Tolna Megyei Népújság, 1972. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

? ? fr A ház és a hálózat Utazás a Fruska Gorába — 2000 példány kevés Egymilliárd forint gyógyfürdőkre és gyógyszállókra Uj létesítmények a fővárosban és vidéken  címben foglaltak nem tar. ïoznak a rokon fogalmak kö­zé és később az alcímben lé­vők is magyarázatra szorul­nak majd. A megyében a Ba­bits Mihály nevét viselő mű­velődési központ épülete az, amelynek lakóinak szóban és írásban sűrűn kell használniuk a „hálózat”, „hálózati tevé­kenység”, „hálózati munka” kifejezést. Ez a nem szakem­ber kívülálló számára semmi­vel sem vonzóbb mint mond­juk a „göngyöleg”, vagy „vissz­áru”, bár lényegesen több ér­dekességet rejt magában. A következő sorokban erről igyek­szünk rövid összefoglalást, tá­jékoztatást adni. Azoknak is, akik a szép, modern épület rendszeres látogatói, ég azok­nak, akik bár naponta elmen­nek előtte, soha se térnek be ide, vagy éppen csak képről ismerik, Minek a központja ? A nevében foglaltatik, a me. gyei művelődésé, a népműve­lésé, újabb és a lényeget talán jobban érzékeltető kifejezéssel, a közművelődésé. Ezenkívül természetesen betölti mindazt a szerepet, amit egy huszonöt- ezer lakosú város művelődési házától el lehet várni, de most nem erről akarunk írni. Széchényi István „kiművelt emberfőket” hiányolt és sür­getett egykor. Vitathatatlan, hogy ma ilyen abszolút szám­ban és arányosan is több van, mint akkor, de korántsem elég. Egy számadat. A Központi Statisztikai Hivatal minden­hogyan hitelt érdemlő nyilván­tartásai szerint 1970-ben Tolna megye tizenöt éves, vagy en­nél idősebb lakosai 44,6 száza­lékának alacsonyabb volt a végzettségé, mint amennyit a nyolc általános iskolai osztály befejezése nyújthat. Ez min­dennek az alapja, hiszen nem a'z a cél, hogy a már eleve magasabb műveltségűek igé­nyeit elégítse ki a megyei mű­velődési központ, hanem azo­kat segítse ilyen szint elérésé­hez, akik még távol állnak at­tól. Hogyan Minden munkának vannak, többé kevésbé bevált, a gya­korlatban állandóan fejlődő módszerei. A művelődési köz­pont egyben módszertani köz­pont is, ahol a módszertani gyakorlati tapasztalatokat ti­zenhárom főiskolai és egyetemi végzettségű szakember igyek­szik összegyűjteni, értékelni, továbbadni és gyarapítani a szaktudományok legújabb ered­ményeivel. A szaktudomány esetükben a népművelés, mely­ből az előbb említettek fele oklevelet szerzett. A fentebbi százalékszám már eleve meg kell, hogy határozza az ilyen irányú tevékenység fő irányát. Az első az elemi és gyakorlati ismeretek közlése, tehát segít­ségnyújtás. Ezt szolgálták és szolgálják a lapunkban _ már többször említett osztályozó vizsgára előkészítő tanfolya­mok. Ezeknek jelenleg megye- szerte négyszázhatvan hallgató­juk van. Most indul, de már több helyen működik is, egy ti­zenhat előadásból álló alapis­mereti sorozat, melynek hall­gatói nem kötelesek ugyan vizsgát tenni, de ha igénylik, tehetnek és így előbbre halad­nak az általános iskolai osztá­lyok számával mért képesíté­sek ranglistáján. Az előadók mindenhol a megyei művelő­dési központ megbízólevelével ellátott, az itteni továbbképzé­sekbe rendszeresen bekapcso­lódó (használjuk ezt a jelzőt, hogy a „legjobb”?) pedagógu­sok, akiknek fő ismérve, hogy fogékonyak minden iránt, ami új és az életet előbbre vivő. Klubvezetés és ami még mögötte van Mutatós, ha egy közepes mé­retű faluba évente kétszer odacsődül néhány nagy együt­tes, szépen szerepel és autó­busszal