Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
 jelek tudományai a szemiótika Alighanem mindenki egyetért azzal, hogy az úttestre festett nyilaik, az utcasarkon felállított közlekedési táblák: jelek. Különféle forgalmi viszonyokat jelölnek, bizonyos cselekvéseik végrehajtására (állj, maximális sebesség 80 km/óra stb.) szólítanak fel vagy tiltanak (várakozni tilos Stb). De vajon jel-e az úttesten befagyott víztócsa? j i A BŐRKIÜTÉSTŐL ? rí A SZAVAKIG ' Tulajdonképpen a bennünket körülvevő világnak minden olyan mozzanatát jelként értelmezhetünk vagy értelmezünk, amely informál, tudósít bennünket világunk valamely részéről vagy ítéletet mond !róla. Ebiben az értelemben még a befagyott víztóesa is jel; a hideg, a talajmenti fagy jele; amint jelek mindazok a tünetek, amelyeket a betegség megállapításakor az orvos felderít; a láz, a fejfájás, a bőr elváltozásai stb. És természetesen jelek nyelvünk szavai 5s. Legfeljebb' nem egyformán; nem egyféleképpen jelek ezek. Abban viszont mindannyian közösek, hogy három különféle „dolog” összetartozásáról van szó bennük. Az első maga a jelenség, ami jelöl valamit: a láz, a szó, az útjelző tábla, ezt pontosabban és tudományos kifejezéssel jelölőnek nevezik. A második az a tárgy vagy jelenség, amit megjelölünk (ez a jelölt):egy betegség, amire a láz utal, egy tágry (pl. az asztal), amire a sízó utal vagy egy meghatározott útkereszteződés, amire az „elsőbbségadás kőtelező” tábla utal és így tovább. Végül beletartozik. ebbe a hármasba az úgynevezett jelentés, árrá nem egyéb, mint a tudatunkban levő tartalom, 12 FÉLE VETŐBORSÖBÖL VÁLOGATHAT! A közkedvelt i,RAJNAI TÖRPE” kifejtő, és több fajta velőborsó kapható TOLNÁN, A NÉPBOLT VASBOLTJÁBAN. (Tanácsházzal szemben.) (162) VOLÁN 11. sz. Vállalat azonnali hatállyal alkalmaz autóbusz- gépkocsivezetőket az alábbi telephellyel: TOLNA. FADD GERJEN II UN ÁSZÉN TGVÖRG Y NÉMETKÉR KÖLESD GYŐNK FELSÖNÄNA TAMÁSI SZAKÄLY TÖRÖKKOPPÁNY NAGYSZOKOLY ZÄVOD ÉRTÉNY SZEKSZÁRD IíUNAFÖLDVÁR GYULAI Jelentkezési hely: VOLÁN 11. sz. Vállalat Szekszárd, Tarcsay V. u, 21á (132) kép a megjelölt tárgyról. Ez a három különböző „dolog”: a jdlölő, a jelolt és a jelentés együtt alkotják a jelet a fogalom szemiotikái, általános jeltudoimányi értelmében. Ez a tudomány még alig néhány évtizedes múltra tekint vissza világszerte, Magyarországon pedig csupán években mérhető múltja van. Egyike ez azoknak az ismeretköröknek, amelyek arra vállalkoztak, hogy a múlt századból rámkmaradt tudományos örökséget (tovább fejlesztésük mellett) átrendezzék, összefoglalják. Az elmúlt évszázadokban ugyanis a tudomány valamennyi ágára, a társadalomtudományoktól a természettudományokig jellemző volt az ún. analitikus szemlélet, a széttagolódás, a nagyfokú specializálódás. Erre természetesen szükség van, de egyre világosabbá válik, hogy ezeknek a széttagolt ismereteknek az integrációjára, egységére legalább annyira szükségünk van, hogy komplex, bonyolult világunkban mindinkább eligazodjunk, fet; A RANGJELZÉSEK SZEMIOTIKÁJA Azok az egyszerű példák, amiket idéztünk, csak illusztrálják a szemiotikái problémákat, de semmiféleképpen sem merülnek bennük ki. Mert pl. természetesnek tekintjük. hogy nyelvünkben a szavakat meghatározó szabályok (nyelvtan) segítségével rendezzük mondatokká, nagyobb egységekké. Arra viszont kevesebbet gondolunk, hogy pl. a katonák váll-lap jai- mak jelzései is hasonló (színtaktikai) szabályokkal épülnek fel. A tisztek váll-lap jainak két eleme („szava”) van: a csillag és a váll-lap alapja. Ha az alap teljesen arany, akkor tábornoké a váll-lap, az egy- kettő vagy három csillag csak a fokozatot jelöli. Ha csak részben arany a váll-lap, akkor főtiszti, egy csillag esetén őrnagy, kettőnél alezredes, háromnál ezredes. Ha nincs a váll-lapon arany alap, akkor egy csillaggal a tiszt hadnagy, kettővel főhadnagy, bárommal százados. ■ iSa* A PRAGMATIKA JELENTŐSÉGE Az efféle kombinációs szabályokat szintaktikaiaknak nevezik. A szemiótika egy másik ága a jelentéstan, a szemantika, azzal foglalkozik, hogy egy jelsorozathoz hogyan kell „hozzárendelni” a jelentést, hogy pl. egy híradástechnikai méréssorozatban hogyan kell a helyes értéket meghatározni, azaz elválasztani az ún. háttérzajtól. Efféle problémák • természetesen nyelvünkkel kapcsolatban is felmerülnek. Egy híres példamondat: „A színtelen zöld eszmék dühödten alszanak.” Ebben nyilvánvaló, hogy tökéletes, ép magyar mondat, minden színtaktikai kívánalomnak eleget tesz, csak. nincs semmi jelentése. Egy másik példa: „Török követ”. Ennek meg épp ellenkezően több jelentése is van (I. Törökország követe; 2. egy török követ az utcán; 3. töröm a követ; 4. egy Törökországból való követ kaptam). A szemiotika harmadik ága az ún. pragmatika, a jelhasználat kérdéseivel foglalkozik. Miikor hatásos egy hirdetés? Milyen indulatok dolgoznak egy művésziben alkotás közben? Milyen ölt újságolvasási szokásaink? A szemiótika mány, de nagy állnak előtte, friss tudo- perspektívák Pekingi akciók — pekingi korlátok Alig két hét hiányzik az utóbbi évek nemzetközi politikájának kétségkívül egyik legérdekesebb eseményéhez. Nixon amerikai elnök február 21-én érkezik Pekingbe. A látogatás előkészítésére már megérkezett a kínai fővárosba a műszaki személyzet. Szinte politikai szimbólumnak is tekinthető, hogy elsőként az amerikai légierő két gépe szállt le a pekingi repülőtéren, különböző hírközlő berendzések- kel a fedélzetén — majd a kirakodás után Guam szigete felé vették útjukat, ahol a Vietnamot támadó bombázók egyik támaszpontja van. : ■ Ez a jelkép egyben félreérthetetlenül a látogatás egy olyan indítóoka felé irányítja a figyelmet, amelynek a legközvetlenebb taktikai-politikai szempontból kiemelkedő szerepe van; 1972 választási év az Egyesült Államokban és Nixon nem felejtette el, hogy demokratapárti elődje, Johnson a vietnami agresszív háborúba bukott b«*>. Hogy a Fehér Ház számára, belpolitikai szempontból rendkívül fontos a vietnami agresszió valamilyen formában történő „lezárása” — azt éppen ezekben a napokban jelezte a régi javaslatokat új taktikai formában tálaló Nixon-beszéd. A Nixon-utazás bejelentéséhez kezdettől fogva döntő szerepet játszott az az amerikai elgondolás, hogy Délkelet- Ázsiában esetleg el lehet érni a kínai és amerikai érdekszférák megosztását — az ott élő szabadságukért harcoló népek feje fölött. Közvetett bizonyítéka ennek az a néhány nappal ezelőtt elhangzott amerikai közlés is, hogy az elnök mindenható nemzetbiztonsági tanácsadója, Kissinger a párizsi Vietnam-konferencia székhelyén tett titkos látogatását, s a VDK, valamint a Dél- Vietnami Forradalmi Kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseit két ízben is pekingi látogatásának időpontjához igazította. A harcoló Vietnam képviselői már a pekingi Nixon-út bejelentésének napjaiban (tehát hónapokkal ezelőtt) kijelentették és azóta többször megismételték: ' az agresszió felszámolásáról Washingtonnak Indokína harcoló népeivel kell tárgyalnia és . nem képzelhető el semmiféle megoldás más módszerekkel ! Ennek ellenére Peking akcióiból, félreérthetetlenül kitűnik, hogy az 1 indokínai problémáról is tárgyalni óhajtanak az amerikai elnökkei. Ez megfelel ugyanis Kína hatalmi törekvéseinek és annak a távolabbi elképzelésnek, amely hivatva lenne Kína számára hegemon szerepet biztosítani Délkelet-Azsiában. A Nixon-utazás e közvetlen és amerikai belpolitikai szempontból s döntő indítóokai mellett természetesen. más meggondolások is szerepet játszottak az utazásban. A kínai vezetők makacs szovjetellenes politikája ég ezzel párhuzamos hatalmi elgondolásai megfelelő alkalmat szolgáltattak az amerikai politika számára, hogy növelje manőverezési lehetőségét! Lényegében ugyancsak a világpolitikai „mozgás- szabadság” bővülését várja a látogatástól Peking is. Ebben a vonatkozásban tehát a látogatás alapja a szov.jetellenes- ség. Bármilyen látványos is azonban az amerikai elnök pekingi utazása, bármennyire is alkalmasnak látszik arra, hogy a választás küszöbén lefegyverezze vetélytársait — a kínai— amerikai közeledésnek szükségszerűen megvannak a maga korlátái. Mindenekelőtt: Nixon ég az amerikai politika számára a gyakorlatban most és még sokáig jóval fontosabb a Szovjetunióhoz fűződő viszony — hiszen a Szovjetunió politikai, katonai és gazdasági súlya összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint Kínáé. Nixon ezért kínosan igyekszik kerülni azt a látszatot, hogy Pe- kinggel nyílt szovjetellenes szövetség kovácsolásán fáradozik. Nem utolsó sorban ezért fordított gondot arra, hogy május folyamán módot kapjon egy moszkvai látogatásra is. Távolabbi perspektívában határt szab a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztésének, illetve a Peking—Washington- közeledésnek az is, hogy Kína olyan területen igyekszik érdekszféráját és befolyását növelni Ázsiában — amelyet röviddel ezelőtt az Egyesült Ál-- lamok még vitathatatlanul saját befolyási övezetének tekintett! Az ellentétek további,' még későbbi tényezője lehet a kínai atomfelfegyverzés során a kínai interkontinentális rakéták várható megjelenése. Végül, de nem utolsósorban: a közeledés korlátjának kell tekinteni az állam vezetés labilis, ingatag voltát, mindenekelőtt Kína, de más formában az Egyesült Államok oldaláról is. A közelmúltban lezajlott kínai belpolitikai eseménynek, Mao Ce-tung kijelölt utódjának, Lin Piaonak és politikai szövetségeseinek likvidálása világosan. jelezték: Kínában az állami ég pártvezetés nem szilárd. Persze, teljesen más módon, de az amerikai politikai tervezőknek is számolniok kell azzal, hogy Nixonnak választási győzelem esetén is legfeljebb 1976-ig van „ideje” — és nagyon nehéz megjósolni, hogy, az Amerikán belüli társadalmi _• gazdasági feszültségek milyen politikai módosulásokat hoznak; önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államok és Kína kapcsolata normalizálódik, — nem kifogásolható. Hosszú évekig éppen a Szovjetunió és szövetségesei mutattak rá fáradhatatlanul a Kínát „tudomásul nem vevő” amerikai politika irrealitására. Nem vitást azonban, hogy ezen az önmagában józan törekvésen belül jelenleg az uralkodó elem és at közeledés bázisa a szovjetelle- nesség. Ez — és nem a kapcsolatok felvétele — teszi Nixon és Mao néhány évvel ezelőtt még fantasztikusnak tűnő kézfogását a világpolitika negatív eseményévé.-Ez önmagában is ok' a gyanúra s az egész világ haladó közvéleményének bizalmatlanságát ' joggal fokozzák azok az átlátszó kísérletek, amelyek e látogatáson nagyhatalmi alku tárgyává akarják tenni az indokínai félsziget népeinek felszabadító harcát. .. r-i —e Sárvári fakutatók \ Az Erdészeti Tudományos Intézet észak-dunántúli, sárvári kísérleti állomása foglalkozik a fenyőfa szaporítási problémáival. A négy év óta működő állomás már eddig is nagy segítséget nyújtott a magyar papír- és cellulózgyártásnak. (MTI foito.— Feíhérváry Ferenc felv—KS) H Ö.
