Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

4 f •1 4 Ingázók Egy évből egy hónap vész el... Tt/Jég nem is pirkad, de már élénkülnek az ut­cák. Férfiak, nők igyekeznek az állomásra. A csípős hajnal elriasztotta szemükből az ál­mot, de a fáradtsággal nem bírt. Lépteiket görnyedve sza- porázzák. Az utcák éjjel is ilyenek. Sötét van. A csend már min­dent belepett. Egy ablak sem világít. Csupán abban külön­bözik az éjjel a hajnaltól, hogy akkor az ingázók nem az állomásra, onnan tartanak ha­zafelé. Az anya csendesen fordítja a. kulcsot a zárban, nehogy megzavarja az alvó családot. Bemegy a szobába, ráhajol a kiságyra, megcsókolja alvó gyermekét. Aztán vissza a konyhába. Néhány percig ül az asztalnál. Még az étel sem kell... Inkább lefekszik. Különös életforma az ingá­zóké. Alig ismerik a nappalt. Hajnalban és késő este utaz­nak munkahelyükre és visz- sza. Az utazás naponta két, három, négy, sőt öt órát is el­vesz a bejáró, illetve kijáró dolgozók napjaiból. Leszámít­va a vasárnapokat és a sza­badságot, egy esztendőben át­lag huszonkilenc napjuk vész el az ingázóknak. Vajon miért választották ezt? Miért ezt kellett választaniok? Ragasz­kodnak az utazáshoz? Vagy szívesen felcserélnék bármi áron is a sokkal nyugodtabb, áldozatmentesebb élettel-? SEM OLVASNI. SEM KÉZIMUNKÁZNI NEM LEHET A Rákospalotai Bőr- és kjüapyagf eldolgozó.,, Vállalat szekszárdi gyáregységében dol­gozók ötven százaléka ingázó. Két műszakban dolgoznak. Egyik héten hajnalban indul­nak, másik héten késő este érkeznek haza. — Nagy a strapa. Annyi bizonyos. Ha délelőttösek va­gyunk, már fél négykor ke­lünk — mondja Juhász Kata­lin bri-gádvezető. Ö nyolc éve jár be Nagy dór ogról Szek- szárdra. — Hogy miért vállaltam? Nem tanulhattam tovább. Édesapám meghalt, dolgoznom kellett. Először állami gazda­ságban helyezkedtem el, az­után próbáltam bejutni vala­melyik üzembe. Azzal a re­ménnyel, hogy egy üzemi munkásnő. még ha betanított munkás is, erős akarattal, jó munkával utolérheti azt, aki tanult. Négy év után kiváló dolgozó lettem, három éve va­gyok brigádvezető. Úgy érzem, sokat elértem. S hogy ezután miért vállalom a bejárást? Mert jó érzés mindig oda igye­kezni, ahol megbecsülik az embert. — Mennyi idejét veszi el az utazás? — A vonatát egy-egy óra Ezenkívül míg leérek az ál­lomásra, még várom az indu­lást ... Naponta összesen négy óra. A legnagyobb prob­léma az, hogy este 10-kor fe­jeződik be a műszak, s utána csak háromnegyed 11 után in­dul a vonat. Jó lenne, hanem kellene annyit és olyan későn várakoznunk. — Hasznosan tölti legalább azt a napi négy órát? — Hogy lehetne hasznosan tölteni? Olvasni meg kézi­munkázni nem tudunk a vo­naton. Egyrészt, mert ráz, másrészt meg műszak után nagyon fáradt a szemünk, hogy nem látjuk szinte a so­rokat. — Ha felajánlanának Nagy- dorogon a mostani fizetéséért egy állást, otthon maradna-e? — Nem. Egyszerűen azért, mert az itteni munkámat meg­szoktam, megszerettem. Ha­marosan férjhez megyek, de még akkor sem fogok munka­helyet változtatni. Továbbra is feláldozom a napi négy órát. ROHANÁS AZ ÉLET Ágoston Istvánné Bátaseék- ről vonatozik naponta. Reggel fél ötkor indul. Kislánya olyankor még javában alszik. Ha délután dolgozik, majdnem éjfélkor ér haza ... — Amikor