távozik. Mindezzel azonban többnyire csak cen­tikkel viszi előre a helyi köz- művelődés ügyét, melyben a haladást ma és még sokáig okosabb az aprómunka ered­ményeivel mérni. Az apró­munka is lehet nagy munka. Az újságok hasábjain, a rádió­ban és televízióban unos-unta- lan találkozunk a „klub” szó­val. A megyei művelődési köz­pontban az úgynevezett „köz­ponti” klubok sora működik, ezek központi jellegét azon­ban nyugodtan meg lehet kér­dőjelezni. Valamennyi szakte­rületen ugyanis mindegyiknek tagja valamennyi, a megyében működő szakkörvezető, illetve a szakköröknek, kluboknak már szép eredményt felmuta­tott tagja. Ezek központi te­matikát kapnak, rendszeresen részt vesznek a szakmai to­vábbképzéseken bárhol lakja­nak is. Nem régen adtunk hírt a filmesek ilyen találkozójár ról, oktatásáról. Az idén tíz megyebeli képzőművészeti stú­diótag a Fruska Gorába láto­gat, ugyanennyi jugoszláviai mihozzánk. Más szóval : — nincs szétválasztva a gyakorla­ti munkában a megye és szék­helye. A lengyel! mezőgazda- sági szakiskola tánccsoportja egyik próbáját itt benn tartot­ta, és ugyanakkor megnézte az itteniekét is. Március 20-án a paksi gyerekkórus találkozik itt a Magyar Rádió gyerek- kórusával, áprilisban a KISZ Központi Művészegyüttesével lesz hármas találkozó. Azok a helyzeti előnyök, melyeket az új és modern épület, a szak­ember-ellátottság a szekszár­diaknak biztosít, ilyesformán „térülnek meg” az egész me­gye kereken száz. különböző művelődési intézményének. Természetesen nemcsak a to­vábbképzés területén, hiszen kiállítások, előadások is „ván­dorolnak”, éppúgy, mint fil­mek, forgatókönyvek, temati­kák. öndicséret ? A fentebb tömören összege­zett tények forrása személyes közlés. Az adatközlők: Vadas Ferenc igazgató, Szabadi Mi­hály igazgató-helyettes és Ge­lencsér János, a művelődési központ egyik vezető munka­társa. önmagukat dicsérték? Aligha. A megyei tanács feb­ruár 25-én beszámoltatta a há­lózati módszertani munkáról a járási művelődési központok vezetőit. Egybehangzóan az volt a vélemény, hogy bár az alapítás évében (1970) még jó­formán semmi változást nem. hozott a Babits Mihály megyei művelődési központ léte, ez tavalyra mennyiségben és mi­nőségben egyaránt megválto­zott. A minőségre esetleg pél­dául szolgálhatnak a legutóbbi bátai közművelődési napok, melyek értékelése még folyik és amire visszatérünk, hiszen csupán az itt készített film is értékes segítséggel szolgálhat a szakembereknek a megyében bárhol. Országos szinten A művelődési központ „há­lózati” munkájáról a megyé­ben tudnak a szakemberek és az érdeklődők. A nem szak­emberek és a kevésbé érdek­lődők tájékoztatását szolgálta összefoglalónk, A tájékoztatás­nak. tájékozódásnak azonban másféle forrásai is vannak. Ilyenek a nyomtatott és rota- printes kiadványok, számuk már negyven körül van. Leg- mutatósabb kétségtelenül a Szekszárdi II. Nemzetközi Nép­rajzi Filmszemle és Tudomá­nyos Tanácskozás több nyelvű, külföldre is eljutott tájékozta­tó füzete. Országos terjeszté- sűek azonban az általános is­kola VII. és VIII. osztályának vizsgáihoz előkészítő kötetek, a művelődési központok felnőtt- oktatási tevékenységével fog­lalkozó, vagy a Felnőttoktatás című, melyből a megjelent 2000 példány máris kevésnek bizo­nyult. Országos az érdeklődés, nem győzik teljesíteni az utó­lagos rendelők óhajait. Van Klubhíradó, Foto- és filmélet, Népművelés Tolnában és külön meg kell említeni a színházi előadások előtt osztogatott kis információs füzeteket, melyek készítése a megyei könyvtáré­val közös érdem.. Valamennyi kiadvány figyelmet érdemel, sok már szomszédos megyék­ben is követendő példaként szolgált. Amazokban tudni akarnak a mi művelődési köz­pontunk munkájáról. Nem árt, ha legalább nagy vonalakban mi is tudunk róla valamit. ORDAS IVAN A negyedik ötéves terv idő­szakában tovább bővül a gyógyfürdők és gyógyszállók hálózata. Ilyen jellegű létesít­mények épülnek a következő években a fővárosban és vi­déken is. A fejlesztési tervek, az építkezések megvalósításá­nak költségei — amint az egészségügyi minisztériumban közölték — megközelítik az egymilliárd forintot. Már elkészült a Margit-szi- geten létesítendő, több mint 300 személyes gyógyszálló és gyógyfürdő beruházási prog­ramja. Az építkezést előre­láthatólag jövőre kezdik meg, a lebontott Ybl-fürdő helyén. A XIV. kerületben, a Pas- kál-malom mellett fürdőkom­binátot alakítanak ki. Itt a 76 Celsius fokos gyógyvizet hasznosítják. Hévizén már tető alá ke­rült a 13 emeletes gyógyüdü­lőszálló, amely 416 személy elhelyezésére nyújt majd le­hetőséget, 208 kétágyas szobá­ban. Balfon már megkezdték az új gyógyfürdő építését, amely« ben medencék, kádak, súly­fürdő és kezelőhelyiségek kap­nak majd helyet. Ehhez csat­lakozik a 175 ágyas hotelrész, itt helyezik el a beutalt bete­geket. Már felhúzták mind az új fürdőépület, mind az öteme­letes hotelszárny falait. Az építkezés végleges befejezésé­nek határideje 1975. Ekkora állítják helyre a XVII. szá­zadbeli fürdő területén lévő épületeket. Ebben az időszak­ban már Kapuvártól Sopronig naponta mintegy 100 ambu­láns beteget is fogad a balfi fürdő gyógykezelésre. A tervekben szerepel a sár­vári fürdő átalakítóra is gyógyfürdővé. Az új létesít­mények elsősorban a reuma­tikus és mozgásszervi megbe-i tegedésben szenvedők gyógyí­tását, valamint a sérülésekkel kapcsolatos utókezelés lehető­ségét biztosítják. (MTI) Neiti történt semmi? — Jó lenne most kezdeni, ilyen körülmé­nyek között és háború nélkül... Ezt az óhajt ketten fogalmazták meg, az or­vos és a felesége, az utóbbi úgy, mint a legré­gebbi munkatárs, aki nem akar és tán nem is tud másként gondolkodni, érezni, mint a ‘ „főnök”. öreg hőgyésziek emlékeznek még dr. Gyulai László érkezésére. 1946. őszén, 35 évesein ér­kezett a „csak ide a szomszédba. Tevőire való” orvos. Mi volt mögötte? Pályakezdés a második világháborúra való készülődés puskaporos levegőjében, majd a katonáskodás. Fehér kö­penyben, de kint a fronton. Az öregek, jól emlékeznek a látszatra komoran komoly Gyu­lai doktorra és az albérleti szoba egyik sarká­ban lepedővel ldálakított első rendelőjére. Még talán arra is, hogy sokszor láthatták or­vosukat nagyon fáradtnak, mert az igaz, hogy az élete virágában lévő ember, kivált, ha or­vos, sok próbáltatást kibír, de ez, a kezdés időszaka volt az, amit nem lehet elfelejteni. Huszonhat évvel ezelőtt a falu alig hasonlított a ma; Hőgyészre. Akkor nagyor ráillett a ma rendezettségével, dinamikus fejlődésével hódí­tó községre a „por és sáxfészek” jelző. — Volt idő, amikor egy-egy éjszakai kihí­vás után nem volt érdemes levetkőzni sem, mert jött az újabb parasztszekér, újabb kihí­vással. Orvosi ellátás dolgában Hőgyészhez tarto­zott Diósberény, Dúzs és Mucsi. Hogy egyebet ne is idézzünk, az asszonyok otthon szültek, s a háborút követő évek általános szegénysége dús táptalaja volt a legkülönfélébb betegsé­geknek. Többek között ez magyarázza, hogy Gyulai doktor — akj fáradhatatlan szolgála­tával nyerte el az Érdemes, majd