Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-10 / 34. szám
r ï I w Kit érint a jogszabály-módosítás? Magyarország és a Közös Piac A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 50/1971. (XII. 29.) számú rendelete, illetőleg a kormányrendelettel kapcsolatban kiadott 4/1971. (XII. 29.) SZOT számú szabályzat elsősorban a családi pótlék összegének felemelésére és az összefüggő kérdések szabályozására tartalmaz intézkedéseket. Ezen túlmenőéin, mind a kormányrendeletben, mind a SZOT-szabályzatban, meg jóné- hány kérdésben történt intézkedés, mely a gyakorlati tapaszta- latok szerint feszültséget okozott. A feszültségek enyhítését célzó jogszabály-módosítás sok olyan, dolgozót érint 1972. január 1-től kedvezően, akik valamilyen oknál fogva eddig ki voltak zárva a családi pótlékra igényjogosultak köréből. A jelenleg is érvényben lévő 16/1966. (VI. I.) Korm. számú rendelet kiegészül a következő 2/A paragrafussal: „Ha a dolgozó két, vagy több gyermek után jogosult családi pótlékra és a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekek száma egyre csökken (korhatár betöltés, halál, stb.) e gyermek után abban az esetben is jár a családi pótlék, ha a jogosultságot az egyedülálló dolgozóra vonatkozó jogszabály szerint megállapítani nem lehet.” E rendeletet csak az esetben lehet alkalmazni, amikor a a jogosultság 1971. december hónapban, vagy azt követően fennállott. A 16/1966. (VI. 1.) Korm. számú rendelet 5. paragrafusa helyébe a következő rendelkezés lép: Mindazokat a korhatáron aluli gyermekeket, akiket családi pótlékra való jogosultság szempontjából figyelembe venni nem lehet: — az állami gondozásba vett és á dolgozó háztartásán kívül elhelyezett; — szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett; — a harmadéves szakmunkás- tanuló, — az egyedül álló, illetőleg vak dolgozó kivételével az árvaellátásban részesülő gyermeket figyelembe kell venni a gyermekek számának megállapításánál, abban az esetben, ha a dolgozó háztartásában él, vagy a háztartásán kívül helyezték el és az eltartásához a szülő hozzájárul. Az új rendelkezés lehetővé teszi azt, hogy ha pld. a dolgozó három gyermeke közül kettő 16 éven aluli a saját háztartásában. él, egy szakmunkástanuló otthoniban van elhelyezve — szülő az eltartásához hozzájárul — a családi pótlékot a három gyermek után járó családi pótlék ösz- szegének, két gyermekre eső részében (ipari 540, tsz 440 Ft) lehessen megállapítani. A 2/1966. (VI. 1.) SZOT számú szabályzat 6. § (2.) bek. helyébe a következő rendelkezés lép: A készülő egészségügyi törvény rendelkezéseihez, valamint a tanácstörvény végrehajtásához kapcsolódóan az egészségügyi minisztérium idei kiemelt feladata a megyei vezető bölcsődék működési szabályzatának összeállítása. A bölcsődei hálózat szakmai és gazdasági irányítása, segítése, ellenőrzése fokozott felelősséget ró a megyed tanácsokra és az egészségügyi szakigazgatási szervekre. Hogy e feladatukat még jobban,még hatékonyabban láthassák el, az ország közigazgatási tagozódásának megfelelő bölcsődei közipontok létrehozása szükséges. Vezető bölcsődék már működnek Miskolcon, Pécsett, Tatabányán, Szombathelyen és Debrecenben, valamint a fővárosban is. Ezek taparztr.'átal- (jajk figyelinebevételével ala„Középiskolai tanulmányok címén csak az után jár a családi pótlék, aki érettségi, vagy ezzel egy tekintet alá eső más vizsgát nem tett. Az után a gyermek után azonban, aki az érettségi vizsga, vagy ezzel egy tekintet alá eső más vizsga letételét követően szakmunkástanuló viszonyba lép és nincs szakmunkás-tanulóotthonban elhelyezve, e tanulmányok folytatásának idejére legfeljebb azonban a 19. életév betöltéséig továbbra is jár a családi pótlék. A 2/1966. (VI. 1.) SZOT számú szabályzat 17. § (2.) bek. helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Ha az együttélő szülők közül az apa családi pótlékra nem jogosult, azt az anya