Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
1 t i Készülődik megyénk a népfront-kongresszusra Kálmánnal, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkárával J Műszergyári KISZ-brigádok kezdeményezése A Szekszárdi Műszergyár Angela Davis ifjúsági szocia- lista brigádja a közelmúltban ötpontos felhívást intézett » gyár valamennyi szocialista brigádjához. A felhívás lényege, hogy a szocialista brigádok vállal* janak védnökséget az újonnan belépő dolgozók felett, hogy azok mielőbb be tudjanak illeszkedni a gyár kollektívájába, valamint célul tűzzék ki, hogy még jobban megszilárdítják a munkafegyelmet, jobb munkát végezzenek, ismerjék meg a gyár termékeit, azoknak felhasználást és fokozottabban tá. mogassák a gyár KISZ-szervezetének munkáját. A KISZ megalakulásának közelgő 15. évfordulójára, valamint a szocialista brigád vezetők negyedik országos tanácskozásának tiszteletére tett felhívást követték a gyár szocialista brigádjai. A cél, hogy minden városban, nagyközségben legyen szociális gondozónő De ez sem elegendő! Beszélgetés Csajbák Határkőhöz érkezett a Hazafias Népfront: eltelt négy esztendő, s a tavasszal — április 26—27—28-án — megrendezésre kerülő V. kongresszuson ad számot az elmúlt évek munkájáról, s egyben ezen a fórumon határozzák meg a következő idő feladatait. — Ezekben a hetekben a Hazafias Népfront országos kongresszusára készülődve országszerte újjáválasztják a helyi népfront-testületeket. — kezdte a beszélgetést Csajbók Kálmán. — A szervezeti vérfrissítés, a bizottságok újjáváliasztá- sa a legkisebb településektől kezdve a legnagyobb városokig azonos céllal és tartalommal történik: tovább kell erősíteni a népfrontmozgalmat, mint a szövetségi politika egyik megtestesítőjét. A Hazafias Népfront sajátos módszereivel — nyíltan, falugyűléseken — történik az újjáválasztás. A falugyűléseken — hasonlóan a többi választáshoz — a régi népfrontvezetőség beszámol a lakosságnak az előző négy esztendőben végzett munkáról, elért eredményekről, s ugyanitt beszélik meg a további tennivalókat. A feladatok megállapítása már a kongresszus főbb témáit ismerve történik. Elmondhatom, hogy a következő négy esztendő tennivalói az élethez igazodnak, s a mindennapi politikai és gazdasági élet továbbfejlesztését szolgálják; sokat foglalkozunk majd az emberek életkörülményeivel, a társadalomban elfoglalt helyükkel. Mindez a már ismert cél érdekében történik, ami a szocializmus teljes felépítése, illetve az építés magasabb színvonalra tétele. — Mit tesz a Hazafias Népfront a helyj politika alakításában? — A Hazafias Népfront munkája a helyi politika része, alakítója, formálója, kiegészítője, s ezért természetesen közel áll az élethez, a hétköznapokhoz, a községek és a városok további fejlesztési tervéhez. Tehát a választási gyűlések elsősorban a helyi politikát hivatottak vizsgálni és annak lendületet adni. — Mik a konkrét tervek megyénkben? — A mi számvetésünket rendszerezve első helyre kerül a hazafiság, a helyes és igaz hazafiság kérdésének megvizsgálása. Äz emberekben megfelelő gondolkodásmódot kell kialakítani. Ezt nem elvontan kell éltelmezni. Konkrétan kell vizsgálni azt a gyakorlati munkát. amit annak érdekében fejtettük és fejtünk ki. hogy marxi—lenini hazafiság jellemezze a magyar hazafiságot. Az eltelt négy év alatt sokat tettünk ennek érdekében, a népek barátságának erősítésében, főleg a szocialista országok népeinek életét és fejlődését igyekeztünk megismertetni Tolna megye lakosságával. Ebben az időszakban százhúsz baráti találkozó volt megyénkben, melyen több tízezren vettek részt. Jelentős volt a béke és barátsági munkánk keretében a szolidaritási érzést kiváltó mozgalmi tevékenységünk is: békegyűlések százait Népújság 3 197?, február 9, rendeztük meg megyénkben. Szűkebb hazánkban nincs egyetlen olyan község sem, ahol ne foglalkoztunk volna valamilyen formában Vietnammal, az európai biztonsággal és a békés egymás mellett élés kérdésével. Békemunkánkhoz nagy segítség volt, hogy ez időben kétszer szerveztünk békehónapot. a tömegszervezetek segítségével. Mindezeket módszernek és eszköznek szánjuk a jövőben is az igaz hazafiság kialakításához. — Milyen feladatok határozzák meg a következő négy esztendőben a Hazafias Népfront munkáját Tolna megyében? — A jövőben többet kell foglalkoznunk saját gazdasági eredményeinkkel. A hazafiság erősítésében támaszkodnunk kell a szocializmus építésében elért eredményeinkre. Szülőföldünk és környékének tervszerűbb megismertetése is jobban kell, hogy szolgálja a hazafiságot. Ha ezeket mondom, úgy tűnik, hogy jelentéktelen, kis dolgokról van szó. He sajnos az előző időben a látványosabb, nagyobb dolgok mellett sajnos mindezeket az alapvető, de fontos Ms dolgokat elhanyagoltuk. Azt szeretnénk elérni, hogy a hazaszere- tetet szűkebb hazánk szeretető- ■ vei alapozzuk meg. — A Hazafias Népfront munkájában fontos feladat a nemzetiségi politika erősítése. — A mi megyénk helyzete annyiban is sajátos, hogy lakói több nemzetiségűek, de örömmel valljuk, hogy ' m; velük együtt vagyunk magyarolt. — Mit kell tenni a községpolitikai munka jobbá tétele érdekében? — Elsősorban egy szemléletbeli kérdést kell helyére tenni. Történetesen azt, hogy az emberek pontosan érezzék, hogy a helyi politika nem függhet csak az anyagiaktól, de igenis függ a szándéktól és a cselekvésakarástól. Az elmúlt években községpolitikai munkánkban főleg az anyagiakra támaszkodtunk, de a jövőben csak és elsősorban a társadalmi erőkre és a tenniaka- rásra fogunk építeni. — Az elmúlt héten megkezdődtek megyénkben is a községi népfrontbizottságok újjáválasztó ülései. Milyen tapasztalatokról számolhat be Csajbók elvtárs? — Pontosan február 1-én volt megyénkben az első választási falugyűlés, s 29-ig szeretnénk befejezni a bizottságok újjáalakítását. A ma, napig Tolna megyében 28 százalékban — pontosan 29 községben — zajlott le a falugyűlés. Egy községiben ismételni kell, ugyanis igen kevesen jöttek el a gyűlésre. — Melyik község volt az? — Nagykónyi. Mindössze öt- venen vettek részt a népfrontbizottság újjáválasztó ülésén. Kialakult egy olyan íratlan szabály, hogy a választási gyűléseket csak akkor tartják meg, ha azokon a résztvevők száma többszöröse a megválasztandó bizottság létszámának. A többi községről elmondhatom, hogy általában nagyon jó a megjelenési arány, s hasonlóan várakozás felüliek a mindenre kiterjedő, főleg a helyi politikával, a település gondjaival és terveivel fogla’kozó beszámolók. Az ülések a tanácsok és a Hazafias Népfront kapcsolatának erősítése jegyé-; ben zajlanak. Sok hasznos javaslat hangzik el, melyeket az új vezetés felhasználhat majd munkájában. — Milyen jellegű kérdéseket vetnek fel a résztvevők? — Például Nagyszokolyban értékelték az új óvoda építésénél a nagymértékű társadalmi munkát. (Majdnem az egész óvodát társadalmi munkával hozták létre.) Elmondták azt is, hogy ez esetben a társadalmi munka csak a termelőszövetkezet és a népfront jó kapcsolataként születhetett meg. Javasolták, hogy a jövőben a sportélet iránt kell mozgósítani a lakókat. Magyarkesziben foglalkoztak a vízműépítéssel, az orvoslakással, az óvodai férőhelyek bővítésével. Minden hozzászólás foglalkozott az emberek életével kapcsolatos feltételekkel és hiányosságokkal. Sajnos azt is el kell mondanom. hogv falugyűléseink nem mentesek az egyéb gondok felvetésétől sem. Például Felsőnyéken többen foglalkoztak a termelőszövetkezeti vezetők közti problémákkal. Persze mindez egyben azt is bizonyítja, hogy falugyűléseink élet- hűek. — Kiket javasolnak az új bizottságokba ? — Van olyan törekvés, hogy főleg olyan aktívákkal frissítjük a népfrontbizottságokat, akiknek energiája, a közösség iránti jó akarata még nincs lekötve. — Hogy történnek a javaslatok? — Általában a helyi szokásoknak megfelelően: közvetlen és direkt módon tesznek javaslatot a lakók a falugyűlésen, majd egy-egy javasolt személy fölött vitát nyitnak. Ugyanezeken a falugyűléseken választják meg a járási nép- frontbizottságok tagjait is. illetve a megyei küldötteket. A megyei küldöttértekezlet március. második felében lesz. körülbelül kétszáz küldött részvételével; a kongresszuson pedig húsz választott küldött és négy meghívott vendég fogja képviselni megyénket. — Az eddigi újjáválasztási ülések tapasztalata alapján lesz-e fiatalodás a községi, járási és megyei népfrontbizott- ságofcban? — A fiatalítás társadalmi igény. A Hazafias Népfront bizottságai érzik azt a felelősséget, hogy elsősorban nekik kell gondoskodniuk az új közéleti személyekről s mintegy előiskolának szánjuk a fiatalok tevékenységét a Hazafias Népfront bizottságaiban. Természetesen a fiatalítást nem erőltetjük. Az eddigiek alapján a bizottságokban húsz-huszonöt százalék a KISZ-kor- osztályú fiatalok száma; a nők aránya pedig huszonöt-harminc százalék. Javult az összetétel a munkások javára is: az előző választásokhoz képest körülbelül 3—4 százalékkal emelkedett a munkások aránya a népfrontbizottságokban. — A mostani falugyűlések új vonása, hogy munkahelyi kollektívák, lakóterületi közösségek, tömeg- és társadalmi szervek képviselői is javaslatot tesznek az új népfrontbizottság tagjaira. Ez így történik megyénkben is? — Sajnos, nálunk ez nem vált be. Igaz. hogy a választásokat megelőzően kértük ezeknek a közösségeknek a javaslatát, de a gyűlésen csak a legritkább esetben tettek javaslatot. V. HORVÁTH MÁRIA A megyék nagyságuknak, népességüknek megfelelően ezelőtt két évvel kaptak egy vagy két területi szociális gondozónői státuszt. Helyi mérlegelés alapján ezt — az úttörő — státuszt annak idején Szekszárd város kapta meg és a döntés helyességét aligha kell bizonyítani. A megye- székhelynek nincs se napközi otthona, se szociális otthona, holott lakói között igen népes tábort képviselnek a nyugdí- jaskorúak, a szociális gondozásra szorulók. Ebben az évben további három helyen kezdte el nagyon régen vártként a tevékenységet egy-egy szociális gondozónő. Dombó- várott, Bonyhádon és Duna- földváron a közelmúltban álltak munkába a gondozónők. Szociálpolitikai törekvéseinknek megfelelően, az öregekkel való törődés egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy lehetőleg minden városban és nagyközségben biztosítsák a közeli években a tanácsok a szociális gondozónők munkába állásának anyagi lehetőségét. Egyébként, egy — ezzel a célkitűzéssel összefüegő — országos kísérlet eddigi eredményeinek összegezését e hónapban zárja le az Egészségügyi Minisztérium. Budapest egyik kerületében és Veszprém megyében láttak munkához a területi szociális gondozónők kísérletképpen úgy. bogy mindenekelőtt a gondozás szervezési feladatait látták el. Indulásként fölmérték a kísérteti területeken, hogva nyugdíiaskorú lakosságból kik azok, akik gondozásra szorulnak. Ezt követően kötötték meg az illetékes egészségügy! szervek a társadalmi aktívákkal a gondozási szerződéseket. ötszáz-ötszáz forint tisz- teletdíiban részesítve ezeket az önkéntes szociális gondozókat. Sajnos az előzetes eredmények már most arra vallanak. hogy a szociális gondozás megszervezésének ez a kísérleti módszere többe kerül eev személyre kivetve, mint amennyibe egy napközi otthonos férőhlly fenntartása kerül. Ennek ellenére a szociális gondozás munkaterületén, dolgozóknak mégis az a véleményük, hogy a szerződéses gondozási rendszer az egyetlen járható útja — pillanatnyilag — a szociális gondozás kiterjesztésének, jobb megszervezésének. Úgymond azért, mert napjainkban kevés ember vállalkozik olyan feladatok ellátására, amiért „csak” köszönetét .kaphat. Aztán azért is, mert úttörőgyerekek vállalásaival — ami rendszerint kimerül bevásárlásban, fahaso- gatásban, vagy ebédhordásban — nem oldható meg az arra rászorulók istápolása. Nem kívánok vitába szállni a fenti álláspont képviselőivel, de kötelességszerűen idézem annak az országos kezdeményezésnek az emlékét, ami körülbelül két évvel ezelőtt született az Egészségügyi Minisztérium, a Magyar Vöröskereszt, a Hazafias Népfront és más társadalmi, politikai szervezetek együttműködésére számítva. E kezdeményezés lényege, a szociális gondozás bizonyos tennivalóinak — így a házi szociális gondozásnak is — a társadalmasítása volt. A közös elhatározó lépés indokai között a való helyzetnek megfelelően igen sokszor hangzott el az e tárgyban országszerte rendezett ankétokon, hogy hazánk godozásra szoruló idős korú lakosságának segítése, támogatása nemcsak családi, állami feladat, hanem társadalmi kötelesség is. Tény és való, hogy számos gondunkra egyetlen gyógyír kínálkozik és ez a pénz. A mindig több pénz. De napjainknak majd minden szakában beszélünk mi olyan problémákról is. amelyek leküzdéséhez elég a szív, a lélek, az egy cél szolgálatába állított akarás. A szociális gondozás mégis csak ilyen közös feladatunk. Mert tessék meggondolni, hogy mire képes egy- egy szociális gondozónő egyedül a maga területén? Bármi hivatástudó lelMismeretes. megsokszorozni nem képes magát, a nap 24 órájából sem tud kétszer huszonnégyet csinálni. Ha nem akadnának segítőtársai — akik a pesszimista hangok ellenére is „csak” köszönömért vállalnak; részt a magatehetetlen öregek ápolásában, gondozásában, képtelenség lenne megállniok a helyüket Pedig nagyon nagy szükség van a szociális gondozónők helytállássá«. Ma, hazánk lakosságának 20,6 százaléka nyugdíjaskorú. A segítő gondoskodásra szorulók számaránya szintén magas. Az egyedülállóké ugyancsak. Tévedés tehát azt hinni, hogy minden gondunk, kötelességünk kiiktatható lesz akkor, amikor valahány városunkban, nagyközségünkben biztosítani képesek a tanácsok a szociális gondozónők foglalkoztatásának anyagi feltételeit. A gondozónők fő feladata tudniillik a gondozottak számljave- vése mellett a gondozás munkájának szervezése, irányítása lesz. A szociális gondozás rangját bizonyítandó, ez év tavaszán Siklóson több napos országos tanácskozáson cserélnek tapasztalatokat a kérdésben érdekeltek, orvosok, gondozók, szociális intézmény vezetők és a szociálpolitikai munka irányítói. A népes előadógárdában megyénket ketten képviselik. Egyikük éppen arról számol majd be, milyen eredmények és kudarcok jelzik a két év előtti kezdeményezés eddigi útját megyénkben. Sok dicsekednivalónk nem lesz, mert mint mondani szoktuk, egy-két fecske nem csinál gyárát. A négy szociális gondozónő egyedül nem képes megoldani az egész társadalmunkra érvényes feladatokat. Érdemes ezen is tűnődni. ____ — óa — .