a Kiváló orvos címet — néha, a pálya emlékezetét val­latva azt találja mondani, hogy most lenne jó kezdeni a hivatás gyakorlását, a település mai körülményei között, háború nélkül. Miért szerették meg hamar és kezdték süve- vegeln; igen sokan Gyulai doktort a hőgyés2ii ek? Mert a kezdet kezdetén ő Ls csak úgy, küszködve élt, mint még igen sokán. Aztán, két embert megkívánó munkája mellett futot­ta az energiából arra is, hegy érdeklődjék az emberek sorsa iránt, szót kérjen a község éle­tének alakulásában. Először 1954-ben válasz­tották meg tanácstagnak. Azóta viseli ezt a bizalom adta méltóságot, s mint ezt igen sokan tanúsítottak, a szó legnemesebb értelmében; méltósággal. — ügy tűnik, velem nem történt semmi. Legföljebb ilyenkor érzem, emlékek után kutatva, hogy elszállt az idő. De a község! Az­zal sok minden történt... Valóban. A 26 év előtti Hőgyészt már csak a perifériákon jelzi néhány utca. Rendezett faluközpont, jó ivóvíz, lombosodó, még min­dig növekvő villanyhálózat, boltok, áruház és a régi, egészségtelen vályogházak helyét las­san-lassan elfoglalják az új korszerű hajlé­kok. A szélrózsa négy irányába terjeszkedik a község. Itt helyben, új lakótelepeknek nevezik a magánerős építkezésnek köszönhető és ba­latoni villasorokra emlékeztető falurészeket — Hatalmas fejlődésen ment át a község. Nemrég még mindenkit ismertem, hiszen sok ember világrajöttét segítettem annak idején. Ma egyre-másira azt veszem észre, hogy ez is új arc, amaz a név sem ismerős. Rengetegen költöztek be Hőgyészre a kör­nyező kisebb településekről, s alig képzelhető el, hogy az a folyamat leáll belátható időn bé­lül. — Tudja, mennyi idő kellene, úgy isteniga­zából mindent elrendezni? Honnan tudnám, ha nem mondanák? — Legalább 48 óra! Mert bár a pályatársak közül a legfiata­labb is 12 éve számít hőgyészinek, a megnöve­kedett lélekszámú körzetekben egyre nehe­zebb lesz úgy szolgálni az egészségügyet, hogy az ellátás valahány dolgozója a jól vég­zett munka biztos tudatában hajtsa álomra es­ténként a fejét. Már mikor engedi az a szolgálat, amit H5- gyészen újabban néhány garázda ember sem­mibe se vesz. Verekednek, törnek, zúznak a fékezhetetlen nagylegények és az egész appa­rátus talpra kényszerül. Az orvos, a rendőr­ség, a mentők, a kórház, és oda az éjszakai nyugalom. Egyébként a község egészségügyi ellátásé- • ban dolgozók kiváló összmunkáját dicséri, hogy nemrég fejeződött be a 30—70 éves nők mammográfiai vizsgálata. Az érdekeltek 96 százaléka utazott be Bonyhádra a rendelke­zésre bocsátott mikrobusszal. Nagyon nagy dolog ez, mart annak jgazát tanúsítja, hogy; — Csak egymásra kell néznünk és tudjuk mit kell tennünk. A községi tanács legutóbbi ülésén hagyta jő- vá a végrehajtó bizottságnak azt a javaslatát, hogy dr. Gyulai László lássa el 1972. március 1-től a körzeti ügyvezető orvos munkakörét. Mi ez, ha nem a bizalom, a tisztelet, a ragasz­kodás ismételt megnyilvánulása? Gyulai dok­tor március 8-án tölt; be 60. évét. Nagyon nehéz lesz községnek és orvosnak megválnia egymástól, amikor egyszer majd úgy dönt, hogy nyugalomba vonul, hiszen közel tíz év- vei ezelőtt egy hónapig próbált elszakadni a - községtől, egyik megyei egészségügyi intézmé­nyünk élén. Megköszönte a megtisztelő meg­bízatását és visszament falusi körzeti orvosnak. Ha rajtam múlna, és ezt is tanítanám az or­vosegyetemeken és élő, követésre ajánlott pél­dákkal. Dr. Gyulai példája ilyen. — lászló —*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom