Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
ír F *| F 1 F\ Lada — papírból KORUNK Fák vallomása a világmindenségről A fák sokszor nagyon régen lejátszódott eseményre, természeti jelenségre „emlékeznek”, gyakran azok egyedüli tanújaként. E tulajdonságukat az anyagukban felhalmozódó radioaktív szénnek (O*) köszönhetik. A radioaktív szén a Föld légkörében, a kozmikus sugarak hatására lejátszódó folyamatok eredményeképpen képződik, majd a közönséges szénhez hasonlóan oxidálódik és széndioxidgáz alakjában el- oszlik a légkörben. A növények viszont széndioxidot nyelnek el a levegőből, így az évgyűrűk radioaktív széntartalmából a szóban forgó időszak sugárzási viszonyaira lehet következtetni. NAPTEVÉKENYSÉGRŐL VALLÓ FÄK Az évgyűrűk radioaktív széntartalmából sok fontos gyakorlati jelentőségű következtetés vonható le. Az űrrepülések szempontjából például nagyon fontos a naptevékenység előrejelzése. A prognózisok elkészítéséhez viszont ismerni kell a Napban lejátszódó különféle folyamatok Időbeni változását. Az egyik megoldás a Nap hosszú időn át való megfigyelése. Ez azonban több száz, sőt több ezer évet igényelne! A hosszú életű fák évgyűrűinek tanulmányozásával azonban ez az információ visszamenőleg is beszerezhető. Azt már tudjuk, hogy a Nap aktív működése idején a Földre a környező galaktikákból érkező kozmikus sugárzás intenzitása csökken és fordítva. A fák évgyűrűiben tehát annál kevesebb radioaktív szén halmozódik fel, minél erősebb a naptevékenység. A jelenleg is élő fák esetében ez a vizsgálat viszonylag könnyű. A Föld egyes tájain, például Közép-Ázsiában közel 2 ezer éves fák is élnek. A múltba való „utazás” időtartama a tőzegtelepeken felszínre kerülő fenyőfa tönkök vizsgálatával tovább növelhető. FÄK ÉS A CSILLAGROBBANÄSOK A fa-matuzsálemek vizsgálata azonban nemcsak a napsugárzás dinamikájának kutatása szempontjából fontos. Az eddig a kozmikus sugársás forrásának tartott úgynevezett szupernóvák felrobbanásának a mechanizmusa mindmáig tisztázatlan. Vizsgálatuk azért nehéz, mert nem rendelkezünk elég érzékeny regisztráló módszerekkel, a más galaktikákból érkező kozmikus sugárzás tanulmányozására. Egyelőre annyit tudunk biztosan. ' A fust, a szálló por, a köd mikroszkopikus, lebegő részecskékből áll, az ilyen állapot tudományos elnevezése — aeroszol. A köd folyékony cseppecskékből, a füst szilárd halmazállapotú részecskékből tevődik össze, amelyeknek átmérője a mikron tizedrészétől a. százmikronig terjed. A kísérletek során kiderült, hogy. bármilyen összetételű aeroszol elemezhető, ha, fénysugarat bocsátunk keresztül rajta. A fény törése, szóródása, részletes adatokat nyújt — ezt mérőműszerek regisztrálják — az eqves részecskék tulajdonságairól, számáról. A vizsgáló-műszerek elvi vázlata azonos és meglehetősen egyszerű. A fényforrás egy rövidhullámú izzó, csak.ennek a fénye törik meg a mikroszkopikus részecskéken. Az aeroszolon áttörve a fény letapogat minden egyes részecskét és új tulajdonságot vesz fel, megváltozik a rezgésszáma, vagy erőssége. A pontdiofragmán kérésitől a fén# hogy a „mi” galaktikánkban legalább 4 ilyen robbanás történt: 1054-ben, 1572-ben, 1604- ben és 1700-ban. De maradt-e valami nyoma e kozmikus jelenségeknek? Bebizonyosodott, hogy egy szupernóva felrobhanását követően a légkör radioaktív széntartalma mindenekelőtt a csillag által kibocsátott gamma-sugarak miatt emelkedik. Ha az illető szupernóva felrobbanásakor elég gammasugár keletkezik, a fák évgyűrűi rögzítik a kozmikus jelenségre vonatkozó információt. Ezen kívül a csillagrobbanás idején elektromos töltéssel rendelkező kozmikus sugarak is keletkeznek. Ezek később érik el a Földünket, de szintén radioktív szén keletkezéséhez vezenek. A szupernóva tehát kétszer hallat magáról, és a fák mindig kétszer rögzítik ezt az információt. A radioaktív szén iránti érdeklődés különösen a pu lzárok felfedezésével nőtt. Jelenleg az az általános vélemény, hogy a pulzárok egy hajdan felrobbant csillag maradványai. így van-e ez a valóságban, és ha igen, mikor történt a csillagrobbanás? Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján kiszámítható, milyen távolságban mehetett végbe a szupernóva felvillanása. Ezek a számítások azonban kísérleti igazolást igényelnek. Az évgyűrűkben felhalmozódott radioaktív szén mennyiségének meghatározásával és a sugárzásszint időbeni változásának meghatározásával ez a feladat is megoldható. MAXIMUM — • MINIMUM Az öreg fák évgyűrűi szolgáltatnak adatokat a Föld mágneses terére vonatkozóan is. Mint ismeretes, a Föld mágneses térerőssége nem állandó. Körülbelül 2 ezer éve maximumot, mintegy 6 ezer éve pedig minimumot figyeltek meg. Ennél régebbre visz- szanyúlva ismét növekedés tapasztalható. Megállapították, hogy a Föld mágneses térerősségének növekedésével a kozmikus sugárzás intenzitása — és így a légkörben keletkező radioaktív szén mennyisége is — csökken. Ez azt jelenti, hogy a múltban a légkör radioaktivitás széntartalmának csökkennie kellett. A fák évgyűrűinek a vizsgálatából származó adatok igazolják ezt és ott mutatnak maximumot, ahol a mágneses tér minimuma volt. A mágneses térrel kapcsolatos minőségi vizsgáegy fűtőelemre esik, amely számlálóval van összekötve. Megjelenik a szórt fény torzulási ellipszise, azt matematikailag elemezve megállapíthatjuk a vizsgált közeg részecskéinek méretspektrumát. A kisebb-nagyobb részecskék arányának függvényében alakul ki a torzulási ellipszis, ezáltal következtethetünk pl. a füst jellegére és ennek megfelelően választhatjuk ki a szűrő- béfendezéseket. A nagyméretű turbinák lapátjainak hűtését porlasztóit vízsugárral végzik. A hűtés intenzitása szoros összefüggésben áll a vízcsöppecskók méretével, haladásának irányával. Az új módszer most lehetővé tette, hogy az eddig megválaszolatlan kérdésekre feleletet kapjanak. Az orvosok már régóta harcolnak a szilikózis ellen. Most az új műszer segítségével jobban megismerhetik a részecskék méretét, formáját, tulajdonságait. Ennek alapján megfele-» lé óvintézkedések dolflozhotők latokat eddig időszámításunk előtt a negyedik évezredig bezárólag végezték el. ÉS AZ ÉGHAJLAT? A fák emlékezete azonban nemcsak a régi idők radioaktív szénmennyiségére vonatkozik, ennél jóval gazdagabb. Évgyűrűik szélessége például az éghajlati viszonyoktól, a növény korától és más tényezőktől is függ. Ez azt jelenti, hogy az évgyűrűk részletes elemzése számos természeti jelenségről szolgáltathat információt. Kiderült például, hogy a tölgyfa anyagának egyik gyakori hibája —• a belső háncs — általában hirtelen éghajlati változások idején keletkezik, így volt ez 1940-ben is, amelynek hosszan tartó erős fagyát 1938-ban és 1939-ben aszályos nyár előzte meg. Ugyanez történt 1890—1892 körül is. Az évgyűrű szélessége és a Nap ciklikus tevékenysége között szintén létezik összefüggés. A fák tehát igen fontos iiv- formációt szolgáltatnak a botanikusok, az erdőgazdasági szakemberek, nemkülönben az archeológusok, a geofizikusok, a csillagászok, az asztrofizi- kusok és talajszakemberek, sőt esetleg még a kriminalis- ták számára is. A növénynemesítők az atomi eredetű sugárzások mutációkeltő genetikai hatásainak felhasználásával olyan növényi faj ta változatokat igyekeznek létrehozni, amelyek élelmezési, gazdasági vagy műveléstechnikai szempontból megfelelőbbek az ismert változatoknál. A genetikusok munkáját megnehezíti, hogy a természet védekezik a sejtek biológiai egyensúlyát megzavaró beavatkozás ellen: versengés támad a természetes és a mutált (új, öröklődő tulajdonságú) 6ejtek között, az előbbiek fo- kozzáik életműködésüket, a mutációk viszont elhalnak. Nagy kitartásra van tehát szükség annak eléréséhez, hogy a terHazánk köztudomásúan iparilag feldolgozható fában szegény ország. Érthető tehát, hogy minden kezdeményezés, ami a fa pótlását célozza, tetemes importunk csökkentését ígéri, megkülönböztetett fogadtatásra talál. A felhozható sok példa (bútorlapok faforgácsból és pozdorjából, nyílászáró szerkezetek alumíniumból, acél támaszok a bányafa helyett, fémből való épületállványzatok stb.) közül egy kevésbé ismertet ragadunk most ki, a fának a csomagolás- technikáiban betöltött