán dr. Benkő György professzor elmondotta, hogy a klinikán kötelezően nagyobb számú fel­vételeket készítenek a daga­natgyanús : esetekről, majd a leletek komplex újra vizsgála­ta következik. Pécsett, az 1. számú belgyógyászati klinikán van gastroenterológiai osztály, de sajnos nincs olyan gastro- enteTológiai gondozó centrum, mint amilyen például Jász­berényben működik, holott nem kétséges, hogy milyen nagy szükség lenne ilyen centrumok felállítására, spe­ciálisan képzett, csak ezzel foglalkozó orvosokkal. Dr. Póka László professzor­hoz, aki az Országos Onkoló­giai Intézet sebészetén műkö­dik, ezekkel a kérdésekkel fordultunk: — Hazánkban mióta 1°9~ lalkozik a sebészet a gyo­morrok műtéti megoldásá­val? — Hazai és nemzetközi vi­szonylatban milyen eredmé- nyességűek a műtéti be­avatkozások. — A világon az első gyo- morrezekciót az 1800-as évek­ben Billroth bécsi sebész­professzor végezte el. Magyar- országon a múlt század végén Réczey, Dollinger és Herzl kezdték a gyomorrák műtéti megoldását. A daganatos meg­betegedés miatt szükséges gyo- morrezekciók — hazai vi­szonylatban — a század elején már rendszeressé váltak, de ug­rásszerűen csak a második világháborút követő évtize­dekben növekedett meg a mű­téti beavatkozások száma, mi­vel az orvostudomány fejlő­dése — a sokkvédelem, az antibiotikumok, stb. — kiter­jedtebb rezekciókra biztosított lehetőséget. Éppen ezért is nevezzük a gyomorsebészet­nek ezt a fázisát heroikus gyomorsebészetnek. Mindettől függetlenül, azt reméljük, hogy ez az irányzat vissza­szorul a rákos megbetegedé­sek korai felismerésével. A második kérdésre azt tu­dom válaszolni, hogy nemzet­közi és hazai viszonylatban egyaránt a heroikus gyomor- sebészet hozott eredményeket. Míg korábban csak minden második beteget lehetett ope- rálhatóvá tenni, ma lényege­sen többet. Ami tehát a mű­téti beavatkozás eredményes­ségét illeti, gyomorsebészetünk nemzetközi színvonalon van. Véleményem szerint a továb­biakban a rákellenes küzde- dem eredményei nem a gyo­morsebészeti beavatkozás ra- dikalitásának fokozásától függ­nek, hanem mint már mon­dottam, a ma is még alig is­mert betegség korai felisme­résétől, ami lehetővé teszi a megelőzést, s talán fölösleges­sé is egyszer a sebészeti be­avatkozást. — lászló i — Megkezdődőtí az öntözés Az idei csapadék nélküli telet és a hasonlóan szárazán induló tavaszt sok helyen megsínylették a vctérek. Ezért már most megkezdődött az öntözés. Képünkön: öntözik a nagybaracskai Haladás Tsz őszi gabonáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom