Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

1 t i Készülődik megyénk a népfront-kongresszusra Kálmánnal, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkárával J Műszergyári KISZ-brigádok kezdeményezése A Szekszárdi Műszergyár Angela Davis ifjúsági szocia- lista brigádja a közelmúltban ötpontos felhívást intézett » gyár valamennyi szocialista brigádjához. A felhívás lényege, hogy a szocialista brigádok vállal* janak védnökséget az újonnan belépő dolgozók felett, hogy azok mielőbb be tudjanak illeszkedni a gyár kollektívájába, valamint célul tűzzék ki, hogy még jobban megszilárdítják a munkafegyelmet, jobb munkát végezzenek, ismerjék meg a gyár termékeit, azoknak felhasználást és fokozottabban tá. mogassák a gyár KISZ-szervezetének munkáját. A KISZ megalakulásának közelgő 15. évfordulójára, vala­mint a szocialista brigád vezetők negyedik országos tanács­kozásának tiszteletére tett felhívást követték a gyár szocia­lista brigádjai. A cél, hogy minden városban, nagyközségben legyen szociális gondozónő De ez sem elegendő! Beszélgetés Csajbák Határkőhöz érkezett a Haza­fias Népfront: eltelt négy esz­tendő, s a tavasszal — április 26—27—28-án — megrendezés­re kerülő V. kongresszuson ad számot az elmúlt évek munká­járól, s egyben ezen a fóru­mon határozzák meg a követ­kező idő feladatait. — Ezekben a hetekben a Ha­zafias Népfront országos kong­resszusára készülődve ország­szerte újjáválasztják a helyi népfront-testületeket. — kezd­te a beszélgetést Csajbók Kál­mán. — A szervezeti vérfrissí­tés, a bizottságok újjáváliasztá- sa a legkisebb településektől kezdve a legnagyobb városokig azonos céllal és tartalommal történik: tovább kell erősíte­ni a népfrontmozgalmat, mint a szövetségi politika egyik megtestesítőjét. A Hazafias Népfront sajátos módszereivel — nyíltan, falugyűléseken — történik az újjáválasztás. A falugyűléseken — hasonlóan a többi választáshoz — a régi népfrontvezetőség beszámol a lakosságnak az előző négy esz­tendőben végzett munkáról, el­ért eredményekről, s ugyanitt beszélik meg a további tenni­valókat. A feladatok megálla­pítása már a kongresszus főbb témáit ismerve történik. El­mondhatom, hogy a következő négy esztendő tennivalói az élethez igazodnak, s a minden­napi politikai és gazdasági élet továbbfejlesztését szolgálják; sokat foglalkozunk majd az emberek életkörülményeivel, a társadalomban elfoglalt he­lyükkel. Mindez a már ismert cél érdekében történik, ami a szocializmus teljes felépítése, illetve az építés magasabb szín­vonalra tétele. — Mit tesz a Hazafias Nép­front a helyj politika alakítá­sában? — A Hazafias Népfront mun­kája a helyi politika része, alakítója, formálója, kiegészí­tője, s ezért természetesen kö­zel áll az élethez, a hétközna­pokhoz, a községek és a váro­sok további fejlesztési tervé­hez. Tehát a választási gyűlé­sek elsősorban a helyi politi­kát hivatottak vizsgálni és an­nak lendületet adni. — Mik a konkrét tervek me­gyénkben? — A mi számvetésünket rend­szerezve első helyre kerül a hazafiság, a helyes és igaz hazafiság kérdésének megvizs­gálása. Äz emberekben megfe­lelő gondolkodásmódot kell ki­alakítani. Ezt nem elvontan kell éltelmezni. Konkrétan kell vizsgálni azt a gyakorlati mun­kát. amit annak érdekében fej­tettük és fejtünk ki. hogy marxi—lenini hazafiság jelle­mezze a magyar hazafiságot. Az eltelt négy év alatt sokat tettünk ennek érdekében, a né­pek barátságának erősítésé­ben, főleg a szocialista orszá­gok népeinek életét és fejlő­dését igyekeztünk megismer­tetni Tolna megye lakosságá­val. Ebben az időszakban száz­húsz baráti találkozó volt me­gyénkben, melyen több tízez­ren vettek részt. Jelentős volt a béke és barátsági munkánk keretében a szolidaritási érzést kiváltó mozgalmi tevékenysé­günk is: békegyűlések százait Népújság 3 197?, február 9, rendeztük meg megyénkben. Szűkebb hazánkban nincs egyetlen olyan község sem, ahol ne foglalkoztunk volna valamilyen formában Vietnam­mal, az európai biztonsággal és a békés egymás mellett élés kérdésével. Békemunkánkhoz nagy segítség volt, hogy ez idő­ben kétszer szerveztünk béke­hónapot. a tömegszervezetek segítségével. Mindezeket mód­szernek és eszköznek szánjuk a jövőben is az igaz hazafiság kialakításához. — Milyen feladatok határoz­zák meg a következő négy esz­tendőben a Hazafias Népfront munkáját Tolna megyében? — A jövőben többet kell foglalkoznunk saját gazdasági eredményeinkkel. A hazafiság erősítésében támaszkodnunk kell a szocializmus építésében elért eredményeinkre. Szülő­földünk és környékének terv­szerűbb megismertetése is jobban kell, hogy szolgálja a hazafiságot. Ha ezeket mon­dom, úgy tűnik, hogy jelenték­telen, kis dolgokról van szó. He sajnos az előző időben a látványosabb, nagyobb dolgok mellett sajnos mindezeket az alapvető, de fontos Ms dolgo­kat elhanyagoltuk. Azt szeret­nénk elérni, hogy a hazaszere- tetet szűkebb hazánk szeretető- ■ vei alapozzuk meg. — A Hazafias Népfront munkájában fontos feladat a nemzetiségi politika erősítése. — A mi megyénk helyzete annyiban is sajátos, hogy lakói több nemzetiségűek, de öröm­mel valljuk, hogy ' m; velük együtt vagyunk magyarolt. — Mit kell tenni a község­politikai munka jobbá tétele érdekében? — Elsősorban egy szemlélet­beli kérdést kell helyére ten­ni. Történetesen azt, hogy az emberek pontosan érezzék, hogy a helyi politika nem függhet csak az anyagiaktól, de igenis függ a szándéktól és a cselekvésakarástól. Az el­múlt években községpolitikai munkánkban főleg az anyagi­akra támaszkodtunk, de a jö­vőben csak és elsősorban a tár­sadalmi erőkre és a tenniaka- rásra fogunk építeni. — Az elmúlt héten megkez­dődtek megyénkben is a köz­ségi népfrontbizottságok új­jáválasztó ülései. Milyen ta­pasztalatokról számolhat be Csajbók elvtárs? — Pontosan február 1-én volt megyénkben az első vá­lasztási falugyűlés, s 29-ig sze­retnénk befejezni a bizottságok újjáalakítását. A ma, napig Tolna megyében 28 százalék­ban — pontosan 29 községben — zajlott le a falugyűlés. Egy községiben ismételni kell, ugyanis igen kevesen jöttek el a gyűlésre. — Melyik község volt az? — Nagykónyi. Mindössze öt- venen vettek részt a népfront­bizottság újjáválasztó ülésén. Kialakult egy olyan íratlan sza­bály, hogy a választási gyűlé­seket csak akkor tartják meg, ha azokon a résztvevők szá­ma többszöröse a megválasz­tandó bizottság létszámának. A többi községről elmondhatom, hogy általában nagyon jó a megjelenési arány, s hasonló­an várakozás felüliek a min­denre kiterjedő, főleg a helyi politikával, a település gond­jaival és terveivel fogla’kozó beszámolók. Az ülések a taná­csok és a Hazafias Népfront kapcsolatának erősítése jegyé-; ben zajlanak. Sok hasznos ja­vaslat hangzik el, melyeket az új vezetés felhasználhat majd munkájában. — Milyen jellegű kérdéseket vetnek fel a résztvevők? — Például Nagyszokolyban értékelték az új óvoda építé­sénél a nagymértékű társadal­mi munkát. (Majdnem az egész óvodát társadalmi munkával hozták létre.) Elmondták azt is, hogy ez esetben a társadal­mi munka csak a termelőszö­vetkezet és a népfront jó kap­csolataként születhetett meg. Javasolták, hogy a jövőben a sportélet iránt kell mozgósíta­ni a lakókat. Magyarkesziben foglalkoztak a vízműépítéssel, az orvoslakással, az óvodai fé­rőhelyek bővítésével. Minden hozzászólás foglalkozott az em­berek életével kapcsolatos fel­tételekkel és hiányosságokkal. Sajnos azt is el kell monda­nom. hogv falugyűléseink nem mentesek az egyéb gondok fel­vetésétől sem. Például Felső­nyéken többen foglalkoztak a termelőszövetkezeti vezetők közti problémákkal. Persze mindez egyben azt is bizonyít­ja, hogy falugyűléseink élet- hűek. — Kiket javasolnak az új bizottságokba ? — Van olyan törekvés, hogy főleg olyan aktívákkal frissít­jük a népfrontbizottságokat, akiknek energiája, a közösség iránti jó akarata még nincs le­kötve. — Hogy történnek a javasla­tok? — Általában a helyi szoká­soknak megfelelően: közvetlen és direkt módon tesznek ja­vaslatot a lakók a falugyűlé­sen, majd egy-egy javasolt sze­mély fölött vitát nyitnak. Ugyanezeken a falugyűléseken választják meg a járási nép- frontbizottságok tagjait is. il­letve a megyei küldötteket. A megyei küldöttértekezlet már­cius. második felében lesz. kö­rülbelül kétszáz küldött rész­vételével; a kongresszuson pe­dig húsz választott küldött és négy meghívott vendég fogja képviselni megyénket. — Az eddigi újjáválasztási ülések tapasztalata alapján lesz-e fiatalodás a községi, já­rási és megyei népfrontbizott- ságofcban? — A fiatalítás társadalmi igény. A Hazafias Népfront bizottságai érzik azt a felelős­séget, hogy elsősorban nekik kell gondoskodniuk az új köz­életi személyekről s mintegy előiskolának szánjuk a fiata­lok tevékenységét a Hazafias Népfront bizottságaiban. Ter­mészetesen a fiatalítást nem erőltetjük. Az eddigiek alap­ján a bizottságokban húsz-hu­szonöt százalék a KISZ-kor- osztályú fiatalok száma; a nők aránya pedig huszonöt-harminc százalék. Javult az összetétel a munkások javára is: az előző választásokhoz képest körülbe­lül 3—4 százalékkal emelkedett a munkások aránya a nép­frontbizottságokban. — A mostani falugyűlések új vonása, hogy munkahelyi kollektívák, lakóterületi közös­ségek, tömeg- és társadalmi szervek képviselői is javaslatot tesznek az új népfrontbizottság tagjaira. Ez így történik me­gyénkben is? — Sajnos, nálunk ez nem vált be. Igaz. hogy a választá­sokat megelőzően kértük ezek­nek a közösségeknek a javas­latát, de a gyűlésen csak a legritkább esetben tettek ja­vaslatot. V. HORVÁTH MÁRIA A megyék nagyságuknak, népességüknek megfelelően ez­előtt két évvel kaptak egy vagy két területi szociális gondozónői státuszt. Helyi mérlegelés alapján ezt — az úttörő — státuszt annak idején Szekszárd város kapta meg és a döntés helyességét aligha kell bizonyítani. A megye- székhelynek nincs se napközi otthona, se szociális otthona, holott lakói között igen népes tábort képviselnek a nyugdí- jaskorúak, a szociális gondo­zásra szorulók. Ebben az év­ben további három helyen kezdte el nagyon régen várt­ként a tevékenységet egy-egy szociális gondozónő. Dombó- várott, Bonyhádon és Duna- földváron a közelmúltban áll­tak munkába a gondozónők. Szociálpolitikai törekvéseink­nek megfelelően, az öregekkel való törődés egyik legfonto­sabb célkitűzése az, hogy lehe­tőleg minden városban és nagyközségben biztosítsák a közeli években a tanácsok a szociális gondozónők munkába állásának anyagi lehetőségét. Egyébként, egy — ezzel a célkitűzéssel összefüegő — or­szágos kísérlet eddigi ered­ményeinek összegezését e hó­napban zárja le az Egészség­ügyi Minisztérium. Budapest egyik kerületében és Veszp­rém megyében láttak munká­hoz a területi szociális gon­dozónők kísérletképpen úgy. bogy mindenekelőtt a gondo­zás szervezési feladatait lát­ták el. Indulásként fölmérték a kísérteti területeken, hogva nyugdíiaskorú lakosságból kik azok, akik gondozásra szorul­nak. Ezt követően kötötték meg az illetékes egészségügy! szervek a társadalmi aktí­vákkal a gondozási szerződé­seket. ötszáz-ötszáz forint tisz- teletdíiban részesítve ezeket az önkéntes szociális gondozó­kat. Sajnos az előzetes ered­mények már most arra valla­nak. hogy a szociális gondozás megszervezésének ez a kísérle­ti módszere többe kerül eev személyre kivetve, mint amennyibe egy napközi ottho­nos férőhlly fenntartása ke­rül. Ennek ellenére a szociális gondozás munkaterületén, dol­gozóknak mégis az a vélemé­nyük, hogy a szerződéses gon­dozási rendszer az egyetlen járható útja — pillanatnyilag — a szociális gondozás kiter­jesztésének, jobb megszervezé­sének. Úgymond azért, mert napjainkban kevés ember vál­lalkozik olyan feladatok ellá­tására, amiért „csak” köszö­netét .kaphat. Aztán azért is, mert úttörőgyerekek vállalá­saival — ami rendszerint ki­merül bevásárlásban, fahaso- gatásban, vagy ebédhordásban — nem oldható meg az arra rászorulók istápolása. Nem kívánok vitába szállni a fenti álláspont képviselői­vel, de kötelességszerűen idé­zem annak az országos kez­deményezésnek az emlékét, ami körülbelül két évvel ez­előtt született az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Vö­röskereszt, a Hazafias Népfront és más társadalmi, politikai szervezetek együttműködésére számítva. E kezdeményezés lé­nyege, a szociális gondozás bi­zonyos tennivalóinak — így a házi szociális gondozásnak is — a társadalmasítása volt. A közös elhatározó lépés indo­kai között a való helyzetnek megfelelően igen sokszor hang­zott el az e tárgyban ország­szerte rendezett ankétokon, hogy hazánk godozásra szo­ruló idős korú lakosságának se­gítése, támogatása nemcsak családi, állami feladat, ha­nem társadalmi kötelesség is. Tény és való, hogy számos gondunkra egyetlen gyógy­ír kínálkozik és ez a pénz. A mindig több pénz. De napja­inknak majd minden szakában beszélünk mi olyan problé­mákról is. amelyek leküzdésé­hez elég a szív, a lélek, az egy cél szolgálatába állított akarás. A szociális gondozás mégis csak ilyen közös felada­tunk. Mert tessék meggon­dolni, hogy mire képes egy- egy szociális gondozónő egye­dül a maga területén? Bár­mi hivatástudó lelMismeretes. megsokszorozni nem képes magát, a nap 24 órájából sem tud kétszer huszonnégyet csi­nálni. Ha nem akadnának se­gítőtársai — akik a pesszi­mista hangok ellenére is „csak” köszönömért vállalnak; részt a magatehetetlen öre­gek ápolásában, gondozásában, képtelenség lenne megállniok a helyüket Pedig nagyon nagy szükség van a szociális gondo­zónők helytállássá«. Ma, ha­zánk lakosságának 20,6 száza­léka nyugdíjaskorú. A segítő gondoskodásra szorulók szám­aránya szintén magas. Az egyedülállóké ugyancsak. Té­vedés tehát azt hinni, hogy minden gondunk, kötelessé­günk kiiktatható lesz akkor, amikor valahány városunkban, nagyközségünkben biztosítani képesek a tanácsok a szociá­lis gondozónők foglalkoztatá­sának anyagi feltételeit. A gondozónők fő feladata tudni­illik a gondozottak számljave- vése mellett a gondozás mun­kájának szervezése, irányítá­sa lesz. A szociális gondozás rang­ját bizonyítandó, ez év tava­szán Siklóson több napos or­szágos tanácskozáson cserél­nek tapasztalatokat a kérdés­ben érdekeltek, orvosok, gon­dozók, szociális intézmény ve­zetők és a szociálpolitikai munka irányítói. A népes elő­adógárdában megyénket ket­ten képviselik. Egyikük éppen arról számol majd be, milyen eredmények és kudarcok jel­zik a két év előtti kezdemé­nyezés eddigi útját megyénk­ben. Sok dicsekednivalónk nem lesz, mert mint mondani szoktuk, egy-két fecske nem csinál gyárát. A négy szociá­lis gondozónő egyedül nem ké­pes megoldani az egész társa­dalmunkra érvényes feladato­kat. Érdemes ezen is tűnődni. ____ — óa — .

Next

/
Oldalképek
Tartalom