szerepét, illetve annak megváltozását az elmúlt évek során. Az új televízió, mosógép vagy hűtőszekrény boldog tulajdonosa bizalmatlanul nézegeti a hullámpapírból készült, az árucikk megvédésére és szállítására szolgáló dobozt. Azután rájön, hogy vékonysága ellenére milyen jól megfelel a célnak, pedig igazán tetemes terhelésnek van kitéve. Dt-tíz évvel ezelőtt az ilyen nagyságú és súlyú árucikkeket még faládába zárták, vagy lécketrecben szállították. A hullámlemez és a hullámdoboz térhódítása feltartóztathatatlan. Igaz, hogy a hozzá szükséges papíranyag is fából készül, de kevésbé értékes fából, ami szép meny- nyiségben rendelkezésünkre áll. A hullámpapír sajátos szendvicsszerkezetű csomagolóanyag. A háromrétegű hullámpapír úgy készül, hogy két sík papírréteg közé egy harmadik, hullámosítottat erősívezett fajtaváltozatot az óhajtott formában, genetikailag tisztán és maradandóan sikerüljön előállítani. A besugárzott magvakat elültetik a kutatók, és a belőlük sarjadt nö- vényegyedeket, valamint ezek utódait több generáción át figyelik, szelektálják. A képen látható sugárkezelő készülék cézium—137 mesterséges radioaktív izotóppal működik. Az izotópot tartalmazó ampulla a 450 kg súlyú ólomkamra belsejében található, a környezetre tehát nem veszélyes. A besugárzandó magvakat tartalmazó dobozkát, egyszerű mechanizmus segítségével juttatják az izotóp környezetébe, illetve emelik ki onnan. / tenek be ragasztással. E szerkezeti elv többszörözésével öt és hét rétegű hullámpapírokat is gyártanak. Minőségűik sok mindentől függ, a papírrétegek szakítószilárdságától, a ragasztóanyag jóságától stb. de az sem mindegy, hogy később milyen irányú terhelést kap a hullámpapír, a hullámok irányára merőlegeset, vagy azokkal párhuzamosat. A legmodernebb hullám- papírgyártó gépek ún. forró- olvasztásos viaszragasztási folyamattal egyesítik a hullá- mosított és a külső papírréteget. Az egyesítést vízzel, hideg levegővel vagy cseppfolyós hidrogénnel való gyors lehűtés követi. A korszerű technológiának ez a fázisa feleslegessé teszi a korábban alkalmazott Szárítókamra használatát, ennek köszönhető az, hogy míg a régebbi gépsorok a 100 méteres hosz- szúságot is elértek, addig az új gépek csupán. 8—10 méter hosszúak. A korszerű gépek gyártási sebessége percenként 45—50 méter hullámpapír, 1,4 méteres szélességben. A fejlesztés egyik fő iránya: korszerű, nagy víztaszító képességű hullámlemezek készítése. Az egyik megoldás szerint a papírgyártó gépen levő mázoló berendezéssel műanyag diszperzióval vonják be a hullámlemez fedőrétegét. Egy másik eljárással a méretre szabott hullámdobozokra paraffinolvadékot hordanak fel. ^ Az előbbi „vízlepergető’1’ hatást ad a terméknek, az utóbbival teljes és tartós víztaszító képesség érhető el ugyan, viszont a doboz lezárásához használt ragasztó- anyag egyelőre nem tapad a, dobozfelületre, Hazánkban a frullámdoboz- felhasználás jelenleg fejenként évi 7—7,5 kg, míg a fejlett nyugati országokban — ahol pedig fa is bővebben áll rendelkezésre — eléri a 13— 14 kg-ot is. A Csepeli Papírgyárban, a hullámpapírtermékek egyedüli előállítási helyén, modem gépek beszerzésével jelentősen növelik & gyártási kapacitást. Ezzel megoldható lesz több, a hul- lámpapír-csomagolás iránt eddig alig érdeklődő iparágnak az ellátása is. Külföldi mintára várhatóan a gyümölcs-' és zöldségszállításra használatos farekeszeket is fel fogják váltani a hullámpapír- dobozok, (a narancsot és a banánt ilyen, csomagolásban kapjuk még a tengerentúlról is), s gyűjtőcsomagolásra sokkal nagyobb mennyiség áll majd rendelkezésre a konzervipar számára is. A műszer- és híradástechnikai iparban is számos termék áruszállító csomagolását oldhatják majd meg faládák helyett hulLámdob ozbarc A hullámpapírlemezíből készült dobozok használatának gazdaságosságához aligha fér kétség. A dobozok kiürítésük után összehajtva, kis helyigénnyel szállíthatók vissza az üzemekbe, a kereskedelembe. Jó néhány fordulót kibírnak teljes elhasználódásukig. Népújság 6 1972, február Itt, A fény és a részecskék Növémnemcsítő izotóp