jogán kell megállapítani.” Az új rendelkezés módot ad arra, hogy ha az apa munka- viszonyban nem áll, termelő- szövetkezetnek nem tagja, kisiparosi tevékenységet folytat, ügyvédi munkaközösségi tag stb. akkor a jogosultság feltételeivel rendelkező anya jogán lehet a családi pótlékot megállapítani és folyósítani, ha legalább két családi pótlékra jogot dó gyermeket tartanak el. A kormányrendelet, valamint a SZOT-szabályzat is 1972. január 1-től van érvényben, rendelkezéseit visszamenőleges időre alkalmazni nem lehet. SZÄSZI MÁRIA családi pótlék csop. vez. Pereg a film. Thor Heyerdahl az egyiptomi piramisok szerkezetét tanulmányozza, majd a mexikói azték piramisokhoz látogat.. Aztán a Csad tó mellett tűnik fel, ahol ugyanolyan formájú nádcsónakokon utaznak a négerek, mint amilyeneket a piramisok falfestményein láthattunk, s amilyeneket a film tanúsága szerint a Húsvét-szigetek népei is megörökítettek ősi építményeiken. Csodálatos egybeesése lenne a véletlennek, hogy Mexikóban, Afrika mélyén és az óceántól körülölelt Polinézia szigetein szinte megegyező kultúrára -bukkanhatunk? A norvég tudós eleve kizárja ennek lehetőségét, s arra a megállapításra jut, hogy az amerikai kontinensről vándoroltak az óceáni szigetekre Afrika érintésével Polinézia őslakpi. És hogy a fejcsóválókat, jütetlen- kedőket meggyőzze, papirusz- sásból hajót építtet, ugyan- olyat mint amilyenen hajdanában nekivágtak az óceánnak a merész otthonkeresők. Mi színes filmen nézhetjük az expedíció viszontagságait, küzdelmét a hullámhegyekkel, láthatjuk, hogyan pusztul el a Ra—1, és hogyan ér végül célba a diadalmas Ra—2 papiruszhajó. Heyerdahl, aki most emberei a működési szabályzatot, amelyben elvileg határozzák meg e fontos gyermek- intézmények feladatait, az irányítással. az ellenőrzéssel kapcsolatos tennivalókat. A cél az. hogy lehetőség szerint csökkentsék a színvonalbeli különbségeket, biztosítsák a kicsinyek minél jobb, minél szakszerűbb ellátását. A megyei és a fővárosi vezető böl- c’ödé-k modellként szolgálnak majd a többi intézménynek a gondozási, nevelési célok legkorszerűbb megvalósításához. Egyidejűleg a szakmai szempontok érvényesítésében a vezető bölcsődéik szaktanácsadói lesznek a tanácsok egészség- ügyi osztályainak segítségét nyújtanak új bölcsődék létesítésé irez, működésük megkezdéséhez. (MTI) Gazdasági életünkben nélkülözhetetlen szerepe van a külkereskedelemnek. Ez abból adódik, hogy nálunk minden gazdasági reálfolyamat — az ipari termelés, a beruházás, a fogyasztás — importigényes, ugyanakkor a gazdaság majd minden ágazata — a belső piac korlátozott méretei következtében — termékeink kisebb- nagyobb hányadát csak külföl. di piacokon értékesíthetik. Ke_ reskedelempolitikánk — ilyen körülmények között szükségszerűen — az ország külgazda. sági kapcsolatainak állandó fejlesztésére törekszik. Ennek eredményességét a közelmúltra — a harmadik ötéves terv időszakára — vetítve azt tükrözi, hogy az árucsere-forgalom öt esztendő alatt több mint 50 százalékkal bővült. A külgazdasági kapcsolatok, a nemzetközi árucsere-forgalom fejlesztésében Magyarország elsősorban a KOST-orezá. gokkal való együttműködésre támaszkodik, ami természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy árucsere-forgalmát a KGST-n kívüli országokkal — köztük a fejlett tőkés országokkal — is bővítse. Az 1966—1970 közötti időszak külkereskedelmi adatai épp arról tanúskodnak, hogy nem csupán elvi, hanem reális lehetőség a KGST-onszágokkal való szoros eryüttmüködés mellett egyidejűleg fejleszteni itt Budapesten közöttünk ül a zártkörű vetítésen, újból végi géli a nagy kalandot. Persze, ez nemcsak kaland volt, inkább egy bátor, vikingszellemű tudós vállalkozása egy történelmi hipotézis bebizonyítására. Mint ismeretes, nem ez volt az első próbálkozása, valamennyien olvashattuk a Kon-tiki expedícióról írott könyvét. Mégis, hadd kérdezzük meg tőle először is, mi késztette pályája kezdetén, hogy visszaigazítsa jónéhány évszázaddal a történelem homokóráját, s maga is elinduljon a múltba veszett hajósok útvonalán, méghozzá a régi, kezdetleges vizijárműveik hű másán? — Diákkoromban az oslói egyetemen geológiát, zoológiát tanultam. Professzoraim egy polinéziai szigetre "küldtek, hogy tanulmányozzam milyen élővilág volt a szigeteken a jégkorszakok alatt. Hamarosan megállapítottam, hogy az erős vulkáni tevékenységek lehetetlenné tették az élővilág kialakulását, ezért csak jóval később került élet a kihűlt láva- szigetekire. A népesség is az óceán túlsó oldaláról érkezhetett. Véleményem szerint Amerikából, tanáraim, s más tudósok felfogása szerint Ázsiából. — Nos, én bizonyítani akartam, s nekivágtam tutajjal a Csendes-óceánnak. Meggyőztem tudományos ellenfeleimet, mint ahogy ezzel a legutóbbi Atlanti-óceáni kirándulásommal” ugyancsak bizonyítottam feltevéseimet. Úgy beszél ezekről a viszontagságos utakról, mintha csak könnyű csónaktúrákon vett volna részt, és nem tette volna kockára életét tudományos állásfoglalásaiért. Bátor kiállása sokak csodálatát kivívta, sokfelé a világ legbátrabb sportemberei között emlegetik. De azt hiszem, valójában kévésén. ismerik. Kevesen szólnak arról, hogy ez a hallatlanul szerény tudós minden jövedelmét, könyveinek minden honoráriumát közös célokra áldozza. Maga tart fenn Oslóban egy múzeumot, saját tárcájából áldoz a hatalmas költségeket felemésztő expedíciókra, s még arra is futotta nemes bőkezűségéből, hogy alapítványt létesítsen fiatal kuta- ármvte tárapgfltá.sá nv a tőkés országokkal való árucsere-forgalmat. A harmadik ötéves terv időszakában árucsere-forgalmunk a fejlett tőkés országokkal csaknem meg. kétszereződött; azok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban az 1965 évi 23,2 százalékról 1970-re 28,7 százalékra emelkedett. Magyarország tehát a kölcsönös előnyök hasznosításával, a fejlett tőkés országokkal is bővíti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatait. Ez a folyamat azonban korántsem zavartalan, mert a Közös Piac országai olyan kereskedelempolitikát folytatnak, amely a kívülállók, kai szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, s ez sérti minden partner, közöttük Magyarország gazdasági érdekeit is. A Közös Piac a közelmúltig — Anglia, Dánia, Írország és Norvégia belépéséig — hat országot, Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot, Franciaországot, a Német Szövetségi Köztársaságot és Olaszországot tömörítetté a gazdasági csoportosulás, ba. A tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk több mint felét, a teljes külkereskedelmi forgalom kb. 14 százalékát é hat országgal bonyolítjuk le. Ám az új tagokkal ez a forgalmi arány már mintegy 18 százalékra módosul. A folyamatban lévő tárgyalások alapján az is előre látható, Milyen is hát valójában Thor Heyerdalh? Próbálom határozottabb vonásokkal megrajzolni magamban portréját. Szívesen meséli, hogy három lánya és két felnőtt fia van, legidősebb fia ugyancsak az óceánok szerelmese lett. Ö maga legtöbb szabad idejét, tehát azt az időt, amikor nem utazik — könyvtárakban, múzeumokban tölti. Otthonát a napfényes Itáliában rendezte be, egyszerű parasztházat vásárolt, hogy távol a világ zajától meghitt kettesben lehessen készülő könyveivel. Hallatlanul szerényen, egyszerűen él, s nevetve mondja, egy-egy expedíció megszervezésekor kénytelen előre felvenni megírandó könyveinek honoráriumát is, így — szavaival élve — mélyebbre merül olykor az adósságokban, mint hajója az óceánban. Szavai után mégis úgy véli az ember — boldog. À jól- végzett munka öröme teszi boldoggá. — Valóban elégedett vagyok — mondja, csak mostanában több dolog nyugtalanít. A legerősebben az, amit a legutóbbi Ra-expedíciókon tapasztaltam. Nap mint nap olajcsomókat, konzervdobozokat, hulladékot, szennyet fedeztünk fel az óceán legbelső pontjain is. Ez a szennyeződés nemcsak a vizek, hanem az egész élővilág biológiai egyensúlyát megbonthatja. — Mit tart a Ra-hajók legnagyobb sikerének? — Először is azt. hogy bebizonyosodott, ilyen apró lélek- vesztőkön is megtehették a kőkorszakbeli hajósok a hosz- szú vándorutat új lakóhelyükre. Másodszor — és ez legalább olyan fontos sümomra, — nemzetköi legénységem, amelyben szovjet, amerikai, afrikai, mexikói, japán, arab és európai is szerepelt, példát mutatott a világnak, hogyan is dolgozhatnak együtt és egymásért a különböző bőrszínű, nemzetiségű és politikai nézetet valló emberek. Ahogy a Titicaca tó parti ajmara indiá- diánok által felépített Ra—2 kiállta az ócánok ostromát, úgy állta barátságunk is a sok viszontagság ellenére a próbát. Thor Heyerdahl Szófiából érkezett hozzánk filmjével, kedves történeteivel, s a napokban folytatja útját más országok felé. A Ra-expedíciók sorsának bemütaitása mellett igaz emberségről ad hírt a világnak. ESZTERGOMI LÁSZLÓ hogy az európai fejlett tőkés országok zöme valamilyen for. mában — társult tagként, vagy, preferenciába szerződéssel — kötődni fog a Közös Piachoz* Ilymódon pedig a Közös Piac megkülönböztető kereskedelempolitikája hatványozott mértékben gátolhatja külkereskedelmünket a fejlett tőkés országokkal. A Közös Piac a tagországok közötti vámhatárok lebontásával előnyben részesíti a vámhatáron belüli tagországokat; a kívülállók számára pedig hátrányosabb verseny- és értékesítési helyzetet teremt. Még súlyosabban érinti a külső kereskedelmi partnereket — így hazánkat is — a Közös Piac agrármechanizmusa, amely kezdetben csak árveszteséget okozott, újabban azonban számos agrárterméknél —• pl. tojás, baromfi — kizárja; vagy mennyiségileg korlátozza a beviteli lehetőségeket. Mindennek — az árveszteségtől függetlenül — az a következménye, hogy az agrártermékek vonatkozásában nehezíti a hosszútávú exporttervezést. Magyarország és a közös piaci országok kereskedélmi- gazdasági kapcsolatainak jövőbeni alakulásában két alapvető tendenciával lehet számolni. Az újabb belépések és társulások következtében várhatóan erősödni fog a „belkereskedelem”, — a tag- és társult országok egymás közötti forgalma s ez számunkra a versenyhelyzetet élezi. S bár a Közös Piac a tőkés világ vitathatatlanul legnagyobb felvevő piaca, amely a tagországokat előnyben részesíti, előbb- utóbb számukra is telítődik ez a piac, s növekedni fog a kívülállókkal, a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének jelentőségé. Nem véletlen, hogy az újabb országok csatlakozásakor is minden közös piaci ország képviselője utalt a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fontos szerepére. Ezzel függ össze az is, hogy az utóbbi években — legalábbis az iparcikkeknél — valamennyi tagország liberálisabb beviteli politikát alkalmaz a szocialista országokkal szemben. Köztudott azonban, hogy nyugat felé irányuló exportunk összetételében még mindig az agrártermékek dominálnak. így a mezőgazdasági cikkeket sújtó hátrányos megkülönböztetés hatása erőteljesebb, mint egyes iparpikkek bevitelének liberalizálásáé. Külgazdasági politikánk feladata, hogy a Közös Piac vonatkozásában is küzdjön a legjobb feltételekért, ám egyidejűleg a közös piaci országokba irányuló magyar kivitel struktúráját is — saját erőfeszítéseink révén — módosítanunk kell az ipar javára. Számolnunk kell ugyanis azzal, hogy e nyugati tőkés integráció a mezőgazdasági cikkekből előbb-utóbb önellátóvá válik, — számos agrártermékben máris exportőrök. Ezt a realitást pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül. GARAMVÖLGYl ISTVÁN Harkányban épülő társasüdülőben garzon, egy-, kettő- és háromszobás lakrészek előjegyezbefők a Pécsi 2. sz. Ügyvédi Munkaközösségnél. Pécs, Kossuth u. 22. (11) Működési szabályzat készül a megyei vezető bölcsődéknek kítják ki a minisztérium szakAz óceánok tutajosa Heyerdahl Budapesten