dolgozni kezdtem, Bátaszáken még nem volt munkalehetőség. Most meg már nem szívesen hagynám itt munkahelyemet. Pedig higgye el, hogy nagyon nehéz a be­járás. így rohanás az élet Min­dig futok... Székszárdon vá­sárolok a műszak után, hogy otthon arra ne kelljen paza­rolni az időt. Persze, kettőkor még arra sincs egy percem, hogy kezet mossak, nemhogy zuhanyozzak. Szaladok a bol­tokba, majd az állomásra. Vagy lekésem a vonatot, vagy nem. Amikor délután dolgo­zom, fogadok valakit a kislá­nyom mellé, aki ellenőrzi a tanulását. — Ha az utazással töltött ideje fölszabadulna, mire hasz­nálná? — Olvasnék, szórakoznék, no és a házimunkát is elvégez­ném. Mert az utóbbira gyak­ran csak a szabad szombaton jut idő. Na és a szórakozás ... Mondjuk színházba mennénk. Reggel bejövünk dolgozni, hoz­zuk a másik ruhát. Az ember nem tudja olyan rendbe tenni magát, mintha otthonról in­dulna. Rendetlennek, gyűrött­nek érezzük magunkat. Akkor inkább nem _is megyünk. Vagy egy másik dolog. Gyakran ké­sik a vonat. Mit gondol, mi­lyen érzés egy-két óra késés­sel jelentkezni munkára? Meg mindenkivel előfordult már, hogy késett egy-két percet. Ha egv helybeli késik ennyit, az bocsánatos bűn. De ha mi ké­sünk a vonatról... mindössze fél percet? Három órával ké­sőbb érünk munkahelyünkre. — Legalább kényelmesen utaznak? — Ha délutános vagyok, szinte soha nincs ülőhelyem. S ha még kényelmesen áülhatok. az jó. De gyakran a lépcsőn, vagy a peronon kapaszkodunk. Az ember már fáradtan kezdi a szalagmunkát. Pedig ott is kell koncentrálná. CSAK A PIHENÉS ROVÁSÁRA MEGY — Tíz év óta járok be, nap mint nap Faddról Szekszárdra — mondja Papp János, a TMK csoportvezetője. Amikor a tíz esztendőt mondja, hitetlenke­dem, mert még nagyon fiatal. — Huszonnégy éves leszek. Tizennégy éves koromtól va­gyok bejáró. Amikor szakmát Harkányban epulo társasüdülőben garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek előjegyezhető!* a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. Kérjren díjtalan tájékoz­tatót. ______________________(360) tanultam. Baján helyezkedtem el a hajógyárban. Az nagyon messze volt. azért változtattam munkahelyet. Persze, így is elég probléma a bejárás. — A helyi termelőszövetke­zetnél nem próbáit elhelyez­kedni? Gondolom, ott is meg­keresné a kettőezer-ötszázat. — Lehet, hogy keresnék ott is ennyit, sőt. De egyrészt na­gyon szeretem az itteni mun­kámat. Hidegkés-készítő va­gyok. Másrészt meg ragaszko­dom a városias élethez. — Mi jut magának a váro­sias életből? — Igaz, nem sok, de mégis valami. Ha kettőkor leteszem a „lantot”, elmegyünk szóra­kozni. Estefelé az ifjúsági klubba, vagy az ifipresszóba. Néha vasárnap is bejövök. Persze, az én és az ingázó- társaim szórakozása nem iga­zi. Mindig, amikor legjobb a hangulat, akkor kell indulni az állomásra. No és hetenként csak egyszer, vagy kétszer ma­radhatok bent. Teljesen kibo­rulnék, ha naponta elmennék valahova. Korán kelni, későin feküdni nem megy. Aztán a faddiaknak az is rossz, hogy este tíz óra húszkor indul az autóbuszuk, de Tolnán vár­nunk kell, mert a busz ott vár­ja meg a háromnegyed tizen­egykor induló vonatot a csat­lakozás miatt. — Miért n®m mennek azzal a vonattal? — Mert buszbérletünk van. — Az ingázás minek a rová­sára megy? — A fiataloknál csakis a pi­henésére. Mert szórakozásra mindig szakítunk és „csiná­lunk” időt. « A Rákospalotai Bőr- és Mű- anyagf eldolgozó Vállalat mind a háromszázhatvaranégy ingázó dolgozójának kifizeti a bérlet- hozzájárulási díjat. Ez havon­ta negyvenkilenoezer-harminc­négy forint. V. HORVÁTH MÁRIA A Szekszárdi Műszergyár felvételre keres: anyaggazd álkodói, utókalkulátort, könyvelői és bérelszámolói munkakörbe gimnáziumi, vagy közgazdasági techni­kumi érettségivel rendel­kező személyt. Fizetés kollektív szerint. Jelent­kezés a Szekszárdi Mű­szergyár munkaügyi osz- tályán. (301) _____________£____________ N evelés nemzetközi megértésre Az ENSZ nevelésügyi intéz­ménye, az UNESCO csaknem 20 esztendővel ezelőtt indítot­ta el a „nemzetközi megértés­re nevelés” elnevezésű peda­gógiai kísérletét. Jelenleg 50 ország több mint ezer oktatási intézményében valósítják meg az UNESCO nevelési program­ját. Hazánkban eddig 26 intéz­mény vesz részt az úgyneve­zett asszociált iskolák tévé- kenységében. Budapesten tíz, vidéken pe­dig 16 gimnáziumban foglal­koznak tervszerűen a nemzet­köziség elmélyítésével. A kö­zépiskolákon kívül js egyre több, hasonló módszerrel mű­ködő UNESCO-kör létesült az egyetemeken, és újabban a művelődési házakban. Egy év­vel ezelőtt négy nemzetiségi — egy-egy szerb-horvát, német, szlovák és román iskola — is csatlakozott az UNESCO-prog- ramhoz. Az asszociált iskolák felada­tai közé tartozik az ENSZ in­tézményeinek és azok tevé­kenységének megismertetése, valamint az emberi jogok kér­déseinek megvilágítása. A leg­fontosabb célt : más népek éle­tének és kultúrájának megis­mertetését számos, hatékony módszerrel valósítják meg. A nyelvtanulás önmagában is jó lehetőséget biztosít erre, emel­lett a földrajz, a történelem, az irodalom és a zene tanítá­sát is ezen az alapon végzik. A tanítási órákon kívüli tevé­kenység: szakköri munka, le­velezés, vetítések, élménybe­számolók, hasonlóképpen akti­vizálják a diákokat. Az isko­lák fontos tevékenysége közé tartozik a diákcsere. Különö­sen a francia UNESCO-klubok- kal épültek ki jó kapcsolatok: az utóbbi évek során tíz fran­cia diákcsoport látogatott Ma­gyarországra, és kilenc alka­lommal utaztak magyar kö­zépiskolások francia városok­ba. Az idei első külföldi cso­port márciusban egy osztrák UNESCO-diákküldöttség volt, a nyárra a magyar iskolák és UNESCO-körök több szovjet, francia, szlovák, lengyel és olasz diákot várnak. A HELYSÉGBE BELÉP­VE DÖBBENTEN ÁLLTAK ' HEG. A MISZTIKUS KÖZÉP­KORBÓL EGV MODERN LABORATÓRIUMBA------- CSÖPPENTEK. 3 0UBÈKE KIÁLTÁSÁRA OCSÚD­TAK TÖL. A ’ Emlékszem \ MACÁRA ! JOUBÈRE A NEVE HA JÓL EMLÉKSZEM. TfZJKÁRA TANÍ­TOTTAM Ml LETT, \ macabôl y C/KOL ! PROFESSZOR őr! hocvkerül IDEÜ -­z Mem Az az erdekes maga Mitcsimal. itt, PROFESSZOR ŐR} p^Egv NAGY ember 'nagy MÜVEN DOLGO ZOM CSODÁLATOS s.EMBER A MESTER Visszavonultan éltem EGV TENGERPART! MÁZ­ZAM ÚGY ÉREZTEM, NEM ÉRTÉKELIK ELÉGGÉ A MUNKÁMAT, HÁT OTTHAGY­TAM AZ EGYETEMET. EGYIK ESTE FELKERESETT rï>E HAT 'HOGY KERÜLT IDE ?! ÉS Ml \ AZ A NAGY I O, DON agostlno. Felazák LOTTA EZT A LABORA TÓ­RIUMOT. I ENGEM A PÉNZ NEM 1 érdekel, végre dolgoz­hattam. ..EGY OLYAN, / MŰVÖN AMILYENT MÉG NEM CSINÁLT TUDÓS,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom