Tolna Megyei Népújság, 1972. február (22. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Bemutatjuk a MENCS-ct Bátran állíthatom, hogy megyénkben — egy viszonylag kis létszámú réteg kivételével — kevesen tudják mit rejt a fura hangzású név, pedig a MENCS már másfél éves és fiatal kora ellenére nagyon sokat tett értünk, a fontos dolgok mellett néha süketen és vakon elhaladó emberekért. — Kicsoda, micsoda a MENCS? A MENCS az 1969. szeptember 1-én életrehívott megyei egészségnevelési csoport. Székhelye Szekszárd, Vörösmarty utca 4. Dolgozóinak létszáma négy, a vezető főorvossal, dr. Sass’Edittel együtt. A csoport létezésének célja benne foglaltatik a nevében. A megyei tanács egészségügyi osztályának szakmai irányítása ala tartozó szervezet legfőbb dolga megtanítani bennünket egészségesen élni. A lehetőségek határain belül már gyermekkorban és az utóbbi a magyarázata annak, hogy a MENCS áldozatos tevékenységét inkább ismerik óvodás, altalános iskolás és középiskolás korú gyerekeink, mint mi, felnőttek. Hogyan, tanítani kell hát bennüket arra, hogy életmódunk alkalmas legyen legfőbb kincsünk, az egészség megóvására? Sajnos, igen. Annak ellenére igen, hogy egészségügyi: kulturáltságunk magasan fölötte áll távoli és közeli elődeink egészségügyi kultúrájának, nem tudunk eleget. A.7Á tán az is előfordul, hogy megszerzett ismereteink megfelelő rendszerezése híján esetenként botcsinálta diagnosztákként lépünk föl, amikor baj van. Holott a mi dolgunk nem a bajok kuruzslása, hanem csodás fölépítésű szervezetünk harmóniájának megőrzése, amihez úgyszólván minden eszközzel rendelkezünk. Vegyük például a helyes táplálkozást, lévén, hogy az egészséeüevi világszervezet a WHO az 1972- es évet a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni világméretű fokozottabb küzdelem évének tette meg. Miért a szív- és érrendszeri megbetegedéseket? S mi köze van ennek a helyes táplálkozáshoz? Rengeteg! S azért reneeteg, med az egészséget veszélyeztető említett betegségek tekintélyes része a helytelen táplálkozásból. elhízásból, a természetes mozgáshiány visszaszorításából és „társaikból” ered. Mi magyarok különösen szeretünk jókat, olyan igazán kiadós ételeket enni. Hagyományos étkezési szokásaink — a sok liszt, illetve szénhidrát, a zsíros, fűszeres ételek, a zsíros sertéshús fogyasztása — pedig mind több bajt okoznak. Ehetnénk több tejet és tejterméket, továbbá gyümölcs- és főzelékféléket? Nyilvánvajóan igénk De nemvesz- szük valami komolyan a fejlődő orvostudomány veszélyjelző ténykedését Summa summárum, nem táplálkozunk kulturáltan. Ebből következik, hogy többek között ezt is ezután kell még megtanulnunk, s mellette megannyi mást is el kell sajátítanunk, megrögzött és természetes szokásunkká kell tennünk, ha azt akarjuk, hogy ne csak hosszú életűek legyünk a földön, hanem azt is, hogy távol tartsuk magunktól az egyénnek, társadalomnak egyaránt megterhelést jelentő betegségeket. A MENCS feladata tehát — itt nálunk és az ország valamennyi megyéiében — tanító jellegű támadást indítani a fentiek alapján nem valami „exportképes” egészségügyi kultúránk hézagai ellen. A szervezet előtétén étéhez hozzátartozik, hogy ezelőtt 18—20 évvel — és már akkor a szükség parancsára — hozta létre az Egészségügyi Minisztérium az Egészségügyi Felvilágosító Központot. E központ irányította a KÖJÁLOK feladatává tett egészségnevelést, mígnem az egészségügy fejlődése lehetővé tette az egészségnevelés ügyének az önállósítását a MENCS-ek létrehozásával. Természetesen az EFK szakmai irányítása mellett, A megyei egészségnevelési csoportok funkciója áz egységes egészségnevelés munkájának irányítása, szervezése, az Egészségügyi Felvilágosító Központ írásos és filmszalagra rögzített kiadványainak eljuttassa a legszélesebb néptömegekhez. Ez utóbbi ^ tevékenységben, mint említettük gyermek és serdülő korú ifjúságunké az elsőség, ami természetes, ha annak a mondásnak igazára gondolunk, hogy az öreg fa sokszor inkább törik, mint hajlik. A korszerű, társadalmunk viszonylatában elvárható higiénés szokások meghonosítása a felvilágosító szóra legfogékonyabbakra, a fiatalokra vár. Milyen eszközSkbel rendelkezik a másfél éves múltra visszatekintő MENCS igen sokrétű munkájának végzésében? Szakkönyvek, népszerű kiadványok, keskeny- és diafilmeket tartalmazó filmtár áll a csoport rendelkezésére. Mindez persze mit sem érne, ha a könyvek, kiadványok, filmek szekrényekben hevernének és nem lenne olyan eleven az igény fölhasználásukra. De már adott az igény és elsősorban a pedagógusok részéről, noha a jószándék ellenére sem prob- lémátlan az egészségnevelés folyamatosságának biztosítása. Pedagógusaink zöme ugyanis nem készült egészségtani ismeretek szakszerű átadására. Ötszáz új idegenvezető Az idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák már a turisztikai idény nagy tavaszi nyitányára, a húsvétra készülődnek. Végéhez közeledik az Országos Idegenforgalmi Tanács tanfolyama, amely az idén az ösz- szes korábbinál több, 500 új idegenvezetővel erősül idegen- forgalmunkat. Jelenleg mintegy kétezer idegenvezető működik az országban, ennek ellenére a nyári szezonban és a sok külföldit vonzó rendezvények, mint például a BNV, vagy a vadászati világkiállíidetás idején kevés volt az genvezető. A ÓIT új 500 fős gárdáját a legkorszerűbb eszközökkel készítik fel. Az alapkövetelmény a nyelvtudás, a leendő idegen, forgalmi szakembereknek ezután művészettörténetből és társadalomtudományokból kell vizsgázniuk. Ezt követi az idegenvezetés gyakorlati iskolája. A hanghatásokkal mikrofonpróbákon ismerkednek, majd egy szabályos városnéző túrán már a gyakorlatban is bizonyítaniuk kell, méghozzá idegen nyelven. (MTI) . Ez indokolta a felsőoktatást irányító szerveknek azt a nem régi intézkedését, hogy tanárképző intézeteink közül néhányban — így pl. a Pécsi Tanárképző Főiskolán — bármilyen szakos is a tanárjelölt, fel kell vennie a ma még csak féléves időtartamú egészségtan szakot is. Az eddig elmondottakból kiderül, hogy hazánkban az egészségnevelés nem számít újdonságnak, de az kétségtelen, hogy a megyei egészségnevelési csoportok megteremtése új és az eddigieknél sokkal hatékonyabbnak ígérkező szakaszt nyitott az egészségügyi kultúra terjesztésének társadalmi fontosságú munkájában. A MENCS ilyen részletességű bemutatására egyébként azért vállalkoztunk, hogy ezúttal is fölhívjuk működésére mindazok figyelmét, akik üzemeinkben, vállalatainknál, oktatási és egyéb intézményeinknél ma még legföljebb időszakos kötelességként foglalkoznak az egészségügyi felvilágosítás föladatával. Forduljanak bizalommal a megyei egészségnevelési csoporthoz, bárminemű . segítségre van szükségük, mert nem kopogtatnak hiába. — lászló — Tanácskozás a nevelésről Hétfőn délelőtt, a Gemenc Szálló tanácskozótermében a Hazafias Népfront járási bi zottsága és a járási hivatal művelődésügyi osztálya megbeszélést tartott a szülői mun kaközösségek vezetői részére. A tanácskozás vitaindító előadását Szencky László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta. Az előadó elmondotta, hogy a közelmúltban több rangos társadalmi és politikai fórum foglalkozott az ifjúság nevelésével és azt fontos, mindnyájunkat érintő társadalmi feladatnak nevezte. Az előadásból kitűnt, hogy a gyermekek nevelésében a fő feladat az iskoláé, de a pedagógusok munkája eredménytelen akkor, ha nem támaszkodnak a szülők, illetve a szülői munka- közösségek munkájára. Szenczy László előadását vita követte. Községi népfrontbizottságekal újjáválasztó falugyűlések ütemterve: II. 1. Ujireg 18,30 Művelődési ház II. 1, Nagyszokoly 18,30 Művelődési ház II. 1. Magyarkeszi 18,30 Művelődési ház II. t. Felsőnyék 18,30 Művelődési ház 11. 2. Pincehely 18,30 Földszöv. tanácsterme II. 2. Tolnanémedi 18,30 Művelődési ház II. 2. Simontornya 18,30 Művelődési ház II. 2. Váralja 18,— Művelődési ház II. 3. Kalaznó 18,Művelődési ház II. 3. Zomba 1«,— Művelődési ház II. 3. Értény 18,30 Művelődési ház II. 3. Koppányszántó 18,30 Művelődési ház II. 3. Nagykónyi 18,30 Művelődési ház II. 3. Póri 18,30 Művelődési ház II. 4. Diósberény 18,30 Művelődési ház II. 4. Regöly 18,30 Művelődési ház II. 4. Szakadat 18,30 Művelődési ház II. 4. Szakoly 18,30 Művelődési ház II. 7. Gyünk 18,30 Művelődési ház II. 7. Iregszemese 18,30 Művelődési ház II. 7. Udvari 18,30 Művelődési ház II. 7. Varsád 18,30 Művelődési ház II. 7. Fadd 19,Művelődési ház II. 7. Kistormás 19,Művelődési ház II. 7. Duzs 18,— Művelődési ház II. 8. Kisszékely 18,30 Művelődési ház II. 8. Nagyszékely 18,30 Művelődési ház II. 8, Sárpilis 19,— Művelődési ház II. 9. Alsónána 19,— Művelődési ház II. 9. Szálka 19,— Művelődési ház II. 9. Fürgéd 18,30 Művelődési ház II. 9. Ozora 18,30 Művelődési ház II. 10. Keszőhidegkút 18,30 Művelődési ház II. 10. Belecska 18,30 Művelődési ház II. 10. Szárazd 18,30 Művelődési ház II. 10. Kakasd 19,Művelődési ház II. IQ. Kéty 19,— Művelődési ház II. 10. Felsőnána 18,— Művelődési ház II. 10. Tengelic 19,— Művelődési ház II. .11. Bátaszék 19,— Művelődési ház II. 11. Bonyhádvarcr ' 18,— Művelődési ház II. 11. Miszia 18,— Művelődési ház II. 13. Györköny 14,Művelődési ház II. 14. Nagymányu.. 18,— Művelődési ház II. 14. Kismányok 18,Művelődési ház II. 14. Máza 18,— Művelődési ház II. 14. Győré 18.— Művelődési ház II. 14. Izmény 18,Művelődési ház II. 14. Dunaföldvár 17.— Művelődési ház II. 14. Majos 18,— Művelődési ház II. 14. Tolna 19,Művelődési ház II. 14. Medina 19,— Művelődési ház II. 14. Csibrák 18.— Művelődési ház II. 14. Döbrőköz 19,Művelődési ház II. 15. Kölesd 19,Művelődési ház Kedvező változások a szocialista országokba szólt útleveleknél és a valutaellátásnál A. szocialista országokba utazások rendje 1972. január elsejétől megváltozott. Az ezizel kapcsolatos kérdésekről a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium képviselői tájékoztatták az újságírókat. Elmondták, hogy a kiutazási engedélyekkel járó költségek alacsonyabbak lettek. Akik olyan szocialista országokba akarnak utazni, amelyekkel hazánknak vízummentességi államközi egyezménye van, az útlevél kiváltásakor 150 forintot fizetnek, ez az összeg magában foglalja az öt évig érvényes útlevél árát — 50 forintot —, továbbá az ötszöri kiutazási engedély 100 forint eljárási illetékét. A kiutazási engedélyeket az útlevél érvényességi idején belül »bármikor fel lehet használni. Az ötödik utazás után újra kérni lehet a kiutazás engedélyezését. Ennek áz engedélynek az eljárási illetéke szintén 100 forintba kerül, és ismét öt utazást tesz lehetővé. Az útlevél érvényességi idején belül, tehát öt év alatt, ez az eljárás többször is megismételhető. A Szovjetunióba történő utazások esetében is érvényesek ezek az illetékrendelkezések, s változatlanok a magánkiutazási kérelmek beadásának feltételei is. Mindazok, akik 1972. január 1-től szocialista országokba útlevelet váltottak: ki, és egy utazásra kaptak engedélyt, illetékfizetés nélkül további négy utazásra szóló engedélyt kapnak az útlevelet kiállító szerveknél. Az utazások további köny- nyítését és egyszerűsítését jelenti, hogy 1972. február 1-től megszűnik a valutakiutalást nyilvántartó lap, amelyért eddig az érdekeltek 100 forint illetéket fizettek. A jövőben a kiszolgáltatott valuta összegét az útlevélbe jegyzik be. Egy személy kiutazásakor legfeljebb napi 250, egy éven belül összesen 6000 forint értékű levât, csehszlovák koronát, zlotyt, NDK-márkát, leit, rubelt vásárolhat. Uj intézkedés, hogy a jugoszláviai utazásokra vásárolt valuta nem terheli a jövőben ezt az évi 6000 forintos keretet. Jugoszláviai turistautakra kiutazási engedélyt az eddigieknek megfelelően kell kérni. Ennek illetéke az útlevél kiállításakor 550 forint, ismételt kiutazás engedélyezésekor 500 forint. A Jugoszláviába utazó turisták napi 250 forintnak, egy éven belül összesen 3300 forintnak megfelelő dinárt vásárolhatnak. Az európai szocialista országokba történő utazások illetéke tehát valamennyi kiutazás esetén csökken. Az intézkedésnek ugyanis az a célja, hogy elősegítse a turista« utakat ezekbe az országokba. Elmondták azt is, hogy a gépkocsival külföldre utazók külön valutát kaphatnak az üzemanyagköltségekre, ennek összege a távolságnak megfelelően, országonként változó *
