Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Kapa nélkül Fundazol a gyümölcsösben Sikeres növényvédőszer*program a Chinoinnál Kézfogás és fogadás A növényvédő szerek, a gyomirtó szerek alkalmazása világszerte hatalmas mértékben terjed. Hazánkban a mezőgazdasági kártevők és gyomok' mintegy 8 milliárd forint veszteséget okoznak minden évben. Ma — a jelenleg használt több, mint 250 vegyszer alkalmazásával — a 8 milliárdnyi veszteségből 5 milliárd forint értéket lehet megmenteni. A cél: a veszteség teljes elkerülése. ELŐNY: A SZELEKTÍV HATÁS A népgazdaság negyedik ötéves terve — az MSZMP X. kongresszusának határozatát kifejezve — előírja a mező- gazdasági termelékenység növelését, ennek egyik eszközeként pedig a mezőgazdaság kemizálását. A kemizálás programja minden eddiginél jobb együttműködést kíván az iparvállalatoktól és a mezőgazdasági üzemektől. A hazánkban használt növényvédő és gyomirtó Bzerek választéka aránylag kicsi. A világszerte ismert, felhasznált hatóanyagoknak mintegy a felét alkalmazzuk csupán. A növényvédelmi hatóságok évenként általában 400 új készítmény forgalomba hozataláról döntenek, az úgynevezett szelektív hatású szereket részesítve előnyben. Az új készítmények forgalomba hozatalát hosszú és gondos vizsgálat előzi meg, az alkalmazásra ajánlott szerek közül viszonylag kevés bizonyul jónak. Megfelelő termékek hiányában viszont behozatalra szorulunk.« A Chinoin gyógyszergyárként lett világhírű és az iparágban elsőként jutott arra a következtetésre: a fejlődés során szerzett kémiai és gyártástechnológiai tapasztalatokat köteles a népgazdaság számára döntő növényvédőszer-ipar megteremtésében is kamatoztatni. A gyár negyedik ötéves tervével egyidőben készítették el tehát a növényvédőszer- gyártási programot. Ez a program a peszticidek (védőszerek) széles választékát tartalmazza, az inszekticid „ (rovarirtó), a herbicid (gyomirtó) és fungicid (gombaölő) szerek területén. A több évre szóló kutatási és műszaki fejlesztési terv végrehajtásának első eredményeit már a program első esztendejének befejezése előtt hasznosíthatta a mező- gazdaság. GYŐZÖTT A PYRAMIN A Pyramin néven forgalomba hozott szelektív gyomirtó szer nagyüzemi felhasználása például igazolta a kísérleti eredményeket: kapálás nélkül is lehet répát termeszteni! A cukor- és takarmányrépa termesztését e szer gazdaságossá teheti a mezőgazdasági üzemek számára. A Pyramdnnal végzett 1969- es kísérletek, majd a szélesebb körű alkalmazása során tavaly nyert tapasztalatok leg- lábbis ezt ígérik. A répatermesztő gazdaságokat bizonyára meggondolkoztatja a sopo- nyai Rákóczi Tsz példája: náluk 57,5 hektár vegyszeres gyomirtása összen 485 ezer forinttal javította az üzemi eredményt. A Pyraminnal végzett gyomirtás hektáronként 891 forinttal kerül kevesebbe, mint a hagyományos kézi munka. A Pyraminnal és a gépesített szedéssel a szövetkezet hektáronként 27 nap élő munkát tudott megtakarítani, összehasonlították a hagyományos és a Pyraminnal végzett gyomirtás költségeit is. A Pyraminnal 1 hektár gyomirtása 900 forintba kerüL 818 forint a szer költsége, 84 a helyszínre juttatásé. Kézi erővel végzett gyomirtásnál — a sarabolást, a kétszeri kapálást és kétszeri kulttvátoro- zást figyelembe véve — ez az összeg 1791 forint A Pyramin felhasználása és a komplex gépesítés együttes eredményeként így lényegében megszűnik a termesztés élőmunkaigénye, a termelés gazdaságosabbá válik. A kísérletek során NSZ—02 néven megismert, majd Fundazol néven forgalomba került gombaölő szer alkalmazási területein a Pyraminhoz hasonló jelentőségűnek bizonyult ÁLLJA A VERSENYT A parazita gombák különösen a gyümölcsösökben okoznak hatalmas károkat. A Fundazollal végzett kísérletek után a Növényvédelmi Kutató Intézet és a MÉM növényvédelmi főosztálya egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy nemcsak a gyümölcsösökben előnyös a használata: a répatermésátlagok is jelentősen nőttek a Fundazollal kezelt területeken, a szemes takarmányok kétszeri repülőgépes kezelése pedig átlagosan 15— 20 százalékkal nagvobb terméshozamokat eredményezett az eredetinél. A megyei növényvédő állomások által is összegezett tapasztalatok szerint nem egy alkalmazási területen hatásosabbnak bizonyult a legjobbnak ismert nyugati szereknél. A mezőgazdaság érdekei — a felhasználók tapasztalatai alapján — kívánatossá teszik, hogy a Chinoin meggyorsítsa a teljes növényvédőszer-prog- ramot. Huszonegy új növényvédő szerrel már a nagyüzemi gyártás érdekében kísérleteznek1. a most elkészített Il-es számú növénybiológiai program még ennél is több új, biológiailag aktív vegyület előállítását tartalmazza. A gyár gondjai ellenére sem akar lazítani a tempón. A tavalyi eredmények erőt adnak — a második félévben gyártott 230 tonna Fundazolból idén például már 1000 tonna készül — a merésznek tűnő vállalkozásokhoz. A növény- védőszer-program végrehajtásának megkezdését, az első eredmények anyagi feltételeit a gyár teljes egészében saját erejéből fedezte. Y1CZ1ÁN ERZSÉBET — Idejön egy tavaly végzett iparitanuló-kisl^ny. Sír, szipog, nagy nehezen csak kiszedem belüle mi a baja. „Kidobtak a műszakból — mondja —r, egy szőke, magas, kövér van ott, aki kidobott”. Hogy ki az illető? Név szerint meg nem tudná mondani, de sokat van ott, jál fel-alá, hát valószínűleg a művezető. Egyik gyár szakszervezeti irodájában játszódott le a fenti jelenet, ahogy azt később a termelési felelős elmesélte. Szélsőséges a példa? Kétségkívül. Még a különösen nagy üzemekben is ismerni kell egymást a közvetlen munkatársaknak De vajon csakugyan ismerik? És jól isme- rík-e? Szélsőséges a művezető eljárása is. De vajon nem azért fordulhatott-e elő ilyesmi, mert a „szőke, magas, kövér” középvezető még mindig gyerekszámba vette az új munkatársat? Nem tekintette partnernak; olyannak, aki már teljes jogú társ a termelésben, s egyben olyannak, akit még tanítani, nevelni kell. Az eset egész sor kérdést vet fel. A legnagyobb közülük: rendben van-e minden a fiatalok fogadása és befogadása, az életre szóló start körül? Kezdjük a bemutatkozással. Hányszor, marad, el ez a legelemibb gesztus. Ami pedig afféle avatási szertartásként feltétlenül szükséges lenne. Az ilyen első kézfogások — ha vannak —, szimbolizálják a befogadást és beilleszkedést, az összetartozást; egyszóval — a közösségbe lépést Elmaradásuk hiányérzet kezdetét jelentheti, s jelenti is az ifjú szakmunkások számára. A szakmakezdés izgalmas időszak; segítség kell hozzá. Nem is kevés. Ha a kezdőről csak azt veszik tudomásul, hogy ő is van, egy világ omlik össze benne. Azt hiszem, érdemes ezen elgondolkozni. Ki-ki beleélheti magát annak a pályakezdőnek a lelkivilágába, aki frissen szerzett munkakönyvével, friss szakismeretekkel starthoz állva, a várt támogatásból alig vagy semmit sem kap. A munkássá válás útján olyan buktató ez, amit nagyon könnyen el lehet kerülni. A termelőüzemben másra is kel az erő, mint a fiatalok, az újak ajnározására. A pél- dánkbeli nagy gyárban szokás ugyan, hogy egy-két hét után elbeszélgetnek az újonnan jöttékkel. Ezek a beszélgetések a munkaügyi osztályon zajlanak le, s nyilván nem haszontalanok. Ám, bizonyára hasznosabbak lennének, ha termelés közben is megkérdeznék őket, s ez nyilván a középvezetők, csoportirányítók közvetlen feladata. Sajnos, még kevés az olyan munkahely, ahol átfogó, mindenre kiterjedő figyelemmel készülnek az újak fogadására. Kevés üzemben adják meg kellően a módját — külsőségekben is — a munkába állásnak. Az ipari tanulók megfelelő fogadtatására, a már említett bemutatkozásra, mintegy beiktatásra gondolok, s arra a tudatos nevelőtevékenységre, amire sokszor nem marad elég idő vagy erő. Ahhoz, hogy jó szakmunkás váljék belőlük, az esetek jelentős részében felvértezi őket a szakmunkásképzés. De nem mindig: szakmai begyakorlottságuk sokszor kívánnivalót hagy maga után. ilyen értelemben is szükségük van a munkatársak tanácsaira, gazdag tapasztalataira, az értőmagyarázó irányításra. De ha a legjobban készítették is fel őket a termelőmunkára, akkor is adódhatnak kisebb-nagyobb nehézségeik, melyekkel egyedül csak keservesen birkóznak meg. A legfontosabb azonban az a tény, hogy dolgos, munkaszerető emberré csak a munkásközösség befogadó szerete- te, a beilleszkedés teheti őket. A későbbi ragaszkodást, az üzemhez való hűséget ezzel lehet és kell is megalapozni, ök. az új szakmunkás-generáció tagjai, évről évre többet tudnak szakmailag, de ezzel együtt, a fölnevelő demokratikus légkör hatására emberileg is igényesebbek. S ha külsőleg borzasabbak, s néha gondolatilag is kócosabbak, azért mégis ők a termelés holnapi derékhada. Akik a bizalomra, a segítésre igyekezettel, szorgalommal akarnak és tudnak is válaszolni. SIMÁI MIHÁLY Komputer az egyetemek szolgálatában A pénzügyminiszter rendelete a szövetkezetek felszámolásának részletes szabályairól A Magyar Közlöny 7. számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely a szövetkezetek felszámolásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza. A rendeletre azért volt szűk. ség, mert a szövetkezetek megalakulásának részletes jogi feltételeit a szövetkezetekről szóló 1971. évi törvény és az annak alapján kidolgozott ágazati jogszabályolt, valamint az ide vonatkozó kormányrendelet már előírta, a szövetkezetek felszámolását azonban — a mezőgazdasági szövetkezetek kivételével — eddig részletesen nem szabályozták. Ezt a hiányt pótolta most a rendelet, amely az ipari, a fogyasztási, a lakás- és a takarékszövetkezetekre vonatkozik. A rendelet egyebek között kimondja, hogy a szövetkezet megszűnéséről szóló határozatban meg kell jel akii a felszámolás hatályának kezdetét, va« lamint a befejezés várható időpontját. A szövetkezet megszűnésekor felszámoló bizottságot hoznak,. létre, amely egyebek között számha vesz; a szövetkezet vagyoni helyzetét. A rendelet intézkedik arról, hogy miképpen kell kielégíteni a szövetkezet hitelezőit, és hogyan kell befejezni a felszámolási eljárást. A jogszabály kéttféle felszámolási eljárást ismer el; az egyik az úgynevezett aktív szövetkezetekre szól, a másik pedig azoknak a szövetkezeteknek a megszűnését szabályozza, amelyeknek tartozásai nagyobbak, mint vagyonuk. Ilyen esetekben kényszer elszámolásra kerül sor. A rendelkezés vegyes és hatálybalép- tető előírásai többek között azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyeket a takarék- és lakásszövetkezetek felszá múlásakor kell alkalmazni. (MTI) Az Egyetemi Számítóközpont az egyetemeknek és főiskoláknak nyújt segítséget oktatási és tudományos programjuk kidolgozásában. A Razdan 3 típusú komputer egy m'sodperc alatt tízjegyű számokkal 10— 15 ezer műveletet -végezhet. A számítóközpontban naponta átlag 30 egyetemi hallgató programjával dolgoznak. A számítógép „tudását” jól kamatoztatják a diplomamunka kidől, gozásánál, ■ egyéb bonyolult számításoknál, kutatásoknál.
